Házassági évfordulós menü

Ez a menüsor még tavaly készült a házassági évfordulónkra, de akkor valamiért nagyon elmaradt, hogy írjak is róla. Utána meg ugye már nem volt szezonja a hozzávalóknak így mostanáig húzódott a posztolás. Szerintem bármilyen ünnepi menünek beillik. Persze nagyobb étkűek tálalhatnak még levest is mellé, hogy még laktatóbb legyen. Pl. egy ilyen csicsókakrémlevest.

Előétel:
Ropogós réteslapok kecskesajttal és fügével
Hozzávalók:

• réteslap
• kevés olaj (vagy vaj)
• félkemény reszelhető kecskesajt vagy kecske sajtkrém
• érett, friss füge

A réteslapokat lefújjuk/kenjük olajjal. Majd két lehetőségünk van. Ha kosárformákat szeretnénk, akkor a réteslapokat vágjuk kockára, majd béleljünk ki velük mondjuk kiolajozott vagy vajazott muffinformákat (vagy még jobban megtartja a formáját, ha a hátuljára tesszük őket), majd 200 fokra előmelegített sütőben süssük aranybarnára őket. Ebbe aztán tehetünk kecskesajtkrémet, amikor kihűlt, majd díszíthetjük a friss fügével.

Ha kemény sajtot használunk, és sima kis lapocskákat szeretnénk, egész egyszerűen reszeljük rá a sajtot a kis kockákra, majd süssük aranybarnára, a szintén 200 fokra előmelegített sütőben. Ezt szintén a friss, jó érett, puha fügével tálaljuk.

Tipp: Csurgathatunk rá egy kevés mézet is tálalás előtt (pl. gesztenye vagy hársmézet).

Elnézést, de sajnos pontos mennyiségekre nem emlékszem a főételnál, csak amit már tavaly le is írtam pontosan az maradt meg.  

Főétel:
Vörösboros-kakukkfüves sült libamell céklapürével és kelbimbóval

Hozzávalók

• 1 bőrös libamell (kb. 60 dkg)
• 1-1,5 dl száraz vörösbor
• kakukkfű
• só, frissen őrölt bors

A körethez:

• előfőzött kelbimbó
• libazsír
• só, frissen őrölt bors

A céklakrémhez:

• főtt vagy fóliába egyenként becsomagolt, majd így puhára sütött cékla
• nagyon kevés tejszín
• a libamell vörösboros sütőlevéből egy kevés
• só

A díszítéshez: tejszín és balzsamecetkrém

A sütőt melegítsük elő 180 fokra. A libamell bőrét vagdossuk be (kockázzuk), sózzuk, borsozzuk, szórjuk meg kevés kakukkfűvel, majd egy teflonos serpenyőben kb. 5 perc alatt süssük ki a zsírját úgy, hogy bőrével lefelé sütjük csak. Tegyük egy tűzálló tálba, öntsük alá a vörösbort és esetleg adjunk hozzá egy keveset a kisült zsírból is, majd az előmelegített sütőbe süssük meg. Nem sokáig sütni, nehogy kiszáradjon. Emlékeim szerint kb. 25 percet sült még és közben a vörösboros lével is locsolgattam párszor.
Ha kisült, adjuk a vörösboros levet a céklához kevés tejszínnel és sóval együtt, majd botmixerrel turmixoljuk simára és krémesre. 

Az előfőzött kelbimbót süssük ki a maradék libazsíron, abban a serpenyőben amiben a libamell sült. Közben picit sózzuk és borsozzuk.  

Desszert:

Csokoládés tésztalapon sütőtök és pisztáciakrém tetején étcsokoládéval 

Hozzávalók:

A tésztához:

• 100 g liszt
• 100 g xilit (nyírfacukor)
• 1 evőkanál vaníliás porcukor
• ½ teáskanál sütőpor
• ½ szódabikarbóna
• nagy csipet só
• 100 g vaj
• 50 g étcsokoládé
• 20 g kakaópor
• 1 nagy tojás
• 80 g tejföl (kicsi dobozos fele)
• 3 evőkanál tejszín
• A sütemény összeállításhoz: 2-4 konzervdoboz (attól függően hogy kisebb, vagy nagyobb adagokat szeretnénk készíteni), sütőpapír csíkok

