Amikor egy film ihleti az ebédet: Sütőtökös csirkés rámen leves

Kedves Olvasóim!

Hosszas hallgatás után visszatérek (kicsit) a blogra és most nem Segítsütis sütikkel, hanem újabb receptekkel. :) Pont 8 évvel ezelőtt, novemberben, az akkor még 10 hónapos nagy fiam mellett (aki nemsokára 9 éves lesz) kezdtem el írni a blogomat. Mondhatnánk, hogy unatkozó anyuka, de nem. :) Tényleg nagyon szerettem (szeretek) főzni és fotózni, valamint mindig volt valami, amiben igyekeztem (igyekszem most is) kiélni a kreativitásom, és hogy erről még írni is lehetett, nekem felért egy terápiával akkor az örökmozgó fiam mellett, ha értitek mire gondolok... :) 

Szóval visszatérek! Még nem tudom, hogy pontosan hogyan, mennyi időre, hiszen majdnem 3 éve azt írtam, hogy ez lehet, hogy nem az én utam... Most meglátjuk majd mit hoz a jövő, merre kanyarodunk, vagy megyünk tovább egyenesen!? :)
Csapjunk is bele a lecsóba, akarom mondani a rámenbe. :)

A rámen nem más, mint egy nagyon gazdag, laktató, japán, tésztás leves, amit igen sokféle betéttel tálalnak. Rengeteg változatban készítik, nem csak a betéteket illetően, hanem az alaplevek is sokfélék lehetnek. Gyakorlatilag ahány régió, annyi változat. Szerintem ez a sütőtökös verzió is megállja a helyét a palettán. Különösen, ha már ilyen hűvös, esős ősz van (jó, most épp nem, de amikor főztem, az volt). :) És hogy miért egy film ihletett? Nem olyan régen a Könnyes leves c. (angol címe: The Ramen Girl) film ment a tévében, véletlenül odakapcsoltunk és ott ragadtunk nagyobbik fiammal. A filmben a főszereplő, amerikai lányt váratlanul elhagyja a barátja, és így teljesen magára marad Tokióban. Bánatában betér egy idős szakács és a felesége rámen éttermébe, ahol a férfi levese annyira megnyugtatja és elbűvöli őt, hogy úgy dönt, beáll dolgozni az étterembe azzal a szándékkal, hogy megtanítsák neki a rámen leves titkát. A kissé részeges és zsarnokoskodó japán szakács, különös módon vezeti rá a lányt a levesfőzés titkára. Nem elég csak a receptet bemagolni és az alapján megfőzni. Bár nem ezekkel a szavakkal fejezik ki a filmben, de szívünket-lelkünket az ételhez kell tenni, hogy finom legyen, amit készítünk, a lényeg tulajdonképpen ez. Ez az én mottóm is :) , így nem volt kérdés, hogy ezek után egyszerűen csak egy nagyon finom ráment szerettem volna főzni a családnak. Azt hiszem sikerült, mert amikor a nagyobbik fiam elfogyasztotta az utolsó tányérral is, azt kérte, hogy: Anya, holnap is főzz, kérlek ilyen levest, mert ez isteni volt! És a család többi tagja is jólesően falta, azt kell, hogy mondjam. Szerintem őket is úgy megnyugtatta, mint a filmben a lányt. Engem mindenképpen! :)
Az én levesem most nem a klasszik' rámen tésztás változat, mert én most bizony rizstésztát használtam hozzá (ez akadt éppen a kezemben, meg amúgy is jobban örülök, ha gluténmentes egy étel). De legközelebb ki fogom próbálni más tésztával is. Ázsiai boltokban vagy jobban felszerelt kínai boltokban pl. egész biztosan lehet kapni rámen tésztát, de itt is elérhető: Ázsia Bt. Végső esetben Chow Mein tésztával próbálom ki (időnként Aldiban, Lidlben is kapható).

Hozzávalók:
Az alapléhez:

• kb. 90 dkg csontos-bőrös csirkemell
• kb. 20-25 dkg levesaprólék (nyak, far-hát, szárny)
• kb. 50 dkg sárgarépa
• 2 nagyobb fej vöröshagyma
• 4 gerezd fokhagyma
• só, egész bors
• szerecsendió virág, kurkuma, őrölt gyömbér
• néhány szál zeller és petrezselyemzöld csokorba kötve
• ha van akkor kevés lestyán

További hozzávalók a tálaláshoz:

• 1 kisebb sütőtök szokásos módon feldarabolva, sütőben megsütve (nem kell túlsütni)
• 25 dkg rizstészta (de használhatunk pl. Chow Mein tésztát is)
• újhagyma (zöldjével együtt)
• bébispenót levél
• szójaszósz vagy miso paszta

Lehet még hozzáadni:

• tojás (lágy, keményre főtt vagy buggyantott)
• chili paprika vagy chilis olaj
• barna csiperke gomba, kínai fafül, shiitake, shimeji gomba
• bambuszrügy (konzerv)

A húst mossuk meg alaposan, a sárgarépát tisztítsuk meg, vágjuk fel hasábokra. A hagymát, fokhagymát is tisztítsuk meg, de hagyjuk egyben, így nem fő szét annyira, és ezt is lehet levesbetétként tálalni. Tegyünk mindent egy nagy fazékba, engedjük fel bőven az egészet vízzel, fűszerezzük, fedjük le, és forrástól számítva, lassú tűzön főzzük legalább 2 - 2 1/2 órán át. Ha elkészült, hagyjuk kicsit hűlni, majd szűrjük le. Nyugodtan elkészíthetjük a tálalás előtti napon is ezt az alaplevet.

A tálaláshoz főzzük meg a csomagoláson lévő utasítás szerint a tésztát, majd szűrjük le. A levest forrósítsuk fel (a sárgarépát, levesben főtt hagymát, csirkemellet is). A spenótleveleket, ha nincsenek mosva, alaposan mossuk át. Ha nem sikerül bébispenóthoz jutni, használjunk normál méretű spenótlevelet. Ez esetben, szerintem a leveleket legjobb, ha felvágjuk nagyobb csíkokra és blansírozzuk pár percig sós, kissé fokhagymás vízben, vagy a forró levesben. A sütőtököt kockázzuk fel. Az újhagymát tisztítsuk meg és karikázzuk fel, ill. a levesben főtt hagymát is aprítsuk fel. A húst is szeleteljük, vagy kockázzuk fel.
A forró levest (tényleg jó forró legyen, hiszen a betétek kissé lehűtik majd) szedjük tányérba, tegyünk bele bőven a tésztából. Erre tegyük feltétként csíkokban a fentebb soroltakat. Ez a hagyományos tálalás módja. Szójaszósszal meglocsolva, vagy miso pasztával ízesítve tálaljuk. Aki szereti a csípőset (én nagyon! :) ), annak chili paprikát vagy chilis olajat is adhatunk hozzá.

Tipp: A többi levesben főtt húst csontozzuk ki és tormával fogyasszuk el.
Kiegészítés 12.13.-án: A nyers húsokat mielőtt felöntenénk vízzel, süssük elő a fazékban kevés zsiradékon, a leveshez pedig adjunk pirított hagymát (Lidlben, Aldiban, ázsiai boltokban kapható, dobozos/zacskós, ropogós, sült hagymadarabkák). Mindkettő finom, telt ízt ad a levesnek, ami remekül illik ehhez a levesféléhez. 

  

Sárgarépás-mákos sütemény gyömbéres citromkrémmel

Egy igazán frissítő, üdítő süteményt hoztam ma, mely akár a holnapi nőnapra, akár húsvétra is kiváló lehet, de egyszerűen csak a vasárnapi tea, kávé mellé is. Egészséges, mert sem glutént, sem tejterméket nem tartalmaz, valamint nyírfacukor vagyis xilit került bele, tehát a recept a paleo táplálkozásba is beilleszthető, de csak mértékkel persze ez is, mint minden sütemény. :)
A recept megjelent a februári Kifőztük magazinban, melyből már a márciusi szám is letölthető.

