A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mustár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mustár. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. április 2., hétfő

Két újabb medvehagymás étel: Chow mein tészta medvehagymás-diós pesztóval, sült gombával és sajttal és medvehagymás-petrezselymes vöröslencsekrém csirkés-gombás-csilis nyársakkal

Két étel hétvégéről. És áá, egyáltalán nem szeretem a medvahagymát. Ugye látszik? :) Egyébként mindkét főétel viszonylag gyorsan elkészíthető. Én is úgy készítettem - miután egész hétvégén szét volt kapva a lakás -, hogy egyik lábammal a porszívót kapcsolgattam ki-be, a másikkal meg a konyhába álltam... :) Komolyan! Azt hiszem ez a fotókon is látszik.... semmi dizájnolás... tányér+kaja slussz passz... :)


Chow mein (tekjes kiőrlésű) tészta medvehagymás-diós pesztóval, sült gombával és sajttal
Hozzávalók (kb. 2 adaghoz személyre):
  • 1 csomag (250 g) teljes kiőrlésű chow mein tészta (én még az Aldiban vettem)
  • legalább fél csomagból készített medvehagymás pesztó ("recept" itt, az ott látható üvegnek nagyjából a 3/4-ét használtam fel)
  • 250 g csiperke gomba, megtisztítva, vékonyra szeletelve
  • reszelt sajt (bármilyen ízlésünk szerint, de a legjobb a parmezánforgács)
  • só, frissen őrölt bors
Nagy lábasban vizet forralunk, sózzuk kissé, majd beletesszük a chow mein tésztát, és kb. 4-5 percig hagyjuk, hogy megpuhuljon. Közben a gombaszeleteket egy nagy serpenyőben, két részletben (ne legyen tömve a serpenyő, mert akkor nem pirul, hanem párolódik) megsütjük, kissé sózzuk-borsozzuk, kiszedjük és félretesszük, melegen tartjuk. Ugyanebben a serpenyőben megpirítjuk a leszűrt tésztát is, majd összekeverjük jó pár evőkanál medvehagymapesztóval, tányérokba szedjük, elosztjuk rajta a sült gombaszeleteket, majd meghintjük a reszelt sajttal. Esetleg még őrölt borsot is tehetünk rá.


Medvehagymás-petrezselymes vöröslencsekrém csirkés-gombás-csilis nyársakkal
Hozzávalók:
  • 1 nagy fej hagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 500 g vöröslencse
  • kb. 1 liter zöldség, vagy csirkehúsleves (lehet kocka, de akkor ízfokozó menteset használjatok)
  • 1 csokor petrezselyem
  • kb. 20 nagyobb levél medvehagyma
  • kb. 3-4 evőkanál mustár
  • 2 babérlevél
  • só, frissen őrölt bors
A húshoz:
  • 250 g apróbb szemű gomba megtisztítva (a szárát törjük ki és tegyük félre)
  • kevés őrölt csili (vagy cayenne-i paprika, ha gyerekek esznek belőle, hagyjuk el és inkább használjunk sima pirospaprikát)
  • kb. 600 g csirkemell (vagy comb) filé nagyobbra kockázva
  • (olíva)olaj
A hagymát felaprítjuk a fokhagymával együtt, majd kevés olajon megfuttatjuk. Felöntjük a levessel, majd hozzáadjuk az átmosott vöröslencsét. Hozzáadjuk a babérlevelet, majd puhára főzzük az egészet, közben ízesítjük a mustárral. Teljesen főzzük szét a lencsét, és ha szükséges pótoljuk még a vizet. Ha kell kissé sózzuk és borsozzuk is. Az utolsó 10 percben adjuk hozzá a gombák tönkjét is és főzzük készre. Ha szükségét érezzük turmixoljunk rajta egy keveset botmixerrel, hogy krémesebb legyen, majd adjuk hozzá a felaprított petrezselymet és medvehagymát és pár percig hagyjuk feső alatt pihenni az egészet.

Közben a csirkekockákat és gombát forgassuk meg sós-csilis olajban (pár percig benne is hagyhatjuk pácolódni), majd húzzuk beáztatott nyársakra, pakoljuk alufóliával bélelt tepsire (1x-1x forgassuk meg) és kb. 200 fokra előmelegített sütőben süssük aranybarnára/sárgára (ne szárítsuk ki, daraboktól függ, kb. 20-25 perc kell neki, és sütőfüggő!!!)


2012. március 10., szombat

Póréhagymás burgonyaleves és túrós-almás palacsinta citromos karamellszósszal


Egy egyszerű, de tartalmas, jó laktató és nagyon finom leves. Másodiknak pedig egy kényeztető édes, de mégsem émelyítő finomság. Most a fotók is egyszerűek lettek. Kicsit egyhangúak is talán, pedig nekem már vidám tavaszi hangulatom van ebben a szép napsütéses nappalokon.
Póréhagymás burgonyaleves
Hozzávalók (4-5 személyre):
  • kb. 2 szál póréhagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • kevés olívaolaj
  • kb. 2 evőkanál vaj
  • 600 g burgonya
  • 1,5 liter zöldségleves (pl. DM-s bio zöldségleves kockából)
  • só, frissen őrölt bors
A póréhagymát megtisztítom, felkarikázom, majd a vaj és kevés olívaolaj keverékén megpárolom, közben kicsit sózom, borsozom és hozzáadom a megtisztított, összezúzott fokhagymát is. A burgonyát közben szintén megtisztítom, felkockázom, majd a hagymához adom. Átpirítom egy kicsit, majd felengedem a levessel. Lefedem, felforralom, majd puhára főzöm a burgonyát. Én leturmixoltam botmixerrel, de hagyhatjuk egészben is, ha rusztikusabban szeretjük. Ha elkészült, kóstoljuk meg és ha szükséges, még ízesítsük.
Tálaláshoz félretehetünk kevés párolt póráhagyma karikát és kevés olívaolajjal is meglocsolhatjuk.

Túrós-almás palacsinta
Hozzávalók (kb. 18-20 db lesz belőle):
  • 2 nagy tojás (L)
  • 4-5 dkg xilit (legalább itt spóroljunk a cukorral, ha már karamellához nem lehet használni)
  • 200 g sovány túró
  • 2 nagy evőkanál joghurt (vagy tejföl)
  • 6 dkg kukoricaliszt
  • 6 dkg rizsliszt
  • 1 mokkáskanál szódabikarbóna
  • 2 kisebb alma (tisztán mérve kb. 20 dkg)
  • 1 citrom reszelt héja
  • kevés vaj a sütéshez vagy napraforgó olaj
A tojásokat jó habosra keverem a cukorral. Hozzáadom a túrót, a joghurtot (tejfölt) és a reszelt citromhéjat is, csipet sót, majd ezekkel is habosra keverem. Végül beleszitálom a kétféle lisztet és a szódabikarbónát, elkeverem, majd belereszelem nagylyukú reszelőn a megtisztított almát és újra átkeverem. Enyhén kivajazott (vagy kiolajozott) palacsintasütőbe süssük meg, közepes lángnál. Minden újabb adagnál vajazzuk vagy olajozzuk ki ki megint és ne süssük túl soká mert hamar megsül. Óvatosan forgassuk meg mindig.

