Ha még nem fázunk annyira: Gyümölcsös frappé

Tudom, tudom, már nincs túl meleg - sőt, mondhatni inkább hideg van-, hogy ilyen jéghideg, frissítő innivalót igyunk reggelente, vagy akár délután. De én mégis közzéteszem még ezt az ötletet gyorsan, hátha, mert sajnos az aktuálisabb időszakban teljesen kiment a fejemből. Na meg el lehet tenni majd jövőre is akár. És különben is, van aki elég "bátor" még 10-15 fokban is ilyeneket kortyolgatni, mondjuk egy vastag zoknival a lábán, bebújva egy vastag takaró alá... :)

Szóval ehhez sem írok pontos receptet, merthogy nincs is. Ahányan vagyunk, szinte annyiféleképpen szeretjük és isszuk a kávét. Ezt is alakítsuk a saját szánk íze szerint. Az ötletet egyébként ez a roppant finom ital adta. Én szeretem a kávé-gyümölcs párosítást. Szerintem a barackfélékhez, különösen az őszihez nagyszerűen illik, és most bebizonyította, hogy a banánnal is remekül kijön. Szerintem ehhez egy nem túl erősre főzött kávé illik leginkább, hogy ne nyomja el a gyümölcsök ízét, hanem inkább finoman kiegészítse azt.

Ami mindenképpen kell hozzá 1 személyre:

• 1 adag lefőzött kávé, hidegen
• 1 őszibarack (ha lehet inkább fehér húsú) vagy 1 banán (lehet felesben is mindkettő, úgy a banántól még krémesebb lesz majd)
• tejszín
• sűrített tej
• méz

Ha elég erős mixerrel rendelkezünk, akár a jégkockát is hozzáadhatjuk és úgy turmixoljuk össze az egészet.

  

Csokoládéfagylalt a köbön

Megint csak egy elmaradás. Most ugyan nincs annyira meleg, de a fagyi ettől még nagyon jól esik szerintem. Különösen, ha van benne egy "boldogító adalék" is. Bánat ellen nagyszerűen alkalmazható. Bár korábban már talán írtam, hogy én ilyen esetekben, épp hogy enni nem tudok, de valaki meg pont fordítva van ezzel... :)

Még valamivel nyaralás előtt, lemaradtunk egy jó kis csokifagyis akcióról, ezért "bosszúból" készítettem sajátot otthon. Még jobb is lett, mintha vettük volna... Biztosan sok csokifagyi recept van már a blogokon, de most jöjjön az én változatom. Tényleg igazán finom lett! Jó csokis és érdekes módon, akkor is tök jó volt az állaga, amikor még csak kétszer kevertem át. Úgy értem - nyilván a magas zsírtartalom miatt - nem fagyott annyira jégkristályosra.

Hozzávalók:

• 200 ml sűrített tej
• 100 g min. 70 %-os kakaótartalmú csokoládé
• 4 kocka kávéval töltött étcsoki (nekem épp volt, de el is maradhat és lehet helyette lehet kb. fél tábla sima étcsoki)
• 200 g tejszín
• 4 evőkanál vaníliáscukor
• 1-2 púpos evőkanál kakaópor (cukrozatlan)
• 1-2 evőkanál porcukor

A csokoládékat 1 dl sűrített tej, és a vaníliás cukor hozzáadásával felolvasztjuk. Hagyjuk langyosra hűlni. Keverjük hozzá a maradék sűrített tejben feloldott kakaóport (először 1-2 teáskanál folyadék hozzáadásával keverjük krémmé, és utána adjuk hozzá a többit is), majd verjük habbá a tejszínt is, és forgassuk hozzá a csokikrémet. Fagyigépben, vagy anélkül a mélyhűtőben fagyasztva, majd a fagyástól kezdve, botmixerrel óránként átkeverve (összesen kb. 4x-6x) készítsük el. Az utolsó keverés után, hogy fokozzuk az élvezeteket (ha még nem lenne elég) egy kevés reszelt étcsokoládét is (de akár fehércsoki is lehet, hogy feldobjuk) szórhatunk a tetejére, majd így gombócolhatjuk ki.

