A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kukoricadara. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kukoricadara. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. január 11., péntek

Gyömbéres-mandarinos sült kacsamell vajas polentával


Jó régen írtam már új bejegyzést. Bár a konyhába is elég régen álltam már be akár sütni, akár főzni. De még ha én mostanában nem is állok gyakran a konyhába a csepp ember 24 órás ellátása miatt, azért el vagyunk látva mindenféle finomsággal drága szüleim jóvoltából. Sosem fogjuk tudni meghálálni azt a sok segítséget, amit Tőlük kapunk. Hihetetlen energiával támogatnak bennünket. Na de jól elkanyarodtam, térjünk vissza az ételre. Azért egyszer-kétszer én is beszabadulok a konyhába és próbálok valamit alkotni. Ez az étel is egy ilyen konyhába szabadulás eredménye lett. Még ünnepek után készült, bár eredetileg szent estére terveztem, de akkor valahogy elmaradt. Nagyon finom lett, próbáljátok ki! És ami nagyon jó benne, bármilyen meglepő is ez, hogy hamar elkészül. 


Hozzávalók:
  • kb. 40-45 dkg bőrös kacsamell filé (nálam a Lidl-ben kapható Valdor, 420 g-os, 2 felé vágva)
  • 2,5-3 dl frissen facsart mandarinlé (nagyságtól függően kb. 7-8 mandarinból)
  • gyömbérszirup
  • só
  • zöld bors
  • egész kevés szárított kakukkfű
  • 1 púpos teáskanál kukoricaliszt
A polentához:
  • 1 kisebb bögre kukoricaliszt (kb. 1,5 dl-es bögre)
  • 1 bögre zsírosabb tej (vagy 10%-os tejszín is lehet akár)
  • 2 bögre víz
  • 1 bő evőkanál vaj
  • só
A kacsamelleket megmossuk, leitatjuk róla a vizet. Előkészítünk egy serpenyőt, amibe ki tudjuk sütni a kacsa zsírját (még jobb, ha sütőbe is be lehet tenni utána, mert akkor nem kell külön sütőedény ehhez) és  jól felmelegítjük. A kacsa bőrét bekockázzuk egy éles késsel (de csak a bőrét), majd megfűszerezzük frissen őrölt zöld borssal, sóval és kevéske kakukkfűvel, majd a bőrével lefelé berakjuk a serpenyőbe és kb.  5-10 perc alatt kisütjük a zsírját és mindkét oldalon átsütjük kicsit. Közben a sütőt előmelegítjük 190 fokra, majd betesszük a kacsamelleket sülni úgy, hogy a zsír nagy részét leöntjük róla, csak egy keveset hagyjunk alatta (tegyük félre, nagyon finom kenyérre), helyette egy kevés mandarinlevet adunk hozzá és meglocsoljuk a bőrét a gyömbérsziruppal. Attól függően mennyire szeretjük átsütve vagy inkább rózsaszínen, kb. 20-30 percet sütjük még a sütőben (sütő függő). Közben néhányszor meglocsoljuk a lével. Ha elkészült, egy kisebb edénybe öntjük a mandarinlevet és felforraljuk. Hozzáadjuk a kacsa alatt összegyűlt szaftot és a vajat, ill. még kevés gyömbérszirupot ízlés szerint, majd a kukoricalisztet rászórva, és habverővel kevergetve pár percig forraljuk és besűrítjük kissé. 
Miközben a hús sül, elkészíthetjük a polentát. Ehhez felforraljuk a vízzel elkevert tejet/tejszínt, sózzuk is, majd folyamatosan kevergetve beleöntjük a kukoricalisztet és kevergetve besűrítjük kb. 10 perc alatt. Az utolsó percben hozzáadjuk a vajat is és ha még szükséges utánaízesítjük. Ha esetleg becsomósodott volna, egy botturmix segítségével ezen könnyen és gyorsan segíthetünk.

Megjegyzés:
Amennyiben nincs gyömbérszirupunk, használhatunk helyette esetleg őrölt gyömbért és kevés mézet. 
Minden gyömbérszirup más és más édességű, ill. intenzitású, ezt vegyük figyelembe a készítésnél.
A polentát persze elkészíthetjük kukoricadarából is, de nálam most az éppen nem volt itthon. Ill. készíthetjük kicsit sűrűbbre, kiteríthetjük egy tepsire, majd ha kihűlt felkockázhatjuk és forró serpenyőben, kevés vajon megsüthetjük kissé.