Hozzávalók (35 x 28 cm-es sütőformához)
A gyömbéres citromkrémhez:

• kb. 1/2 kg kezeletlen héjú citrom
• 20 dkg xilit
• kb. 5 cm friss gyömbér
• 5 tojás
• 10 dkg kókuszzsír
• 2 evőkanál tápióka keményítő

A tésztához:

• 6 tojás
• 10 dkg xilit
• 15 dkg reszelt sárgarépa
• 10 dkg darált mák
• 2 dkg tápióka keményítő
• 1/2 teáskanál őrölt fahéj
• 1 teáskanál reszelt citromhéj + a tálaláshoz
• 1 csipet só

A krémhez a citromokat alaposan megmossuk, a héjukat lereszeljük (ezt félretesszük), majd kifacsarjuk a levüket. A gyömbért is lereszeljük, teaszűrőn át kinyomkodjuk a levét, és hozzáadjuk a citromléhez. Az egészet vízfürdő felett összeolvasztjuk a xilittel és a kókuszzsírral, majd kicsit hűlni hagyjuk. Az elhabart tojásokat hozzátéve az egészet ismét vízfürdőre helyezzük, és a krémet folyamatosan kevergetve besűrítjük. Végül az utolsó pár percben hozzávegyítjük az előzőleg néhány evőkanál vízben feloldott keményítőt, és teljesen sűrűre főzzük. Félretesszük, amíg lehűl, közben időnként átkeverjük.

A tésztához a tojásokat kettéválasztjuk, a fehérjét a sóval kemény habbá verjük. A tojások sárgájához adjuk a xilitet, a fahéjat, a citromhéjat, és az egészet habosra keverjük. A reszelt sárgarépát összeforgatjuk a mákkal és a keményítővel, majd a tojássárgás masszába tesszük, végül beleforgatjuk a fehérjehabot is. A tésztát a sütőpapírral bélelt formába simítjuk, és kb. 30 percig sütjük. (Tűpróba!) Rácsra téve kihűtjük, lehúzzuk róla a sütőpapírt, és megkenjük a citromkrémmel. Kockákra vágjuk, ízlés szerint megszórjuk a maradék reszelt citromhéjjal, vagy akár kis kupacokat is halmozhatunk belőle a közepükre. Behűtve tálaljuk.

Tipp: a krém 1 grépfrút levével is készülhet, ekkor kevesebb citromlé kell hozzá; összesen 1,5-2 dl folyadékra van szükség.
Xilit helyett használhatunk eritritet is, így még diétásabb lesz.

Sárgarépás-narancsos vöröslencse-leves

Régen írtam ide a blogra, nagyon régen... A Facebook oldalról megtudhatjátok, hogy miért is... :)És vannak elmaradásaim is válaszokat illetően (is), kis türelmeteket kérem ez ügyben! 
De ha már ilyen nagyon elmaradtam a receptekkel, most jöjjön egy kis frissítés, méghozzá egy nagyon finom leves receptje (hamarosan hozok még más recepteket is), ami a februári Kifőztük magazinban jelent még meg. Az újság ingyenesen letölthető az alábbi linken:
http://www.kifoztuk.hu/letoltes

Sárgarépás-narancsos vöröslencse-leves

Hozzávalók:

• 1 nagyobb vöröshagyma
• 1 teáskanál római kömény
• 1/2 teáskanál koriander mag
• 1 kisebb gyömbérdarab vagy 1 teáskanál őrölt gyömbér
• só
• 3 evőkanál kókuszzsír
• 1/2 kg vékony szeletekre vágott sárgarépa
• 25 dkg vöröslencse
• 3 narancs leve

A koriandermagot és a római köményt mozsárban összetörjük, a gyömbért meghámozzuk és lereszeljük. A hagymát megpucoljuk, felaprítjuk, és a kókuszzsíron dinsztelni kezdjük. Az előkészített fűszereket rászórjuk, és átpirítjuk. A sárgarépát a fűszeres hagymához adjuk, és pár percig fedő alatt pároljuk. Felengedjük 1,5 liter vízzel, sózzuk, és forrástól számítva 10 percig főzzük. A levesbe szórjuk a szűrőn átmosott lencsét is, és lefedve addig rotyogtatjuk, amíg a zöldségek puhák nem lesznek. (Ha szükséges, közben az elpárolgó folyadékot vízzel pótoljuk.) Az utolsó percekben hozzáadjuk a frissen facsart narancslevet.

A levest ízlés szerinti mértékben pürésítjük, majd tálaljuk.

Rózsás torták: Mézes-mogyorós sárgarépatorta fahéjas krémmel és Máktorta lekvárral töltve

Ezeket a tortákat nem most készítettem, hanem még tavasszal. Jobb később hozni, mint soha... :) Akkoriban rákattantam erre a rózsás tortadíszítésre és néhány családi összejövetelre készült ilyen torta gyakorlásképpen. Tényleg nem bonyolult, ahogy azt a lenti videón is látni lehet. Két ötletet is hozok hozzá, ami az alapot illeti. Mindkét változat lisztmentes.

Mézes-mogyorós sárgarépatorta fahéjjal krémmel
Hozzávalók a tésztához:

• 5 nagy tojás (kisebből inkább 6)
• 10 evőkanál kókuszolaj
• 6-8 evőkanál méz (ízlés szerint, vagy egyéb édesítőanyag, bár a méz ehhez nagyon jól passzol)
• 40 dkg reszelt sárgarépa (kis lyukú reszelőn)
• 15 dkg őrölt mogyoró
• 5 dkg finomra őrölt kókuszreszelék
• 1 teáskanál őrölt fahéj
• 1/2 teáskanál szódabikarbóna
• 1 teáskanál citromlé

A krémhez:

• 500 g mascarpone
• 1 bő evőkanál őrölt fahéj (vagy ízlés szerint)
• kevés édesítőszer ízlés szerint (méz/xilit/eritrit egyéb)

A sütőt melegítsük elő 180 fokra (én légkeverésen sütöttem 160 fokon). Egy kb. 24-26 cm-es kapcsos tortaforma alját béleljük ki sütőpapírral, oldalát kenjük ki kókuszolajjal. A tojásokat válasszuk ketté, a fehérjét verjük habbá a citromlével. A sárgáját keverjük habosra a mézzel és a kókuszolajjal, majd vegyítsük össze a reszelt sárgarépát a száraz hozzávalókkal, vagyis a mogyoróval, kókuszreszelékkel, fahéjjal és szódabikarbónával és keverjük ezt is hozzá- Végül forgassuk bele a fehérjehabot, majd simítsuk az előkészített formába és süssük kb. 40 percig (Sütőfüggő! Figyeljük közben!). Hagyjuk kihűlni, majd díszítsük kívül a fahéjjal és édesítővel előzőleg alaposan kikevert mascarpone krémmel. 

A másik torta téglalap formában lett készítve. A krém és a csillagcsőr mássága miatt sem lettek olyan szépek a minták, mint a lenti videón is látható (hogy milyennek is kellene lennie), de azért rondának sem mondhatóak. :)

Máktorta lekvárral töltve mascarponekrémmel díszítve

Hozzávalók:

• 8 tojás
• 15 dkg xilit
• 15 dkg darált mák
• 1 teáskanál őrölt fahéj
• csipet só

A töltelékhez:

• meggy-, ribizli-, vagy áfonyalekvár

A krémhez: 

• 500 g mascarpone
• ízlés szerint kevés édesítőanyag
• a színezéshez kevés meggy- áfonya- vagy céklalé

A sütőt melegítsük elő 180 fokra (légkeverésen 160 fok), egy 28x35 cm-es tepsit béleljünk ki sütőpapírral. A tojásokat válasszuk ketté, a fehérjét verjük habbá egy csipet sóval. A sárgáját keverjük ki a xilittel, adjuk hozzá a fahéjjal elkevert darált mákot, majd forgassuk bele a fehérjehabot is. Simítsuk a tésztát a tepsibe, majd süssük az előmelegített sütőben kb. 35 percig (sütőfüggő, figyeljük ezt is). A lapot hagyjuk kihűlni, vágjuk pontosan ketté, kenjük meg az alsó lapot lekvárral, helyezzük rá a tetejét, a széleket ekkor le is vághatjuk egy kicsit, hogy biztosan egyforma legyen mindenhol, majd díszítsük az édesítővel (xilit, méz stb.) és színezőanyaggal alaposan kikevert mascarponéval. 

Megjegyzés:

Mindkét esetben könnyebb a dolgunk, ha kevés vajat is teszünk esetleg a krémbe, ill. előre elkészítjük és kissé le is hűtjük az egészet a díszítés előtt.