Citromos karamellszósz
Hozzávalók:
  • 12 dkg nádcukor
  • kb. fél citrom leve
  • 1 evőkanál vaj
  • 2 dl tejszín
A cukrot karamellizáljuk. Ne kevergessük, csak döntögessük meg időnként a lehetőleg vastag aljú edény, amiben készítjük. Ha sötétebb cukorból készítjük, mint én is pl., a karamell is sötétebb lesz, de ez nem jelenti azt, hogy megégett a cukor. Ha megolvadt az összes cukor, adjuk hozzá a citrom levét és újra hagyjuk felolvadni a cukrot. Végül adjuk hozzá a tejszínt és a vajat is, és alaposan forraljuk össze.
Ennyi citromtól nem lesz nagyon citromos, csak épp egy kicsit frissebb a karamell.

És így a végére egy érdekesség. Már akinek. Nekem pl. az volt. A lent látható spenótot én nemrég kint vettem nálunk a piacon (nem fogjátok elhinni 550,-Ft-ért kilóját). Először gyanús volt. Azt gondoltam, mi van, ha ez inkább zsenge mángold... De kedves és segítő bloggertársak és barátok (főként Noémi a Sarokról. :) ) segítségével a Facebook-on hamar meg lettem győzve arról, hogy ez bizony tényleg spenót. Csak azért írtam le, hogy Ti se bizonytalanodjatok el, ha ilyet láttok a piacon esetleg. Inkább vegyétek meg, mert remek finomság. A zöldre ilyenkor már amúgy is nagyon vágyik testünk-lelkünk-szemünk egyaránt.


A tudatlanságom vége az lett egyébként, hogy egy mustáros krémleves lett végül ebből a szép spenótból. Csak azért az, mert azért tényleg szebb ételek készíthetőek belőle, ha egészben hagyva egyszerűen megsütjük pl. Erre is vannak remek ötletek Chili & Vanilia Facebook-os oldalán. A spenótról pedig általánosan itt olvashattok bővebben: http://www.terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/spenot.html

És a mustáros krémleves, ami készült belőle. Készítettem bele egyébként egy érdekes, de nagyon gyors kis levesbetétet, hogy mégse simán tálaljam csak. Ehhez 7 dkg levesgyöngyöt késes aprítóban finomra dolgoztam, majd hozzáadtam 1 tömlős (100 g) füstölt sajtkrémet és az így készített krémből kis gombócokat formáztam, majd így adtam a leveshez tálaláskor. Szerintem gyors és jópofa ötlet, és még finom is.

  

2011. május 25., szerda

Sonkás-sajtos ropogós rukkolaágyon spárgakrémmel tálalva

Hirtelen felindulásból elkövetett ebédkészítés még tegnap. Avagy merénylet egy darabka füstölt sonka és a felhalmozódott spárgák ellen. Csak így nature. Persze kínálhatunk mellé tartalmasabb köretet is még, pl. előfőzött, majd klopfolóval kilapított újburgonya személyében, melyet forró sütőben szép aranysárgára sütünk, mitán meglocsoltuk kevés olívaolajjal és sóztuk borsoztuk is kissé. Másik Felem ezt kapta mellé. Hiszen mégis csak egy férfiemberről van szó.

Sonkás-sajtos ropogós
Hozzávalók (kb. 4-6 személyre):
  • kb. 200 g füstölt sonka (nem túl sós) ledarálva
  • 1 púpos teáskanál dijoni mustár
  • 3 tojás
  • 3 jó púpos evőkanál kukoricaliszt (amennyitől a masszánk nem lesz túl kemény, de formázhatóvá válik)
  • 100 g reszelt sajt vegyesen (nálam pizza mozarella és Trap Pista vegyesen)
  • zsemlemorzsa a hempergetéshez
  • olaj a sütéshez
  • A tálaláshoz: rukkolalevél, kevés olívaolaj és esetleg egy kevés frissen őrölt bors 
A ledarált sonkához hozzákeverjük a tojásokat, a mustárt, a sajtokat, majd sűrítjük, ill. formázhatóvá tesszük a kukoricaliszttel. Sózást már nem igényel pluszban, hiszen a sonka bőven elég sós. Ha kész a massza, evőkanálnyi adagokból kis hengereket készítünk, melyet meghempergetünk zsemlemorzsában, majd mehet a felforrósított olajba, ahol szép aranybarnára sütjük minden oldalukat.

Tipp: szerintem sütőben is elkészíthető. Ekkor tegyük alufóliával bélelt tepsire, spricceljük meg olajjal (olajspray), majd mehet a forró (legalább 200 fokon sütném) sütőbe, ahol időnként megforgatva szintén aranybarbára sütjük. Így legalább olajszagban sem úszik majd a lakás, és még zsírtakarékosabb is. (Mindez nekem már későn jutott eszembe...)

Spárgakrém
Hozzávalók (kb. 4 adaghoz)
  • fél csomag zöld spárga (250 g)
  • fél csomag fehér spárga (250 g)
  • 2 szál újhagyma (vagy póréhagyma)
  • kevéske olívaolaj
  • kb. 100 g vaj
  • kb. 1 dl tejszín
  • só, bors
  • fél citrom leve
  • fél-1 teáskanál cukor
  • 1 teáskanáél dijoni mustár
A spárgákat megtisztítom: fehérnek csak a legvégét vágom le, a többit vékonyan lehámozom, a zölnek csak a fásabb (fehér) végét vágom le, majd mindkettőt felkarikázom (kb. 1 centisre). Vízbe teszem, majd forrástól számítva kb. 5-6 perc alatt megfőzöm. Közben az újhagymát megtisztítom, felkarikázom, majd kevés olívaolajon, kissé megsózva megdinsztelem kissé. Ha elkészült, a megfőtt és lecsöpögtetett spárgával együtt egy késes aprítóba teszem (vagy botturmixot használok), hozzáadom a puha vajat, a tejszínt, a citromlevet, sózom, borsozom, majd alaposan elturmixolom. Ha fás lenne esetleg a spárga, át is lehet paszírozni, hogy élvezhetővé tegyük és még selymesebb legyen. Hidegen tálaljuk.

Tipp: tovább lehet gazdagítani 2-3 db nem túl keményre főzött tojás sárgájával. Sőt a fehérjét is beleaprózhatjuk. Használhatunk hozzá tejfölt is, hogy még sűrűbb legyen. Így akár kenyérre való kencének is nagyszerű, vagy mártogatósnak pl. grissinihez. Ill. tovább gazdagíthatjuk különféle zöldfűszerekkel, pl. petrezselyem, snidling stb.

2011. április 29., péntek

Rukkolás salátakrémleves parmezánnal


Egy igazi zöld leves - ha már tavasz van -, aminek egyáltalán nincs sem fű, sem zöld íze (bár nekem azzal sincs bajom). A belekerülő rukkola, a semlegesebb ízű salátát nagyon jól feldobja. Kap egy kis pikáns ízt tőle. Igazi gyors kaja, ahogy azt tőlem már megszokhattátok. És igen, ahogy látszik, nálam nem csak a tél szól a (melengető) levesekről, hanem minden évszak. Legyen tavasz, nyár, ősz, tél. És egy fontos dolog: mielőtt tálaljuk, hagyjuk, hogy langyosra hűljön, mert akkor érezhetőek benne igazán az ízek. Ez egyébként szerintem sok levesnél elmondható. Valaki azért reklamál, ha nem elég melegen hozzák ki neki az étteremben a levest... Lehet, hogy néha ez szándékos!? Kb. olyan, mint amikor a Soul Kitchen c. filmben, a vendég azért veszekszik a séffel, mert melegen akarja kérni a Gazpacho-t), amit persze a séf megtagad, majd megsértődve ott hagy csapot-papot. :) Szóval úgy hiszem, hogy néhány levesnél kifejezetten az a jó, ha nem túl meleg. De jöjjön is akkor a nem túl bonyolult leves receptje.