  

És az én drága "kicsi" Keresztfiamnak ezúton is szeretnék nagggyon-nagggyon boldog 15. születésnapot kívánni!

Ezzel a különleges növényről készült fotóval szeretném köszönteni őt, ami a Mamámnál készült Almádiban:

Karamellás banánfagylalt

És még mindig süt a nap. Hurrá!!! Akkor jöjjön még egy fagyirecept. Na nehogymá' csak én maradjak le ennyire ezen a téren. :)  Ismét egy maradék felhasználás eredményeként született. Tudom, nem épp a banánnak van most szezonja, de ilyenkor is mindig tartunk itthon, mert egy 2,5 éves gyereknél az mindig nagyszerű adu ász. Ráadásul nagyszerűen szállítható. Sajnos a napokban egy pár igen gyors érésnek indult, ezért sürgősen kezdeni kellett vele valamit. Került a kakaós-banános kiflicskék tésztájába is egy (ennek a receptje is jön majd később), a másik három pedig, némi - szintén maradék - karamellszósszal a "botmixerem kezei között" végezte, aztán zsupppsz be a fagyasztóba. Annyira rém egyszerű, hogy ez már szinte nem is recept. Persze nyilván nekem könnyű dolgom volt, hogy volt kész karamell a hűtőben... Ja, és annyira kalóriadús is... Ez van! Időnként kell egy kis léleksimogató (pedig én nem is vagyok a szomorkodások alatt, titokban csokit magába tömő csajszi).

Hozzávalók :

• 200 ml sűrített tej (dobozos, Lidl - ből , nem cukrozott)
• 3 közepes banán
• 10-12 evőkanál Dulce de leche, azaz sűrített tejből főzött karamellszósz

Az egészet összeturmixolom egy botmixerrel, egy lapos műanyag dobozba öntöm, majd a fagyasztóba teszem. Ahogy elkezd fagyni, minél sűrűbben és minél többször (legalább négyszer-ötször) átkeverem botmixerrel. Szerintem itt a villával összetöröm módszer nem elég, mert azzal nem tudjuk eléggé kicsire zúzni a kialakuló jégkristályokat. Szóval a botmixer a legjobb barát ilyenkor.

...na meg utána az ember két lába, amivel szaladhat néhány kört a házak körül, nehogy másnap apró kis hurkák formájában jelenjen meg rajta ez a kis élvezkedés... :)

Tipp:

Sűrített tej helyett használhatunk mascarponét is hozzá (kb. 200-250 g-ot).

Tálaláskor feldobhatjuk még mogyoró, mandula, vagy diókrokanttal (megkaramellizálunk cukrot, ehhez adjuk a csonthéjasok valamelyikét, majd tálra öntjük, hagyjuk megszilárdulni, és késes aprítóban darabosra dolgozzuk).

Nagyon finom jeges kávéhoz vaníliafagyi helyett, vagy egy kis sós karamellaöntettel meglocsolva.

A fotókon sajnos erősen tükröződik a borús idő, merthogy sajnos akkor fotóztam, de már nem nagyon tudtam mit kezdeni vele. 

Cseresznyés poharas desszert és Fekete-erdő fagylalt

Végre kicsit kisütött a nap. Az ember így legalább egy kicsit azt érezheti, hogy tulajdonképpen nyár van. Előveszem hát a tarsolyomból azt a két receptet, amely épp aktuális, és már jó ideje várakozik a sorára. Talán most - köszönhetően a kicsit "melegebb" időnek - nagyobb kedvvel készíti el majd mindenki. A fenti kép még tavaly készült. Leginkább akkor voltam rákattanva ezekre a kis poharas desszertekre. Egyszerűek, de valahogy - talán pont azért, mert kisebbek - elegánsabbnak hatnak, mintha csak egy tálkába belekanalaznék mindent. Még tavaly találtam meg az Ikeában régebben vásárolt, 4 db-os mécsestartó készletet, amely használaton kívül volt, ezért befogtam édesség tálalásra. Néhány hasonló recept a blogról, melyeket a kis poharak ihlettek (nyilván ezek nem a klasszikus értelemben vett pohárkrémek, én csak a tálalás miatt hívom így):

Rebarbarás-túrós pohárkrém és Tejszínes, fehércsokis, málnás pohárkrém

Citromos pohárkrém 

Kókuszos-joghurtos pohárkrém és Fahéjas-almás-kekszes joghurt

Cseresznyés poharas édesség

Hozzávalók:

1. réteg

Pár darab csokis keksz morzsa (pl. ilyen kekszből készítve)

Mondjuk egy mozsárban, vagy erősebb zacskóban összetörve, morzsásra-darabosra.