Hogy a mintát hogyan kell készíteni, azt az alábbi videó egyszerűen bemutatja. Tényleg nem egy bonyolult mutatvány, mégis nagyon látványos és szép torta készíthető így igen rövid idő alatt. Természetesen vannak bonyolultabb verziók is ennél a díszítésnél, de szerintem ez a legegyszerűbb változata. 

Őszibarackos pulykamell saláta

Régen nem írtam már. Igazság szerint valahogy nem ment... Nem is tudom miért... Talán drága Mamám halála, letompultság, a gyerekekkel járó sok elfoglaltság... Régóta itt áll ez a poszt is, félbehagyva. De következzen most akkor ez. Csak mert Mamáéknál is volt a kertben egy őszibaracktól roskadozó fa, és ebbe az egyszerű, de nagyon finom salátába is került barack. Most nyáron különösen sok volt azon a fán. És isteni finom volt! 

Ha nem haragszotok mennyiségeket nem adok meg a recepthez, mert nem igazán mértem semmit, így ezt most ötletadónak szánom inkább. Volt egy csomag salátám, arányában nézve kicsivel több pulykamellem (de ez nem zavart, mert megettük mással a maradék húst), és néhány szem barackom. Könnyű ebéd vagy vacsora.

Őszibarackos pulykamell saláta
Hozzávalók:

• pulykamell
• fűszerkeverék a húshoz *
• keményebb őszibarack vagy nektarin
• kevés méz
• vegyes saláta (pl. jégsaláta, endívia v. radicchio saláta, vöröskáposzta csíkok, sárgarépa csíkok stb.)
• kókuszolaj
• balzsamecet 

A pulykamellet megmosom, megtörölgetem, kockára vágom, majd egy serpenyőben kókuszolajat hevítek és megsütöm benne a fűszerkeverékkel befűszerezett húst. Ha elkészült a hús tálba szedem és félreteszem. A visszamaradt fűszeres olajon átsütöm 1-2 perc alatt a megmosott, magjától megszabadított, gerezdekre vágott barackot, közben pedig kevés mézet is csorgatok rá. Ha ez is elkészült, a salátát egy tálba rendezem, rászedem a húst és a barackot. A serpenyőt még mindig a lángon hagyom - de csak egészen rövid ideig -, és a lesült ízeket fellazítom egy kis balzsamecettel, majd ezt az egészet ráöntöm a salátára, mint egy öntetet. 

Tipp:

* Én egy kész fűszerkeveréket használtam (ez itt az ingyen reklám helye :) ) Vegeta Naturella Arnybarna sültcsirke - ízfokozó mentes!), még nyaraláskor használtuk a gyors ételekhez és maradt belőle, így most elhasználtam. Ez a keverék alábbi fűszereket tartalmazza a són kívül: édes és csípős fűszerpaprika, szárított vöröshagyma, szárított fokhagyma, kurkuma, gyömbér, köménymag, koriander, fekete bors, szerecsendió, görögszéna, fahéj, szegfűszeg.
Barack helyett használhatunk körtét is akár

Miközben a fenti sorokat írtam, elgondolkodtam, hogy amíg régebben sok személyes dolgot is megosztottam az olvasókkal, addig ez valahogy az utóbbi időkben elmaradt. Nem is tudom miért. De akkor most hozok személyes dolgot is, hisz végül is ez egy napló, melybe sok minden belefért még régen. Csak néhány fotó, és emlékezés a Nagyszüleimre. És egy nagyon szép vers, amit egy nagyon kedves blogger társam Lívia ismertetett meg velem. Nekem nagyon megtetszett! 
Papám 7 éve ment el, Mamám pedig két héttel ezelőtt.  Még nagyon frissek a sebek, így nehéz megállni az emlékezést sírás nélkül. Mindketten 96 évesek voltak. Örökké szívemben hordom az emléküket és a ránk hagyott érzelmi és családi örökségeket, melyeket nem lehet egyszerű szavakba önteni.
Nekem már nem volt lehetőségem elbúcsúzni drága Mamámtól, mert mikor meglátogattuk őt, éppen aludt és azt mondták, inkább ne keltsük fel. Egy puszit adtam csak a vállára és megsimogattam őt. A kicsi fiam, pedig a lábát simította végig. Ő volt a legkisebb dédunokája... Már nem vehette őt kézbe, csak a jelenlétét érzékelhette talán... Ebben bízom, ezért is vittem el hozzá... Pár napra rá jött a hír, hogy elment... Elfáradt... Sóhajtott egy nagyot és itt hagyott minket... Másnap délelőtt egy madárka repült a teraszunkra és csicsergett. Nem ment el, pedig mindig megijednek, ha a közelükbe megyünk ilyenkor a nagyobbik fiammal. Ez a madár kétszer is visszajött és dalolt. Papám nagyon szerette a madarakat! Mindig a konyhából nézték őket a Mamával, mert ott volt egy vízgyűjtő, aminek a tetején összegyúlt vízből ittak a kis madarak, vagy épp fürödtek. Tudom, hogy ez a madár a hírüket hozta! Tudom! Egyszerűen éreztem!  "A daloló madár vagyok..." Azt csicseregte, hogy jól vannak, együtt vannak és most már nem fáj semmi sem, hogy foghatják egymás kezét... :( 

Ezen a képen a Balatonalmádiban található barackfa és az ott található régi "kisháznak" az ajtaja látható (az első kis ház ami a telekre épült, amikor odaköltöztek a Nagyszüleim valamikor a 70-es évek végén) és a mellette lévő sufni, melyek öregek és kopottak, de sok mindent mesélni tudnának... Pl. hogy a kis házat görgőkre kellett emelni annak idején és 1 méterrel feljebb görgetni (emelkedőn felfelé). Az unokák közül sokan máig nem tudják elképzelni - köztük én sem -, hogy ezt hogyan is lehetett kivitelezni. Egy házat felemelni és feljebb tolni? Hihetetlen! Kicsi ház, de azért annyira nem kicsi.  

1998. Mamám születésnapján

Mary Elizabeth Frye: 

Ne jöjj el sírva síromig 

Ne jöjj el sírva síromig, 
Nem fekszem itt, nem alszom itt; 

Ezer fúvó szélben lakom 

Gyémánt vagyok fénylő havon,

Érő kalászon nyári napfény, 

Szelíd esőcske őszi estén, 

Ott vagyok a reggeli csendben, 

A könnyed napi sietségben, 

Fejed fölött körző madár, 

Csillagfény sötét éjszakán, 

Nyíló virág szirma vagyok, 

Néma csendben nálad lakom 

A daloló madár vagyok, 

S minden neked kedves dolog... 

Síromnál sírva meg ne állj; 

Nem vagyok ott, nincs is halál.

Az esküvőjük 1937. május 8.-án

Hatalmas a család! Mamáéknak 5 gyereke, 13 unokája, 34 dédunokája és már 5 ükunokája van.

A gyerekek, középen Apukám

Apukám, az elsőszülött fiúk még babaként, valamikor 1938. nyarán

"Azt mondják, az emlékezet életet ad a halál után. Talán van benne némi igazság, de csak ha elfogadjuk, hogy az emlékeinket kellemes távolságból szemléljük, mint múló lobbanásokat vagy alkalmi szikrákat. Ha mohók vagy kétségbeesettek vagyunk, ha nagyon akarjuk, ha utánuk nyúlunk, és megpróbáljuk őket elérni, mi történik? Olyan gyorsan eltűnnek a szemünk elől, hogy azon tűnődünk, léteztek-e egyáltalán. A trükk talán az, hogy meg kell szelídítenünk őket. Ha megtanuljuk a tenyerünkbe zárni, kincsként őrizni az apró, de ragyogó pillanatokat, és ebben találni valami megnyugvást. Különben semmi másra nem jók, mint hogy eszünkbe véssék: elkéstünk. Hogy ami elveszett, örökre elveszett."

Szőlő a kertben háttérben a Balatonnal

Sárgarépadzsemes-zabkorpás muffin mazsolával

Egyik nap reggelire kellett kitalálnom valamit és megsütni gyorsan, így ezeket "dobtam" össze az itthoni készletből és ez sült ki belőle. Finom nagyon!  Búzaliszt és tejmentes. Ha nem szeretitek a mazsolát, használhattok helyette más aszalt gyümölcsöt is ízlés szerint, vagy étcsokoládé darabokat.