2011. március 11., péntek

Névnapi menü

A tegnap névnapi gyors menüm, melyet egy igen régóta beteg gyerkőc ápolása közben kellett összehoznom gyorsban, miközben persze én magam is vívom a csatát a bacikkal meg vírusokkal (eddig úgy tűnik ők jobban vesztésre állnak). Szóval hiába névnap, hiába torkos csütörtök, eljutni nem tudok sehová és még haladni sem tudok a dolgaimmal, pedig igen nagyon kellene már sok mindennel... No de nem panaszkodom, mert ahhoz képest nem is volt olyan rossz dolgom, hogy magamnak kellett elkészítenem a menüt (na nem mintha máskor nem így lenne :D), mert így legalább élvezhettem a saját főztöm gyümölcsét... Akarom mondani húsát, meg pöttyös édességét. Egyszerű, ám annál finomabb ételekről van szó, amiknek az elkészítése sem bonyolult egyáltalán. A pöttyös piskótalapból, én eredetileg mini tortákat szerettem volna készíteni, de miután kisült a lap, rá kellett jönnöm, hogy a nagyméretű konzerves dobozokat, nem éri körbe egy-egy ilyen csík... Na igen, így jár az ember, ha nem méricskél előtte. Végül is mindegy, mert lettek ilyen kis bájos pöttyös tekercseim...De nem is fecsegek itt tovább, jöjjenek a receptek.
 

 
Citromos-túrós-fehércsokis mini piskótatekercsek
A piskótalap:
Hozzávalók (4 kis tekercshez)
  • 4 tojás sárgája és fehérje külön
  • 4 evőkanál cukor
  • 4 evőkanál liszt
  • csipet só
  • 1 evőkanál kakaópor
A töltelék:
Hozzávalók:
  • 40 g nagyon puha vaj
  • 250 g natúr túrókrém (nálam Milkland féle, Tesco-ban, Spar-ban lehet pl. kapni ilyet)
  • kb. 5-6 csapott evőkanál porcukor, ebből kb. 2 evőkanál házi vaníliás cukor
  • 2 púpos evőkanál reszelt, cukrozott citromhéj
  • 50 g fehércsokoládé apóra vágva

A sütőt előmelegítem 180 fokra. Egy nagy tepsit kibélelek sütőpapírral. A tojások fehérjét kemény habbá verem egy csipet sóval. A tojások sárgáját is jó habosra keverem a cukorral, majd hozzáadok kb. 2-3 evőkanál vizet, végül hozzákeverem az átsztitált lisztet is. A habnak kb. 1/3-át kiveszem, ezzel lazítom a tojásos keveréket, majd a többit is beleforgatom, csak ezzel már sokkal óvatosabban keverem át, hogy ne törjön össze a többi hab. Kiveszek a tésztából pár evőkanállal, majd átszitált kakaóport keverek hozzá (előtte egy picike vízzel el is kevehetjük a kakaóport, hogy könnyebb legyen beledolgozni). A sima sárga tésztát jó vékonyra simítgatom a tepsiben, a kakaós massszából pedig egy sima végű habzsák segítségével (vagy sima zacskó, melynek a sarkán vágunk egy lyukat) pöttyöket csinálok a tésztára. Sütőbe tolom, és kb. 10-15 percig sütöm. Addig, hogy elkezdjen szép aranyszínű lenni a teteje, de a szélei ne száradjanak ki nagyon. Ha elkészült kiveszem a sütőből, hagyom egy picit hülni, mad nedves konyharuhával felcsavarom. Miközben teljesen kihűl elkészítem a tölteléket. Ehhez, a nagyon puha vajat kikeverem a kétféle cukorral, hozzáadom citromhéjat, majd a túrókrémet is. Habverővel alaposan átkeverem. Belelforgatom a fehércsoki darabkákat is, majd megtöltöm a piskótalapot, óvatosan feltekerem és 4 felé vágom és hűtőbe teszem tálalásig.
És a főétel, mely szintén nem egy bonyolult konyhai produkció.

