Kapros cukkinikrémleves ropogós baconnel és kapros kecskesajttal

A cukkini egy remek alapanyag a konyhában! Nagyon sokféle ételhez felhasználható. Levesnek, főzeléknek, mondjuk egy diós-csokoládés süteménybe belereszelve, nyersen salátának, vagy kenyérhelyettesítőnek (én pl. libazsírral megkenve szoktam néha enni vagy kolbász, szalámikarikákkal és mustárral, paradicsommal - Remek vacsora!), vékonyra szeletelve és chipsnek megsütve, grillezve, darált hússal, hallal megtöltve és megsütve, lecsóba stb. Aki nem szereti, az bánhatja! :)
Ez a leves gyorsan elkészül (a két gyerkőc mellé épp ideális) és hidegen, melegen fogyasztva is egyaránt finom. Tesztelve! A hétfőn posztolt Őszibarackos flaugnarde előtt ezt ettük. Így ketten együtt egy könnyed, nyári ebédmenüt alkottak.

Hozzávalók:

• 1 nagyobb fej hagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 2 evőkanál kókuszolaj vagy kicsit kevesebb libazsír
• 3-4 közepes méretű, zsengébb cukkini (végei levágva, esetleg félig meghámozva)
• 1 bio zöldségleves kocka (ízfokozó nélküli. pl. DM-es Alnatura)
• só, frissen őrölt bors
• kb. 6-8 dkg vaj
• 1 nagy csokor friss kapor

A tálaláshoz:

• kb. 25 dkg szeletelt bacon
• kapros kecskesajt ízlés szerint 
• esetleg friss kapor

A hagymát megtisztítjuk, felaprítjuk, a kókuszolajon vagy a libazsíron átpirítjuk. Közben hozzáadjuk az összezúzott fokhagymát, és a durva reszelőn vagy tökgyalun lereszelt cukkinit is. Átpirítjuk, keverjük, majd felengedjük kb. 1,2 l forró vízzel. Hozzáadjuk a leveskockát, sózzuk, borsozzuk kicsit és kb. 10 perc alatt megfőzzük. Adjuk hozzá a vajat is, várjuk meg míg elolvad, majd botmixerrel turmixoljuk simára az egészet. Jelen esetben a vaj helyettesíti a tejszínt és a sűrítőanyagot is.
A bacont vágjuk vékonyabb csíkokra, vagy szeletekre ízlés szerint és egy serpenyőben süssük ropogósra. Tálalásnál a kisült zsírjából is locsoljunk a levesre. A kecskesajtot morzsoljuk vagy reszeljük rá, attól függően érettebb vagy frissebb fajtát választottunk hozzá.

Nálam sikeresen elsüllyedt minden a levesben, mert nem volt idő a fotózáshoz alátámasztani a dolgokat, így nem látszik sem a sült bacon, sem a kecskesajt. De ott voltak, el kell hogy higgyétek nekem! :)

Hidegen tálalt kefires-kapros zöldbableves kovászos uborka levével megbolondítva

Ez a leves kitűnő ebben a nagy melegben (bár látványra elismerem, nem mutat túl sokat). Természetesen hidegen, mert a savanykás jellege szerintem simán megengedi, hogy így együk. Ráadásul most minden jól esik mindenkinek, ami hideg. Így, a több napos iszonyat hőségben meg aztán pláne. :)

A kovászos uborka lével történő savanyítása hirtelen ötlettől vezérelve jött, de nagyon jó ötletnek bizonyult. Remekül passzolt hozzá. A tálaláshoz még jó lett volna egy kis friss kapor, de pont elfogyott már nekem, így semmi zöld nincsen a képen Másik Felem legnagyobb bánatára. Ez a heppje, hogy minden ételfotón legyen egy kis zöld szín. :)

Hozzávalók:

• 400 g friss zöldbab (a végek levágása után mértem)
• 1 nagy fej hagyma
• 4 gerezd fokhagyma
• 1 sárga húsú paprika (lecsó, tv, ilyesmi)
• kb. 1,4 l vízben feloldott zöldségleves, kockából (DM-s bio, ízfokokozó nélküli szigorúan ;) )
• 3 evőkanál étkezési keményítő (vagy 2 evőkanál liszt)
• 1 nagy dobozos kefir (450 g-os)
• kb. 1 dl kovászos uborka lé
• (olíva)olaj, só

A hagymát és a fokhagymát finomra aprítjuk, majd az olajon üvegesre pirítjuk. Hozzáadjuk az alaposan megmosott, kb. 1,5 centis darabokra felvágott zöldbabot, majd ezzel is átpirítjuk kissé az egészet. Felöntjük kb. 1,4 l vízzel, sózzuk kissé, és beletesszük a kimagozott, félbevágott paprikát is. Ha felforrt a levesünk, hozzáadjuk a leveskockát is, majd egy keveset a kapor apróra vágott szárából is, majd puhára főzzük a babot. Közben elkeverjük a kefirben a keményítőt és a kovászos uborka levet, beletesszük a felaprított kaprot, behabarjuk vele a levest, majd kb. 1 percig forraljuk az egészet. Ha kész, két választásunk van. Botmixerrel elturmixolhatjuk az egészet, vagy egy részét darabosan is hagyhatjuk. Utóbbihoz - én így készítettem -, halásszuk ki egy edénybe a paprikát és merjünk hozzá a léből és a zöldbabból is, majd turmixoljuk simára, végül öntsük vissza az egészet a leveshez.

