Két epres finomság az elmúlt napokból

Két egyszerű epres finomság itt a főszezonban. A hangsúly az egyszerűn van. Alkotói válság van, és már megint haragban vagyok a fotómasinával is... Szóval még a fotók is gyorsak csak, mint a receptek. :) Elsőre egy torta, ami nálunk még gyereknapra készült, a bolognai zöldségragus (ehhez friss, zsenge borsót, sárgarépát és szárzellert használtam) pizza utáni desszertnek. Tényleg gyors kis torta volt, pláne úgy, hogy a tészta már 1 nappal előbb meg volt sütve, így igazán nem volt sok munka vele, csak azt kellett megvárni, míg lehűl az egész. A túrógombóc pedig egy szintén egyszerű, gyors túrógombóc, melynek az alapreceptjéről már írtam egyszer itt a blogon. Ez nem a szokványos recept, ehhez csak egy sűrű tejbegrízt kell főzni, ez az alap, ehhez jön a túró, cukor és egy kis citromhéj. A szokásos pirított morzsa helyett, most viszont kitaláltam három féle finomságot (bár a képen most csak 1 féle látható), melyben meghempergethetjük a kis gombócainkat, és végül balzsamos, sült eper társaságában fel is szolgálhatjuk. Ezt a sült epret már sokszor készítettem, és szinte mindig szemre megy a dolog, ezért kérlek nézzétek el nekem ezelet a kb.-s dolgokat (sokszor főzök így, de erről le kell szoknom, végtére is egy gasztroblogger vagyok, vagy mi fene...). Nagyon finom! Anyák napján is ez volt a desszert, amit bodzaszörppel elkevert görög joghurttal tálaltam fel, kis pohárkákban. 

Eperkrémes torta omlós tésztával 

Hozzávalók:
A tésztához (26 cm-es formához):

• 120 g nem túl hideg vaj + egy kevés a formához
• 150 g liszt (ebből nekem 2 evőkanál kukoricaliszt volt, ettől még omlósabb lesz) + egy kevés a nyújtáshoz és esetleg még az összegyúráshoz
• 1 bő evőkanál gyümölcscukor vagy 50 g cukor
• fél citrom héja és kevés leve

A töltelékhez:

• 3 dl eperpüré (eper elturmixolva)
• gyümölcscukor
• 2 dl tejszín
• 1 zacskó hidegen oldodó gyors zselatinpor (500 ml folyadékhoz való)
• A tetejére: csokoládéforgács, eper, tejszínhab

A sütőt előmelegítem 180 fokra. Egy pitesütő formát kissé kivajazok. A liszteket átszitálom, hozzáadom a cukrot és egy csipet sót, belereszelem a citromhéjat, kevés levet is adok hozzá, majd elmorzsolom és összegyúrom a vajjal. Ha nagyon lágy lenne, adok még hozzá kevés lisztet, de ne túl sokat, csak éppen hogy kezelhetőbb legyen. Jó vajas kell, hogy legyen. A tésztát egyenletesen belenyomkodom a formába, úgy hogy az oldalára is jusson. Megszurkálom egy kicsit, majd az előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt aranysárgára sütöm (sütőfüggő!!!). Hagyom kihűlni.

A töltelékhez az epret egy mérőkancsóban turmixolom (így könnyeb adagolni az epret, és figyelni mikor lesz pont 3 dl), kb. 2-3 evőkanál gyümölcscukorral (vagy ízlés szerint az eper édességétől függően).

A tejszínt elkezdem habbá verni, majd ha már van tartása, hozzáadom a zselatinport és teljesen keményre verem. Beleforgatom az eperpürét, majd beleöntöm a kihűlt formába. Hűtőbe teszem, hagyom megdermedni, majd tálalás előtt díszítem a csokival. 

