Mámi féle kekszi

egy roppant egyszerű keksz, akkor is citromosan...

Mámi az egyik német származású barátnőm anyukája, akinek a Kakaós lepényéről már írtam korábban itt. Emlékeimben az él, hogy sok-sok évvel ezelőtt, amikor összejöttünk megünnepelni pl. a barátnőm szülinapját, Mámi biztosan sütött ezekből a finom kekszekből. Vékony, finoman roppanós, a tetején színes díszítőcukorral megszórva. Érdekes módon az én emlékeimben az élt, hogy ez egy citromos keksz (nem tudom miért), de rá kellett jönnöm, amikor a másik barátnőm lediktálta nekem telefonon a receptet, hogy ebben bizony semmiféle citrom nincsen. De én "csakazértis" úgy készítettem el... Finom lett! Bár én nem nyújtottam nagyon vékonyra, mert féltem, hogy kiszárad, de nyugodtan lehetett volna akár 2 mm-esre is, úgy még sokkal jobb (a sütőpor miatt úgyis megnő egy kicsit). Ennyi hozzávalóból egyébként igen tetemes mennyiségű süti lesz, de miután vékony, könnyed kis keksz, igen gyorsan fogy. És sokáig eltartható fémdobozba zárva. Én kétszerre sütöttem ki egyébként (úgy értem két külön napon, mert amúgy több tepsi lesz belőle), és a második adag egy kicsit tovább napozott, mint kellett volna, ezért kicsit barnultabbak is. Én már szokásomhoz híven ehhez a recepthez is használtam egy kevés kukoricalisztet, ami eddigi tapasztalataim alapján csak jót tesz a sütiknek (is), különösen az ilyen kekszfélék lesznek tőle omlósabbak. Érdemes 2-3, méretre vágott sütőpapírral dolgozni, mert így folyamatosan és gyorsabban tudunk haladni.

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt (ebből kb. 5 dkg kukoricaliszt nálam)
• 2 tojás
• 25 dkg puha vaj
• 25 dkg cukor (nekem nád, gyümölcs és szőlőcukor vegyesen)
• 2 teáskanál sütőpor
• 1 tasak vaníliáscukor (vagy házi vaníliás porcukor)
• csipet só (na meg szeretet)
• és ami egyébként nem volt a felsoroltakban, de én tettem bele és igen jót tett neki: 2 nagy teáskanál  reszelt, cukrozott citromhéj apróra vágva, kb. fél citrom leve
• A tetejére: 2 tojássárgája (én az első adagot semmivel, a második adagot egy pici tejjel kentem meg, hogy megtapadjon rajta a cukrozott citromhéj és a díszítőcukor)

A vajat keverjük ki a cukorral, a vaníliáscukorral, a sóval, majd egyenként keverjük bele a tojásokat, a citromlevet és héjat is (lehet narancs is akár). Szitáljuk bele a sütőporral elkevert lisztet, majd fakanállal alaposan keverjük el, végül kézzel gyúrjuk át egy kicsit. Lisztezett deszkán nagyon vékonyra nyújtsuk ki, majd tetszőleges formákkal szaggassuk ki. Helyezzük őket sütőpapírral bélelt (vagy kivajazott) tepsibe kenjük meg a tetejét tojással, vagy pici tejjel és díszítsük szórócukorral vagy reszelt citromhéjjal. Tegyük 170 fokra előmelegített sütőbe és 8-10 perc alatt süssük meg őket. Ha nagyon vékonyra nyújtottuk, bőven elég neki 8 perc is. Ha az alja kap egy kis színt, már megfelelő, hiszen miközben hűl is fog valamennyit keményedni.

És hogy miért kekszi? A barátnőm így hívja, és már rám is átragadt. Gondolom egyébként a vékony roppanósssága miatt van így "becézve".