Tipp: 

Forró, fokhagymás-rozsos pirított kenyérkockákat is tálalhatunk mellé, vagy ropogósra sütött füstölt szalonnaszeletkéket/kockákat is akár.

Őszbe hajló nyárvégi menü

Bár a piacok még mindig tobzódnak a friss zöldségekben, gyümölcsökben (egy darabig még így is lesz), de lassan már beköszönt az ősz, és vége lesz a nyárnak. Idén - köszönhetően gondolom a nagyon napos, de sokszor esős időjárásnak is - mindig nagyon bőséges volt nálunk a piac választéka. Ráadásul nagyon olcsó is volt minden. Olyan finom és szép árukat és olyan áron, ahogy a piacon kínálták, nem lehetett kapni semelyik nagy bevásárlóközpontban sem. Most már sajnálom, hogy nem vittem magammal soha a fotómasinát és örökítettem meg a szép portékákat, hogy egy kis hírét vigyem a rákoskeresztúri piacnak. Nem, mintha kevés vásárló lenne ott. De legyenek csak még többen, akik piacra járnak és tapasztalják meg, mennyivel jobb hangulatú és élettel telibb  egy ilyen bevásárlásnak a hangulata, mint az, ha csak bemegyünk lézengeni egy zárt helyre. Ebben a menüben, ami nálunk most a vasárnapi ebéd volt, még ott vannak a napsütéses, meleg nyári napok ízei, de a desszert már egy kicsit ősziesre sikeredett. Sőt, a fűszereknek köszönhetően már talán téliesnek is mondható egy kicsit. 

Hozzávalók:

• étvágytól függően 1/2-1 cső kukorica személyenként
• friss petrezselyem
• fokhagyma (kb. 50 g vajhoz ízlés szerint kb. 1 duci gerezd fokhagyma)
• só
• csili pehely, vagy őrölt csili, vagy nagyon finomra aprított nem túl erős csilipaprika

A csöves kukoricát a víz forrásától számítva, kb. 10-15 perc alatt megfőzöm. A fokhagymát összezúzom, majd a felolvasztott vajban kissé megfuttatom, közben sózom is kissé. Nem kell megsütni, csak épp addig kell kevergetni alacsony lángon, amíg a vad fokhagyma ízét elveszíti, de átadja a finom aromát a vajnak. Ez kb. akkor következik be, amikor finom vajas fokhagymaillat kezd terjengeni a konyhában. A frissen kifőtt, forró kukoricára öntsünk rá a fokhagymás vajból és szórjuk meg apróra vágott petrezselyemmel, ill. a csilipehellyel. Ha nagyobb társaságnak tálalunk egyszerre mindent rakjunk külön kis tálkákba és mindenki ízlése szerint állítsa össze magának a saját adagját.

Tipp:

A kukoricát grillrácson meg is süthetjük kissé, de az egyszerű főtt változattal is nagyon finom lesz. Ez a megoldás a gyerekbarát verzió, mert így csak annak az adagjára szórunk a csípős csiliből, aki szereti, ill. aki meg tudja enni.

Kapros tökfőzelék tejföllel

(Az alábbi mennyiségek kb. 6 személyre lesznek elegendőek)
Hozzávalók:

• 1 fej hagyma (nálam főzőhagyma)
• 1 kg gyalult tök
• 1 teáskanál pirospaprika
• 1 csokor kapor
• só
• kb. 3-4 evőkanál olaj
• 2 dl tejföl
• 2 dl tej
• 2 evőkanál liszt (attól függően mennyi vizet adunk hozzá, előfordulhat, hogy kicsivel többre lesz szükség, hogy besűrűsödjön)
• 2 evőkanál étkezési keményítő

A hagymát felaprítom, majd az olajon, fedő alatt, kicsit megsózva, kb. 2-3 percig dinsztelem. Lehúzom a tűzről, elkeverem benne a pirospaprikát, majd visszateszem a tűzre, hozzáadom a gyalult tököt, átkeverem és felengedem szűken mérve annyi vízzel, épp csak hogy elérje a tök tetejét, sózom, majd letakarom és puhára főzöm. Közben a kaprot megmosom, felpaprítom, egynéhány vastagabb (de nem fás) szárrészt már most hozzáadok a tökhöz. Nekem forrástól számítva 10 perc elegendő volt, hogy jó puha legyen a tök, de előfordulhat, hogy 20 percre is szüksége lesz. A tejfölben elkeverem a lisztet, merek hozzá egy keveset a forró főzőléből, hozzáadom a felaprított kaprot is, összekeverem, majd hozzáadom a tökhöz és  2 percig forralom. Közben a tejben elkeverem a keményítőt, majd ezt is hozzáöntöm a főzelékhez és besűrítem teljesen. Hidegen, melegen egyaránt nagyon finom!