2. réteg

2 marék magozott, jó érett cseresznye (pl. Meteor)
2-3 evőkanál valódi vaníliás cukor (ízlés szerint)
½ teáskanál fahéj (ízlés szerint)

Csak összekeverjük a fentieket, pár csepp vizet öntünk rá, majd felforraljuk és pár perc alatt összefőzzük kicsit. Kissé kihűtjük, majd rákanalazzuk a csokis kekszmorzsára.

3. réteg

5 evőkanál tejföl
5 evőkanál joghurt
édesítő anyag ízlés szerint, pl. méz

Szintén alaposan összekeverjük a tejfölt, a joghurtot és az édesítő anyagot (tehetünk ebbe is egy kevés vaníliáscukrot), majd rákanalazzuk ezt is a cseresznyére, és jól behűtve tálaljuk az egészet.

A fenti fagylalt még valamikor tavasszal készült. Csak azért nem került fel eddig a blogra, mert a Másik Felem közölte, a fotó nem lett túl jó róla, mert kicsit olyan a tetején a cseresznye (mármint ezen a képen), mintha húscafatok lennének rajta. Viszont nagyon finom volt, ezért úgy gondoltam egy béna fotó miatt csak ne maradjon már ki. Pláne, hogy rém egyszerű az elkészítése is.( Igazából egy maradékfelhasználás eredményeként született meg.) Alapnak az itt megtalálható, TV-ben látott fagyireceptet használtam, csak narancshéjat nem tettem most bele. Kevertem hozzá viszont ebből a tortából kimaradt sütimorzsalékból és persze került mellé némi cseresznye is a fagyasztóból. De most már van friss, úgyhogy az is mehet bele akár. 

Fekete-erdő fagylalt 

Hozzávalók:

• 200 ml habtejszín
• 200 ml sűrített tej (cukrozatlan, Lidl-ben kapható dobozosat használtam)
• cukor és vaníliáscukor (igazi) ízlés szerint
• kakaós vagy csokis sütimorzsalék (piskóta, kevert tészta, muffin stb., nekem a Vatikáni kenyérből került bele)
• kb. 2 marék magozott cseresznye, de lehet esetleg meggy is

A tejszínt elkezdem habbá verni, hozzáadom a cukrot majd teljesen keményre verem, végül beleforgatom a sűrített tejet is. Laposabb dobozba öntöm, majd elkezdem lefagyasztani és amikor elkezd megfagyni, kb. óránként átkeverem úgy legalább négyszer-ötször egy botmixerrel. (Ez a fagyigép nélküli készítés, ha valakinek van gépe, lényegesebben egyszerűbb dolga van :) ) Az utolsó keverés után beleforgatom a sütimorzsát is, a tetejét pedig kirakom a cseresznyével. Tálalás előtt röviddel kiveszem a fagyasztóból.

Avokádós frappé

Amikor először megkóstoltam ezt az roppant finom kávés turmixot - mert tulajdonképpen az -, egyből szerelembe estem vele. Már, ha lehet ilyen dologgal szerelembe esni. Ez egy indonéz eredetű frissítő ital. Ott rengeteg avokádó van és persze fillérekért lehet kapni, így szerintem nem csoda, hogy ezzel gazdagítják a reggeli kávéjukat. És amennyire tudom, előszeretettel használják sok mindenhez a sűrített tejet is. Leginkább a cukros változatát, de miután én azt nem szoktam használni, legfeljebb csak cukrozatlant, ezért az került bele. Amúgy eredetileg csak sűrített tejjel készül és nincs benne tejszín, de én azt is tettem hozzá. Talán első hallásra furcsának tűnhet ez a recept, de nem az. Komolyan nagyon finom! Az avokádónak köszönhetően rendkívül krémes lesz a végeredmény, és persze nagyon tápláló és vitamindús is. A kávénak köszönhetően pedig nagyon frissítő. Az avokádó ízéből egyébként szerintem csak az enyhén diós aroma (nekem ehhez hasonlít leginkább) marad meg, ami nagyon jól illik hozzá. Szóval én bátran ajánlom mindenkinek, hogy próbálja csak ki! Nem fogja megbánni! Egyébként miután az avokádó is afrodiziákumnak számít (itt már írtam róla korábban), nyugodtan hozzácsaphatjuk akár ezt is egy erotikától fülledt vacsorához. Vagy kezdhetjük ezzel a reggelt, hogy folytatni tudjuk... :)