A sütőt előmelegítjük 180 fokra (légekeverésen 160 fok). A vajat felolvasztjuk az étcsokival, hagyjuk kissé kihűlni, majd belekeverjük a tojásokat és a többi hozzávalót is és jól elkeverjük. Kivajazott kilisztezett kerámia formába öntjük, majd az előmelegített sütőben kb. 20-25 perc alatt megsütjük (ne szárítsuk ki!!). Ha kissé kihűlt egy nagyobb méretű konzerv dobozzal (pl. őszibarackos, aminek az alja is ki van vágva) vágjunk belőle kerek lapokat. Ez lesz a sütink alja

A sütőtökös krémhez: 

• 200 g sült sütőtök hús
• 80 g xilit (függ a sütőtök édességétől is, ennek függvényben adjunk hozzá édesítőanyagot)
• 150 g mascarpone
• 1 csomag zselatin fix
• kb. 1 dl habbá vert tejszín

A pisztáciás krémhez:

• 100 g pisztácia (tisztán héj nélkül mérve)
• nagy csipet só
• 30 g xilit (nyírfacukor)
• 100 g mascarpone
• fél csomag zselatin fix
• 1 dl habbá vert tejszín

A tetejére: kb. 5 dkg csokoládé kevés semleges ízű olajjal felolvasztva

A konzerves dobozok oldalára tegyünk belülről sütőpapírt (így könnyebb lesz kivenni a formából majd), majd helyezzük bele a csokoládés tésztalapokat. Készítsük el a sütőtökös krémet, amihez a még meleg sütőtökhúst turmixoljuk krémesre a cukorral. A tejszínt kezdjük el felverni, adjuk hozzá a Zselatin Fixet és verjünk kemény habot belőle. A mascarponét is dolgozzuk el habverővel, majd dolgozzunk egynemű krémmé mindent és halmozzuk a csokis tésztalapok tetejére és tegyük hűtőbe.

Amíg dermed az előző krém, készítsük el a pisztáciás krémet. Ehhez a pisztáciát tegyük késes aprítóba a sóval és a xilittel együtt, majd dolgozzuk szinte krémesre. A tejszínt kezdjük el felverni, majd adjuk hozzá a fél csomag Zselatin Fixet  és verjünk kemény habot belőle.  A mascarponét szintén dolgozzuk el a pisztáciával, majd forgassuk bele a habot és dolgozzuk össze egynemű krémmé.

Halmozzuk ezt a krémet is a sütőtökös krém tetejére, majd tegyük vissza a hűtőbe az egészet, amíg teljesen megdermed. Ezután vegyük le róla a karimát, díszítsük a tetejét még olvasztott étcsokoládéval, tegyük vissza a hűtőbe, amíg megdermed, majd tálalhatjuk is.

Kókuszos-cseresznyés rétes

Egy újabb cseresznye-kókusz párosítás még a múlt hétről. Hiszen cseresznye-meggy volt dögivel, mint azt már korábban említettem. (Képzeljétek, azóta még 2 láda meggy és cseresznye került hozzám! :) ) Na és az előző posztban található leveshez használt házi kókusztej, kiáztatott kókuszreszelékét is fel szerettem volna használni valamire. Nem dobunk ki semmit címszóval. Mert minek is dobnám ki, ha még kókusz íze is marad valamennyi, ill abszolút jól használható. Szóval eszembe jutott ez a páros ismét - rétes formájában -, így réteslap is került a kosárkámba bevásárlásnál. A vicces az volt, hogy 6 laposat vettem, én pedig elhatároztam, hogy 4-4 lapba tekerem majd be, úgy pont jó lesz, mert nem szakad majd ki. Hahahaha... Csak épp, miközben ezt nagy bőszen kigondoltam a töltelék kevergetésekor, nem vettem figyelembe, hogy nekem csak 6 lapom van. Leválasztottam 4 lapot (át sem számoltam mennyi volt összesen, szentül hittem, az bizony 8, mert én úgy határoztam el...:) ), megtöltöttem, felcsavartam. A második rúd készítésekor döbbentem rá, hogy bizony csak két lapom maradt. Megpróbáltam a lehetetlent! Szakadás nélkül betölteni, felcsavarni és a tepsire helyezni a rétest. Szerintetek sikerült? Hát persze, hogy nem! Ott bénáztam. Tragikomikus volt, ahogy menteni próbáltam a menthetetlent. Már majdnem sírva fakadtam, hogy hogy a fenébe fogom ezt rávarázsolni egyben a tepsire. A végén kisebb-nagyobb szakadásokkal-hasítékokkal tűzdelve, valahogy ráborítottam. Szinte szó szerint! Na hát ő nem lett szép! Sőt! Mondhatni elég amorf lett szegénykém, viszont a legfinomabb lett, ahogy kisült belőle minden.  :)