Kápia paprikás-darált pulykahúsos ragu

Hozzávalók:

• 1 nagyobb fej hagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 500 g darált pulykahús
• 2 közepes húsos paradicsom
• kb. 250-300 g kápia paprika (kb. 5-6 db kisebb)
• olívaolaj
• só, frissen őrölt bors

A hagymát felaprítom, a fokhagymát összezúzom, majd egy serpenyőben nem túl sok olajon elkezdem dinsztelni először a hagymát, majd hozzáadhatjuk a fokhagymát is. Hozzáadom a húst is, majd elkezdem sütni. Közben a megmosott paprikát és paradicsomot kicsumázom, a paradicsomot (ha nagyon vastag a héja meghámozom) felkockázom, a paprikát pedig ízlés szerinti darabokra, kockára vagy csíkokra vágom és ezt is hozzáadom a húshoz. Aláöntök úgy kb. 1/2-1 dl vizet, sózom, borsozom, majd először fedő alatt, végül fedő nélkül puhára párolom a húst.

A desszertel, pontosabban ezzel a szirupos szilvával, ill. a mascarpone krémmel eredetileg az volt a tervem, hogy réteskosarakat készítek, majd ebbe töltöm az egészet, de végül meggondoltam magam és leegyszerűsítettem az egészet. Így is nagyon finom volt, de érdemes kipróbálni az előbbi verziót is. A réteskosárhoz ötlet itt található. 

Hozzávalók (az alábbi mennyiségből 4 nagyobb, vagy 6 kisebb adag jön ki):

A szirupban főtt szilvához:

• 1/2 kg szilva
• 1 rúd fahéj
• 1 csillagánizs
• kb. 7-8 evőkanál barna/nádcukor (a szilva savanyságától függően)

A rétegezéshez:

• babapiskóta (nehéz megmondani, úgy kb. 100 g-ra szükségünk lesz legalább)
• 500 g mascarpone
• 1 kicsi dobozos tejföl (175 g-os, nálam alacsonyabb zsírtartalmú)
• kb. 3-4 evőkanál házi vaníliás porcukor

A szilvákat megmossuk, kimagozzuk, majd felkockázzuk (nem túl kicsire). A cukrot egy lábasban megkaramellizáljuk. Miután sötét, nehezebb észrevenni, mikor nem ég még, ezért elég neki kb. fél perc, nem túl erős lángon, miután már felolvadt. Ekkor felöntjük kb. 2 dl vízzel, majd hozzáadjuk a fűszereket, újraforraljuk, majd 1-2 percig főzzük a szirupot a fűszerekkel. Ekkor beletesszük a szilvakockákat, majd kb.10 percig főzzük még. Ha kezdene nagyon szétfőni, nyugodtan zárjuk el el alatta a lángot. Végül hagyjuk teljesen kihűlni, utána elkezdhetük a rétegezést. Ehhez a mascarponét habverővel keverjük ki alaposan a vaníliás porcukorral és tejföllel. És a rétegezés közben a sziruppal mindig locsoljuk meg egy kicsit a babapiskótákat.

Tipp:

Használhatunk hozzá kockákra vágott puha piskótát is.

És így a végére csak 1-2 fotó a piac kínálatából.

Pritaminpaprika, apró sárga körteparadicsomok, őszibarack... és még megannyi ilyen szépséges finomság, sokkal olcsóbban, mintha a szupermarketek polcáról emelnénk le.

Madárlátta paprika hasznosítása

Hogy miért madárlátta? Mert a benne lévő paprikát megutaztattuk kicsit. Elvittünk magunkkal a nyaralásra vagy két kilót (kaptunk is, meg vettünk is, azért ilyen sokat), és valahogy nem fogyott most, így egy csomó hazakerült, ami már ráadásul kicsit fonnyadozott is. Paradicsom nem volt itthon hozzá, hogy egy jó kis lecsót készíthessek. Ráadásul akkor még alig volt valami a hűtőnkben is, ezért ezt találtam ki belőle. Van már egy paprika-krémleves itt a blogon, de az piros színű paprikából, egész pontosan kápia paprikából készült, és azt ráadásul meg is sütöttem előtte. Ez most egy egyszerűsített változat, a paprika elősütése nélkül, és ebben a héja is benne van, de ez egyáltalán nem zavaró. Kicsit csaltam viszont, és tettem bele egy füstölt leveskockát is... :S Nah, ezt az egyet még nem sikerült egészségesebb, vagyis na-glutamát nélküli változatban felfedeznem, füst ízű sót meg alig látok néhány helyen. Egyszerű kis leves, de szerintem nagyon finom lett! És nyári hozzávalóval készült ugyan, mégis jó kis melengető étel lett a hűvösebb időben is.

Egyszerű paprika-krémleves

Hozzávalók (kb. 4-6 személyre):

• 100-150 g kockázott bacon vagy füstölt húsos szalonna
• 1 nagyobb fej hagyma
• 2-3 gerezd fokhagyma
• kb. 1,5 kg lecsópaprika (vagy bármilyen vékonyabb héjú)
• 1,2 liter zöldségleves (5 dl lehet belőle füstölt leveskockával ízesített)
• 200 ml tejszín 
• kevés bors és só
• 1 mokkáskanál cukor
• olívaolaj

A szalonna zsírját kevés olívaolaj hozzáadásával (csak nagyon kevés) kisütjük, majd kiszedjük és félretesszük a tálaláshoz. A megmaradó zsiradékon megdinszteljük az felaprított hagymát és fokhagymát. Hozzáadjuk a megtisztított, felkarikázott paprikát is, és fedő nélkül kb. 10-15 percig sütjük, majd felöntjük a levessel, hozzáadjuk a cukrot és felforraljuk. Pár percig főzzük, majd beleöntjük a tejszínt is, borsozzuk is kissé, és még egyet forralunk rajta. Végül egy botmixerrel alaposan elturmixoljuk, kóstoljuk, és szükség esetén még ízesítünk rajta. Kevés olívaolajjal meglocsolva, a kisült szalonnával, paprikakockákkal és ízlés szerinti zöldfűszerrel díszítve tálaljuk. Nekem most épp nem volt más kéznél, csak zsálya. Egyébként tuti, hogy friss petrezselyemmel tálaltam volna, ha van itthon.