 

 
Almás-diós karajszelet polentával
A húshoz:
Hozzávalók (kb. 4 személyre):
  • 500 g karaj szeletelve (kb. 6-8 szelet hús)
  • olívaolaj
  • kb. 3 teáskanál édesebb mustár (pl. bajor)
  • só, frissen őrölt bors
  • kevés morzsolt rozmaring (lehet friss is, akkor vágjuk apróra, egyébként két ujjunkkal morzsoljuk egyszerűen össze kissé)
  • 2 kisebb alma
  • 2 marék dió, durvára darabolva

A karajt egy kissé kiklopfoljuk, de csak épp egyet-kettőt ráverve, hogy lazítsunk egy kicsit a rostokon. Egy kevés olajat (pár evőkanál) összekeverünk a mustárral, kevés sóval és borssal, majd bekenjük vele a húsokat és tűzálló tálba fektetjük és megszórjuk egy kevés rozmaringgal. Az almákat meghámozzuk, magházát kivágjuk, majd vékonyan felszeleteljük és elhelyezzük a hússzeletek tetején. Még egy nagyon kevés olívaolajat locsolunk/spriccelünk rá, majd 180 fokra előmelegített sütőbe toljuk és kb. 20 percig sütjük. Ekkor megszórjuk a húszeletek tetejét a durva dióval, a sütő hőmérsékletét felvesszük 190 fokra, majd visszatoljuk a sütőbe és még kb. 15-20 percig sütjük. Vigyázzunk, ez karaj, ne szárítsuk ki!

 

 
A polentához/kukoricakásához (mércének mindig ugyanazt a bögrét használjunk, ami az én esetemben egy kb. 2 decis, kisebb bögre volt most):
Hozzávalók:
  • 1 bögre kukorciadara
  • 1 bögre tej
  • 3 bögre víz
  • só, kevés bors
  • kb. 60 g vaj
  • 1 jó nagy marék reszelt parmezán (vagy bármilyen más kemény sajt ízlésünk szerint, lehet akár füstölt is pl.)

Egy vastagabb fenékkel rendelkező edényben összekeverjük a vizet a tejjel, és felforraljuk. Hozzáadjuk a sót, majd folyamatosan keverve hozzáöntjük a kukoricadarát is. Jó pár percig így kevergetjük, amikor már besűrűsödik kissé (mint a tejbegríz) és elkezd pöfékelni, lefedjük és takarékon még pár percig főzzük. Ha puha már a dara, hozzáadjuk a vajat, a sajtot, a borsot és alaposan elkeverjük. Ha szükséges még egy kevés forró tejjel higítjuk.

 

2011. március 9., szerda

Két ötlet a hétköznapokra...

Hát jó sok elmaradásomat kellene bepótolnom mostanság... A blognak csak néha jövök a közelébe. Mármint olyan értelemben, hogy írjak is valamiről. Pedig írni lenne miről. Nagyon is! Például szeretnék majd nektek bemutatni egy csodaszép éttermet és hotelt. Remélhetőleg azt a beszámolót is befejezem most már napokon belül, és akkor közzétehetem végre már, hogy ti is megcsodálhassátok. Jelen pillanatban nálunk vírusírtás folyik, merthogy kicsi Lovacskám ismét benyelt valamit az oviban, és igen komolyan küzdünk vele már napok óta. Mi is! Bár mi még tartjuk valamennyire magunkat! Ez például tegnap a fokhagymával és gyömbérrel folytatott hadjáratomnak is köszönhető... De erről majd egy másik posztban lesz szó. Addig is íme két ebédötlet a hétköznapokra. Mindkettő viszonylag hamar elkészül, még ha elsőre, a leírás alapján nem is úgy tűnik.
Jó sok zöldségem összegyűlt itthon még múlt héten (drága Nagyik :) ) és egy szimpla zöldségleves helyett, készítettem belőle inkább, két ilyen egyszerű finomságot. Így 4 napi ebédünk meg is volt ezzel. Mindkét recept kb. 4 főre lesz elegendő. Mondjuk nem 4 férfi, hanem inkább 2 férfi, 2 nő. :) Ja, és senki nem várjon most csúcsgasztronómiát! Egyszerű, hétköznapi finomságokról van itt szó, melyek inkább amolyan ötletadóként szolgálnak.