Jaj, és majd elfelejtem. Tudja valaki, mit lehet csinálni, hogy a meggy, cseresznye (főként a meggy), ne színezze meg a tésztát, kókuszt, egyebet, szép zöld színűre miközben sül??? Bár a képeken szerencsére nem látszódik (pedig ezt még retusálni sem retusáltam le róla), de bizony igen szép zöld színe lett néhol a kókusznak.

Hozzávalók (2 rúd réteshez)

• 2x4 réteslap
• olvasztott vaj
• 2 tojás (tehetünk bele hármat is akár)
• 2 bögre (kb. 2 decis bögre, de szűkebben mérjük) áztatott kókuszreszelék (ha nem áztatottat használunk, keverjünk hozzá kevés forró tejszínt pl., vagy kókusztejet)
• 2-3 evőkanál gyümölcscukor (vagy ízlés szerint)
• 2 evőkanál vaníliás cukor
• pár marék kimagozott cseresznye (nekem megint belekerült pár szem meggy is)
• kevés gyümölcscukor megszórni

A tojások fehérjét csipet sóval habbá verem. A tojások sárgáját is jó habosra keverem a kétféle cukorral, hozzákeverem a nedvesebb, de kinyomkodott kókuszreszeléket is, majd beleforgatom a tojáshabot. A réteslapokat kiterítem - gyorsan dolgozva, hogy ne száradjon ki -, egyenként megkenem az olvasztott vajjal. A szélén elosztom a kókuszos krémes-habot, majd a tetejére rászórom a kimagozott cseresznyét, amit előzőleg összekevertem kevés gyümölcscukorral. Feltekerem, kívülről is alaposan megkenem olvasztott vajjal, megszórom kevés kókuszreszelékkel, majd előmelegített sütőben megsütöm. Én 170 fokon légkeverésen sütöttem aranysárgára (kb. 20-25 perc).

 

Most ahogy így gondolkodom a recepten, töltelékként a következőt is el tudom képzelni: 

a sűrűbb, konzerv/dobozos kókusztejből készítek egy pudingot, tojássárgájával (bár akkor a színe már nem marad fehér) vagy keményítővel besűrítve, kihűtöm, lazítom egy kis habbá vert tojásféhérjével, majd erre teszem a cseresznyét, ill. bele is lehet akár keverni. Ezt még nem tudom hogy működik, de majd kipróbálom. :)

Húsos táska, házi rétestésztából

Egy finom húsos táskát valakinek esetleg? Nem olyan bonyolult, mint amilyennek elsőre tűnik, és a tészta sem egy ördöngösség. Jó ötlet, ha épp vendégeket várunk mondjuk egy beszélgetős vagy filmnézős estére. Ha nem készítjük túl szaftosra a tölteléket, szerintem nagyon jól el vannak a hűtőben az előre megtöltött táskát, amíg meg nem sütjük őket, és a hozzá tartozó mártások is elkészíthetőek előre. De nem csak főételként, hanem előételként is tálalhatóak pl. ha még kisebbre, egészen kétfalatnyira készítjük a kis háromszögeket. Egyébként, ha én házilag készítem a rétestésztát, ezt a receptet szoktam használni az édes töltelékekhez is. Igazából most volt először, hogy sós változatban is kipróbáltam, de nekem bevált így is.