És még egy leves (ill. turmix), még a nyaralás előtti kánikulában készült hűsítő, kapros-bazsalikomos uborkaleves. Joghurttal és kevés tejföllel, ill. kevés fokhagymával, olívaolajjal és borssal, friss kaporral turmixolva, jéghidegen, forró, pirított kenyérkockákkal tálalva. Nagyon finom volt és nagyon jól esett a nagy melegben!

Káposztás-burgonyás tócsni kapros tejföllel

Vettem egy fej káposztát a múltkor, bár eredetileg mást gondoltam belőle (ezt a sárgarépás-hagymás káposztasalátát (Coleslaw), de végül egy kicsit laktatóbb megoldáson gondolkodva, ezt a nagyon finom tócsnit/lepcsánkát hoztam össze belőle. Ahány ház, szinte annyiféleképpen hívják, de tök mindegy, mert így is, úgy is nagyon finom. Én most egy kis kapros tejföllel tálaltam, hogy némi frissességet is csempésszek az egészbe így nyár derekán. Úgy tűnik majd, egy hadseregnek elegendő adag lesz, de egy felnőtt simán lenyom belőle ötnél többet is akár, és így már nem is olyan vészes a mennyiség. De ha gondoljuk, akkor nyugodtan felezhetjük a hozzávalók mennyiségét, mert ez szerintem csak frissen kisütve az igazi. Egy tányér jéghideg gyümölcsleves után a nagy melegekben ez igazán remek ebéd. Pl. egy kókusztejes cseresznyekrémleves után. Ennek a receptje a következő posztban jön majd.

Hozzávalók (kb. 32-35 kis lepényke lesz belőle):

• 1 kisebb fej újkáposzta
• 4 közepes újburgonya
• 1 kicsi dobozos joghurt
• 4 nagy tojás
• kb. 6 evőkanál sima liszt (de lehet tönkölyliszt is, vagy teljes kiőrlésű)
• kb. 6 evőkanál kukoricaliszt
• 2-3 gerezd fokhagyma
• 1 kicsi fej lilahagyma
• só, frissen őrölt bors
• a sütéshez olaj

A tálaláshoz:

• tejföl (egész kevés joghurttal keverve)
• aprított kapor
• só

A káposztát megmosom és lereszelem, vagy kivágom a torzsáját, kisebb darabokra vágom, és késes aprítóban durvára dolgozom Én ezt az utóbbi gyorsabb, és kényelmesebb megoldást választottam. Az újburgonyákat alaposan megsikálom, majd nagylyukú reszelőn azt is lereszelem, és egy nagy tálba teszem a káposztával együtt. Hozzáadom az összezúzott fokhagymát, az apróra vágott lilahagymát, sózom, borsozom, majd hozzáadom a joghurttal elhabart tojást is, és annyi lisztet, amivel egy sűrűbb, de kanállal jól adagolható masszát kapok. Egy teflonos serpenyőbe (vagy palacsintasütőbe) pici olajat öntök, felhevítem, 1-1 evőkanálnyi adagokat teszek (készíthetünk nagyobb lepényeket is) bele, majd mindkét oldalukat megsütöm. Én minden adagnyi előtt egy kevés olajat öntöttem a serpenyőbe, de tényleg csak egy kicsit.

Tipp:
A joghurt el is maradhat a tésztából, és akkor kevesebb liszt is kell bele, ill. valamivel ropogósabb is lesz. 

Levendulás-őszibarackos minitorta fehércsokoládéval és Lazac kapros-fokhagymás kenyérmártásban sütve, kapris-rukkolás salátával

Ott tartok még mindig (már ami a beszámolót illeti), hogy június 14.-én Másik Felemnek szülinapja volt. De miután az előző posztban látható tortát már előbb megkapta, én pedig a hivatalos napján is köszönteni szerettem volna valamivel, ezért újabb tortát készítettem. Igaz, miniben. Így az alábbi menüvel vártam haza a munkából. Nekünk mindkét étel nagyon bejött. Ami érdekes, hogy Másik Felemnek is, pedig sem a levendulát nem szívleli annyira, sem a rukkolát. Ennek ellenére nem volt szándékos, hogy ilyeneket készítettem. Csak úgy jött. De úgy tűnik bevált. Ha már az elmúlt évek alatt sikerült a tojáslevestől kezdve a lecsón át, olyan sok dolgot megszerettetnem vele, amit korábban nem szeretett, egy kis levendula és egy kis borsmustár már nem foghatott ki rajtam. Vagy rajta. Vagy ahogy mondta egy pár hete, öregszik már, miközben szorgalmasan lapátolta befelé a párolt zöldséget, amin maga is meglepődött, mert még ízlett is neki. :D  

Levendulás-őszibarackos-mini torta fehércsokoládéval
Hozzávalók (2 db minitorta lesz belőle, ez kb. 4 kisebb adagra is elegendő, ha félbevágjuk a tortákat)
Az alaphoz:

• 80 g babapiskóta morzsa
• 50 g fehércsokoládé
• 50 g vaj
• A tetejére: 2 evőkanál sárgabarackdzsem

A tetejére:

• 300 g őszibarack
• 200 g habtejszín (1 kis dobozos)
• kb. 4-5 evőkanál tejföl
• 2 evőkanál levendulás cukor vagy ízlésünk szerint (nálam még tavalyi, és így pont kellemes, nem túl erőteljes levendula íze lett)
• 1 zacskó gyors zselatin (zselatin fix, 500 ml folyadékhoz való)

Két db 10 cm átmérőjű konzervesdoboz (ilyen pl. az őszibarackos konzerv, ennek az alját is vágjuk ki) oldalát kibélelem alufóliával, az aljához, pedig kis darab sütőpapírt teszek. Megolvasztom a vajat és a fehércsokoládét, majd összekeverem a babapiskóta morzsával. Ha túl száraznak találnánk, mehet még hozzá kevés olvasztott vaj. Kettéosztom, majd elegyengetem az előkészített konzerves dobozok alján, elosztom rajta az 1-1 kanál sárgabarackdzsemet is, és a hűtőbe teszem, amíg a krém elkészül. 

A megmosott barackokat meghámozom, kimagozom, majd kicsire felkockázom. A tejszínt, habbá verem a cukorral és a gyors zselatinnal, majd habverővel óvatosan beleforgatom a tejfölt, végül a barackot is hozzákeverem (a felvágásnál keletkezett kevés is lé is nyugodtan mehet bele). A keveréket elosztom a két konzervesdobozban, majd hűtőbe teszem és alaposan lehűtöm. Tálalás előtt díszítem friss levendulavirággal és barackszeletekkel. Mikor megdermedt már a krém egy kicsit, levettem róla a dobozt és az egyiket körberaktam félbevágott babapiskótával, majd szalagot is kötöttem rá. Ez szántam végül az ünnepeltnek. A piskóta ennél nem puhult meg, mert ugye nem volt mitől, de így is nagyon finom lett végül.  

Ha intenzívebb és frissebb levendulaízt szeretnénk, keverhetünk néhány apró kis levendulavirágot a krémbe is. Természetesen csak olyat, amelyről biztosan tudjuk, nem kezelték semmiféle vegyszerrel.

Ezt a fotót kérlek ne nézzétek nagyon kritikus szemmel. :S Ez most olyan volt, hogy gyorsan, csak a tányérra pakoltam és kattintottam róla egyet, mert már nagyon sietnem kellett... Igen, a lazac lehetne egy elegánsabb étel is (már akinél nem mindennapos, nálunk nem az sajnos, pedig elviselnénk), ennek ellenére mégis elég rusztikusra sikeredett, már ami külsőt illeti. Ennek ellenére (na és a rossz fotó ellenére is) el kell, hogy higgyétek nekem, hogy nagyon-nagyon finom.

Kapros-fokhagymás kenyérmártásban sült lazac, kapribogyós-rukkolás salátával
Hozzávalók (kb. 4 főre elegendő)

• 60 dkg lazacfilé
• 1 fej lila hagyma (lehet fehér főzőhagyma is)
• kevés olívaolaj
• 1 evőkanál vaj
• 1 csapott evőkanál (ízfokozó nélküli) ételízesítő (vegeta)
• frissen őrölt bors, tengeri só

A mártáshoz:

• kb. 70-80 g-os rozsos kenyérsarok (lehet kicsit szikkadtabb),darabkákra tépve
• kb. 2 dl langyos tej
• 3 gerezd zúzott fokhagyma
• 3 evőkanál olívaolaj
• kb. 5 evőkanál aprított kapor (nekem most a fagyasztóból)
• 1 tojás sárgája
• 1 kisebb citrom frissen facsart leve
• 1 teáskanál méz
• tengeri só és frissen őrölt bors

A salátához:

• kapribogyó
• paradicsom
• rukkola levél
• uborka
• olívaolaj, pici citromlé, kevés durva szemű tengeri só és frissen őrölt bors

Egy laposabb tűzálló tálat kissé kikentem olívaolajjal, majd félretettem. A sütőt előmelegítettem 210-220 fokra. Nekem bőrös lazacom volt, így arról lefejtettem óvatosan a bőrt, majd a benne maradt szálkákat kiszedegettem. Megmostam, óvatosan leitattam róla a vizet, vastagabb szeleteket (steaket) vágtam belőle, majd meglocsoltam kevés citromlével.

A langyos tejbe beletépkedtem a kenyeret, majd hagytam, hogy megszívja magát. Ezek után egy késes aprítóban összeturmixoltam a fokhagymával, a kaporral, az olajjal, a tojás sárgájával, pici sóval, borssal, mézzel és a citrom levével.

A lila hagymát megpucoltam, félbevágtam, majd vékonyan felkarikáztam. Egy serpenyőben a vajat megolvasztottam kevés olívaolaj hozzáadásával, majd kissé megpirítottam benne a hagymát. Hozzáadtam kb. fél dl forró vizet, melyhez hozzákevertem az ételízesítőt is, végül belefektettem a lazacszeleteket és mindkét oldalukon - óvatosan megforgatva - kb. 1-1 perc alatt elősütöttem-pároltam. A halsteakeket átrakosgattam óvatosan - hogy össze ne törjön -, az előkészített tűzálló tálba, ráöntöttem a maradék hagymás levet is, majd elosztottam rajta kenyérmártást és az előmelegített sütőbe tolva kb. 10-15 percig sütöttem.

