Piros ebéd: ribizlis görögdinnyeturmix, paradicsomos-kukoricás-bazsalikomos krémes rizs tonhallal

Múlthét pénteken, annak örömére, hogy kisütött a nap és úgy tűnt, mintha valamiféle nyári időjárás szeretne lenni, készítettem egy igazi nyári hozzávalókból összeállított, piros színben pompázó gyors ebédet, menüt. Jó... menünek talán túlzás lenne hívni, hiszen csak egy turmixról (jelen esetben ez helyettesítette a levest), és egy rizses főételről van szó. A rizses főételt most szándékosan nem hívom rizottónak, nehogy szúrja valakinek a szemét, hogy nem túl autentikus. Bár parmezán és vaj is került bele, és igazán krémes és finom is volt, de nem kerekszemű rizst használtam hozzá, hanem jázmin rizst, és még alkoholt, pl. fehérbort sem löttyintettem hozzá az elején. A tonhal el is maradhat róla akár, nélküle is teljes lesz az étel. De ha szeretnénk, feldobhatjuk vele. Na, de ettől a szép színekben pompázó ételtől meg is ijedt az időjárás, és védekezésképpen, hétvégén vissza is ijesztett egy kis "ősszel". Körtét, almát, őszibarackot fotóztam, őszi hangulatban...  A vasárnapi ebédre pedig, amire anyukámékhoz voltunk hivatalosak, egy fahéjas-körtés-csokoládés koszorút készítettem desszertnek... Ahelyett, hogy a szép napsütésben a dinnyét vagy a fagyit faltuk volna pl.... Na mindegy! Nem panaszkodom tovább, ha jó kedve lesz az időjárásnak, úgyis kiderül majd az ég! És akkor még többre fogjuk értékelni a napsütést és a jó időt! Ugye? ;)

Paradicsomos-kukoricás-bazsalikomos krémes rizs tonhallal

Hozzávalók (kb. 4-6 személyre):

• 1 közepes fej hagyma
• 3 gerezd fokhagyma
• kevés olívaolaj
• kb. 8-10 dkg vaj
• 3 dl rizs
• 1 liter paradicsomlé (házi vagy 100 %-os bolti)
• 2 púpos evőkanál sűrített paradicsom
• 1/2 l zöldségleves (lehet kocka, csak ne az ízfokozós változat, hanem mondjuk dm-es bio)
• 2 nagy marék kukorica (nekem most fagyasztott volt, kissé felengedve)
• 1 nagy marék friss bazsalikomlevél + a tetejére díszítésnek
• kb. 2 marék reszelt parmezán + forgácsok a tetejére
• ízlés szerint: tonhal konzerv (az olaj, vagy ha olyan, akkor a leve nélkül)

A hagymát felaprítom, majd üvegesre pirítom picike olívaolaj, és a fele vaj keverékén. Hozzáadom az apróra vágott fokhagymát is, a kukoricát, majd hozzáadom a rizst is, és többször átkeverve üvegesre pirítom. Szép lassan elkezdem felönteni a felforrósított paradicsomlével, amihez hozzákevertem a levest is és a sűrített paradicsomot is. Én kb. 5 részletben adtam a rizshez a folyadékot, mindig megvárva, hogy beszívja az előzőleg hozzáadott adagot. Közben kóstolom is, és ha nem elég ízes, adok még hozzá sót, ill. frissen őrölt borsot is. Mikor megpuhult a rizs - nekem ez elég hamar megtörtént -, hozzákevertem az apróra vágott, friss bazsalikomot, a maradék vajat, ill. a parmezánt is.

Tipp:

Csöves, főtt kukoricát is használhatunk hozzá. Ekkor vágjuk le a csőről a kukoricaszemeket, morzsoljuk szét szemekre, majd a végefelé adjuk az ételhez.

Tehetünk hozzá apróra vágott, olajban eltett aszalt paradicsomot is.

Sűrített paradicsomot lehet tubusos változatban is kapni, ami roppant praktikus olyan esetekben, amikor csak kevésre van egyszerre szükségünk.

És a roppant egyszerű leveshelyettesítő: jégbehűtött ribizli és görögdinnye, kevés mézzel elturmixolva, szűrőn átszűrve (bár akit nem zavar némi ribizlimag, azzal együtt is ihatja/eheti). Fel lehet még dobni kevés lime levével, a héjával pedig díszíthetjük is akár.

És az őszi... nem, nem is az, inkább antik hangulatú, egyszerű kis fotók. Vagy nem tudom milyenek... :)

Újburgonya-zöld spárga-tonhal-szardella-újhagyma-paradicsom...