Rétestészta
Hozzávalók (ebből kb. 16 táska lesz):

• 300 g rétes liszt (+ pár evőkanál a kenéshez)
• 1 evőkanál ecet
• 1 tojás
• 175 g tejföl (+ egy pár evőkanál a kenéshez)
• 100 g vaj (+ még egy kevés a kenéshez)
• (most egy jó nagy csipet só is került bele a töltelék végett)

A lisztből, a tojásból, a tejfölből és az ecetből tésztát gyúrunk (ha nagyon kemény lenne, adjunk még hozzá kevés tejfölt), majd lisztezett deszkán vékonyra nyújtjuk. A vajat kissé megolvasztjuk, majd hozzáadunk annyi lisztet (pár kanál), hogy könnyen kenhető masszát kapjunk. Az egészet egyenletesen elosztjuk/kenjük a tésztán, majd feltekerjük csigába és 4 felé vágjuk. Hűtőbe tesszük és kb. 1 órát pihentetjük. Ezután 1-1 feltekert csigát nagyon vékony téglalappá kinyújtunk. A téglalapokat, hosszanti oldalánál 4 felé osztjuk, majd csíkokra vágjuk. A tésztacsíkok aljára teszünk egy kevés tölteléket, megkenjük olvasztott vajjal, majd mindig sréhen (érdekes ez a szó, utánanéztem, és rájöttem az emberek nagy többsége inkább a srégen szót használja... nekem arra rá sem áll a szám, ill. kezem... szóval bocsi, ha valakinek szúrja a szemét, de elvileg így is helyes) felfelé hajtva, háromszögeket hajtogatunk belőlük. A tetejüket vajas tejföllel kenjük meg. Kb. 190 fokra előmelegített sütőben, szép aranybarnára sütjük őket (tepsinként kb. 25 perc, sütőfüggő!). 

Töltelék

Hozzávalók:

• kb. 700 g darált marhahús (vagy ízlésünk szerint egyéb más)
• 2 kisebb fej hagyma, apróra vágva
• 2 gerezd fokhagyma, összenyomva
• 1-1 teáskanál egész római kömény és koriander mag
• 1 púpos teáskanál tandoori masala fűszerkeverék (el is maradhat, csak nekem épp volt kéznél)
• 1 csokor friss petrezselyem, apróra vágva (szárával együtt, ezt is tegyük bele), koriander még jobban illet volna hozzá, de így is nagyon-nagyon finom volt
• kevés olaj

A hagymát kevés olajon kezdjük el pirítani, majd adjuk hozzá a fokhagymát és a mozsárban finomra összetört koriandert és római köményt is. Rövid ideig pirítsuk, amíg megérezzük a fűszerek illatát, majd tegyük hozzá a húst is, a petrezselyem apróra vágott szárát is, majd pirítsuk-pároljuk puhára. Közben sózzuk is kissé, majd adjuk hozzá a masala fűszerkeveréket. Kevés vizet is öntsünk időnként alá, de ezt a végén főzzük el róla teljesen. Ha készen van, keverjük hozzá a maradék aprított petrezselymet és hűtsük le egy kissé, csak így tegyük a tésztára.

Mártás

• kb. 150-200 g paradicsomszósz (passatta)
• kb. fél doboz joghurt
• csipet örölt római kömény és koriander (a koriander el is maradhat)
• pici só
• kb. 4-5 szem aszalt datolya, kimagozva, feldarabolva

A fenti hozzávalókat egy késes aprítóban simára dolgozzuk, és jó hidegen tálaljuk a jó meleg táskák mellé. (Nyilván ennél sokkal kifinomultabb ízvilágút is össze lehet hozni, de most gyorsban ezt hoztam össze hozzá.)

A fenti ízkombináció - bár azt nem mondom, hogy teljesen autentikus -, leginkább indiai beütésű volt. De ízlésünk szerint lehet bármilyen. Fantáziánkra van bízva. 1-2 ötlet ehhez:

Mexikói

A hús alá újhagymát is piríthatunk, és adhatunk még hozzá pl. kukoricát, apróra vágott színes paprikát. Fűszerezéshez pedig használhatunk köményt, chilit, pirospaprikát, oregánót, nagyon pici fahéjat, friss koriandert, petrezselymet. Tehetünk még bele pl. reszelt Cheddar-sajtot is, de ebből akár mártás is készülhet hozzá. Vagy akár tálalhatjuk Taco-szósszal is. Ehhez egy gyors recept:

1 fej apróra vágott hagymát pirítsunk át kevés olajon, adjunk hozzá 1 gerezd összenyomott fokhagymát, 1 kiskanál őrölt köményt, és 1-1 felkockázott zöld és sárga vagy piros paprikát is. Kevergetve pirítsuk, majd mehet hozzá pár perc múlva egy 400 g-os konzervparadicsom is, melyet előtte vágjuk fel egy kissé. Ízesítsük csipet cukorral, kevés sóval és borssal, majd miután felforrt, még lassú tűzön főzzük kb. 5 percig. Hidegen tálaljuk a forró táskák melllé.