A torta - mint az talán látszik is -, valamivel több tölteléket is elbírt volna, bár így is nagyon finom volt (cseppet sem volt száraz). Ha vastagabbra szeretnénk, tehetünk még hozzá pl. mascarponét, vagy még eperpürét és még tejszínt. Pl. még 1 dl eperpürét és még 2 dl tejszínt. Ekkor viszont mindenképpen tegyünk hozzá még egy zacskó zselatint is, az előzőek szerint.

Túrógombóc mákos/földimogyorós/törökmogyorós burkolat alatt, balzsamos sült eperrel tálalva

Hozzávalók (kb. 20 gombóchoz):

• 500 g túró (nálam most zsírszegény, krémesebb változat)
• 3 dl tej (nálam most szójatej, de lehet pl. rizstej is)
• kb. 6-7 evőkanál búzadara (nem mértem pontosan, csak szórtam, amíg láttam, hogy jó sűrű lesz a tejbegríz)
• kb. 1 nagy teáskanál reszelt citromhéj
• ízlés szerint cukor (nálam most gyümölcscukor)
• kb. 2 evőkanál vaníliáscukor (igazi vaníliás)
• A hempergetéshez:  zsiradék nélkül átpirított földimogyoró vagy törökmogyoró késes aprítóban durvára törve, egész mák

A sült balzsamos eperhez:

• kb. 500 g eper
• jó pár evőkanál gyümölcscukor (ezt sem mértem, szemre ment a dolog)
• pár teáskanál balzsamecet (még jobb ha van erdei gyümölcsös, nálam ez megy hozzá leginkább)

A sült eper elkészítése:

A sütőt előmelegítem 190 fokra (nálam légkeverésen ment a végefelé 170 fokon). Az epret megmosom, végeit levágom, majd feldarabolom. Egy tűzálló tálba fektetem az egészet, meszórom a cukorral, meglocsolom az ecettel, majd a sütőben szépen, kissé karamellesre megsütöm. Min. fél óra kell neki szerintem.

A túrógombóchoz főzök a tejből, a búzadarából és kevés cukorból, valamint vaníliás cukorból egy jó sűrű tejbegrízt. Még langyosan összekeverem a túróval, a citromhéjjal, ízlés szerint még cukorral, majd hűtőbe teszem, és ha jól lehűlt, gombócokat formázok belőle, megforgatom ízlés szerint egész mákszemekben, pörkölt földimogyoróban vagy törökmogyoróban és tálalom is a sült eperrel együtt. Mi hidegen ettük, így esett jól most, de lehet langyosan is gombócozni és langyosan tálalni is (Ha elég sűrű a tejbegríz akkor is jól lehet gombócokat formázni belőle, ill, próbáltam már úgy is, hogy botmixerrel összedolgoztam az egészet és úgy még könnyebb volt melegen dolgozni vele) .

Földimogyorós burokban.

Két ötlet a hétköznapokra...

Hát jó sok elmaradásomat kellene bepótolnom mostanság... A blognak csak néha jövök a közelébe. Mármint olyan értelemben, hogy írjak is valamiről. Pedig írni lenne miről. Nagyon is! Például szeretnék majd nektek bemutatni egy csodaszép éttermet és hotelt. Remélhetőleg azt a beszámolót is befejezem most már napokon belül, és akkor közzétehetem végre már, hogy ti is megcsodálhassátok. Jelen pillanatban nálunk vírusírtás folyik, merthogy kicsi Lovacskám ismét benyelt valamit az oviban, és igen komolyan küzdünk vele már napok óta. Mi is! Bár mi még tartjuk valamennyire magunkat! Ez például tegnap a fokhagymával és gyömbérrel folytatott hadjáratomnak is köszönhető... De erről majd egy másik posztban lesz szó. Addig is íme két ebédötlet a hétköznapokra. Mindkettő viszonylag hamar elkészül, még ha elsőre, a leírás alapján nem is úgy tűnik.