Hozzávalók (kb. 4 személyre):
  • 1 bő evőkanál vaj
  • 1 csokor újhagyma
  • 1 fej saláta
  • 1 liter forró zöldségleves (nálam adalékanyagok nélküli leveskockából)
  • kb. 1/2-3/4 doboz (a nagy dobozos: ez 125 g-os) rukkolalevél
  • 1 evőkanál mustár
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 250 ml tejszín
  • 1 evőkanál keményítő (el is maradhat, akkor kicsit "vékonyabb" leves lesz belőle)
  • A tálaláshoz: parmezánsajt (vagy pl. ementáli jellegű sajt), ropogós kenyér 
Az újhagymát felkarikázzuk, majd a vajon, pici sóval megszórva, átpároljuk. Hozzáadjuk az összetépkedett, megmosott, torzsájától megszabadított salátaleveleket, majd egyből felöntjük a forró húslevessel. Újra forraljuk, ekkor hozzáadjuk a rukkolaleveleket, az összzúzott fokhagymákat, csipet cukrot, a mustárt, majd felöntjük a tejszínnel (ha sűrűbbre szeretnénk, keverjük bele előtte a keményítőt is). Még egy utolsót rottyantunk rajta, majd alaposan összeturmixoljuk, és a fentiekkel tálaljuk, nem túl forrón. Én a parmezán most a levesbe tettem és egy pici olívaolajjal meglocsoltam, de tálalhatunk hozzá pirítóst is, amire ráolvaszthatjuk kissé a parmezánt (vagy ementáli jellegű sajtot pl.)

És még egy leves salátával: Salátakrémleves, fűszeres-ropogós gombócokkal



2011. április 26., kedd

Ötlet maradékhasznosításra: Stroganoff sonka

Hogy ne csak, pl. csőben sült sonkás tészta készüljön a maradék sonkából (bár az is nagyon finom), hanem valami más is. Igaz nálam ez még jóval húsvét előtt készült, de akkor eszembe jutott, hogy ez milyen jó lesz majd az ünnep utáni maradék hasznosításra is. Véletlen egyveleg, ami végül a Stroganoff bélszínre hasonlított leginkább, persze bélszín nélkül. Ha valaki lelkét sérti az elnevezés (de háááát ez nem is aaaaz), akkor várom az ötleteket a névre... :) Szóval finom is, viszonylag gyorsan el is készül, és még a maradék is eltűnik ennek a receptnek köszönhetően! Tényleg szerintetek a Stroganoff vagy a Stroganov a helyes?
Pontos recept megint nem lesz sajnos, inkább csak ötlet, mert valamiért mostanában egész egyszerűen elfelejtem lemérni a dolgokat, meg jegyzetelni. Kissé szétszórt vagyok mostanában! Bocsánat, remélem nem okoz gondot, de muszáj volt így is feltenni az ötletet, mert egyszerűen csak jó. 

Hozzávalók:
  • füstölt-főtt sonka (olyat használjunk hozzá, ami nem annyira sós, ill. puhább is)
  • gomba
  • hagyma
  • csemegeuborka
  • bors (só már nem nagyon kell, hiszen a sonka elég sós)
  • tejszín (vagy tejföl és tejszín keveréke, de ha csak tejfölt használunk, attól elég sűrű lesz)
  • kevés olaj
  • kevés mustár (dijoni)
  • A tálaláshoz: az elmaradhatatlan zöld, azaz petrezselyem
A sonkát kockázzuk fel, a gombákat tisztítsuk meg, vágjuk ketté (ha kisebbek), majd szeleteljük fel. A hagymát aprítsuk, a csemegeuborkát pedig szeleteljük fel.
Egy nagyobb serpenyőben, kevés olajon pirítsuk meg kissé a sonkát, majd vegyük ki, csepegtessük le, és tegyük félre. A visszamaradt olajhoz öntsünk még egy keveset, majd futtassuk meg rajta a hagymát. Adjuk hozzá a gombaszeleteket és pirítsuk/pároljuk át pár perc alatt nagy lángon. Adjuk hozzá a csemegeuborkát, a mustárt, a sonkát és öntsük fel tejszínnel (vagy tejszínnel és tejföllel), majd főzzük, sűrítsük be pár perc alatt. Közben borsozzuk is kissé. Petrezselyemmel megszórva tálaljuk.
Én most egyszerű párolt rizst adtam mellé köretnek, de sült burgonyával is isteni lehet.

2011. április 22., péntek

Két finomság a húsvéti asztalra: medvehagymás töltött tojás és retekkrémleves tormahabbal és sült sonkakockákkal


 
Íme két ötlet a húsvéti asztalra, vagy épp nem arra. Finomaaaaaak! Vegyétek-vigyétek-egyétek!
 
Hozzávalók (én most 4 fél tojáshoz adom meg a mennyiségeket):
  • 2 db keményre főzött tojás
  • 2 teáskanál tejföl
  • kb. 3 teáskanál medvehagymás olaj (fél csokor medvehagymát felaprítunk, majd összeturmixoljuk kevés sóval és annyi olívaolajjal, amivel egy nem túl folyós mártást kapunk)
  • 1 teáskanál puha vaj
  • bors (só már nem igazán kell bele, ha elég sós a medvehagymás olaj, de azért kóstoljuk meg)
  • ízlés szerint pici mustárt is tehetünk bele
A tojásokat kettévágjuk, sárgájukat kistedjük egy tálba és villával összenyomkodjuk. Hozzáadjuk a vajat, a tejfölt és a medvehagymás olajat, valamint egy kevéske mustárt is, és borsozzuk is kissé, majd alaposan kikeverjük. Kóstoljuk és ha szükséges még sózzuk, majd meg is tölthetjük a fél tojásokat a krémmel (csillagcsöves habzsák). Tegyük hűvös helyre, míg összeáll kicsit a krém, majd tálalhatjuk is.

  
Múltkor bevásároltam 3 csomag (jó nagy méretű) retket, aminek egy részét megsütni akartam, de végül egy kósza ötlettől vezérelve levessé változott a kezeim között. És ha már húsvét, akkor kerüljön rá egy kis légiesen könnyű tormahab is, no meg egy kis ilyenkor elmaradhatatlan sonka. Most sült változatban, csak hogy intenzívebb legyen az íze.

Hozzávalók (kb. 4 személyre):
  • 3 nagy csomag retek
  • 1 dl tejszín
  • 2 púpos evőkanál tejföl
  • 1 liter zöldségleves (ha kockából készül, akkor javaslom pl. a Dm-ben is kapható bio, ízfokozó nélküli változatot)
  • kevés só, bors
  • 2-3 szál újhagyma vagy kevés póréhagyma
  • 1-2 evőkanál vaj
A tálaláshoz:
  • sült sonkakockák (főtt-füstölt sonka, kevés olajon serpenyőben megsütve)
  • tormahab: 1 dl tejszín habbá verve, beleforgatva 4-5 evőkanál reszelt torma (sima üveges)

A retket alaposan megmosom, végeit levágom, feldarabolom apróra. Az újhagymát felkarikázom, a vajon megfuttatom, majd rádobom a retket és rövid ideig párolom, közben sózom, borsozom kissé. Felöntöm a meleg zöldséglevessel, felforralom majd 5-10 percig főzöm. Ha már megpuhult kissé, beleöntöm a tejszínt, egyet forralok rajta, és egy botmixerrel jó alaposan elturmixolom. A tormahabbal és a sült sonkakockákkal tálalom.