Hozzávalók (kb. 2 személyre):

• 1/2 avokádó húsa
• kb. 150 ml hideg kávé
• kb. 100 ml sűrített tej (nem cukrozott, én a Lidl-ben szoktam a dobozosat venni)
• kb. 100 ml tejszín vagy zsírosabb tej
• ízlés szerint édesítő anyag 
• jégkocka

A fenti hozzávalókat turmixgépben, vagy botmixerrel alaposan összeturmixolom, majd jégkockával tálalom.

Ha kicsit kevesebb kávét teszünk hozzá, simán megissza egyedül is az ember. :)

Almás pite, fahéjas-ropogós zabpelyhes morzsával és házi vaníliafagylalttal

Az ígéret szép szó, ha megtartják. És milyen igaza volt Forrest Gumpnak. Éppen ezért, ha már megígértem az előző bejegyzésben, hogy a következő bejegyzés "csakazértis" egy süti lesz, akkor már...

Ez egy finom, lélekmelengető kis sütemény. Olyan bebújok a takaró alá, miközben valami jó kis filmet nézek, és egy szeletkét elmajszolgatok ebből a sütiből, némi hűs vaníliafagylalt társaságában. Ez bizony még abszolút nem idézi a tavaszt. De hát még az idő sem. Megint csak úgy hasraütésszerűen jött ez az ötlet. Ebből a mennyiségből nem kevés lesz, úgyhogy felezhetjük az adagot nyugodtan. Én az alap omlóstésztát készítettem el (30 dkg lisztből van), és fel szerettem volna használni az összeset. Egy 28x22 cm-es kerámiaformában (Ikeás) sütöttem, amibe egy kicsit soknak bizonyult a tészta (ezért is vastagabb a szélén), tehát ennél nagyobb kell hozzá. Langyosan, vaníliafagylalttal tálalva isteni finom.

Hozzávalók:

• 1 adag omlóstészta
• a forma előkészítéséhez kevés vaj

Az almás töltelékhez:

• kb. 7-8 közepes alma, megtisztítva, és kisebb, vékonyabb kockákra vágva
• 1 csapott evőkanál étkezési keményítő
• barnacukor, fahéj és szegfűszeg ízlés szerint
• reszelt citromhéj és kevés citromlé

A morzsához:

• kb. 80 g sima liszt
• 50 g barnacukor
• 1 púpos teáskanál fahéj
• 120-130 g hideg vaj
• 150 g zabpehely

A sütőt előmelegítem légkeverésen 180-185 fokra. A morzsához valókat összemorzsolom, a töltelékhez valókat pedig összekeverem. Az omlós tésztával kibélelem a kivajazott formát, majd néhány helyen megszurkálom egy villával. Beleteszem egyenletesen az almás tölteléket, majd rászórom a morzsát. Az előmelegített sütőbe teszem és szép aranybarnára sütöm.

A vaníliafagylaltról már írtam itt korábban. Nagyon-nagyon finom! És roppant egyszerű! Pár perc alatt elkészíthető, utána már csak a hűtés kell neki.

A készítésén annyit módosítanék, hogy előbb külön habbá verek 2 dl tejszínt, majd ezután keverem hozzá (még mindig a habverővel) a 4 evőkanál igazi vaníliás cukrot, végül a 2 dl cukrozatlan sűrített tejet. Műanyag dobozba teszem, majd mehet is be a fagyasztóba jó pár órára, ahol csak párszor meg kell keverni és ennyi. Ebbe most nem tettem narancshéjat, ez most "szimplán" vaníliás lett csak.  