... plusz még pár hozzávaló és remek saláta lesz belőle... Mit remek... Isteni! Csak tömören ennyi... Próbáljátok ki, csak ennyit mondhatok! Mostanában rászoktam ezekre a... nem is tudom, talán leginkább salátához hasonlítható - bár annál sokkal, de sokkal laktatóbb, azért mégis könnyed - ételekre. Így nyáresti ebédekre nagyszerűek. És persze előre is elkészíthető. Langyosan és hidegen egyaránt finom szerintem.

 Hozzávalók kb. 4 főre:

• kb. 1 kg újburgonya megsikálva, kisebb hasábokra vágva
• olívaolaj
• tengeri só, frissen őrölt bors
• 500 g zöld spárga, végei levágva, kisebb darabokra felvágva
• 1 konzerv tonhalfilé szeletek (nem olajos, saját lében eltett)
• 1 szerdellakonzerv
• kb. 3 nagyobb szem paradicsom, nagyobb kockákra vágva (vagy jó pár koktélparadicsom, félbe vágva)
• 3-4 szál újhagyma (vagy lilahagyma is lehet), felkarikázva
• kisebb csokor petrezselyem apróra vágva
• pár levél bazsalikom a díszítéshez
• frissen facsart citromlé

A sütőt előmelegítem; én légkeverésen 180 fokra. Egy sütőpapírral bélelt tepsiben egyenletesen elrendezem a burgonyákat, meglocsolom kevés olajjal, sózom, borsozom, majd az előmelegített sütőben puhára/ aranysárgára sütöm. A feldarabolt spárgákat egy teflonos serpenyőben, zsiradék nélkül, kicsit megsózva megsütöm minden oldalukon (nem kell teljesen puhára). Végül a kisült burgonyát, a spárgát, és a fenti hozzávalókat óvatosan összekeverem (nah ez nekem sosem jön össze rendesen, mindig összemancsolom az egészet), majd ízesítem még szükség szerint sóval, borssal, olívaolajjal, citromlével és bazsalikommal.
Tehetünk még hozzá pl. fekete olajbogyót, kapribogyót is ízlés szerint.

Tonhalas tésztasaláta

Eltűntem, mint szürke szamár... De a köd kitisztult, és én itt vagyok. Megpróbálok visszarázódni a hétköznapokba, szépen lassan. A mai nap egyenlőre a temérdek mosnivaló eltüntetésével telik. Bár a visszarázódás és a mosás is elég nehezen megy, mert 1 hét balatoni nyaralás után, úgy érzem, hogy fáradtab vagyok, mint eddig... Na igen, egy "extratartósduracellelemmel" ellátott, épp dackorszakát élő, kissé taknyos és fáradt Csöppséggel ez nem egyszerű mutatvány...

A fenti ill. lenti ételt még a nagy melegekben készítettem, mielőtt elmentünk nyaralni. Ez is félbemaradt, mint megannyi másik recept megírása.

Nagyon egyszerű, nagyon gyors, és nagyon finom. Tehetünk ízlésünk szerint még hozzá egyéb alkatrészeket is, mint pl. főtt tojás, olajbogyó (zöld, vagy fekete színben, ahogy tetszik), citromlé a végén, vagy a hal íz erősítése végett szardellakonzerv is akár. 

Hozzávalók:

• 500 g tészta, kifőzve (fussilli, penne, farfalle)
• 1(-2) doboz (olajos) tonhalkonzerv (a kettőt is elbírja szerintem)
• 1 doboz konzerv kukorica, lecsepegtetve
• 4 nagy paradicsom, felkockázva
• 1 nagy fej lilahagyma, félkarikára vágva, majd újra félbe
• friss és szárított bazsallikomlevél (összeaprítva)
• tengeri só, frissen őrölt bors, kevés olívaolaj
• opcionálisan lehet még, pl.: főtt tojás, olajbogyó, frissen facsart citromlé, szardella, szardínia (konzerv)

A tésztát kifőzöm a csomagoláson lévő használati utasítás szerint (nah igen, az enyém a nagy pakolászás közben kissé túlfőtt, amint az látszik is a fotón). A lilahagymát besózom, kissé állni hagyom, majd a kifőzött tésztával mindent összekeverek. Ízlés szerint sózom, borsozom, ill. hozzáadom a szárított és friss bazsalikomot is. Ha olajos volt a tonhalkonzerv, ezt figyelembe veszem az olívaolaj hozzáadásánál. Tálalhatom langyosan is, de ha hagyom kissé összeérni az ízeket és kissé lehűtöm még finomabb.

És néhány emlék a nyaralásról.