Sült pulykamell, karalábés zöldségraguval és kapros túrógombóckákkal
Hozzávalók:
Zöldségraguhoz/mártáshoz:
  • 1 nagy fej hagyma
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1-2 szál sárgarépa
  • 2-3 szál fehérrépa
  • 3 fej karalábé
  • 500 ml víz
  • 100 ml tejszín
  • 2 evőkanál étkezési keményítő
  • olívaolaj, só

Kapros túrógombóchoz:
  • 250 g túró
  • pár evőkanál búzadara
  • 1 tojás
  • 3 evőkanál aprított kapor (nálam fagyasztóból került elő)
  • 2 gerezd fokhagyma
  • só, bors

A húshoz:
  • kb. 600 g pulykamell filé
  • só, frissen örölt bors
  • kevés olívaolaj a sütéshez

A zöldségraguhoz a hagymát felaprítom, és kevés olajon megfuttatom kissé. Hozzáadom a megtisztított, kisebb kockákra vágott zöldséget, átpirítjuk kissé, hozzáadjuk az összezúzott, vagy aprított fokhagymát is, majd felengedjük a vízzel, sózzuk, és lefedve puhára főzzük a zöldségeket. Közben elkeverjük a tejszínben a keményítőt, majd ha megfőttek a zöldségek, besűrítjük vele a mártásunkat (ilyenkor újraforrástól elég 1-2 percig főzni).
A kapros túrógombóchoz a fenti hozzávalókból keverjünk egy sűrű masszát. Én kb. 6-7  evőkanál darát tettem bele (egyébként ez lehet pl. kukoricadara, vagy tönköly búzadara is, akár részben, akár teljes egészében is). A dara mennyisége, a túró nedvesség tartalmától is függ nagyban. Annyit keverjünk bele, amitől még nem lesz kőkemény a masszánk. De kalkuláljuk bele azt is, hogy állni kell hagyni (kb. 15 perc elég neki), és ez idő alatt a dara meg fogja szívni magát nedvességgel, amitől jobban összeáll majd az egész. Ha állt egy kicsit, forraljunk egy fazékban vizet, adjunk hozzá sót. Ha forr a sós víz, a túrós masszából vegyünk ki teáskanálnyi adagokat, és formáljunk nedves kézzel kis gombócokat belőle. Dobjuk a vízbe, majd ha feljött a víz tetejére, főzzük még kb. 1 percig őket, szűrőlapáttal szedjük ki és tartsuk melegen tálalásig.
A húshoz vágjuk a pulykamellet ízlés szerinti, de nem túl vastag darabokra-szeletekre, sózzuk-borsozzuk kissé, majd egy teflonos serpenyőben hevítsünk kevés olajat és pár perc alatt süssük mindkét oldalukat szép pirosra (közben rövid időre le is fedhetjük, hogy jobban puhuljon).

Tipp: A mártáshoz a zöldségeket adhatjuk reszelve (nagyobbra) vagy vékony hasábokra vágva is, ill. a végén akár le is turmixolhatjuk az egészet, hogy mártás legyen belőle (ekkor lehet több folyadékot igényel majd).


Zöldséges rizs, sült kapros halfalatokkal
Hozzávalók:
  • kb. 700-800 g fehér húsú halfilé (fagyasztott állapotban volt ennyi nálam és most épp pangasius volt, de pl. a tőkehal is jó)
  • kb. 4 bő evőkanál liszt
  • kevés kapor
  • zelleres só
  • só, bors
  • olaj a sütéshez

A körethez:
  • kb. 500 g vegyes zöldség (nálam sárgarépa, fehérrépa, karalábé)
  • 100 ml rizs
  • kb. 500 ml víz
  • 1 nagy fej hagyma
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • só, bors
  • 1 csokor friss petrezselyem

A zöldséges rizshez aprístuk apróra a hagymát, fokhagymát, kevés olajon pirítsuk át kissé, adjuk hozzá a megtisztított, kisebb kockákra vágott zöldségeket, ezzel is pirítsuk kicsit, majd adjuk hozzá az átmosott rizst is. Keverjük át alaposan, majd ha a rizs elkezd kissé áttetszővá válni engedjük fel a vízzel (vagy zöldséglevessel), sózzuk, borsozzuk és fedő alatt, takarékon, kb. 20-25 perc alatt főzzük puhára az egészet. Az utolsó pár percben keverjük hozzá a felaprított petrezselymet is.
Amíg készül a rizs, elkészíthetjük a sült halfalatokat. Ehhez a halat (ha fagyasztott volt, természetesen engedjük fel), vágjuk kis falatnyi kockákra. A lisztet keverjük el a fűszerekkel és a sóval, forgassuk meg benne a halkockákat (előtte itassuk le róla kissé a nedvességet), majd forró olajban süssük pár percig őket. Papírtörlőre szedjük ki. Kaporral megszórva, a zöldséges rizzsel tálaljuk.