Jó sok zöldségem összegyűlt itthon még múlt héten (drága Nagyik :) ) és egy szimpla zöldségleves helyett, készítettem belőle inkább, két ilyen egyszerű finomságot. Így 4 napi ebédünk meg is volt ezzel. Mindkét recept kb. 4 főre lesz elegendő. Mondjuk nem 4 férfi, hanem inkább 2 férfi, 2 nő. :) Ja, és senki nem várjon most csúcsgasztronómiát! Egyszerű, hétköznapi finomságokról van itt szó, melyek inkább amolyan ötletadóként szolgálnak.

Sült pulykamell, karalábés zöldségraguval és kapros túrógombóckákkal

Hozzávalók:
Zöldségraguhoz/mártáshoz:

• 1 nagy fej hagyma
• 3 gerezd fokhagyma
• 1-2 szál sárgarépa
• 2-3 szál fehérrépa
• 3 fej karalábé
• 500 ml víz
• 100 ml tejszín
• 2 evőkanál étkezési keményítő
• olívaolaj, só

Kapros túrógombóchoz:

• 250 g túró
• pár evőkanál búzadara
• 1 tojás
• 3 evőkanál aprított kapor (nálam fagyasztóból került elő)
• 2 gerezd fokhagyma
• só, bors

A húshoz:

• kb. 600 g pulykamell filé
• só, frissen örölt bors
• kevés olívaolaj a sütéshez

A zöldségraguhoz a hagymát felaprítom, és kevés olajon megfuttatom kissé. Hozzáadom a megtisztított, kisebb kockákra vágott zöldséget, átpirítjuk kissé, hozzáadjuk az összezúzott, vagy aprított fokhagymát is, majd felengedjük a vízzel, sózzuk, és lefedve puhára főzzük a zöldségeket. Közben elkeverjük a tejszínben a keményítőt, majd ha megfőttek a zöldségek, besűrítjük vele a mártásunkat (ilyenkor újraforrástól elég 1-2 percig főzni).

A kapros túrógombóchoz a fenti hozzávalókból keverjünk egy sűrű masszát. Én kb. 6-7  evőkanál darát tettem bele (egyébként ez lehet pl. kukoricadara, vagy tönköly búzadara is, akár részben, akár teljes egészében is). A dara mennyisége, a túró nedvesség tartalmától is függ nagyban. Annyit keverjünk bele, amitől még nem lesz kőkemény a masszánk. De kalkuláljuk bele azt is, hogy állni kell hagyni (kb. 15 perc elég neki), és ez idő alatt a dara meg fogja szívni magát nedvességgel, amitől jobban összeáll majd az egész. Ha állt egy kicsit, forraljunk egy fazékban vizet, adjunk hozzá sót. Ha forr a sós víz, a túrós masszából vegyünk ki teáskanálnyi adagokat, és formáljunk nedves kézzel kis gombócokat belőle. Dobjuk a vízbe, majd ha feljött a víz tetejére, főzzük még kb. 1 percig őket, szűrőlapáttal szedjük ki és tartsuk melegen tálalásig.

A húshoz vágjuk a pulykamellet ízlés szerinti, de nem túl vastag darabokra-szeletekre, sózzuk-borsozzuk kissé, majd egy teflonos serpenyőben hevítsünk kevés olajat és pár perc alatt süssük mindkét oldalukat szép pirosra (közben rövid időre le is fedhetjük, hogy jobban puhuljon).

Tipp: A mártáshoz a zöldségeket adhatjuk reszelve (nagyobbra) vagy vékony hasábokra vágva is, ill. a végén akár le is turmixolhatjuk az egészet, hogy mártás legyen belőle (ekkor lehet több folyadékot igényel majd).