Hozzávalók 12 darabhoz:

• 3 tojás
• 4 dkg xilit
• csipet só
• 4 evőkanál (napraforgó)olaj
• 25 dkg sárgarépás-mandulás almadzsem
• 15 dkg zabkorpa
• 1 csapott teáskanál sütőpor
• 10 dkg mazsola
• kb. 1/2-1 dl almalé

Egy muffin sütőforma mélyedéseit béleljük ki papírformákkal, a sütőt melegítsük elő 180 fokra (én légkeverésen sütöttem 160 fokon). A mazsolát áztassuk az almalébe és melegítsük fel kicsit, hogy jobban megszívja magát a nedvességgel. A tojásokat alaposan keverjük ki a xilittel és egy csipet sóval, adjuk hozzá a olajat és a dzsemet és ezekkel is keverjük jól össze. Végül adjuk hozzá a zabkorpát, a sütőport és a mazsolát (ha maradt rajta lé, azt öntsük le róla) majd keverjük jól össze. Töltsük meg a sütő mélyedéseit, majd süssük az előmelegített sütőben kb. 25-30 percig.

Tipp:
Ha nagyon nincs időnk elkészíteni a fenti linken megadott dzsemet (aminek a készítéséhez szintén használhatunk xilitet vagy egyéb édesítőt) - bár szerintem megéri azt a kis fáradságot, mert isteni finom és persze több üveg lesz belőle -, akkor készíthetjük kész almapüréből és sárgarépapüréből is a "dzsemet", krémet, úgy hogy keverünk hozzá még őrölt mandulát, pár csepp mandulaaromát és kevés xilitet vagy mézet.

Édesburgonyás-sárgarépás-rizses csirke kókusztejjel

Egy különleges finomság a még megmaradt édesburgonyához, amit a múltkor szereztem be. Ez olyan napfényes étel szerintem. Vidám szín, kicsit édes, de mégis sós ízek. Nekem nagyon ízlett!

Hozzávalók:

• 2 nagy vöröshagyma
• 1 nagy lila hagyma
• 6 gerezd fokhagyma
• 70 dkg csirkemell filé
• kb. 80 dkg édesburgonya és sárgarépa vegyesen
• kb. 6-8 dl házi kókusztej
• olívaolaj
• kb. 1 dl rizs
• só (nálam Himalaya só, mostanában rákaptam)
• frissen őrölt vegyes bors
• A tálaláshoz: aprított zöld petrezselyem (nálam a fagyasztóból)

A hagymákat meghámozzuk, 1 vöröshagymát apróra, a többit pedig félkarikára vágjuk, majd kevés olajon megpároljuk kicsit. Hozzáadjuk a felkockázott csirkemellet és fehéredésig sütjük. Hozzányomjuk a  fokhagymákat is, majd mehet hozzá a megtisztított felkarikázott sárgarépa is. Pár perc fedő alatt történő párolás után pedig a meghámozott, felkockázott édesburgonya is, majd a rizs is. Kicsit pirítsuk le és adjuk hozzá a felmelegített kókusztejet, majd  ízesítsük sóval, borssal. Először kevesebbet adjunk hozzá a kókusztejből, és ha a rizs beszívta az összeset adjunk hozzá mindig annyit, hogy végül teljesen megpuhuljon és ne ússzon a lében, hanem rizottó szerű legyen). Hogy mennyi kókusztejet szív be, az a rizs fajtájától is függ. Tálalásnál szórjuk meg apróra vágott petrezselyemzölddel. 

Tipp:
A házi kókusztej készítése itt található meg az oldalon: http://ildinyo.blogspot.hu/2010/10/kokusztej.html

Tavaszváró menü: Fokhagymás-petrezselymes brokkolikrémleves buggyantott tojással és Sült csirkemellfilé, ropogós sonkaszelettel és nyers céklás sárgarépasalátával

Gondolom nem mondok senkinek újat azzal - hiszen sokan vagyunk így ezzel -, hogy nagyon várjuk a tavaszt, a jó időt, a könnyedebb nem télies ételeket. Már majdnem itt van ez a tavasz, de azért még nem árt csalogatni egy kicsit. Ilyenkor már nagyon vágyom a sok-sok zöldséget tartalmazó ételekre. A tegnapi ebéd is ennek a jegyében készült, és mit ne mondjak, nagyon jól esett. Nem kifejezetten tavaszi zöldségekből készültek, mégis olyan hatásuk volt. És ráadásul ez az ételsor még tej-, és búzaliszt mentes is.  Szóval igazán jó kis diétás. A sok zsiradéktól meg ne féljünk, hiszen erre szükségünk van a zsírban oldódó vitaminokhoz. ;)

A receptek körülbelül 4 személyre szólnak.

Petrezselymes-fokhagymás brokkolikrémleves buggyantott tojással
Hozzávalók:

• 1 nagy fej brokkoli
• 1 nagyobb hagyma
• 4 duci gerezd fokhagyma
• 2 púpos evőkanál kukoricaliszt
• 1 zöldségleves kocka (bio, DM-s Alnatura)
• 1 nagy csokor petrezselyem zöld
• só, frissen őrölt bors
• 1 dl rizstej
• (olíva)olaj

A buggyantott tojáshoz:

• víz
• 1 evőkanál fehérbor ecet
• 4 tojás

A brokkolit megmossuk, vastagabb szárát felaprítjuk. A hagymát megtisztítjuk, felaprítjuk és olajon megfuttatjuk kicsit. Hozzáadunk 2 gerezd összezúzott fokhagymát, majd a brokkoli felaprított szárát, kicsit sózzuk, borsozzuk és pár percig fedő alatt pároljuk. Megszórjuk a kukoricaliszttel, átkeverjük, majd felöntjük kb. 1,2 liter vízzel, hozzáadjuk a leveskockát. Felforraljuk, majd mehet bele a maradék brokkoli is. Amikor puhára főtt - nem kell sok neki, hamar puha lesz -, felöntjük a rizstejjel, hozzáadjuk a felaprított petrezselymet és a maradék fokhagymát összezúzva. Még egyet forralunk rajta, majd simára turmixoljuk az egészet.

Tálalás előtt vizet forralunk, ha elkezd buborékozni beletesszük az ecetet és jól elkeverjük. A buborékozó vízbe beleütjük egyenként a tojásokat, és alacsony lángon rövid ideig főzzük. A sárgája maradjon lágy, mert úgy igazán finom. Ha elkészült szűrőkanállal emeljük ki és azonnal mossuk le hideg vízzel.

Tipp:
Készíthetünk egy fűszeres olajat is hozzá, amellyel a tálaláskor locsolhatjuk meg. Ehhez olívaolajban futtassunk meg felszeletelt fokhagymát, majd adjunk hozzá aprított petrezselyemzöldet, 1-2 percig pirítsuk, adjunk még hozzá bőven olajat, majd turmixoljuk simára az egészet. 

Sült csirkemellfilé sonkával, napraforgómagos cékla-sárgarépa salátával

Hozzávalók:

• 1 nagyobb csirkemell filé
• só, frissen őrölt bors
• pirospaprika
• 10 dkg vékonyra szeletelt füstölt sonka

A salátához:

• 4 kisebb cékla
• 4 közepes sárgarépa
• 1 nagy csomag friss petrezselyemzöld
• olívaolaj
• 1 dl balzsamecet
• (Himalaya) só és kevés frissen őrölt bors
• száraz serpenyőben megpirított napraforgómag 

A céklát és a sárgarépát meghámozzuk, majd nagy lyukú reszelőn lereszeljük egy tálba, hozzáadjuk a  felaprított petrezselymet, meglocsoljuk bőven olívaolajjal, sózzuk és borsozzuk.

A sonkaszeleteket vékonyan kiolajozott serpenyőben megsütjük, tányérra szedjük, melegen tartjuk. A csirkemellet ízlés szerinti szeletekre vágjuk, sózzuk, borsozzuk kicsit, majd a sonkából kisült zsiradékhoz még egy kevés olajat öntünk és pár perc alatt két részletben kisütjük benne a csirkemelleket (ne szárítsuk ki). A visszamaradt pörcös olajhoz hozzáöntjük a balzsamecetet és kicsit beforraljuk, majd hozzáadjuk a salátához. Tálaláskor a hússzeletekre kevés pirospaprikát, a salátára pedig pirított napraforgómagot szórunk és a sonkaszeletekkel tálaljuk az egészet.