2011. április 6., szerda

Könnyed tavaszi menü: Medvehagymás zöldborsó-krémleves feta sajttal és mustáros csirkemell, sült provanszi paradicsommal

Gyorsan elkészíthető, férjet messzi vidékről hazaváró menü, tegnapról. Abszolút diétásnak, zsírszegénynek és nem túl szénhidrátdúsnak mondható ételek, de azért laktatóak is szerintem. Ha mégsem találnánk így elég táplálónak, kínálhatunk köretnek mellé pl. burgonyapürét (most ez jutott eszembe hirtelen, tudom nem túl fantáziadús). De köret nélkül bátran ajánlom a tavaszi diétázós időszakra is. Pláne, ha deszzertnek még mondjuk magunkat kínáljuk fel :D egy kevés eper és édes tejföl vagy tejszín kíséretében... : Na jó, egy kis olvasztott étcsoki is fér még mellé, ha nagyon szeretnénk.

Medvehagymás zöldborsó-krémleves feta sajttal

Hozzávalók (kb. 4 főre):
  • 1 közepes fej hagyma (vagy pár szál újhagyma)
  • 500 g zöldborsó
  • 1 liter meleg zöldségleves (vagy sós, vegamixes víz)
  • fél köteg medvehagyma levél
  • 4 bő evőkanál tejföl, vagy kb. 1,5 dl tejszín
  • frissen őrölt bors
  • olívaolaj
  • A tálaláshoz: kevés olívaolaj, feta sajt, frissen őrölt bors, medvehagyma felcsíkozva
A hagymát felaprítom, majd kevés olívaolajon kissé megfuttatom, közben picit sózom. Hozzáadom a borsót és fedő alatt párolom kicsit. Közben felvágom a medvehagymaleveleket is (szárával együtt, csak a legvégét vágjuk le), és a szárat is hozzáadom a borsóhoz, majd felöntöm a levessel és puhára főzöm (nem kell sok idő neki). Hozzákeverem a tejfölt (vagy tejszínt) egyet forralok rajta, majd mehet hozzá a medvehagymalevél is, borsozom is kissé, majd alaposan összeturmixolom. Kóstoljuk, és ha szükséges, még adjunk hozzá kevés sót, esetleg pici cukrot. Kevés olívaolajat locsolok rá, megszórom felcsíkozott medvehagymalevéllel, borsozom, a feta sajtot pedig külön tálkában kínálom mellé, hogy ne süllyedjen el benne.
Mustáros csirkemell
  • Hozzávalók (kb. 4 főre):
  • kb. 600 g csirkemell filé, felszeletelve
  • 4 jó, bő evőkanál mustár
  • só, frissen őrölt bors
  • 2-3 szál újhagyma
  • 1 evőkanál olívaolaj + egy kevés a sütőedény kikenéséhez 
Provanszi paradicsom
Hozzávalók:
  • kb. 6 nagyobb, keményebb húsos paradicsom
  • A morzsához:
  • kb. 8 evőkanál zsemlemorzsa (ha lehet frissen készítve, nálam most egy szikkadt rozsos zsemle lett e célra felhasználva)
  • 4 evőkanál olívaolaj + a sütőedény kikenéséhez egy kevés
  • kb. 2-3 gerezd fokhagyma
  • 2 kisebb csokor(ka) petrezselyem
  • 1 teáskanál szárított kakukkfű (még jobb, ha van friss kéznél, nekem most nem volt, de majd ha jön a melegebb idő, megint telerakom a teraszt a friss zöldfűszerekkel
A húsnak és a paradicsomnak szánt sütőedényt kikenem vékonyan olajjal. A sütőt előmelegítem 200 fokra.
A mustárt összekeverem 1 evőkanál olívaolajjal, borsozom kissé, majd a kissé besózott csirkemellszeletek mindkét oldalát bekenem vele és a tűzálló tálra fektetem. Az újhagymát megtisztítom, majd felkarikázom és megszórom vele a csirkét. Az így előkészített húsnak nagyon jót fog tenni, ha letakarva, hűtőben hagyjuk pácolódni, akár 1 éjszakát is. Bár nálam semmit nem pihent, de így is nagyon finom és ízletes lett. 1 löttyintésnyi vizet is tehetünk alá (persze ne úgy, hogy lemossuk vele a mustárt a húsról, hanem inkább még előtte, hogy a tálba fektetnénk a szeleteket).
A paradicsomok kocsányát kivágjuk, vízszintesen félbevágjuk és sózzuk borsozzuk őket kissé, majd az előkészített tűzálló tálba sorakoztatjuk őket. A morzsához alaposan összekeverjük a zsemlemorzsát kevés sóval, őrölt borssal, a felaprított petrezselyemmel, kakukkfűvel és az olívaolajjal, majd elosztjuk a paradicsomok tetetjén.
A csirkét és a paradicsomot is az előmelegített sütőbe toljuk, majd kb. 30 perc alatt megsütjük őket.
Ha csak a paradicsomot sütjük egyedül - mert pl. előételnek szánjuk -, akkor vegyük fel a sütő hőmérsékletét kb. 220 fokra és akkor elég lesz neki kb. negyed óra is, hogy megsüljön. De együtt sütve, lényegesen gazdaságosabb így, és ugyanolyan finom is lesz.
A csirke nálam ilyen hőmérsékleten és ilyen idő mellet, gyönyörűen omlósra sült. Figyeljünk oda rá, mert ez nyilván sütőfüggő (ahogy a tapasztalat is mutatja), de nem érdemes sokkal tovább sütni, mert akkor nagyon kiszárad. És az idő nyilván attól is függ majd, mekkora edénybe, ill. milyen szorosan tesszük egymás mellé a hozzávalókat.

2011. március 11., péntek

Névnapi menü

A tegnap névnapi gyors menüm, melyet egy igen régóta beteg gyerkőc ápolása közben kellett összehoznom gyorsban, miközben persze én magam is vívom a csatát a bacikkal meg vírusokkal (eddig úgy tűnik ők jobban vesztésre állnak). Szóval hiába névnap, hiába torkos csütörtök, eljutni nem tudok sehová és még haladni sem tudok a dolgaimmal, pedig igen nagyon kellene már sok mindennel... No de nem panaszkodom, mert ahhoz képest nem is volt olyan rossz dolgom, hogy magamnak kellett elkészítenem a menüt (na nem mintha máskor nem így lenne :D), mert így legalább élvezhettem a saját főztöm gyümölcsét... Akarom mondani húsát, meg pöttyös édességét. Egyszerű, ám annál finomabb ételekről van szó, amiknek az elkészítése sem bonyolult egyáltalán. A pöttyös piskótalapból, én eredetileg mini tortákat szerettem volna készíteni, de miután kisült a lap, rá kellett jönnöm, hogy a nagyméretű konzerves dobozokat, nem éri körbe egy-egy ilyen csík... Na igen, így jár az ember, ha nem méricskél előtte. Végül is mindegy, mert lettek ilyen kis bájos pöttyös tekercseim...De nem is fecsegek itt tovább, jöjjenek a receptek.
 