A folyékony arany (Dulce de leche) és a csokitorta randevúja

Ez lett a sorsa a kettétört kakaós tortalapnak: falatnyi darabokra vágtam, megöntöztem kevés karamellszósszal (lásd lentebb a receptet), majd a tetejére tettem egy keveset, a sütik tésztájánál már jól bevált cukrozott, reszelt narancshéjból. És íme a folyékony arany, azaz a karamellszósz:

Erről el is felejtettem írni karácsony előtt. Pedig többek között ez is készült. Magunknak is, és ajándékba is. Szóval egy jó pár adag. Nagyon finom! Egyszerű csak egy szimpla fagylaltra csorgatva, vagy langyosan, vegyes, citrusokat is tartalmazó gyümölcssalátára öntve. Vagy éppen erre a sütire, ami ugyan nem ennek készült, de a sorsa végül így rendeltetett. A nővéremék pedig ezzel kortyolgatták elégedetten a reggeli kávéjukat. A recept egyébként egy régebbi TV Paprika újságból való. Én annyit módosítottam rajta, hogy tovább főztem, mint amit eredetileg írtak. 30-40 perc helyett volt talán 50 perc is. Bár nem mértem, inkább a színét figyeltem. Egy jól záródó üvegbe, a hűtőbe téve egyébként pár hétig el van, de egy idő után kikristályosodik. És ne ijedjünk meg, de a szódabikarbónától eléggé habzik a főzés során, úgyhogy egy jó nagy edénybe tegyük, és szorgalmasan kevergessük, hogy ki nem fusson ill. oda ne égjen. A szódabikarbóna gondolom azon segít, hogy egy kissé "könnyebbé" tegye. Már amennyire könnyűvé lehet tenni bármivel is egy karamellszószt...

Egyébként valóban nem egy fogyókúrás édesség, az biztos! De nem baaaaaaj! Időnként a lelket is ápolni kell, hogy a testünk is jól legyen.

Dulce de leche
Hozzávalók:

• 500 g kristálycukor vagy nádcukor
• 4 dl (cukrozatlan) sűrített tej (a Lidl-ben lehet kapni szerintem elég jó áron dobozosat, ebből 1 doboz 319 ml)
• 0,75 dl tej
• fél rúd vanília
• 1/2 teáskanál szódabikarbóna
• kb. 1 lapos evőkanál vaj

Öntsük össze a kétféle tejet, a cukrot, és a szódabikarbónát egy nagyobb, vastagabb aljú edényben, keverjük össze, majd forraljuk fel. Tegyük hozzá a vaníliarúd kikapart belső részét és a vaníliarudat is, majd sűrűn megkeverve, főzzük, ne túl magas lángon, kb. 40-50 percig, vagy amíg szép karamellszínű lesz. Ezután vegyük ki a vaníliarudat, majd keverjük hozzá a vajat. És már készen is van!