Almás-tejszínes csirkeleves

És van fotó is most már :)

Nem szokásom fotó nélkül közzé tenni receptet itt a blogon, de ez a leves annyira finom, hogy muszáj lesz kipróbálnotok most az ünnepek során. Ill. volt fotó róla, csak sajnos egy géphibásodás közben elveszett az eredeti még annak idején. A recept még a Kifőztük Magazin 2010-es karácsonyi különszámában jelent meg részemről, és azóta is gyakran került nálunk terítékre. Pl. most karácsonykor is már előre kérte a Másik Felem, hogy ilyen leves mindenképpen legyen. A fotót  pedig ígérem, hogy pótolom majd, de addig is jöjjön az egyszerű, ám annál finomabb leves receptje. 

Hozzávalók:
A húsleveshez (alapléhez):

• 1 db csontos-bőrös csirkemell (kb. 60 dkg)
• leveshús vegyesen (2 szárny, 3-4 nyak, 1 hát, máj)
• 5 közepes méretű sárgarépa
• 4-5 közepes méretű fehérrépa
• 3 közepes méretű burgonya
• 1 nagyobb fej hagyma
• 4 gerezd fokhagyma
• só, egész bors (kb. 15 szem)
• 1-1 evőkanál szerecsendió-virág és sáfrányos szeklice
• 1-1 csokor zeller és petrezselyemzöld
• 1 paradicsom
• 1 paprika (egészben)

Az összeállításhoz:

• a levesben főtt hagyma és fokhagyma
• 1 púpos evőkanál vaj
• kevés olaj
• 2 közepes méretű alma
• a levesben főtt csirkemell
• 200 g tejszín (azaz 1 kicsi dobozos)
• 2 evőkanál étkezési keményítő
• kb. 1,8 liternyi húsleves (ha nem lesz ennyi pont, vízzel pótoljuk)
• frissen reszelt szerecsendió és őrölt bors (lehet fehér is, de vegyeset is használhatunk, vagy zöldet)

Az alapléhez, ill. húsleveshez a zöldségeket, húsokat megtisztítjuk, megmossuk. Egy nagy fazékba vagy kuktába helyezzük őket úgy, hogy a húsok kerüljenek alulra, közé a fűszerek, majd a tetejére a nagyobb darabokra vágott zöldségek. Felöntjük kb. 2 liter hideg vízzel, sózzuk, majd nagyon lassú tűzön puhára főzünk mindent. Ha elkészült, kiszedjük belőle a zöldségeket és húsokat, félretesszük és átszűrjük a levest. A csirkemellet lebőrözzük, kicsontozzuk, a húst pedig falatnyi kockákra vágjuk. A levesben főtt hagymát felaprítjuk. A fokhagymát is (ha nem főtt szét) óvatosan szedjük ki a levesből. 

A leves elkészítése:

Az almákat megtisztítjuk és ugyanakkora darabokra vágjuk, mint a csirkemellet. Egy fazékban megolvasztjuk a vajat kevés olaj hozzáadásával, kissé megfuttatjuk rajta a főtt hagymakockákat és a fokhagymát. Hozzáadjuk az almakockákat, majd fedő alatt pár percig együtt pároljuk. Felöntjük a meleg húslevessel és majdnem teljesen puhára főzzük benne az almákat. Közben kevés reszelt szerecsendióval és borssal ízesítjük. A tejszínben csomómentesre keverjük az étkezési keményítőt. Ha az alma már puha, hozzáadjuk az csirkemellkockákat is, majd behabarjuk a levest a tejszínnel. Egyet még forralunk rajta és el is készült. Kóstoljuk meg, és ha szükséges ízesítsük utána sóval, borssal. Tálaláskor pedig reszeljünk még rá kevés szerecsendiót. Hidegen és melegen egyaránt finom ez a leves, bármilyen meglepő (készült már nyáron is, csak ezért tudom :) )

Tipp:

Ha előző nap készítjük el az alaplevet, vagyis a húslevest és hidegen vágjuk fel a húst, egyszerűbb dolgunk is lesz, és a húst is szebben tudjuk majd kockára vágni. Ekkor a levest zsírtalaníthatjuk is.
A levesben főtt zöldségekből készíthetünk sült húsok mellé köretet. Forró tejet, vajat adjunk hozzá, ízesítsük sóval, borssal, majd nagyjából törjük össze (csak úgy rusztikusan). 

Ha a zöldségeket apróra vágjuk és a kicsontozott, szintén apróra vágott húsokat hozzáadjuk (lehet 2 csontos-bőrös csirkemellet is használni a leveshez), hozzáadunk 1-2 kockázott, majd készítünk egy majonézes mártást (majonéz, tejföl, pici mustár, só, bors, kevés porcukor) hozzá és jól összeforgatjuk, máris egy finom salátát kapunk. Ehhez adhatunk még pl.  friss, aprított petrezselymet is akár. Nagyon finom lesz!

Kandírozott narancshéj, gyömbér és sárgarépa

Kandírozni egyáltalán nem olyan nehéz és bonyolult dolog, mint ahogy azt gondolnánk. Én most hétvégén megkandíroztam egy pár dolgot, ami a kezem ügyébe akadt (és nem, nem ment rá egy komplett hétvége, de még csak sok munka sem volt vele), bár eredetileg csak a narancshéj volt betervezve. Sütemények díszítésére, vagy magába a süteménytésztába szoktam használni leginkább. Szépen becsomagolva remek ajándék lehet belőle . A narancshéj ilyen módú kandírozásának ötletét még anno Stahl Juditnál láttam és nekem nagyon tetszik ez az ötlet, hogy nem kell külön áztatni és nem telik több napba sem az elkészítése (sok helyen áztatást írnak). Arról nem beszélve, hogy ez a változat valahogy nem keményedik meg olyan kőkeményre, hosszú idő múltán sem. Igen sokáig eláll egyébként, mert nekem még mindig maradt két szál a tavalyi készítésből és nemhogy semmi baja nincs, de szerencsére még kemény sem lett. Pontos arányokat azért nem írok, mert annyira én sem méricskéltem a dolgokat, ill. ahol igen, ott jelzem majd mire kell odafigyelni. Ugyanazt a levet használtam fel egyébként mindegyiknél. Úgy értem, ami megmaradt, abban kandíroztam tovább a többit. Először a narancshéj, utána a sárgarépa, majd a gyömbér következett, mert ez ugye csípős egy kicsit. A gyömbér megmaradt szirupját (karamelljét) viszont kiegészíthetjük még egy kis cukorral és vízzel, majd beforralva nagyszerűen felhasználható teába, süteményekbe, csokoládéfagylaltra, egyéb édességekre stb.

A lentiekhez hasonlóan citromhéjat, mandarinhéjat (ezeket is érdemes átfőzni párszor), ananászt stb. is kandírozhatunk.

Használhatunk porcukrot is a hempergetéshez, de szerintem így jobban mutat kristályosan.

Narancshéj kandírozása

A narancshéjat egy éles késsel megszabadítjuk a fehér résztől, de nem fontos túl vastagon levágni, nem baj, ha egy kevés rajta marad. Ezután ízlés szerinti darabokra szeleteljük. Feltesszük annyi hideg ízben főzni, amennyi épp ellepi, majd felforraljuk és kb. 1 percig lobogtatjuk, leszűrjük, friss vizet töltünk rá és újból felforraljuk. Ezt négyszer ismételjük meg egymás után, mindig kicserélve a vizet, amiben főzzük. Ez nem olyan hosszú idő, mint amilyennek tűnik elsőre, és ettől abszolút elveszíti a kesernyésségét. Ezután lemérjük a narancshéj súlyát és ugyanannyi cukrot adunk hozzá, mint a súlya. Felöntjük annyi vízzel, amennyi épp ellepi és addig főzzük, amíg kissé kezd egy kicsit áttetszővé válni a narancshéj a cukorszirup pedig jól besűrűsödött. Ezután egy nagy tányérba kristálycukrot teszünk, ebbe szedjük a narancshéjat és két villa segítségével meghempergetjük a cukorban, közben szétválasztjuk az esetlegesen összeragadt darabokat. Legalább egy-két napot így hagyjuk szikkadni, mielőtt üvegbe zárjuk. Hűtőben is tarthatjuk.