 
Citromos-túrós-fehércsokis mini piskótatekercsek
A piskótalap:
Hozzávalók (4 kis tekercshez)
  • 4 tojás sárgája és fehérje külön
  • 4 evőkanál cukor
  • 4 evőkanál liszt
  • csipet só
  • 1 evőkanál kakaópor
A töltelék:
Hozzávalók:
  • 40 g nagyon puha vaj
  • 250 g natúr túrókrém (nálam Milkland féle, Tesco-ban, Spar-ban lehet pl. kapni ilyet)
  • kb. 5-6 csapott evőkanál porcukor, ebből kb. 2 evőkanál házi vaníliás cukor
  • 2 púpos evőkanál reszelt, cukrozott citromhéj
  • 50 g fehércsokoládé apóra vágva

A sütőt előmelegítem 180 fokra. Egy nagy tepsit kibélelek sütőpapírral. A tojások fehérjét kemény habbá verem egy csipet sóval. A tojások sárgáját is jó habosra keverem a cukorral, majd hozzáadok kb. 2-3 evőkanál vizet, végül hozzákeverem az átsztitált lisztet is. A habnak kb. 1/3-át kiveszem, ezzel lazítom a tojásos keveréket, majd a többit is beleforgatom, csak ezzel már sokkal óvatosabban keverem át, hogy ne törjön össze a többi hab. Kiveszek a tésztából pár evőkanállal, majd átszitált kakaóport keverek hozzá (előtte egy picike vízzel el is kevehetjük a kakaóport, hogy könnyebb legyen beledolgozni). A sima sárga tésztát jó vékonyra simítgatom a tepsiben, a kakaós massszából pedig egy sima végű habzsák segítségével (vagy sima zacskó, melynek a sarkán vágunk egy lyukat) pöttyöket csinálok a tésztára. Sütőbe tolom, és kb. 10-15 percig sütöm. Addig, hogy elkezdjen szép aranyszínű lenni a teteje, de a szélei ne száradjanak ki nagyon. Ha elkészült kiveszem a sütőből, hagyom egy picit hülni, mad nedves konyharuhával felcsavarom. Miközben teljesen kihűl elkészítem a tölteléket. Ehhez, a nagyon puha vajat kikeverem a kétféle cukorral, hozzáadom citromhéjat, majd a túrókrémet is. Habverővel alaposan átkeverem. Belelforgatom a fehércsoki darabkákat is, majd megtöltöm a piskótalapot, óvatosan feltekerem és 4 felé vágom és hűtőbe teszem tálalásig.
És a főétel, mely szintén nem egy bonyolult konyhai produkció.

 

 
Almás-diós karajszelet polentával
A húshoz:
Hozzávalók (kb. 4 személyre):
  • 500 g karaj szeletelve (kb. 6-8 szelet hús)
  • olívaolaj
  • kb. 3 teáskanál édesebb mustár (pl. bajor)
  • só, frissen őrölt bors
  • kevés morzsolt rozmaring (lehet friss is, akkor vágjuk apróra, egyébként két ujjunkkal morzsoljuk egyszerűen össze kissé)
  • 2 kisebb alma
  • 2 marék dió, durvára darabolva

A karajt egy kissé kiklopfoljuk, de csak épp egyet-kettőt ráverve, hogy lazítsunk egy kicsit a rostokon. Egy kevés olajat (pár evőkanál) összekeverünk a mustárral, kevés sóval és borssal, majd bekenjük vele a húsokat és tűzálló tálba fektetjük és megszórjuk egy kevés rozmaringgal. Az almákat meghámozzuk, magházát kivágjuk, majd vékonyan felszeleteljük és elhelyezzük a hússzeletek tetején. Még egy nagyon kevés olívaolajat locsolunk/spriccelünk rá, majd 180 fokra előmelegített sütőbe toljuk és kb. 20 percig sütjük. Ekkor megszórjuk a húszeletek tetejét a durva dióval, a sütő hőmérsékletét felvesszük 190 fokra, majd visszatoljuk a sütőbe és még kb. 15-20 percig sütjük. Vigyázzunk, ez karaj, ne szárítsuk ki!

 

 
A polentához/kukoricakásához (mércének mindig ugyanazt a bögrét használjunk, ami az én esetemben egy kb. 2 decis, kisebb bögre volt most):
Hozzávalók:
  • 1 bögre kukorciadara
  • 1 bögre tej
  • 3 bögre víz
  • só, kevés bors
  • kb. 60 g vaj
  • 1 jó nagy marék reszelt parmezán (vagy bármilyen más kemény sajt ízlésünk szerint, lehet akár füstölt is pl.)

Egy vastagabb fenékkel rendelkező edényben összekeverjük a vizet a tejjel, és felforraljuk. Hozzáadjuk a sót, majd folyamatosan keverve hozzáöntjük a kukoricadarát is. Jó pár percig így kevergetjük, amikor már besűrűsödik kissé (mint a tejbegríz) és elkezd pöfékelni, lefedjük és takarékon még pár percig főzzük. Ha puha már a dara, hozzáadjuk a vajat, a sajtot, a borsot és alaposan elkeverjük. Ha szükséges még egy kevés forró tejjel higítjuk.

 

2010. december 7., kedd

Mustáros pulykaragu, sült csicsókával


Hétvégén kaptunk Másik Felem nagyszüleitől pörköltnek való pulykacombot, és gondolkodtam mi is lehetne belőle. Aztán úgy adódott, hogy szombaton nagyon gyorsban kellett kiagyalnom mit is csináljak belőle ebédre, ezért csak úgy nekikezdtem valaminek. Nem volt pontos elképzelés, csak beleraktam ezt is, azt is és ez lett belőle. Gondoltam az ehhez-ahhoz jól megy egy kis sült csicsóka. Jól ment! Csak épp megsütni nem lehetett rendesen, mert megpuhult még mielőtt megpirult volna. Ha valakinek van erre valami ötlete miért (talán nem alkalmas az olajban sütésre?), akkor azt szívesen veszem, ha leírja. Bár valószínűleg sokkal nagyobb darabokra kellett volna felvágni, lehet csak ez volt a baj. Én eléggé kicsire kockáztam. Mindegy, mert a végeredményen ez nem rontott semmit. Viszont az elég röhejes, hogy olvasok recepteket, ahol tök sokáig kell főzni-sütni a csicsókát. Én már másodszor is úgy jártam, hogy rendkívül rövid idő alatt megpuhult, akár főztem, akár sütöttem. 

Hozzávalók:
  • kb. 1 kg pulykacomb (pörköltnek, tokánynak való), felkockázva
  • 4 közepes fej hagyma felaprítva
  • 3-4 gerezd fokhagyma, összezúzva
  • 2 vastagabb szál fehérrépa, félkarikára vágva
  • 4 nagyobb szál sárgarépa, félkarikára vágva
  • 2 evőkanál mustár
  • só, bors, 1 bő evőkanál mustármag
  • olívaolaj, vaj
  • A körethez: legalább 1 kg csicsóka, sütéshez való olaj, só
A hagymát kevés olaj és vaj keverékén előpirítom, majd hozzáadom a húst és a fokhagymát is. Megpirítom kissé, majd hozzáadom a zöldségeket is, a mustármagot és azokat is átpirítom. Hozzáadom a mustárt, felöntöm kevés vízzel (fehérbor is jöhetett volna, de az most nem volt itthon) vagy zöldséglevessel, sózom, borsozom, majd lefedve, időnként megkeverve készre főzöm az egészet. Közben a meghámozott csicsókát nagyobb darabokra vágom és nem túl bő, forró olajban megpirítom, majd sózom (esetleg borsozom is) és a mustáros pulykaraguval tálalom.

Most fotók terén semmi cicoma, csak gyorsan lekaptam, mielőtt az éhen halás szélén álló család befalta volna.