Spanyol

A húshoz adjunk kicsivel több fokhagymát, sáfrányt, és hántolt mandulát, vagy rozmaringot, olívabogyót és paprikakockákat.

Olaszos

A húshoz adjunk oregánót és/vagy bazsalikomot, de ezen kívül mehet még hozzá kakukkfű és rozmaring is, valamint kevés aszalt paradicsomot ill. sűrített paradicsomot is tegyünk bele.

Magyaros

A húshoz adjunk pirospaprikát, kevés paradicsomot és paprikát, valamint köményt, ill. pirítsunk alá kevés szalonnát is, ha szeretjük. Tehát egyféle pörköltes alapot készítsünk, csak darált húsból és rövidebb lére eresztve. Tálaláskor adjunk hozzá pl. jó hideg fokhagymás-petrezselymes tejfölt.

És ezt egyik nemzethez sem kötöm: adhatunk hozzá apróra vágott sárgarépát, és zöldborsót is. A fűszerezés pedig lehet borsos, amit pl. egy kis kakukkfűvel tehetünk izgalmasabbá.

Könnyed menü zöldségekkel: Sajtkrémes karfiolleves és répapuding ropogós réteskosárban

Egy kicsit már olyan tavaszt váró, csupa zöldséges menü, ami, ha hűvösebb is van még esetleg, lélekmelengető is azért. Nem egy olyan menü, ami után ágyat kívánunk az biztos, de velem együtt, több olyan embert (na jó leginkább hölgyeményt, na meg a fiamat pl., aki ugye gyerek) ismerek, akiknek egy, max. 2 tányér leves után bőven elég egy könnyed desszert is akár. (Hogy őszinte legyek, nekem többnyire egy tányér leves is elég, és max. a kávé az édesség... :) ). A desszert jelen esetben egy nem túl sós, de nem is annyira édes, inkább a kettő közti (ez leginkább azért attól függ, mennyi cukrot ill. sót teszünk bele) második fogás. Egyébként szerintem előételként, de akár köretként is megállná a helyét, bár akkor érdemes inkább sósabbra készíteni, mint édesebbre. Sőt esetleg egy kis reszelt sajtot is elbír akár, amit rásütünk a tetejére.

Sajtkrémes karfiolleves
Hozzávalók:

• 1 nagyobb fej hagyma
• 4 gerezd fokhagyma
• kb. 350-400 g karfiol (ez nálam egy fél volt) torzsájával, zsengébb leveleivel együtt
• 2 tömlős natúr sajtkrém (össz: 200 g)
• 200 ml zsírdús tejszín
• 2 evőkanál keményítő
• olívaolaj, kevés vaj
• só
• a tálaláshoz opcionálisan: frissen reszelt szerecsendió, durvára tört pirított dió darabok, esetleg pirított fűszeres kenyérkockák, frissen örölt bors, gyerkőcöknek meg a favorit levesgyöngy

A hagymát, fokhagymát megtisztítom, apróra vágom, majd kevés vaj és olaj keverékén elkezdem pirítani, ekkor picit sózom is. Közben a karfiolt kisebb rózsákra szedem, a vastagabb szárakat felaprítom, majd hozzáadom a hagymához és rövid ideig így pirítom. Felöntöm kb. 1,2-1,3 liternyi vízzel, majd sózom és puhára főzöm a karfiolt. Ekkor a szebb, egész karfiolrózsákból kiveszek egy keveset, majd a többihez hozzáadom a keményítővel és a sajtkrémmel elkevert tejszínt (nálam megint csak Ráma főzőkrém). Egyet forralok rajta, majd jó simára, habosra turmixolom az egészet. Kóstolom, ha szükséges utánaízesítem, majd beleteszem az egész karfiolokat is, és a fentiekkel tálalom.