Tipp:

Én ugyan össze-vissza, kisebb-nagyobb darabokra vágtam, de vághatjuk szép szabályos háromszögekre is, ha pl. étcsokoládéba szeretnénk mártani. 

A megmaradt cukrot, amibe hempergettük szintén felhasználhatjuk süteményekbe, sütemények díszítésére. 

És néhány recept, ahol felhasználhatjuk, akár a süteménybe, akár a díszítéshez:

Adventi muffin

Csokoládés-aszalt gyümölcsös szelet

Csokoládés gesztenye mousse torta kávéval és naranccsal

Csokoládés-narancsos torta, fahéjas tejszínkrémmel

Csokoládé tallérok különféle ízesítéssel

Diós-narancsos keksz (sárgarépafagylalttal)

Karácsonyi csokoládé, bonbon

Kávés-narancsos marcipántekercs

Mandulás sárgarépatorta, narancsos mascarponekrémmel

Narancsos-diós keksz

Stollen

Szaloncukor

Szegfűszeges-narancsos keleti csemege

Túrós-marcipános stollen

Túrós-narancsos muffin

Sárgarépa kandírozása

Pár szál sárgarépát meghámoztam, majd 2-3 mm-es szeletekre vágtam. A narancshéj kandírozásánál megmaradt sziruphoz adtam még egy kevés cukrot és vizet, majd ebben főztem kb. 30-40  percig a répát és hasonlóan a fentiekhez kristálycukorban hempergettem meg, majd csomagolás előtt szikkadni hagytam.

Tipp:

Kiváló a sárgarépás sütemények díszítéséhez. Pl. az alábbiakhoz:
Kókuszos-sárgarépás sütemény
Mandulás sárgarépatorta, narancsos mascarponekrémmel
Túrótorta kicsit másként

Gyömbér kandírozása

A gyömbért meghámozom, majd kb. 1x1 cm-es kockákra vágom. A sárgarépa kandírozásánál megmaradt szirupot kiegészítem még cukorral és vízzel, majd ebben főzöm takarékon, időnként megkeverve, legalább 1,5 órát a gyömbérdarabokat. Ha már kissé áttetszővé főtt kiszedem, és a fentiekhez hasonlóan cukorba hempergetem, majd szikkadni hagyom 1-2 napot. 

A megmaradt sziruphoz adjunk még egy kevés vizet és cukrot, majd főzzük sziruposra és töltsük üvegbe.

Tipp:

Az alábbi süteményeknél használhatjuk fel: 

Almás-bodzabogyós sütemény, gyömbéres tejszínnel
Csokoládés-gyömbéres körtetorta
Csokoládés tuille lapocskák sütőtökös mascarpone krémmel rétegezve ropogós gyömbéres cukorral és gyömbéres trüffelekkel
Gyömbéres keksz
Gyömbéres-vaníliás almalekvár

Szilva- és narancslekváros-étcsokoládés torta fahéjas-gyömbéres tejszínnel, étcsoki reszelékkel és kandírozott gyömbérdarabokkal

Narancsos sárgarépa-krémleves

Gondolom ismeritek azt az érzést, amikor tanácstalanul álltok a konyhában, hogy mégis mit kellene főzni... Így voltam ezzel én is tegnap. A nagy tanácstalanság közepette rápillantottam a nagy zacskónyi sárgarépára, amit azért vettem pár napja a piacon, mert a fiam feltétlenül be akart menni, azzal hogy sárgarépa mindenképpen kell anyaaa, mert elfogyott már... Aztán rápillantottam a narancsra és már kész is volt fejben a leves. :) Nagyon finom lett, mindenképpen próbáljátok ki! De feltétlenül süssétek meg előtte a sárgarépát, mert teljesen más így, sokkal teltebb íze lesz így a levesnek, mintha csak simán megfőznétek. Még ha így egy kicsit több időt is vesz igénybe, meglátjátok majd, hogy mennyire megéri. 

Hozzávalók:

• kb. 80 dkg sárgarépa (pucoltan mérve)
• 2 bő evőkanál méz (vagy eritrit)
• 2 evőkanál balzsamecet (ha esetleg még narancsos is az még jobb)
• 1 fej hagyma
• 2 nagyobb narancs
• 2-3 dl tejszín
• 1 csirkehúsleves kocka (ízfokozó nélküli, nálam DM-es, bio) vagy 1 liter húsleves
• 2 evőkanál vaj
• kevés kókuszolaj
• só
• A tálaláshoz: rózsabors összetörve

A sütőt melegítsük elő 190 fokra (én légkeverésen sütöttem 180 fokon) és egy nagy tepsit béleljünk ki alufóliával. A megtisztított sárgarépát vágjuk fel hosszában kb. fél mm vastag szeletekre, locsoljuk meg kevés olajjal, a mézzel, balzsamecettel és sózzuk is kissé. Keverjük össze, majd terítsük szét a tepsiben és süssük bő fél órát, vagy amíg látjuk, hogy kissé megkaramellizálódik. A hagymát tisztítsuk meg, vágjuk kockákra, majd 1 evőkanálnyi vaj és kevés olaj keverékén pároljuk meg kissé. Közben a narancs héját vágjuk le (a fehér részt is, én a héjat félretettem és majd kandírozni fogom), a húsát daraboljuk fel. A hártya része nyugodtan rajta maradhat, csak magozzuk ki, ha van benne. Az elkészült sárgarépát adjuk a hagymához a narancshússal együtt, pároljuk pár percig majd öntsük fel 1 liter levessel és forraljuk kb. 5-10 percig. Öntsük hozzá a tejszínt, forraljuk fel újra, majd amíg még tűzön van turmixoljuk krémesre és simára egy botmixer segítségével. Kóstoljuk, és ha szükséges adjunk még hozzá sót, ill. mézet vagy kevés cukrot. 

Az összetört rózsaborssal megszórva tálaljuk. De nagyon finom mellé a pirított rozskenyér kocka is.

Tipp:
Ha tejmentesen szeretnénk készíteni, a tejszín helyett használjunk kókusztejszínt/krémet (pl. Cocomas). Ha túl sűrű lenne, lehet hozzá még adni pl. kevés (kókusz)tejet. Másnapra mindenképp besűrűsödik kicsit, akkor is ugyanígy lehet egy picit hígítani, ha túl sűrű lenne. Bár szerintem sűrűn hagyva is finom.
Én ezt a levest egyébként abszolút el tudom képzelni egy karácsonyi menüsorban is. Ekkor készíthetjük a hozzá való pirítóst keksz kiszúró formával karácsonyi formájúra is (pl. fenyőfa, csillag, angyal stb.), ill. egy csipet gyömbért is adhatunk hozzá, hogy még pikánsabb legyen.

Kókuszos-sárgarépás sütemény

Hétvégén ilyen süteményt is vittem Anyukámékhoz, a nagy libaebédre. Egy finom puha sárgarépás sütemény, amihez én most hirtelen ötlettől vezérelve kókuszreszeléket adtam, és ez nagyon jó ötlet volt, mert remekül passzolt hozzá és mindenkinek nagyon ízlett. 

Hozzávalók:

• 1/2 kg sárgarépa (pucoltan mérve)
• 300 g (tönkölybúza) liszt (egy része lehet teljes kiőrlésű is)
• 200 g kókuszreszelék
• 3 teáskanál fahéj
• 1 csipet só
• 2 bő teáskanál sütőpor
• 1 teáskanál szódabikarbóna
• 150 g vaj
• 4 tojás
• 250 g barna nádcukor
• 300 g joghurt
• 1 evőkanál reszelt narancshéj

A sütőt melegítsük elő 180 fokra (én légkeverésen sütöttem 160 fokon), egy kb. 28x35 cm-es tepsit béleljünk ki sütőpapírral, vagy vajazzunk, lisztezzünk ki. A lisztet a sütőporral, szódabikarbónával és a fahéjjal szitáljuk át egy nagy tálba. Keverjük hozzá a kókuszreszeléket, majd reszeljük bele kis lyukú reszelőn a sárgarépát is. Egy másik tálban keverjük ki alaposan a vajat a cukorral és a csipet sóval, majd keverjük hozzá a tojásokat is, a reszelt narancshéjat és a joghurtot is. A száraz és a nedves hozzávalókat keverjük össze  alaposan, majd öntsük az előkészített sütőformába és kb. 40-45 percig süssük.   