Tipp: kínálhatunk hozzá kapros-citromos majonézt is akár, ill. a rizsből kimaradhat a petrezselyem, csak nekem épp volt, meg amúgy is nagyon szeretem. A zöldségeket pedig nyugodtan helyettesíthetjük mással is, pl. borsó, kukorica stb. stb.

2010. június 3., csütörtök

Kukoricalepény lilahagymalekvárral


Persze a lilahagymalekvárhoz a libamáj jobban dukálna... de hát hétköznapi "gyors" ebédre most csak ez van... :) Jut eszembe! Ez most ugyan egy hús nélküli verzió. De ha a kását nem sütöm meg, viszont a hozzá tálalt kacsacombot igen, akkor ahhoz is nagyon jól menne ez a lekvár szerintem. Na meg egy jófajta, száraz vörösbor. Igen, talán kissé őszies hangulatú ez az egész. De ki a fene kíván ilyen időben fagyit, meg ilyeneket, amikor este polárpulcsiban, meg takaróval a lábamon gubózok be a tévé elé, és azon gondolkodom, a fenébe, mégis csak be kellene kapcsolni azt a fránya fűtést, mert megfagyok (még a 40 fokos zuhany után is, amikor is egyszemélyes gőzfürdőt vagyok képes csinálni...).

Kukoricalepény
Hozzávalók:
  • 1 bögre kukoricadara
  • 3 bögre víz (1 bögre lehet esetleg tej is, bár nekem most csak vízzel készült)
  • só
  • 3-4 evőkanál vaj
  • kevés reszelt sajt
A vizet felteszem forrni egy vastagabb aljú lábasba. Amikor épp elkezd forrdogálni a víz, sózom kissé, majd folyamatos keverés közben, szép lassan beleöntöm a kukoricadarát. Lefedem, majd takarék lángon, időnként megkevergetve (nem baj, ha az alján lesül kissé, az a legfinomabb része :) ) megfőzöm. Nekem most kb. fél órát főtt így, de általában kevesebb idő is elég nekem. Ha kész, és túl sűrűnek találom, keverek még hozzá kevés vizet, majd a vajat és a sajtot is hozzáadom és nagyon alaposan elkeverem. A sütőt előmelegítem kb. 190-200 fokra (nálam légkeverésen ment 190 fokon, hogy szárítsa). A kukoricakását nagyon picit kiolajozott, lapos tűzálló tálba öntöm, elsimítgatom a tetejét, majd kb. 40 percig sütöm. A sütési idő persze függ attól, hogy milyen vastagon van a tálban a kása (nekem kb. 1,5-2 centi vastagon volt) és attól, ki mekkora szárazabb és krémesebb részt szeretne a végén.

Más kukoricadarás receptek nálam: itt.

Lilahagymalekvár
Hozzávalók (na itt nem méricskéltem pontosan, csak úgy érzésre ment minden):
  • kb. 5-6 nagyobb lilahagyma, megtisztítva, felkarikázva
  • kevés olívaolaj
  • kevés barnacukor
  • só
  • frissen őrölt bors
  • kb. 3 evőkanál balzsamecet
  • nálam most egy egészen kevés erdeigyümölcsös balzsamecet is került bele
A kissé felhevített olajra rádobom a hagymát, kicsit megfonnyasztom, majd hozzáadok kevés (talán 2 csapott evőkanál) barnacukrot, amit kissé megkarammellizálok. Mehet hozzá kevés só, bors és a balzsamecetek is, majd lefedem és takaréklángon kb. 20-30 perc alatt megfőzöm, közben egyszer-kétszer átkeverem.
  

2010. január 4., hétfő

Puliszka kétszer


Mindkét étel még tavaly készült. Gyors, részben húsmentes ebédnek karácsony előtt, és két ünnep között. Másik Felem Nagyijának jóvoltából sikerült vagy 5 zacskó kukoricadarát begyűjteni itthonra, ezért apasztani kellett a készletet, de nagyon. Nem baj, szeretem! A puliszkát, kukoricakását (vagy hívja mindenki úgy, ahogy tetszik) ne készítsük keményre, inkább adjunk még hozzá folyadékot ha kell, hogy egy burgonyapüréhez hasonló állagot érjünk el. A vajat pedig semmiképp ne felejtsük ki belőle, mert ettől lesz igazán finom, könnyű és krémes.