Zöldséges rizs, sült kapros halfalatokkal
Hozzávalók:

• kb. 700-800 g fehér húsú halfilé (fagyasztott állapotban volt ennyi nálam és most épp pangasius volt, de pl. a tőkehal is jó)
• kb. 4 bő evőkanál liszt
• kevés kapor
• zelleres só
• só, bors
• olaj a sütéshez

A körethez:

• kb. 500 g vegyes zöldség (nálam sárgarépa, fehérrépa, karalábé)
• 100 ml rizs
• kb. 500 ml víz
• 1 nagy fej hagyma
• 2-3 gerezd fokhagyma
• só, bors
• 1 csokor friss petrezselyem

A zöldséges rizshez aprístuk apróra a hagymát, fokhagymát, kevés olajon pirítsuk át kissé, adjuk hozzá a megtisztított, kisebb kockákra vágott zöldségeket, ezzel is pirítsuk kicsit, majd adjuk hozzá az átmosott rizst is. Keverjük át alaposan, majd ha a rizs elkezd kissé áttetszővá válni engedjük fel a vízzel (vagy zöldséglevessel), sózzuk, borsozzuk és fedő alatt, takarékon, kb. 20-25 perc alatt főzzük puhára az egészet. Az utolsó pár percben keverjük hozzá a felaprított petrezselymet is.

Amíg készül a rizs, elkészíthetjük a sült halfalatokat. Ehhez a halat (ha fagyasztott volt, természetesen engedjük fel), vágjuk kis falatnyi kockákra. A lisztet keverjük el a fűszerekkel és a sóval, forgassuk meg benne a halkockákat (előtte itassuk le róla kissé a nedvességet), majd forró olajban süssük pár percig őket. Papírtörlőre szedjük ki. Kaporral megszórva, a zöldséges rizzsel tálaljuk.

Tipp: kínálhatunk hozzá kapros-citromos majonézt is akár, ill. a rizsből kimaradhat a petrezselyem, csak nekem épp volt, meg amúgy is nagyon szeretem. A zöldségeket pedig nyugodtan helyettesíthetjük mással is, pl. borsó, kukorica stb. stb.

Dhodak

Gyertek velem és utazzunk el a messzi Indiába ebben a borús időben, és kóstoljuk meg az egyik roppant különleges ételüket a Dhodakot, amely egy kókuszos-uborkás palacsinta. Nem kell megijedni, közel sem olyan furcsa, mint amilyennek hangzik! Sőt! Már nem is tudom mióta ki szerettem volna próbálni ezt is... Hát most itt volt az idő. Szerintem nagyon-nagyon finom! Egyetlen problémám volt vele, az is a tésztával. Nem volt olyan egyszerű bánni vele, elég könnyen szét tudott esni, ha nem figyeltem oda. De a végén már egész jól belejöttem a sütögetésbe! Gondolom a könnyű szétesést a tojás (na és a keményítő) hiánya okozza, de ennek ellenére én legközelebb is így fogom készíteni. Csak hogy a tradicióknál maradjunk! Legfeljebb annyit trükközök majd esetleg, hogy késes aprítóban kicsit finomabbra őrlöm a kókuszreszelék felét, így hátha jobb lesz a tapadás (nekem elég nagyszemű kókuszreszelékem volt, nem az a nagyon finom).

Ha olyan szerencsém van, hogy friss korianderem is van otthon, az is került volna bele (a tésztába is, és a mellé tálalt joghurtba is). De sajnos nem volt!

Hozzávalók (attól függően mekkora kis palacsintákat készítünk, kb. 20-24 db lesz belőle):

A palacsintákhoz:

• 150 g búzadara
• 150 g kókuszreszelék
• 150 g uborka (csak félig meghámozva, nagylyukú reszelőn lereszelve)
• 1 evőkanál barna nádcukor
• 1 teáskanál só
• kb. 2 evőkanál friss koriander
• kevés olaj a sütéshez

A tálaláshoz:

• natúr joghurt
• kevés tejszín
• só, friss, aprított koriander
• kevés friss vagy szárított csilipaprika

A palacsintához valókat egy tálban összevegyítem, majd kb. 300 ml vizet öntök hozzá, és összekeverem. Palacsintasütőben mindig kevéske olajat hevítek, majd púpos evőkanálnyi adagokból kis palacsintákat sütök úgy, hogy lelapítgatom mindig a masszát. 1-2 perc bőven elég neki, mert gyorsan sül.