Tipp:

A tetejére készíthetünk egy mázat is, krémsajtból (friss sajt), porcukorból és kevés narancslé és reszelt narancshéj hozzáadásával, melyeket habverővel keverjünk ki, majd a kihűlt süteményre kenjünk rá és alaposan hűtsük le. A tésztából ki is hagyhatunk kb. 5 dkg kókuszreszeléket, melyet száraz serpenyőben kicsit megpiríthatunk, majd megszórhatjuk vele a mázat a tálalás előtt.

Frankfurti leves, ahogyan én készítem

Régen ettem már frankfurti levest és múlt hét végén megkívántam. Nagyon szép kelkáposztát  is sikerült venni a piacon, így gondoltam készítek már végre és meg is örökítem, majd felteszem ide is. Én így készítem. Igyekezzünk nagyon jó minőségű virslit választani hozzá, ami igaz hogy sokkal drágább, de sokkal jobban meg is éri. Piacokon pl. már lehet kapni adalékanyag mentes virslit is, így nem tömjük magunkat a sok káros adalékkal és még a hús is a jobb minőségűből van benne, nem csak a hulladék, maradaék nyesedék húsok összedarálva (amit jobb, ha nem tudunk, hogy néz ki, mert garantáltan nem ennék meg a belőle készült húskészítményeket)...

Hozzávalók (1 nagy fazéknyi adaghoz, tehát több adag, egy 3 személyes családnak - 2 felnőtt, 1 gyerek - 2-3 napig elegendő):

• 2 közepes hagyma
• 6 duci gerezd fokhagyma
• 4-5 nagyobb szál sárgarépa
• 3-4 közepes burgonya
• 1/2 fej kelkáposzta (kb. 70 dkg-os)
• 1-1,5 evőkanál morzsolt majoránna
• 1 teáskanál köménymag
• só, frissen őrölt bors
• 1 csapott teáskanál cukor (ízfokozóként működik)
• olaj
• kb. 1/2 kg füstölt mangalica virsli
• 1 nagy dobozos tejföl
• 2 evőkanál étkezési keményítő (használhatunk lisztet is ízlés szerint)

A zöldségeket megtisztítom, feldarabolom. A káposzta torzsáját kivágom, megmosom, szintén felkockázom. A hagymákat is megtisztítom, felaprítom, majd elkezdem lepirítani kevés olajban, közben picit sózom és cukrozom is. Hozzáteszem a zöldségeket, a köménymagot, hozzányomom a fokhagymákat is és átforgatom, majd hozzáadom kelkáposztát is. Rövid ideig fedő alatt pároljuk az egészet, majd felöntjük annyi vízzel, amennyi úgy 1-2 ujjnyira ellepi. Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a majorannát, majd kb. 30 percig főzzük az egészet, amíg minden megpuhul. Közben a virslit felkarikázzuk, majd egy serpenyőben átsütjük kevés olajon. Ha megpuhult minden a levesben, hozzáadjuk a kisütött virslit, majd behabarjuk a keményítővel elkevert tejföllel és forralunk rajta egyet.

Megjegyzés, tipp:

Sok recept írja, hogy előfőzik a kelkáposztát, és csak így teszik bele a többi hozzávalót. De szerintem a zöldségeknek sokkal jobbat tesz, ha lepirítjuk, mert így sokkal intenzívebb ízeket tudnak adni a levesünknek (ez más levesné is működik, én többnyire így készítem őket). Ill. én nem szeretem, ha a káposzta teljesen szét van főzve (valahol 1,5 óra főzést írnak :o), sokkal finomabb így, hogy érezni, hogy nem egy szétfonnyadt zöldség van a szánkban. ;)

Tehetünk még bele fehérrépát, de sok recept ír hozzá pl. gombát is. Ez utóbbival nem próbáltam még ugyan, de biztosan finom lehet. Én ezt is hasonlóképpen tenném hozzá, mint a virslit. Előre és külön lesütve, majd csak a vége felé hozzáadva a leveshez, hogy az ízek érvényesüljenek.

Túrótorta kicsit másként

Még vagy egy évvel ezelőtt készítettem egy ehhez hasonló tortát, és akkor le is jegyzeteltem a receptet, de fotót nem sikerült készíteni róla, így elmaradt a blogra való felkerülése. Most újra elkészítettem, egy picit változtattam is rajta és egy nagyon finom reformos, szaftos túrótorta lett belőle. És csak hogy elképzeljétek mennyire jó túrós: Anyukám, aki nem szereti a túrót (és semmilyen tejterméket) megkóstolta azért, és azt mondta nem ízlik neki, mert túl túrós... :)))

Reform túrótorta
Hozzávalók (kb. 16 szelethez):

• 5 tojás
• 150 g nádcukor vagy xilit
• 2 evőkanál méz
• csipet só
• 500 g túró
• 150 g joghurt (1 kicsi dobozos)
• 1-1 evőkanál reszelt, cukrozott narancs- és citromhéj
• 150 g zabpehely liszt (zabpehely késes aprítóban liszt finomságúra dolgozva)
• 1 nagy banán
• 2 kisebb alma
• 1 nagy sárgarépa

Egy kb. 25 cm-es kapcsos tortaformát kikenünk vajjal és megszórjuk kukoricaliszttel. A sütőt előmelegítjük 180 fokra (én légkeverésen sütöttem 160 fokon). 

A tojásokat szétválasztjuk, majd a fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verjük. A tojások sárgáját habosra keverjük a cukorral és a mézzel, majd hozzákeverjük a vajat is. Végül beledolgozzuk a túrót és a joghurtot is, majd az egészet egy botmixerrel simára turmixoljuk. A zabpehelylisztbe belekeverjük a megtisztított, lereszelt sárgarépát, a szintén meghámozott, felkockázott almát és a banánt is, majd összekeverjük a túrós-tojásos masszával. Legvégül a habbá vert tojásfehérjét forgatjuk bele. Az előkészített formába simítjuk a tésztát, majd előmelegített sütőbe kb. 55 percig sütjük (55-60 perc, sütőfüggő!). Jól lehűtve a legfinomabb!

Tipp:
Én most egy sárgarépás-mandulás almadzsemet tálaltam még mellé, amelynek a receptje itt található. 

Június vasárnapi menü: Zöldborsóleves vajas galuskával, citromborsos pulykafasírt sült petrezselymes-fokhagymás újburgonyával, jégbehűtött sárgadinnye-görögdinnye saláta vaníliafagyival

Íme a vasárnapi menünk. Imitt-amott hagyományos, vagy legalább is arra emlékeztető, néhol pedig egy picit megbolondítottam. A zöldborsó leves abszolút hagyományos. Nálunk legalább is ez az. Na jó, a zöldborsó hüvelyből alaplé főzés, már az én ötletem. De a petrezselymes krumpli már pl. meg van bolondítva azzal, hogy a krumplit sütöttem, nem pedig főztem, és ez nagyon jót tett neki. A fasírt fűszerezése sem olyan szokványos a citrombors miatt, viszont nagyon finom, ezt bátran állíthatom. És a saláta is, amit tálaltam mellé, fel lett turbózva egy kis fetával, ami szintén nagyon jól megbolondította a hagyományos ecetes paprika-paradicsomot. A fiúk úgy falták, hogy öröm volt nézni. :) A desszert, nos a desszertre csak rá kell nézni, lusta háziasszony barátja, de remek levezető így a nyári nagy melegben.

Zöldborsó leves vajas galuskával
Hozzávalók (ebből egy hatalmas fazéknyi, jó sűrű és tartalmas leves lesz, legalább 8-10 személyre elegendő, étvágytól függően persze):

• kb. 500 g kifejtett zölborsó (a szebb hüvelyeket tegyük félre)
• 1 fej hagyma
• 4 gerezd fokhagyma
• 5 szál sárgarépa
• 3 szál fehérrépa
• 1 nagy csokor petrezselyem + a tálaláshoz is, ha szeretjük
• só, bors, olaj
• 2 púpos evőkanál liszt

A galuskához:

• 2 kicsi tojás
• 2 púpos evőkanál vaj
• rétesliszt
• pici só

A kifejtett zöldborsó hüvelyének szebbik részét tegyük félre, majd kevés sót és vizet hozzáadva főzzük fedő alatt kb. 15 percig. Ez lesz a levesünk alapja. A kidobásra szánt hüvelyben rengeteg íz van még, így kár lenne rögtön a szemétbe dobni, így ráadásul a levesünk is gazdagabb ízű lesz.