2010. augusztus 26., csütörtök

Napfényes menü: Paradicsomos lepény


Napfényes menüm második fogásaként egy könnyed, omlós tésztából készült francia ihletésű paradicsomos lepényt tálaltam. Ehhez Joanne Harris A Francia konyha c. könyvében található receptet vettem alapul. Bár én a tésztán némi módosítást eszközöltem, és úgy vettem észre, hogy nagyon jó tett neki az, hogy tettem bele némi ecetet is, ill. csak tojás sárgáját használtam hozzá. Persze a végeredmény leginkább szerintem attól függ, hogy milyen paradicsomot használunk feltétként. Nem is az, hogy milyen fajta. Hanem az fontos, hogy rendkívül jó ízűnek kell lennie. Szóval tényleg csak nagyon finom, édes paradicsomból álljunk neki. A másik fontos a mustár, ami úgy tűnik a háttérben szerepel csak, de nem, nagyon fontos összetevő, ezért fontos, hogy az is jó legyen.


Paradicsomos lepény
Hozzávalók:
Az omlós tésztához:
  • 200 g sima liszt, átszitálva
  • 1 csapott teáskanál só
  • 70 g vaj
  • 30 g zsír
  • 1 tojás sárgája
  • 1 evőkanál ecet
A feltéthez:
  • 500 g paradicsom, felkarikázva
  • 3 evőkanál tejföl (vagy tejföl és tejszín keveréke)
  • 3-4 teáskanál dijoni mustár
  • só, bors
  • friss vagy szárított kakukkfű
A tésztához a lisztet elkeverjük a sóval, majd elmorzsoljuk benne a zsiradékokat (vagy azzal a módszerrel készítjük el, ahogy itt leírtam), hozzákeverjük a tojássárgáját és az ecetet, majd gyors mozdulatokkal összegyúrom. Nem baj, ha még morzsalékos, így is rászórhatjuk nyugodtan a frissentartó fóliára, majd azon keresztül nyomkodjuk kissé össze, hogy minél kevesebbet érintkezzen a kezünk melegével, majd tegyük kb. 30 percre hűtőbe.
A tejfölt (tejszínt) keverjük össze a mustárral és némi borssal. A tésztát egy tűzálló kerámiaformába (ezt kivajazni sem kell, nem fog beleragadni) nyomkodjuk bele vékonyan úgy, hogy egy kisebb pereme is legyen. Tegyük vissza a hűtőbe addig, amíg megtisztítjuk és felkarikázzuk a paradicsomot és előmelegítjük a sütőt 190 fokra. Kenjük meg a mustáros tejföllel a tésztát, majd rakjuk ki a paradicsomszeletekkel úgy, hogy azok fedjék egymást. Sózzuk kissé, ill. borsozzuk is, majd szórjuk meg friss, vagy szárított kakukkfűvel. Az előmelegített sütőbe tolva kb. 50-60 percig süssük (sütőfüggő!!! nekem az utóbbi kellett).
(Én egy 27x20 cm-es, Ikeás kerámia sütőformában sütöttem)






2010. július 18., vasárnap

Petrezselymes lepény

Szombaton bográcsos babgulyáspartira voltunk hivatalosak a Nővéremékhez. Sógorkám, innen is üzenem, hogy nagggggyon-naggggyon finom volt! Még úgy is, hogy a három kis kanál só helyett, 3 nagy bográcskeverő fakanállal került bele... De semmi gond, mert ugye amikor levetted a láncról a bográcsot gondolom a sör és a meleg hatására -, már nem volt olyan fix a kezed, ezért vagy fél liter lé a tűzben landolt, és az pont jót tett neki, hogy ezután még fel kellett még engedni egy kis vízzel, hogy meglegyen a mennyiség. 
Valamit szerettem volna vinni a vendégségbe, ezért reggel mikor felkeltem, úgy gondoltam, megpróbálom a legnagyobb őrültséget, amit ekkora melegben elkövethet az ember lánya. Beálltam a konyhába és nekiálltam sütögetni. A fenti lepényt sütöttem, ill. egy kókuszos-ribizlis muffint (ennek a receptje kicsit később majd, de jön). Én akkor ugyan még a legnagyobb melegben álltam neki dagasztgatni és a sütőt üzemeltetni 220 fokon, ami felért egy finn szaunában való résztvétellel. (Szóval a méregtelenítés megvolt.) De most, hogy lehűlt (vagy legalábbis lassanként kicsit "hűlöget") az idő, talán több mindenkinek lesz kedve kipróbálni az alábbi receptet. Én ebéd utáni kis "rágcsának" szántam, de olyan éhes volt már mindenki, hogy nagy részét megettük még előétel gyanánt. Ja és megint, csak úgy találomra pakolgattam bele, ill. hozzá a dolgokat.

Hozzávalók (2 nagy tepsi méretű lepény lesz belőle, amit én után felkockázva tálaltam):
  • 300 g rétesliszt
  • 200 g sima liszt (ebből 1 evőkanál sikér)
  • 1 evőkanál só
  • 1 teáskanál cukor
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • 1 evőkanál joghurt
  • 1 evőkanál ecet
  • 1 kocka friss (vagy 1 csomag (7 g) szárított) élesztő
  • kb. 3,5 dl meleg víz
A tetejére:
  • 3 csomag petrezselyem
  • 1 nagy doboz frissföl
  • 3 tojás
  • só, bors, pici dijoni mustár
  • 1 csomag újhagyma
  • 1-2 gerezd fokhagyma
  • pici olívaolaj meglocsolni még sütés előtt
A liszteket átszitálom, összekeverem a sóval. A langyos vízben elkeverem a cukrot, majd elmorzsolom benne az élesztőt, megszórom pici liszttel, majd pár percet állni hagyom és felfuttatom kissé. Hozzákeverem az ecetet, a joghurtot és az olajat, majd fokozatosan hozzáadagolva a liszthez egy villával hozzávegyítem. Amikor a villával már nem tudom keverni, kézzel dagasztom tovább 5-10 percig. Letakarom, majd kb 1-1,5 óra alatt a duplájára kelesztem. Közben felaprítom a petrezselymet, majd összekeverem a tejföllel és a tojásokkal, ízesítem sóval, borssal, pici mustárral, apróra vágott hagymával és összenyomott fokhagymával. A megkelt télsztából kiütögetem a levegőt, átgyúrom megint egy kissé, majd két részre osztom. Mindkettőt kinyújtom, sütőpapírral bélelt tepsibe teszem. Elosztom rajta a petrezselymes-tejfölös krémet, picit olajjal meglocsolom, 10-15 percet pihentetem, közben a sütőt előmelegítem légkeverésen 200 fokra.  Én egyszerre sütöttem most a két tespivel, de ha külön sütjük sima sütésen is mehet 220 fokon. Kb. 20-30 perc alatt szép aranybarnára sütöm.
A tésztájába is tehetünk kevés frissen őrölt borsot ill. összezúzott fokhagymát.