A mártás elég hígnak tűnik majd, de ennek ne dőljünk be, mert sütés után igencsak összeáll majd. Így ha kissé folyósabb mártást szeretnénk, nyugodtan önthetünk még hozzá 1-2 dl tejszínt is akár. A kenyér és a tojás éppen eléggé össze fogja tartani.

A rukkola leveleket, az összevágott paradicsomot és uborkát összekevertem. Hozzáadtam a kapribogyót is, meglocsoltam pici citromlével, olívaolajjal, sóztam kissé és borsoztam is, majd a hal mellé tálaltam.

Két ötlet a hétköznapokra...

Hát jó sok elmaradásomat kellene bepótolnom mostanság... A blognak csak néha jövök a közelébe. Mármint olyan értelemben, hogy írjak is valamiről. Pedig írni lenne miről. Nagyon is! Például szeretnék majd nektek bemutatni egy csodaszép éttermet és hotelt. Remélhetőleg azt a beszámolót is befejezem most már napokon belül, és akkor közzétehetem végre már, hogy ti is megcsodálhassátok. Jelen pillanatban nálunk vírusírtás folyik, merthogy kicsi Lovacskám ismét benyelt valamit az oviban, és igen komolyan küzdünk vele már napok óta. Mi is! Bár mi még tartjuk valamennyire magunkat! Ez például tegnap a fokhagymával és gyömbérrel folytatott hadjáratomnak is köszönhető... De erről majd egy másik posztban lesz szó. Addig is íme két ebédötlet a hétköznapokra. Mindkettő viszonylag hamar elkészül, még ha elsőre, a leírás alapján nem is úgy tűnik.

Jó sok zöldségem összegyűlt itthon még múlt héten (drága Nagyik :) ) és egy szimpla zöldségleves helyett, készítettem belőle inkább, két ilyen egyszerű finomságot. Így 4 napi ebédünk meg is volt ezzel. Mindkét recept kb. 4 főre lesz elegendő. Mondjuk nem 4 férfi, hanem inkább 2 férfi, 2 nő. :) Ja, és senki nem várjon most csúcsgasztronómiát! Egyszerű, hétköznapi finomságokról van itt szó, melyek inkább amolyan ötletadóként szolgálnak.

Sült pulykamell, karalábés zöldségraguval és kapros túrógombóckákkal

Hozzávalók:
Zöldségraguhoz/mártáshoz:

• 1 nagy fej hagyma
• 3 gerezd fokhagyma
• 1-2 szál sárgarépa
• 2-3 szál fehérrépa
• 3 fej karalábé
• 500 ml víz
• 100 ml tejszín
• 2 evőkanál étkezési keményítő
• olívaolaj, só

Kapros túrógombóchoz:

• 250 g túró
• pár evőkanál búzadara
• 1 tojás
• 3 evőkanál aprított kapor (nálam fagyasztóból került elő)
• 2 gerezd fokhagyma
• só, bors

A húshoz:

• kb. 600 g pulykamell filé
• só, frissen örölt bors
• kevés olívaolaj a sütéshez

A zöldségraguhoz a hagymát felaprítom, és kevés olajon megfuttatom kissé. Hozzáadom a megtisztított, kisebb kockákra vágott zöldséget, átpirítjuk kissé, hozzáadjuk az összezúzott, vagy aprított fokhagymát is, majd felengedjük a vízzel, sózzuk, és lefedve puhára főzzük a zöldségeket. Közben elkeverjük a tejszínben a keményítőt, majd ha megfőttek a zöldségek, besűrítjük vele a mártásunkat (ilyenkor újraforrástól elég 1-2 percig főzni).

A kapros túrógombóchoz a fenti hozzávalókból keverjünk egy sűrű masszát. Én kb. 6-7  evőkanál darát tettem bele (egyébként ez lehet pl. kukoricadara, vagy tönköly búzadara is, akár részben, akár teljes egészében is). A dara mennyisége, a túró nedvesség tartalmától is függ nagyban. Annyit keverjünk bele, amitől még nem lesz kőkemény a masszánk. De kalkuláljuk bele azt is, hogy állni kell hagyni (kb. 15 perc elég neki), és ez idő alatt a dara meg fogja szívni magát nedvességgel, amitől jobban összeáll majd az egész. Ha állt egy kicsit, forraljunk egy fazékban vizet, adjunk hozzá sót. Ha forr a sós víz, a túrós masszából vegyünk ki teáskanálnyi adagokat, és formáljunk nedves kézzel kis gombócokat belőle. Dobjuk a vízbe, majd ha feljött a víz tetejére, főzzük még kb. 1 percig őket, szűrőlapáttal szedjük ki és tartsuk melegen tálalásig.

A húshoz vágjuk a pulykamellet ízlés szerinti, de nem túl vastag darabokra-szeletekre, sózzuk-borsozzuk kissé, majd egy teflonos serpenyőben hevítsünk kevés olajat és pár perc alatt süssük mindkét oldalukat szép pirosra (közben rövid időre le is fedhetjük, hogy jobban puhuljon).