Sárgarépapuding ropogós réteskosárban
Hozzávalók 12 darabhoz:

• 1 csomag réteslap (nálam 6 lapos és 40x40 cm-es)
• a kenéshez sok olvasztott vaj
• kb. 600 g sárgarépa
• 1 evőkanál vaj, pici olívaolaj
• 1-2 teáskanál barnacukor
• só
• kb. 100-150 ml tejszín (nálam Rama Cremfine profi főzőkrém)
• 2 tojás
• A tetejére: kevés reszelt szerecsendió, sósabb változatnál reszelt sajt

A répákat megtisztítjuk, nagylyukú reszelőn lereszeljük, majd kevés olaj és vaj keverékén, hozzáadva a cukrot és kevés sót kb. 10 perc alatt megpároljuk.

A sütőt előmelegítjük 190 fokra.

Közben a muffinsütő mélyedéseit kikenjük vajjal, majd a réteslapokat is megkenjük olvasztott vajjal, felvágjuk kockákra és kibéleljük vele a muffinformákat. Az előmelegedett sütőbe toljuk és 5 percig elősütjük.

A megpárolódott sárgarépához hozzáadjuk a tejszínt és alaposan elturmixoljuk, majd belekeverjük a tojásokat is, és ízlés szerint még kevés sót.

Megtöltjük vele a réteskosárkákat, tetejére reszelünk kevés szerecsendiót, majd a sütő hőmérsékletét visszavesszük 180 fokra (én 160 fokon sütöttem légkeverésen), és kb. 15-20 perc alatt megsütjük (addig, amíg a puding megszilárdul kissé a réteslap pedig ropogós aranybarnára sül).

Burgonyás rétes pörköltszafttal

Ételt nem dobunk ki! Ugye? (Pláne, amíg máshol meg éheznek...)Úgy értem olyan ételt, ami jó, csak épp a hozzá tálalt hús elfogyott már... És hogy mi készüljön az így megmaradt burgonypüréből? Igazából sok minden lehet, pl. krokett is akár. Csábító az is, de nekem nem volt kedvem az olajban sütögetéshez. Viszont volt 1 csomag réteslapom itthon, és gondoltam miért ne költöztethetném bele a pürét némi tojással elkeverve!? Így beleköltözött, megsült, és hogy "jobban csússzon" még egy hús nélküli pörköltszaft szerűség készült hozzá. Nagyon finom lett!

Egyébként úgy gondolom az ilyen helyzetek sarkallják a legnagyobb kreativitásra az ember. No meg az, amikor nem az van, hogy elmegyek a boltba és nagy kényelmesen bevásárolok azt és olyan ételt, amilyet csak akarok. Helyette inkább; na ez van, ebből kellene kitalálni valamit, de gyorsan.

Burgonyás rétes pörkölt szafttal

Hozzávalók 2 rúd réteshez:

• 1 csomag (6 lapos, 40x40 cm-es méretű) réteslap
• kb. 500 g maradék burgonyapüré
• 3 tojás
• só, bors
• olvasztott vaj, vagy olaj

A tojásokat szétválasztom, a fehérjét kevés sóval habbá verem. A sárgáját - szintén habverővel - kikeverem a krumplipürével, ízlés szerint még sózom, borsozom picikét, majd beleforgatom a habbá vert fehérjét is. 3-3 réteslapot lefektetek, egyenként megkenem az olvasztott vajjal, sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, majd megtöltöm a pürével és feltekerem. Tetejét is megkenem pici vajjal, esetleg díszítésképpen egy kis borsot is törhetünk rá. 190 fokra előmelegített sütőben szép aranybarnára és ropogósra sütöm (kb. 25 perc).