Szeretünk Balaton

Tihanyi apátság, a Belső tó felől

Belső tó, Tihany

Tihanyi szabadstrand

Szardellás-tonhalas spagetti pangritatával

Úgy vettem észre, kezdenek eluralkodni a bejegyzéseim között, az édesség kategóriába sorolható ételek, pedig nem csak ilyeneken élünk ám. Először úgy terveztem, hogy a hét első bejegyzése, a szombati szülinapos összejövetelre készített mandulás répatorta lesz, melyet narancsos mascarponekrémmel töltöttem meg. De úgy döntöttem, hogy előbb erről a vasárnapi ebédről számolok be, ami szintén nagyon finomra sikeredett. Még múlt hétre ígértem a Másik Felemnek, hogy készítek tonhalas tésztát, aminek ő nagyon örült, és el is újságolta a barátjának, hogy ő bizony ilyen finomat fog enni. Barát egyből le is csapott rá és kérdezte a receptet, Másik Felem meg nagy könnyelműen mondta, hogy hát fent van a blogon. Na persze, hogy még tonhalas tészta nem volt fent, csak szardellás. Bár a mostani tésztába is került szardella, de az a tésztaétel akkor teljesen máshogy készült. Érdekes, de eddig még kétszer nem sikerült ugyanúgy ez az étel, merthogy sosem egy adott recept alapján dolgoztam, hanem csak úgy hasraütészerűen. Már csak a fenti két dolog miatt is éppen itt volt az ideje, hogy rögzítsem is, hogy hogyan készül. Legalább ez az egy verzió legyen itt meg. A pangritata egyébként, ami a tetejére kerül, a szegény emberek parmezánja Olaszországban, és egy rendkívül ötletes dolog a száraz zsemle, vagy kenyér hasznosítására, ill. a sajt helyettesítésére. Bár arra nem vetemednék, hogy egy ilyen jellegű halas ételre sajtot szórjak, ez szerintem nagyszerűen illik hozzá. És persze nemcsak ehhez az ételhez jó, hanem bármilyen más tésztaételhez, zöldségételhez. stb. Este én pl. egy natúr sajtkrémmel megkent kenyérre szórtam belőle egy keveset. A lenti mennyiség egy picit talán több lesz, mint amennyire szükség van, de a megmaradt morzsát lezárt dobozban még 1-2 napig lehet tárolni, és tényleg sokrétű a felhasználása. De eszünkbe se jusson hűtőbe tenni, mert akkor a páratartalomtól pont a ropogósságát veszíti el. És természetesen a végső felhasználástól függően, másféle zöldfűszerrel is lehet készíteni.

Hozzávalók:

• 500 g spagetti tészta
• 2 közepes fej lilahagyma, felkarikázva
• 2 gerezd fokhagyma, félbevágva, vékonyan felszeletelve
• 3 szem olajban eltett aszalt paradicsom, lecsöpögtetve és apróra vágva
• olívaolaj
• 2 doboz natúr tonhalkonzerv
• 1 doboz natúr szardellakonzerv
• só, frissen őrölt bors
• fél citrom leve
• a tetejére: kevés frissen aprított petrezselyem (nekem fagyasztóból, de úgy is nagyon jó)

A pangritatához:

• kb. 100 g frissen készített zsemle-, vagy kenyérmorzsa
• 1 gerezd fokhagyma, összenyomva
• kb. 5-6 evőkanál olívaolaj
• 2 teáskanál szárított kakukkfű vagy ízlés szerint más fűszer (nyilván a friss még jobb)
• só, frissen őrölt bors

Először a pangritatát készítem el: ehhez egy nagyobb serpenyőben felforrósítom az olajat, majd rádobom a fokhagymát és a kakukkfüvet. Ha már illatoznak, utánaborítom a morzsát is, majd folyamatos kevergetés közben - nehogy odaégjen -, aranybarnára pirítom. Ha elkészült, sózom, borsozom, majd egy tálba borítom és félreteszem, amíg a többi elkészül.

A tésztát megfőzöm, közben egy nagyobb serpenyőben (amibe majd a tészta is belefér) felforrósítok egy kevés olajat, beleteszem a lilahagymát, majd egy kissé megpirítom. Hozzáadom a fokhagymát és az aszalt paradicsomot is, majd ezeket is pirítom rövid ideig. Hozzáadom a kétféle halat - a leve nélkül, de még nem öntöm ki -, majd pár(!) másodpercig ezzel is "sütögetem", végül hozzáadom a kifőtt tésztát is, és alaposan átkeverem az egészet. Ha száraznak érezzük, hozzáadhatunk egy keveset a konzervek levéből, vagy esetleg még kevés olívaolajat is locsolhatunk rá, vigyázva hogy ne tocsogjon. Végül hozzáfacsarjuk a citrom levét, majd kissé sózzuk, borsozzuk az egészet. A sózással óvatosan, hiszen az alapanyagok nagy része már eleve sózott. Ha jól időzítettünk, addig éppen el tudjuk végezni a fenti előkészületeket, amíg a tészta megfő, legfeljebb csak rövid ideig kell félretenni, miután leszűrtük róla a vizet.

Tálaláskor a tészta tetejére szórunk a pangritatából és a felaprított petrezselyemből.