Tipp: A mártáshoz a zöldségeket adhatjuk reszelve (nagyobbra) vagy vékony hasábokra vágva is, ill. a végén akár le is turmixolhatjuk az egészet, hogy mártás legyen belőle (ekkor lehet több folyadékot igényel majd).

Zöldséges rizs, sült kapros halfalatokkal
Hozzávalók:

• kb. 700-800 g fehér húsú halfilé (fagyasztott állapotban volt ennyi nálam és most épp pangasius volt, de pl. a tőkehal is jó)
• kb. 4 bő evőkanál liszt
• kevés kapor
• zelleres só
• só, bors
• olaj a sütéshez

A körethez:

• kb. 500 g vegyes zöldség (nálam sárgarépa, fehérrépa, karalábé)
• 100 ml rizs
• kb. 500 ml víz
• 1 nagy fej hagyma
• 2-3 gerezd fokhagyma
• só, bors
• 1 csokor friss petrezselyem

A zöldséges rizshez aprístuk apróra a hagymát, fokhagymát, kevés olajon pirítsuk át kissé, adjuk hozzá a megtisztított, kisebb kockákra vágott zöldségeket, ezzel is pirítsuk kicsit, majd adjuk hozzá az átmosott rizst is. Keverjük át alaposan, majd ha a rizs elkezd kissé áttetszővá válni engedjük fel a vízzel (vagy zöldséglevessel), sózzuk, borsozzuk és fedő alatt, takarékon, kb. 20-25 perc alatt főzzük puhára az egészet. Az utolsó pár percben keverjük hozzá a felaprított petrezselymet is.

Amíg készül a rizs, elkészíthetjük a sült halfalatokat. Ehhez a halat (ha fagyasztott volt, természetesen engedjük fel), vágjuk kis falatnyi kockákra. A lisztet keverjük el a fűszerekkel és a sóval, forgassuk meg benne a halkockákat (előtte itassuk le róla kissé a nedvességet), majd forró olajban süssük pár percig őket. Papírtörlőre szedjük ki. Kaporral megszórva, a zöldséges rizzsel tálaljuk.

Tipp: kínálhatunk hozzá kapros-citromos majonézt is akár, ill. a rizsből kimaradhat a petrezselyem, csak nekem épp volt, meg amúgy is nagyon szeretem. A zöldségeket pedig nyugodtan helyettesíthetjük mással is, pl. borsó, kukorica stb. stb.

Gyors snidlinges-túrós pogácsa

Mely adott esetben lehet kapros is akár. És tényleg baromi gyors! Vagyis inkább azt mondom nincs sok munka vele, mert a sütésre azért kell idő. Csak összegyúr gyorsan, nincs kelesztés, lévén, hogy sütőporos - épp ezért a különösebben precíz kidolgozást is mellőzhetjük -. Utána gyors nyújtás, felvagdosás, és mehet is a sütőbe. Max. ezzel megy el több idő, mert hogy ebből lesz azért lesz egy jó nagy doboznyi adag, tehát pár tepsi. Frissen az igazi, de azért másnap sem megvetendő! Csak mindenképp figyeljünk oda a sütésnél, hogy szép színe is legyen, de mégse szárítsuk ki azért. Az ötlet egyébként a szupergyors "pizza" tésztjából jött. Gondoltam miért ne lehetne egy kis zöldfűszerrel felturbózva gyors pogácsát/sós rágcsát kreálni belőle. Ilyen lett! Fincsi! 1 hét alatt már két társaságnál is letesztelve, és szerintük is! :)

Hozzávalók (2 tepsire min. szükség lesz, mert több lesz belőle, én sütőpapírral béleltem):

• összesen 600 g liszt vegyesen, ami nálam: sima liszt, rétesliszt, kukoricaliszt és búzacsíra (növekvő sorrendben, a legtöbb a sima lisztből, kb. 300-350 g, utána rétesliszt, és a kukoricalisztből ill. a búzacsírából kb. 3-3 evőkanállal)
• 1 csomag sütőpor (15 g-os)
• fél teáskanál szódabikarbóna
• 1 evőkanál só
• kevés frissen őrölt bors
• jó sok aprított snidling (nálam most épp fagyasztott és nem is sok jutott belőle már a második adagba, de azért együnk bele rendesen), de lehet akár kapor is, vagy egyéb karakteresebb zöldfűszer
• 500 g túró (nálam most kicsit krémesebb házi)
• 2 tojás
• kb. 100 g vaj olvasztva (elsőre kb. 6-7 evőkanál olívaolajjal készült, és úgy is nagyon jó volt)
• kb. 6-8 evőkanál tejföl/tej/tejszín (vagy legjobb ezek keveréke)
• A tetejére: tojás vagy tej (én simán tejjel kentem meg), szezámmag, lenmag (ezek akár el is hagyhatóak, az első adagra nálam sem került)

A liszteket szitáljuk át a sütőporral és a szódabikarbónával, adjuk hozzá a sót, borsot, zöldfűszert, majd a túrót és a tojásokat is. Gyúrjunk belőle gyors mozdulatokkal tésztát, majd lazítsuk annyi tejföllel, amitől egy nem túl kemény, de nem is lágy, nem ragacsos tésztát kapunk. Melegítsük elő a sütőt 190 fokra. Lisztezett deszkán nyújtsuk ujjnyi vastagra a tésztát, igazítsuk el szép egyenesre a széleit, hogy minél szabályosabb legyen. Kenjük meg a tetejét (én tejjel), kockázzuk be éles késsel, szórjuk meg pl. szezámmaggal, vagdossuk kisebb téglalapokra, pakoljuk tepsire (nem kell túl sok helyet hagyni, mert nem nagyon fog megkelni, kb. 2 cm elég) őket, majd kb. 15-20 perc alatt süssük szép aranysárgára.