Narancsos-tejszínes gyors fagylalt, ráadás: Boyd mama sütije az én átiratomban

Igen! Nálunk is vészesen közeleg a karácsony! Akkor is, ha ez a blogon nem annyira érzékelhető most még. Ezt csak azért írom le így elöljáróban, mert a legtöbben ilyenkor ugye pl. Luca cicát, Luca napi pogácsát, vagy valami hasonlóan adventi időszakra illő süteményt sütnek. Nálunk a sok ide-oda rohangálás miatt idén is elmarad a Luca cica sütés. Pedig jó régen tervezem már. Konkrétan, amióta a nővérem süt (pár éve). Az enyém se nem cica, se nem pogácsa, de még csak nem is meleg, és langyosnak sem mondható, és még szerencsepénzt, vagy üzenetet sem lehet előhúzni belőle. A fagyiban található reszelt narancs héj mégis karácsonyi hangulatot idéz elő bennem. A készítésének viszont marha jó története van. Szóval az úgy volt, hogy... néztem a Tv Paprikán egy műsort, amiben tejszínből, sűrített tejből, cukorból és vanília kivonatból (Jut eszembe! Ha tud valaki ilyet jó áron, vagy nem horrorisztikus áron vanília rudat, kérem szóljon! Köszönöm!) készítettek gyors, és egyszerű vanília fagylaltot. Én csak fél szemmel tudtam néha odapillantgatni a műsorra, de azt láttam, hogy ebből az elegyből botmixerrel készített a hölgyemény habos fagylalt alapot. Nosza neki én is gyorsan így tettem, aminek az lett az eredménye, hogy a tejszínből kicsapódott a zsiradék és szépen úszkált a tetején. Ezek után már persze, hogy nem lett se krém, se hab belőle. Ízre viszont nagyon jó lett (és gondolom jó kalóriadús is), ezért úgy döntöttem mégis befejezem, azaz lefagyasztom a drágát. Az első fagyás utáni botmixeres eldolgozás azonban jót tett neki, és nem lett olyan rossz végül az állaga sem. A receptet mégis leírom, mert szerintem, ha nem ilyen rossz a konyhai "segítőszerszám" választásom teljesen jó lett volna a végeredmény is. És bár nincs fagyigépem (Sajnos!) és fagyit sem nagyon próbáltam még készíteni, azért még fogok próbálkozni ezzel a tojás nélküli recepttel.

Ja, és a benne lévő keksz pedig a Nigella nagy sütiskönyvében található Boyd mama sütije, amit én némileg módosítottam, hogy megpróbáljam utánozni az egyik finom csokis kekszet. Erről a nyomozásról korábban már írtam egyszer-kétszer! Még ez sem lett teljesen ugyanolyan, mint az a bizonyos Lidl-s, de nagyon finom szerintem átirat nélkül, és az én változatomban is! Az előzőhöz képest ez talán kevésbé ropogós, viszont annál inkább vajas-omlós, zömök kis csokis példányok! Nagyon finom!

Narancsos-tejszínes fagylalt

Hozzávalók:

• 200 ml habtejszín
• 200 ml cukrozatlan sűrített tej (én ezt a Lidl-ben találtam jó áron)
• ízlés szerint cukor (én 1 evőkanál nádcukrot és 3 evőkanál vaníliáscukrot tettem bele)
• 1 evőkanál reszelt narancshéj

A tejszínt és a sűrített tejet HABVERŐVEL elkezdem habbá verni, majd hozzáadagolom a cukrot, a reszelt narancshéjat, és teljesen elkeverem. Ezután egy laposabb, fagyasztható műanyag edénybe öntöm, fagyasztóba teszem, majd kb. óránként átkeverem, hogy a nagy jégkristályokat összetörjem és minél krémesebb legyen a végeredmény. Jó pár órát bent hagyom. Tálalás előtt röviddel kiveszem a mélyhűtőből így könnyebb adagolni. (Az enyém a képen már jócskán elolvadt, mire odajutottam, hogy lefotózzam.)

(Fotó: 2011.)

Boyd mama sütije

Hozzávalók kb. 35-40 db-hoz:

• 30 dkg sima liszt 1/2 csomag sütőporral összekeverve
• kb. 15-20 g kakaópor (eredetileg 30 g)
• 250 g puha vaj
• 125 g finom szemű kristálycukor (nálam gyümölcscukor és szőlőcukor keveréke)
• kb. 100 g ét-, vagy tejcsokoládé, kisebb kockákra vágva (ez az, amit nem ír a recept)

A vajat egy habverővel alaposan elkeverem a cukorral, majd hozzáadom a csokidarabokkal elkevert lisztet és alaposan összedolgozom az egészet (kézzel is összedolgozhatjuk egy kicsit). Kisebb diónyi gömböket formázok belőle, sütőpapírral bélelt tepsire teszem, majd egy villával lenyomom őket. Amit én szintén módosítottam, az a sütés. Nem akartam most bonyolítani, ezért 170 fokra előmelegített sütőben kb. 13 percig sütöttem őket (igen, az én sütőmben pont ennyi kellett). Eredetileg 170 fokon 5 percig, majd 150 fokon 10-15 percig kell sütni. A lényeg, hogy szilárdak legyenek, de ne süljenek túl, mert akkor keserűek lesznek, és egyébként is, hülés közben válnak egyre "keményebbé".

(Fotó: 2011.)