Hozzávalók:
A puliszkához:
(A cukkinis változatnál hozzáadtam a sóval együtt még 1 evőkanál natúr, só nélküli vegamixet is, ami zölden megpöttyözte az egészet és nagyon jól mutatott a cukkinivel együtt.)
  • 1 bögre kukoricadara
  • 1,5 bögre tej
  • 1,5 bögre víz
  • só
  • kb. 2 púpos evőkanál vaj
A gombás raguhoz:
  • kb. 25 dkg gomba (nem mértem, kb. egy fél doboznyi volt)
  • 1 vastagabb szelet füstölt, húsos szalonna
  • 3-4 szál újhagyma
  • 2 kisebb paradicsom
  • 4 aszalt paradicsom
  • olívaolaj
  • só, frissen őrölt bors
A cukkinihez:
  • 3-4 kisebb uborka méretű cukkini
  • 2-3 duci gerezd fokhagyma
  • kevés kakukkfű
  • só, frissen őrölt bors
  • kevés vaj és olívaolaj
A tejet, a vízzel felforralom, ízesítem sóval, majd folyamatos keverés mellett hozzáadom a darát és időnként megkeverve, kb. 20-25 perc alatt megfőzöm. Ha szükséges még öntök hozzá kevés tejet, vagy vizet, végül hozzáadom a vajat, és alaposan kikeverem, hogy könnyedebb legyen az egész.
A gombát és a cukkinit is egy nagy serpenyőben készítem, hogy inkább süljön, mintsem párolódjon az egész.
Az újhagymát megtisztítom, a végeit levágom, majd felszeletelem a zöldjével együtt. A szalonnát felkockázom, majd kevés olaj hozzáadásával megpirítom. Rádobom a hagymát és ezzel is pirítom egy keveset. Beleteszem a megtisztított, és kockára vágott gombát és átsütöm az egészet. A kétféle paradicsomot szintén kockára vágom, de én nem hámoztam meg, mert szerettem volna, ha megőrzi a textúráját. Végül a kétféle paradicsomot is hozzáadom, ízesítem sóval, borssal és készre sütöm az egészet. Ennyi!
A cukkinit alaposan megmosom, végeit levágom, majd felkockázom. Az apróra vágott fokhagymát olívaolaj és vaj keverékén addig sütöm, amíg illatozni kezd. Hozzáadom a cukkinit, ízesítem sóval, borssal, kakukkfűvel, majd megsütöm.

2009. február 20., péntek

Zöldségleves kukoricagombóccal


Megint egy gyors recept, kútfejből. Nem egy nagy dolog, de öröm így főzni, főleg ha a végeredmény is nagyon finom lesz. Én legalábbis nagyon élvezem az ilyen "alkotást".

Hozzávalók:
A leveshez:
  • 1 kicsi fej apróra vágott hagyma
  • 2 gerezd fokhagyma, összenyomva
  • 4-5 szál közepes sárgarépa (megtisztítva, felkarikázva)
  • 2 közepes szál fehérrépa (megtisztítva, felkarikázva)
  • 2 nagy marék zöldbab (fagyasztott)
  • 2 leveskocka (ízfokozó nélküli), só, ízlés szerint bors
  • 2 evőkanál kukoricaliszt
  • olaj
A gombóchoz:
  • 1 tojás
  • 1 evőkanál nagyon puha vaj
  • 1 evőkanál kukoricadara
  • 3 evőkanál kukoricaliszt
  • só, bors
A gombóchoz valókat egy villával összekeverem, félreteszem. A hagymát kevés olajon egy kissé megfuttatom, megszórom kevés sóval. Rádobom a répákat, kicsit később a zöldbabot is és a fokhagymát is. Pirítom, párolom egy kicsit, majd megszórom a kukoricaliszttel, felöntöm 1,5 l meleg vízzel. Hozzáadom a leveskockákat és megfőzöm a zöldségeket, közben megkóstolom elég sós-e és ízesítem, ha nem. Amikor a zöldségek már majdnem megfőttek egy kávéskanál segítségével kisebb galuskákat-gombóckákat szaggatok a levesbe, és lefedve 5 percig főzöm, majd pár perc múlva tálalom.