Tejszínes joghurttal tálalom, amelyet egy pici sóval is ízesítek, és ízlés szerint korianderzöldet is teszek hozzá (ha van). Ha bírjuk az csípőset - és gyerkőc sem eszik belőle -, egy kis friss, aprított, vagy szárított csilit is adhatunk hozzá.

Túrógombóc gyors tempóban

Biztosan néhányan ismerik már ezt a receptet. De hátha van olyan, aki még nem hallott róla. Én egyébként pár éve a munkahelyemre rendelt ebédszállító cég kiszállítójától kérdeztem meg, mégis hogyan csinálják, hogy ennyire lágy és krémes. Na nem mintha pl. az Anyukám féle hagyományos főzött túrógombóc kemény lenne. De ez nekem mégis jobban bejön. Túrósabb, krémesebb... Kell ennél több? Pontos receptet persze nem kaptam, amikor megkérdeztem, de a lényeg annyi volt, hogy kell főzni egy jó sűrű tejbegrízt, abba kell keverni a túrót, majd ebből gombócokat készíteni...

Hozzávalók (kb. 20 gombóchoz):

• 500 g túró
• 3 dl tej
• kb. 6-7 evőkanál búzadara
• kb. 1 nagy teáskanál reszelt citromhéj
• ízlés szerint cukor (nálam most szőlőcukor)
• kb. 2 evőkanál vaníliáscukor
• ízlés szerint olaj és vaj keverékén megpirított zsemlemorzsa (én szeretem, ha pluszba marad még)

A tejből, kevés cukorból, vaníliáscukorból, és a búzadarából sűrű tejbegrízt főzünk. Igazából nem tudom pontosan mennyi darát tettem bele. De a lényeg, hogy olyan sűrűnek kell lennie, hogy "megálljon benne a kanál". Egy icipicit hűlni hagyom, majd mehet bele a többi hozzávaló. Végül gombócokat formálok belőle és meghempergetem a pirított zsemlemorzsában. Miután ez a gombóc se nem forró, se nem nedves külsejű, egy kicsit nehezebben ragad rá a morzsa, de azért ráragad. Ízlés szerint tejföllel, porcukorral (nálam szőlőcukor volt ez is), fahéjjal megszórva tálalom.

Senem leves

Először is kezdjük azzal, hogy: Mi van? Milyen leves? Hát senem. Se nem húsleves, se nem paradicsomleves. A Másik Felem mesélte, hogy ő régebben mindig úgy ette a húslevest, hogy rakott bele egy löttyintésnyit a Mamája házi paradicsomlevéből. Megkóstoltam és szerintem nagyon finom! Így egyszerűen fel lehet dobni egy hétköznapi (akár kockából készült) levest is. Ez is inkább ötlet, mint recept, de azért leírom az enyém miből állt.

Hozzávalók:

• 2 l húsleves vagy zöldségleves
• a levesbetéthez: 2 tojás, kevés búzadara, ételízesítő, szerecsendió, bors, petrezselyem
• a tálaláshoz: 100 %-os paradicsomlé, petrezselyem

A gyengén felvert tojásokhoz annyi búzadarát öntünk, hogy ne túl híg, de ne is túl sűrű masszát kapjunk, ízesítjük a fenti fűszerekkel, majd félretesszük legalább 1 órára, de min. fél óra. Majd a forrásban lévő levesbe galuskákat szaggatunk, és megfőzzük. Vigyázzunk, mert jól megnőnek, tehát ne nagyokat csináljunk. Tálaláskor pedig 1-1 tányér forró leveshez teszünk egy kevés paradicsomlevet (sacc 3-5 evőkanál), majd megszórjuk petrezselyemmel és már kanalazhatjuk is. Egyszerű, de nagyszerű! Szerintem! És igen laktató is!