Hidegen tálalt kapros-paradicsomos cukkinikrémleves

Mondtam már, hogy bírom a meleget? Tényleg! Nekem semmi bajom nincs ebben az időjárásban. Viszont azért nekem is jobban esik ilyenkor valami hűsítőbb, hidegebb étel, mondjuk ebédre, a forró húsleves helyett. Ma pl. ez a leves készült. Melegnek indult, de aztán egy kád hideg vízben végezte, aminek köszönhetően már sokkal frissítőbb lett az eredmény. Bár megjegyzem, szerintem azért langymelegen sem rossz, mondjuk egy hűvősebb időben. Hozzá pedig akár pirított kenyérkockát is készíthettem volna, mint ahogy a korábbi leveseimnél is tettem. De nagyon megtetszett Dolce Vita kenyérrudacskája, így most ilyen formában készült hozzá a levesbetét.   

Hozzávalók:

• 1 közepes hagyma (lehet lila is), felaprítva
• 3 duci gerezd fokhagyma, összenyomva
• 3 közepes cukkini, felkockázva
• pár salátalevél, összetépkedve (ez csak azért, mert éppen volt, amúgy ki is maradhat)
• 1 nagy dobozos joghurt
• 3 közepes paradicsom, felkockázva
• aprított kapor, só, bors,
• olívaolaj

A tálaláshoz: paradicsomkockák, kapor, pirított kenyérkocka (vagy rúd :) )

A hagymát kevés olajon megfuttatom, rádobok 2 gerezdnyi fokhagymát is, majd jöhet a cukkini, amit pár percig pirítok, végül hozzáadom a salátát, és a paradicsomot is. Felöntöm annyi vízzel, amennyi éppen ellepi, sózom, kissé borsozom, majd felforralom és pár percig főzöm (de csak épphogy összeérjenek az ízek). A joghurtot kikeverem a kaporral és a maradék fokhagymával, majd hozzáöntöm a leveshez. Egyet forralok rajta, majd botmixerrel, vagy turmixgépben alaposan elturmixolom. Át is lehet passzírozni.

A kenyérrudacskákhoz én most egy megszikkadt cipókenyeret használtam fel, amit sóval és szárított bazsalikommal fűszereztem, és egy serpenyőben felhevített olajban pirítottam meg.  

Burgonyakrémleves kaporral és ropogós szalonnával

Mindig le vagyok maradva egy kicsit... Ez a leves sem ma készült, hanem még tegnap előtt, hirtelen ötlettől vezérelve, mert rám tört a betegség utáni "levesehetnék". Mondjuk a leves az, ami nekem mindig jól esik. Ha beteg vagyok, ha nem. Ez egy egyszerű, ám annál nagyszerűbb kis leveske lett szerintem. Nagyon laktató és olyan toroksimogató, lélekmelengető! Mondom én! Nekem ennyi is elég volt! Persze a Másik Felem mindkét nap evett még valami "tartalmasabbat" is utána. A kapor egyébként nagyon jól felfrissítette az ízét, de szerintem működik más zöldfűszerrel is, mint pl. petrezselyem. Másnapra eléggé besűrűsödött, de segítettem rajta egy kis tejjel és vízzel, majd egy picit még utána sóztam.

Hozzávalók:

• 2 kisebb fej hagyma, felkokcázva
• 2 gerezd fokhagyma, összenyomva
• 6-7 szem közepes méretű burgonya, meghámozva, felkockázva
• 1 kicsi darab zeller, meghámozva, felkockázva
• 1 evőkanál só nélküli vega-mix vagy kb. 1,2 liter zöldségleves
• ízlés szerint só, frissen őrölt bors
• kevés olívaolaj
• 1 kicsi dobozos tejföl vagy kb. 1,5 dl tejszín
• kb. 1-2 evőkanál vaj
• 4 szelet bacon
• ízlés szerint frissen aprított kapor a tetejére (nekem ez megint a fagyasztóból került elő)

A szalonnát kisebb kockákra vágom, majd kevés olívaolajban ropogósra sütöm. Szűrőkanállal kiszedem és félreteszem. A visszamaradt zsiradékban megpirítom kissé a hagymát, kicsit később rádobom a fokhagymát is, végül a burgonyát és a zellert is. Kicsit átpirítom az egészet, majd felengedem a meleg levessel (vagy sós, vegamixes vízzel) és puhára főzöm benne a zöldségeket. Ha megpuhultak hozzáadom a tejfölt, vagy a tejszínt és botmixerrel összeturmixolom. Ha túl sűrű lenne, öntök még hozzá kevés vizet, vagy tejet, és ízesítem még sóval, ha szükséges. Még egyet forralok rajta, majd belekeverem a vajat. Miután tányérba szedtem a tetejére frissen őrölt borsot teszek, rádobok néhány szalonnadarabot és megszórom kaporral.