A hagymát és a fokhagymát tisztítsuk meg, majd picit megsózva kezdjük el dinsztelni kevés olajon. Adjuk hozzá a megmosott zöldborsót, és fedő alatt pároljuk kb. 5 percig, majd mehet hozzá a megtisztított és felkarikázott sárga- és fehérrépa is és ezekkel is pároljuk pár percet. Ekkor szórjuk meg a liszttel, alaposan keverjük el, majd szép lassan engedjük fel a leszűrt alaplevünkkel. Sózzuk még egy kicsit, majd borsozzuk is és fedő alatt főzzük az egészet. Közben keverjük össze a megolvasztott vajat a tojással, egy csipet sóval, majd annyi lisztet adjunk hozzá, amennyivel galuskatészta állagot kapunk (nem túl sűrű, nem túl híg, kanállal még jól keverhető). Adjuk a felaprított petrezselyemzöldet is a leveshez, és ha már majdnem puha minden, vizes deszkáról, éles, vizes késsel (vagy galuskaszaggatóval) szaggassunk kicsi galuskákat a levesbe, és főzzük pár percet. Frissen aprított petrezselyemmel megszórva tálaljuk.

Citromborsos egyben sült fasírt
Hozzávalók (kb. 12 szelethez):

• 700 g darált pulykahús
• 1 zsömle (vagy 1 nagy szelet kenyér)
• 1 tojás
• 8 gerezd fokhagyma
• citrombors (készen kapható, nálam Kotányi)
• pirospaprika
• őrölt kömény
• só

A sütőt melegítsük elő 180-190 fokra. Egy hosszúkás formát kissé olajozzunk ki. A zsemlét tépkedjük darabokra, majd áztassuk vízbe. Közben a darált húshoz adjuk hozzá a fűszereket, a tojást, a kinyomkodott zsemlét és a megtisztított, összezúzott fokhagymát, majd keverjük össze jó alaposan az egészet. Nyomkodjuk bele az előkészített formába, majd a tetejére is szórjuk vékony rétegben a citromborsból. Tegyük az előmelegített sütőbe és kb. 50-60 perc alatt süssük meg (formától is függ, mennyi idő kell neki).

Petrezselymes-fokhagymás sült újburgonya
Hozzávalók (kb. 5-6 személyre):

• új rózsaburgonya (én úgy kb. 1,5 kg burgonyát használtam)
• kevés olaj a sütéshez
• 2 nagy csokor petrezselyem
• jó pár gerezd fokhagyma (ízlés szerint)
• só
• 2 evőkanál vaj

A burgonyákat alaposan megsikálom, majd felkockázom és egészen kevés olajban, fedő alatt elkezdem sütni (több részletben). Közben egy papírtörlővel bélelt tálat előkészítek és ebbe szedem a már megsült burgonyát. Ha az összes kisült, ha valóban nagyon kevés olajban sütöttük épp hogy csak egy vékony réteg olaj maradt, ha nem, öntsük le a felesleget. A maradék zsiradékhoz adjuk hozzá a vajat és olvasszuk fel, futtassuk meg rajta óvatosan az összezúzott fokhagymagerezdeket és a felaprított petrezselymet, közben sózzuk is alaposan. Végül adjuk hozzá a kisült burgonyát és jól keverjük össze az egészet.

Megjegyzés:

Az (új) rózsaburgonya egy magas víztartalmú krumpli fajta, így nem fog olyan ropogósra sülni, mint egy rendes sült krumpli. Inkább úgy puhulva pirul, de ez épp jól jön ehhez a recepthez.

Ecetes paradicsom-paprika saláta fetával
Hozzávalók:

• paradicsom
• paprika
• fehérborecet
• olívaolaj
• fokhagyma (vagy új lilahagyma)
• pici só
• kevés porcukor
• feta vagy feta jellegű sajt

A fehérborecetből, olívaolajból, sóból, porcukorból, kevés vízből és a megtisztított, összezúzott fokhagymagerezdekből keverjünk egy salátaöntetet, majd öntsük rá az összedarabolt paprika, paradicsom, feta sajt elegyre és óvatosan keverjük át az egészet. Tegyük hideg helyre, és hagyjuk, hogy összeérjenek az ízek.

És hát a desszert. A világ leglustább, ám egyik legjobb, leggyorsabb nyári desszertje. Jégbe hűtött sárga- és görögdinnye vaníliafagyival tálalva. Igen, most a fagyi is bolti, így nem volt gond vele. Viszont egy kis ingyen reklám, mert szerintünk igazán jó ár-érték arányú és finom ez a fagyi. A Lidl-ben lehet kapni, nagy 2 literes, piros dobozban van és igazi vaníliamagok benne, ami igen pozitív. Nem beszélve az áráról - mert mi ugyan még akciósan vettük -, de normál áron is 850,-Ft körül lehet kapni egy dobozzal. Szóval jó. Így együtt meg aztán különösen. :)

Sárgarépás-mandulás almadzsem

Előző bejegyzésemben már említettem, hogy készült egy ilyen lekvár/dzsem/krém is a napokban, a sok felhalmozódott sárgarépa miatt (és most hétvégén újabb adaggal tankoltam fel sárgarépából). Most meghoztam a receptet is végre. Nagyon finom krém lett belőle. Inkább krémnek hívom, mint dzsemnek, mert az jobban illik rá szerintem. Még nem tudom pontosan mi fog készülni belőle, de majdnem tuti, hogy ez nem kenyérre, kalácsra kenve fogja végezni. Inkább mondjuk egy poharas desszert elemeként, vagy pl. egy omlós tésztából készült torta töltelékeként (ehhez hasonló recepttel majd még jövök a napokban).

Hozzávalók (nálam 2 nagy, és kb. 3 kicsi üveg lett belőle):

• 1500 g alma (tisztán mérve, felkockázva)
• 500 g zsengébb sárgarépa (tisztán mérve, felkarikázva)
• 400 g nádcukor (vagy ennek megfelelő arányban gyümölcscukor, kb. 300 g)
• 100 g őrölt mandula
• pár csepp színtelen mandulaaroma/kivonat
• 1 citrom leve
• 1 csomag dzsemfix (3:1)

A sárgarépát annyi vízben, amennyi épp ellepi, csipetnyi sóval (ízerősítő) feltesszük főni és forrástól számítva kb. 10-15 percig főzzük (a répa nagyságától függően). Majd leöntjük róla a vizet (ezt pl. leves főzéskor fel lehet használni) és pépesre turmixoljuk az egészet. A citromlével meglocsolt almát is leturmixoljuk a cukorral, majd összevegyítjük a répapürével és hozzáadjuk a dzsemfixet is. Elkezdjük forralni, majd kb. 10 percig főzzük (vigyázzunk, mert pöfög!!), végül belekeverjük a darált mandulát is és pár csepp színtelen mandulaaromát is (ezt a mandula íz erősítése miatt). Forrón, alaposan kifertőtlenített üvegekbe töltjük és pár percre fejjel lefelé fordítjuk, majd mehet pár napra alaposan plédekbe csomagolva.

Megjegyzés:

Mind az alma, mind a sárgarépa magas pektintartalommal rendelkezik, így nem igazán van szükség a dzsemfixre. Én most a tartósítás miatt tettem csak bele, mert más egyéb nem volt itthon erre a célra. Önmagában is jó állagú lesz egyébként, különösen, ha még a mandulát is hozzákeverjük és ez ebben az esetben nyugodtan lehet akár 200 g is.

Ez az alma amiből én készítettem most ezt a lekvárt, Anyukámék féle, nyári alma Zsámbékról. Idén iszonyat mennyiséggel árasztotta el (szerencsére) a családot. Lehet, nem ez a legalkalmasabb a  befőzésre, de nekem pl. kifejezetten tetszett, mert ez egy kicsit savanykásabb almafajta, ami jól ellensúlyozta a répa édességét.

És még tavaszról néhány fotó, az almafa virágzás időszakából (bár ahogy elnézem az egyik ebből pont a birsalmafa).