2009. február 16., hétfő

Kukoricás muffin


Még ez is múlt héten péntekre a barátnős összejövetelre készült, de akkor nem írtam róla. Most bepótolom. A recept ismét saját, pontosabban több receptből lett "összegyúrva". Finom lett! És nem utolsó sorban másoknak is ízlett! Még vissza fog térni hozzánk!
Hozzávalók (24 kisebb muffin lesz belőle):
  • 100 g finomliszt
  • 130 g kukoricaliszt
  • 70 g kukoricadara
  • 150 g szemes kukorica (ha fagyasztott: nem kell kiengedni, ha konzerv: alaposan le kell csöpögtetni egy szűrőben)
  • 2 kisebb cső színes paprika kicsi kockákra vágva
  • 2 és 1/2 teáskanál sütőpor
  • 1/2 teáskanál szódabikarbóna
  • 1-1 teáskanál pirospaprika és őrölt chili
  • só, bors
  • 200 g reszelt sajt (100 g a tésztába, 100 g a tetejére)
  • 2 tojás
  • kb. 250 g joghurt (előfordulhat, hogy kell még bele egy kicsi tej is)
  • 100 g olvasztott vaj
A sütőt 180 fokra (légkeverésen 160) melegítjük. A száraz hozzávalókat egy nagyobb tálban elvegyítjük, hozzáadjuk a kukoricát, a reszelt sajt felét, és a paprikakockákat is. Egy másik tálban alaposan elkeverjük a tojásokat, a vajat és a joghurtot, majd a száraz anyagokhoz öntjük és összekeverjük. Nem kell sokáig keverni, csak éppen hogy elvegyüljön minden, majd formába adagoljuk, megszórjuk mindegyik tetejét a maradék sajttal és kb. 25 percig sütjük. Én szilikon formában sütöttem, így könnyű dolgom volt... Ha sima formában sütjük, előtte vajazzuk ki, de papírkapszlit semmiképp ne használjunk, mert tapasztalataim szerint abba az ilyen fajta muffin inkább beleragad. És ha kivesszük a formából, azt ne forrón tegyük, hanem várjunk legalább 5-10 percet.

Tipp: 
Bár most nem tettem, mert sütés közben jutott csak eszembe, de legközelebb ki fogom próbálni, úgy is, hogy a tésztába kolbászkockákat is teszek.

2009. február 9., hétfő

Sajtos, sült polenta

De mondhatjuk azt is, hogy sült puliszka, sült kukoricakása. Ismét egy egyszerű, de nagyszerű étel. Amit ehetünk akár előételként, levesbe "betétként", köretnek, vagy pl. pogácsa helyett, vagy csak úgy... A lényeg, hogy sokoldalú, egyszerűen elkészíthető, vendégvárónak pedig jól előkészíthető. A natúr kukoricakása pedig szerintem nagyon finom még forrón, kanállal hideg tejbe szaggatva.
Hozzávalók:
  • 1 bögre kukoricadara
  • 1/2 bögre kukorcialiszt
  • só
  • kevés olaj
  • reszelt sajt

Én úgy tanultam Apukámtól, hogy 3:1 arányban (3 bögre vízhez, 1 bögre kukoricadara) kell főzni a kukoricakását. Azaz jelen esetben a 1 és fél bögréhez 4 és fél bögre vizet adtam, vagyis tettem fel főni. Amikor elkezdett forrni, hozáadtam a sót (előtte nem érdemes, mert lassabban forr fel), belekevertem a darát és a lisztet, majd folyamatos keverés mellet (na jó, néha megpihentem és futottam egy kört a Csöppségem után) megfőztem. Fogalmam sincs mennyi idő volt, talán max. 30 perc. Utána még forrón egy vékonyan kiolajozott lapos tepsire borítom, és vékonyra simítom. Ha alaposan kihűtöttük, formákat szaggatunk belőle, vagy csak simán felkockázzuk. Sütőpapírral bélelt tepsire tesszük. Megszórjuk reszelt sajttal, megspricceljük egy kevés olajjal, majd 200-220 fokos sütőben addig sütjük, amíg a sajt szépen megpirul rajta.