2010. június 25., péntek

Tojáskrém, egy kis csavarral

Az egész úgy kezdődött, hogy megláttam még régebben Duendénél a csicseriborsókrémet, és a kommentek között olvastam, hogy tulajdonképpen házilag is készíthetünk tahinit, azaz szezámmagkrémet. Az egész csak annyiból áll, hogy száraz serpenyőben kissé megpirítjuk a szezámmagot, majd egy kevés olajjal (én még némi sót is tettem bele, de csak nagyon picit) krémesre dolgozzuk egy késes aprítóban. El is készült ez a finomság, és persze, hogy a humuszba is került belőle. Viszont nekem egy picit talán erőteljesebbre sikerült a pirítás, mint kellett volna, mert a Másik Felem váltig állította, hogy ennek a pasztának bizony van egy kis darált tepertő beütése. Már ami az ízét illeti. Nosza neki, több se kellett nekem, máris eszembe jutott a tojáskrém, amit igen régen nem készítettem már. És az is eszembe jutott, hogy ez a kis tepertős beütés szerintem igen jót fog tenni ennek a nagyszerű kenyérre való kencének. Úgy is lett! Aki nem hiszi, járjon utána... :)
Íme a tojáskrém, ahogy én készítem, a benne lévő tahini persze elhagyható és akkor máris a hagyományos verzióhoz jutunk.
Ez a mennyiség elsőre talán soknak tűnik (kb. 60-65 dkg), de egy 3 fős családban is bőven elfogy 2 nap alatt ez az adag.

Hozzávalók:
8 főtt tojás (hideg vízben feltéve, forrástól számítva 7-8 perc nálam, majd azonnal hideg víz alá dugva, így még langyosan is könnyen megpucolható szépen)
2 vastagabb szál újhagyma
3-4 teáskanál nem túl csípős (csak a gyerek miatt) dijoni mustár
3-4 evőkanál joghurt
3 evőkanál puha vaj
3-4 púpos teáskanál tahini
só, bors, nagyon pici pirospaprika  

A főtt tojások sárgáját krémesre keverem a vajjal, a mustárral és a joghurttal, ízlés szerint ízesítem sóval, frissen őrölt borssal, pirospaprikával, majd hozzákeverem a nagyon finomra vágott újhagymát is (a zöld részét tegyük félre a tálaláshoz), ill. ízlés szerint a tahinit is. Nagy lyukú reszelőn hozzáreszelem a főtt tojásfehérjét (vagy apróra kockázom), elkeverem, majd jól behűtve, friss zöldségekkel és kenyérrel tálalom.

2010. április 15., csütörtök

Sóskakrémleves


Az én aranyos Keresztanyukám jóvoltából egy szép nagy zacskónyi friss sóskához jutottam pár napja, amit aznap szedett nekünk a kertjéből. Egyből tudtam, hogy ez lesz belőle. Pár éve készítettem először ilyet, és azóta úgy megszerettük, hogy inkább leves változatában készítem, s nem pedig főzelékként a sóskát. Jó sok tejföllel (amitől nagyon finom, lágy lesz), a tetején főtt tojással, pirított zsemlével, vagy kenyérkockákkal és újhagymakarikákkal. És ami érdekes lehet még benne, hogy legutóbbi alkalommal, amikor ilyet készítettem, valami isteni sugallatra tettem bele egy keveset az enyhén csípős dijoni mustáromból. Nem érezni benne tolakodóan, de mégis ad neki valami rendkívül finom plusz ízt. És hogy hogy ízlett a család többi tagjának? Csöppségem a délután hazaérkező és enni próbáló Apja adagjából is vígan falatozott. Másik Felem pedig az első falat lenyelésétől kezdve így evett: mmmm...mmm...mmmm. Hát kell ennél több? Ja, a levesből pont a lényeg nem látszik, mert jól telepakoltam a tetejét. :)

Hozzávalók:
  • 1 nagy zacskónyi sóska, megtisztítva, felcsíkozva (fogalmam sincs mennyi volt súlyra, kb. bevásárlószatyornyi adag :) )
  • kb. 3 szem kisebb burgonya, tisztítva, apróra felkockázva (ez fogja sűríteni)
  • kb. 1,5 csomag újhagyma, megtisztítva, felkarikázva a zöldjével együtt
  • kevés vaj és olívaolaj
  • só és vegamix (natúr szárított zöldségek) vagy kb. 3-5 dl húsleves
  • frissen őrölt bors
  • kevés citromlé és cukor
  • 1 evőkanál nem túl csípős dijoni mustár
  • 1 nagy dobozos tejföl
  • pár deci tej
  • A tálaláshoz: pirított kenyér-, vagy zsemlekockák, főtt tojás, újhagyma
Az újhagymát (egy keveset tegyünk félre a tálaláshoz) a vaj és némi olívaolaj keverékén kissé megfuttatom, rádobom a burgonyát, majd felöntöm annyi ízesített vízzel, vagy levessel, amennyi éppen ellepi, majd fedő alatt puhára főzöm. Közben megtisztítom a sóskát és felvagdosom, a tojást nem túl keményre főzöm, a kenyér- vagy zsemlekockákat pedig kevés olívaolajon  megpirítom. Ha megfőtt a burgonya, beleteszem a sóskát is, és addig főzöm amíg összeesik (pár perc elég neki). Hozzáadom a kevés tejjel felhígított tejfölt., elkeverem, felforralom, ízesítem borssal, mustárral, kevés cukorral és citromlével, majd botmixerrel összeturmixolom. Ha túl sűrűnek találom, még öntök hozzá kevés tejet, ill. utánaízesítem, ha szükséges. 

Tipp:
Szezonon kívül természetesen használhatunk hozzá 1 csomag fagyasztott sóskát is.


A felkockázott tojással, újhagymakarikákkal és pirított kenyérkockákkal tálalom.



2009. december 13., vasárnap

Hagymás, mustáros csirkemájjal töltött réteskosárka


Ez az étel még a novemberi házassági évfordulónkra készült. A májat többször készítettem már, persze nem ilyen formában, de az eseményre való tekintettel most egy kicsit elegánsabbá próbáltam tenni ezzel a tálalási móddal. Valójában ez szerintem inkább előételnek való, semmint főételnek, aminek mi ettük. De egy gazdagabb zöldségkrémleves után ez nekünk pont elég volt. A májat egyébként azért találtam ki még évekkel ezelőtt és neveztem el Marshall májnak, mert volt egy étterem ahová nagyon sokat jártunk, és ott volt kapható egy meleg saláta, aminél a friss salátán tálalták a májat. Persze Marshall saláta volt a neve. A máj nem tudom, hogy pontosan így készült-e, de nagyon hasonló volt. Arról viszont fogalmam sincs, hogy miért hívták Marshall-nak, mert igazából nem sok köze van hozzá. Úgy tudom, hogy eredetileg ezt az ételt, mármint a Marshall májat borjú, marha vagy sertésmájból készítik és vagy megtűzdelik a májat szalonna darabkákkal, és hagymával együtt zsírban kisütik, vagy szalonnából készített kakastaréjjal és jó sok sült hagymával együtt tálalják. Jó! Ebben is van hagyma meg szalonna, de más is...
A hozzávalóknál csak hozzávetőleges arányokat írok, mert igazából sosem mértem eddig. A réteskosárban történő tálalás egyébként máshoz is nagyon jó ötlet (én Laci bácsitól kölcsönöztem egy régebbi újságsorozatából). Akár édes ételekhez is. Nagyon látványos tud lenni!