A pörköltszafthoz:

• 1 szelet füstölt szalonna, apróra felkockázva
• 2 közepes fej hagyma, felaprítva
• 2 gerezd fokhagyma, összenyomva
• 1 púpos evőkanál pirospaprika, kevés őrölt kömény, só
• 2 paradicsom, felkockázva
• 1-2 cső paprika, felkarikázva
• 2 dl tejföl
• 2 evőkanál liszt (vagy étkezési keményítő, nekem most épp nem volt)

A szalonnát, icipici olaj hozzáadásával megsütöm, kiszedem az edényből. A fennmaradt zsíron megdinsztelem a hagymát, majd megszórom a köménnyel és a pirospaprikával, hozzányomom a fokhagymát is. Rádobom a paprikát, majd kicsit később a paradicsomot is, és összesütöm kissé. Felengedem kb. 4 dl vízzel, ízlés szerint sózom (lehet picit sósabb, mert a tejföl majd még úgyis lágyít az egészen), majd megfőzöm. Közben a tejfölt elkeverem a liszttel (étkezési keményítővel), majd behabarom vele a szaftot. Forralok rajta egyet, majd botmixerrel simára dolgozom az egészet.

Ezzel a szafttal meglocsolva, a megsült szalonna kockákkal megszórva tálalom a szeletekre vágott rétest. 

  

Hagymás, mustáros csirkemájjal töltött réteskosárka

Ez az étel még a novemberi házassági évfordulónkra készült. A májat többször készítettem már, persze nem ilyen formában, de az eseményre való tekintettel most egy kicsit elegánsabbá próbáltam tenni ezzel a tálalási móddal. Valójában ez szerintem inkább előételnek való, semmint főételnek, aminek mi ettük. De egy gazdagabb zöldségkrémleves után ez nekünk pont elég volt. A májat egyébként azért találtam ki még évekkel ezelőtt és neveztem el Marshall májnak, mert volt egy étterem ahová nagyon sokat jártunk, és ott volt kapható egy meleg saláta, aminél a friss salátán tálalták a májat. Persze Marshall saláta volt a neve. A máj nem tudom, hogy pontosan így készült-e, de nagyon hasonló volt. Arról viszont fogalmam sincs, hogy miért hívták Marshall-nak, mert igazából nem sok köze van hozzá. Úgy tudom, hogy eredetileg ezt az ételt, mármint a Marshall májat borjú, marha vagy sertésmájból készítik és vagy megtűzdelik a májat szalonna darabkákkal, és hagymával együtt zsírban kisütik, vagy szalonnából készített kakastaréjjal és jó sok sült hagymával együtt tálalják. Jó! Ebben is van hagyma meg szalonna, de más is...

A hozzávalóknál csak hozzávetőleges arányokat írok, mert igazából sosem mértem eddig. A réteskosárban történő tálalás egyébként máshoz is nagyon jó ötlet (én Laci bácsitól kölcsönöztem egy régebbi újságsorozatából). Akár édes ételekhez is. Nagyon látványos tud lenni!

Hozzávalók:
A májhoz:

• 500 g csirkemáj kisebb kockákra vágva
• 1 fej hagyma félkarikákra vágva
• 1-2 evőkanál magos dijoni, vagy sima dijoni mustár
• 2 nagyobb pritaminpaprika, vagy 1 piros kaliforniai apróbb kockákra vágva
• olívaolaj
• só, bors

A réteskosarakhoz:

• 1 csomag réteslap
• némi olvasztott vaj

Először a réteskosarakat készítem elő. A réteslapokat kiterítem egy nedves konyharuhára, majd akkora kockákra vágom fel, hogy egy muffintepsi méllyedéseiben, kosárformákat tudjak kialakítani belőlük. A lapokat egyenként megkenem az olvasztott vajjal, majd egymáson kissé elcsúsztatva, belehelyezem őket a kivajazott muffinformákba. 200 fokra előmelegített sütőben, szép aranybarnára sütöm őket.

Amíg sülnek a kosarak, elkészítem a májat. Ehhez egy serpenyőben felhevítem az olajat és megfonnyasztom rajta a hagymát, hozzáadom a paprikakockákat, majd ezzel is sütöm pár percig. Beleteszem a májat, és ahogy elkezd sülni, hozzákeverem a mustárt és ízesítem sóval és borssal. Nem sütöm túl sokáig, pár perc elég neki!

A réteskosarakba belehalmozom a májat, mellé friss zöldséget, pl. jégsalátát, uborkát, koktélparadicsomot tálalok, némi balzsamecettel díszítve. Azonnal tálalom, mert frissen igazán finom.