Hozzávalók:
A májhoz:
  • 500 g csirkemáj kisebb kockákra vágva
  • 1 fej hagyma félkarikákra vágva
  • 1-2 evőkanál magos dijoni, vagy sima dijoni mustár
  • 2 nagyobb pritaminpaprika, vagy 1 piros kaliforniai apróbb kockákra vágva
  • olívaolaj
  • só, bors
A réteskosarakhoz:
  • 1 csomag réteslap
  • némi olvasztott vaj
Először a réteskosarakat készítem elő. A réteslapokat kiterítem egy nedves konyharuhára, majd akkora kockákra vágom fel, hogy egy muffintepsi méllyedéseiben, kosárformákat tudjak kialakítani belőlük. A lapokat egyenként megkenem az olvasztott vajjal, majd egymáson kissé elcsúsztatva, belehelyezem őket a kivajazott muffinformákba. 200 fokra előmelegített sütőben, szép aranybarnára sütöm őket.
Amíg sülnek a kosarak, elkészítem a májat. Ehhez egy serpenyőben felhevítem az olajat és megfonnyasztom rajta a hagymát, hozzáadom a paprikakockákat, majd ezzel is sütöm pár percig. Beleteszem a májat, és ahogy elkezd sülni, hozzákeverem a mustárt és ízesítem sóval és borssal. Nem sütöm túl sokáig, pár perc elég neki!
A réteskosarakba belehalmozom a májat, mellé friss zöldséget, pl. jégsalátát, uborkát, koktélparadicsomot tálalok, némi balzsamecettel díszítve. Azonnal tálalom, mert frissen igazán finom.
Megjegyzés: Elnézést, de utólag vettem észre, hogy kimaradt belőle a szalonna, bár anélkül is finom lenne, de azért elbír még egy kevéske füstölt, húsos szalonnaféleséget is, amit még a hagyma előtt kezdek el pirítani.

2009. december 8., kedd

Paradicsomos-morzsás tengeri halfilé fokhagymás cukkiniszalagokkal és sajtos kuszkusszal

 
Most jött el az a pillanat, amikor előkapok a tarsolyomból egy nyáron készített fogást, mert pocsék ez az idő. Ez az étel szerintem abszolút jól elkészíthető akár télen is, és minden hozzávalója tényleg a nyarat csalogatja majd elő. Ez megint egy saját recept, de már fogalmam sincs mi ihletett meg (lehet hogy éppen semmi). Valószínű ezek voltak otthon és csak úgy jött az ötlet.

Hozzávalók:
A halhoz:
  • 4 szelet fehér húsú tengeri halfilé
  • 2 száraz kifli (vagy zsemle, kenyér)
  • 6-8 szem aszalt paradicsom
  • kevés az aszalt paradicsom olajából + kevés olívaolaj
  • ízlés szerint szárított oregánó és bazsalikom (nyáron persze lehet friss)
  • kevés só és bors
  • kb. 4 teáskanál petrezselymes-fokhagymás dijoni mustár (vagy sima dijoni)
A cukkinihez:
  • 3 közepes méretű cukkini
  • 3 gerezd fokhagyma
  • kevés olívaolaj
  • 2 evőkanál vaj
A kuszkuszhoz:
  • 250 g kuszkusz
  • kb. 3 dl víz (vagy leves, akkor a só természetesen nem kell)
  • 1 evőkanál olívaolaj
  • a tetejére kevés reszelt sajt
Először is a sütőt előmelegítem úgy 180 fokra. Ha fagyasztott volt a hal, természetesen előbb hagyom kiolvadni, majd sózom, borsozom, az egyik oldalát pedig megkenem a mustárral, majd egy kiolajozott, sütésre alkalmas edénybe fektetem. A száraz kifliket összetördelem és az aszalt paradicsommal, némi olajjal, oregánóval és bazsalikommal, egy késes aprítóban összedolgozom. Utólag még fűszerezem ha szükséges, bár az aszalt paradicsomhoz általában tesznek sót és esetleg egyéb fűszereket. Ezt a masszát a halak tetejére lapogatom, ill, ha marad belőle mellé is teszek, majd a sütőbe teszem és addig sütöm, amíg a paradicsomos massza a tetején enyhén kezd aranybarnává válni, de a hal még nem szárad ki. Időre már nem emlékszem, de ez egyébként is sütő függő. A képen látható, hogy én pár szem koktélparadicsommal sütöttem, persze ez el is hagyható.
A kuszkuszhoz a vizet felforralom, sózom, hozzákeverem az olajat és a kuszkuszt, majd elzárom alatta a lángot és lefedve állni hagyom , amíg sül a hal. A sajtot tálaláskor szórom rá, de a kuszkusz jó meleg legyen, hogy ráolvadjon a sajt.
A cukkiniket alaposan megmosom, végeit levágom, majd egy zölséghámozóval hosszában szalagokat kezdek vágni belőle. A vajat kevés olívaolajjal megolvasztom (hogy ne égjen oda), hozzáadom az összenyomott fokhagymákat, majd ha már jó illata van hozzáteszem a cukkinit, kissé sózom, borsozom és addig sütöm-párolom, amíg kissé összeesik, de még nem főtt szét (ez pár perc).

2009. december 3., csütörtök

Különleges káposztaleves



Üdv ismét Mindenkinek! Remélhetőleg lassanként vissza tudok térni az éterbe, ill. a netre. Bár egy kissé magamhoz kell, hogy térjek ennyi idő múltán. Na meg ennek a vacak internetnek is, mert valahogy közel sem úgy szuperál, ahogy kellene neki...
Hol is hagytam abba? Bár olyan mindegy, hiszen tényleg annyira régen volt és azóta annyi minden kimaradt innen. Pedig rengeteg jó étellel találkoztam ez idő alatt, ill. készítettem is sokat persze... De sebaj! Remélhetőleg majd szép lassan bepótolom, még ha így nem is mindig szezonális ételt tudok bemutatni. De gondolom az sosem nem árt, ha egy borongós napon majd egy kis nyarat idézek elő... Persze téli és karácsonyi étel is van bőven a tarsolyomban. Bízom benne, hogy majd ez a vacak internet is engedi, hogy közzé tegyem a világhálón...
Elsőként egy szerintem nagyon finom és tényleg különleges levest szeretnék bemutatni. Hozzá kell tennem, hogy a párom nem szereti a mazsolát, de ebben a levesben mégis kifejezettem ízlett neki, úgyhogy bátran kóstolja meg mindenki így (is). A receptet egyébként egy nagyon jó vegetáriánus szakácskönyvben találtam. Kis könyv, de szerintem remek, a Könnyen, gyorsan, finomat sorozat tagja.

Hozzávalók:
  • 1 fej vöröshagyma karikára vágva
  • kisebb fej káposztának a fele, vékonyra vágva vagy gyalulva
  • 1,5 l zöldségleves (lehet kockából is, de akkor használjunk ízfokozó menteset, pl. DM-s bio)
  • kevés római kömény, kakukkfű, frissen őrölt bors
  • kevés cukor
  • 2 teáskanál dijon-i mustár (az enyém elég csípős volt)
  • olaj
A tálaláshoz:
  • tejszín
  • tejföl
  • friss, aprított petrezselyem
  • magos mustár
  • bátrabbaknak: mazsola (Nagyon finom hozzá! Tényleg!)
A hagymát kevés olajon elkezdem dinsztelni, megszórom kevés sóval és cukorral. Pár perc múlva beleszórom, az előzőleg mozsárban megtört római köményt, majd hozzáadom a káposztát és a mustárt is, és kicsit átpirítom. Felöntöm a forró zöldséglevessel, majd fedő alatt kb. negyed órát főzöm (vagy amíg kellemesen puha lesz). Végül a kakukkfüvet is hozzáadom, de ezt csak az utolsó pár percben. A tálaláshoz a tejszínt kissé felverem, majd hozzákeverem a tejfölt és magos mustárt. A keverékből a tányérba szedett leves tetejére kanalazok egy keveset, majd megszórom petrezselyemmel és mazsolával. Ez a leves szerintem - bármennyire is furán hangzik - a legfinomabb langyosan, vagy szobahőmérsékleten tálalva, mert így érvényesülnek igazán az ízek.