Megjegyzés: Elnézést, de utólag vettem észre, hogy kimaradt belőle a szalonna, bár anélkül is finom lenne, de azért elbír még egy kevéske füstölt, húsos szalonnaféleséget is, amit még a hagyma előtt kezdek el pirítani.

Rétes

Először is: ezt a bejegyzést már vagy 1 hete megírtam, de odáig már nem jutottam el, hogy közzé is tegyem, mert elleptek a férgek és a vírusok. Mármint nem engem, hanem szegény gépemet. Ráadásul trójai vírusok is, ami annyit jelent, hogy valaki(k) megpróbáltak (vagy sikerült is) betörni a gépembe. Majdnem 1 hetet küzdöttem velük... Még képem is tűnt el a gépről... Na mindegy...(ill. nem) Már lenyugodtam egy kicsit, de voltak órák, amikor keményen átkozódtam! Úgyhogy lehet hogy most némely hacker a sürgősségin csücsül megvakultan, leszáradt ujjakkal. Nem sajnáltam szidni őket, mert felfoghatatlan számomra mi a jó abban ezeknek a szánalmas kis figuráknak, hogy ilyeneket küldjenek szét a világhálón. Közben pedig lehet, hogy idétlenül (és tök egyedül) röhögnek a markukba, hogy ha-ha-ha, most hány embernek okoztak bosszús perceket. A másik pedig, hogy mégis mi a fenét keresnének az én gépemen? Ételfotók tömkelegét? Vagy esetleg szükségük van a fiamról készült temérdek képre (hát nem is csodálom)? Legyenek boldogok vele... De akkor is szánalmasak (előttem a kép: csatakos haj, ronda fej, gyűrött póló, több hete napot nem látott arc...), még akkor is, ha némelyiknek temérdek pénzt fizetnek ki a számítógépes programokat (esetleg épp vírusírtó programot) gyártó cégek......................

De jöjjön a lényeg: Ezt a rétestészta receptet már vagy 1,5-2 éve őrizgetem, mert szerintem zseniális. Komolyan! Azért tartom annak, mert minden különösebb munka, vagy trükk nélkül rendkívül jó házi rétest lehet belőle készíteni. Érdemes kipróbálni, mert úgy gondolom messzemenően jobb a végeredmény, mintha bolti tésztával dolgoznánk. A töltelékről nem írok, mert az sokféle lehet ugye... Nálam most almás töltelék volt. Ugyanaz a töltelék, mint az almás lepénynél, csak kevertem még hozzá egy kis darált diót és darált kekszet, hogy masszívabb legyen egy kicsit az egész. Bár az igazat megvalva így is kifolyt egy kicsit. De ez abszolút az én hibám, mert túl sok volt a töltelék és kevés volt a tészta körülötte... Ezért lettek egy kicsit lapik, de ez az élvezeti értékén mit sem rontott. Legfinomabb langyosan (de legalábbis frissen), pl. egy gombóc jófajta vaníliafagylat társaságában... Volt szebb képem is, de a fentieknek köszönhetően...

Hozzávalók:

• 300 g rétes liszt (+ egy kevés a szóráshoz)
• 1 tojás
• 175 g tejföl (+ egy pár evőkanál a kenéshez)
• 100 g vaj (+ még egy kevés a kenéshez)

A lisztből, a tojásból és a tejfölből lágy tésztát gyúrunk, majd lisztezett deszkán vékonyra nyújtjuk. A vajat kissé megolvasztjuk, majd hozzáadunk annyi lisztet, hogy könnyen kenhető masszát kapjunk. Az egészet egyenletesen elosztjuk/kenjük a tésztán, majd feltekerjük csigabigába és 4 felé vágjuk. Hűtőbe tesszük és 1 órát pihentetjük. Ezután vékonyra kinyújtjuk, megkenjük olvasztott vajjal, elosztjuk egy csíkban rajta a tölteléket, és feltekerjük. A tetejét vajas tejföllel kenjük meg. Én 2 rúdhoz használtam kb. 2 evőkanál tejfölt és 1 evőkanál olvasztott vajat. 180 fokra előmelegített sütőben szép aranybarnára sütjük.