A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pástétom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pástétom. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. szeptember 2., péntek

Számoljunk le a késztermékekkel! VKF 44. forduló

Kriszti, az á la carte kulinária blog írója a 44. Vigyázz Kész Főzz fordulóra egy remek, és igazán akutális témát talált. A téma - ahogy a címben is olvasható -, számoljunk le a késztermékekkel! Egyre többen, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészséges táplálkozásra. De ennek nem csak abban kell(ene) kimerülnie, hogy azt mondjuk, akkor mától több zöldséget, gyümölcsöt eszem. A legfontosabb talán az lenne első körben, hogy megszabaduljunk az olyan élelmiszerektől, melyek tele vannak mindenféle mesterséges adalékanyaggal (vagy még rosszab esetben szinte csak abból állnak), ill. túlzottan sok cukrot, sót tartalmaznak. Előre látom, most sokan felsóhajtanak, hogy kinek van erre ideje. Kell, hogy legyen, hiszen előbb-utóbb - ha nem figyelünk oda miféle dolgokat viszünk be a szervezetünkbe -, megbosszulja majd magát ez a dolog. És akkor az értékes időnkent nem szórakoztató sütéssel-főzéssel tölthetjük, hanem az orvosi váróban. Allergia, elhízás, különféle keringési betegségek, rák, cukorbetegség és még ki tudja mennyiféle borzasztó nyavalya és betegség van, mely a rossz táplálkozás számlájára írható. A legnagyobb baj talán az, hogy az utóbbi években elhitették sok mindenkivel (még némelyekkel a szüleink korosztályából is), hogy főzni bonyolult, és csak rettentően időigényes dolog lehet, rendkívül nagy kockázatokkal. Hiszen segítség nélkül már nem is sikerülhet jól egy főzelék, nem lehet elég ízes a hús csak önmagában a fűszerektől, zselésítő anyag, bőrkepép és ízfokozó nélkül pedig már nem is lehet finom egy májkrém... És még sorolhatnám, de nem lenne hamar vége! Az egészségesebb alternatíva mindenre meg van szinte, csak az igény kell, hogy meglegyen arra, hogy inkább azt fogyasszuk. Elámulok, amikor azt látom, hogy velem egykorú hölgyek/asszonyok/anyák(!!!) nem tudnak szinte semmit megfőzni anélkül, hogy valami zacskós alapanyagot ne használnának fel hozzá. Nem tudnak egy alapvető főételt megfőzni, teszem azt egy főzeléket sem. Sőt, azt sem tudják mi fán terem a rántás és a habarás. Én megértem, őszintén, ha valakit különösebben nem izgat a főzés és nem érez arra különösebb indíttatást, hogy ételeket kreáljon. De az alapvető igény meg kell hogy legyen, hogy el tudja látni önmagát/családját porok és egyéb dolgok nélkül is. Itt vannak a remekebbnél remekebb gasztroblogok pl., meg a szakácskönyvek, újságok, amik nagy segítséget nyújtanak abban, ha valakinek nincs kedve új recepteken agyalni. És higgye el mindenki, az ételeket magunknak megfőzni remek és szórakoztató dolog, ami egyben kikapcsolódás is lehet sokszor. Íme néhány válogatott segítség az oldalról, kezdve egy roppant egyszerű, és igen hamar elkészíthető különleges májkrémmel vagyis májpástétommal a bolti változat helyett, amikbe ki tujda mit darálnak bele. Bízom benne, hogy akiknek szándékukban áll lecserélni a hasonló késztermékeket, segítségül szolgálnak majd az alábbi receptek.


Hozzávalók:
  • 1 nagyobb fej hagyma
  • 50 dkg csirkemáj
  • 5-5 dkg aszalt szilva és mazsola
  • 2 púpos evőkanál mascarpone
  • 10 dkg vaj
  • só, frissen őrölt bors
A szilvát és a mazsolát beáztatom kevés vízbe (vagy egyéb alkoholos italba, lásd lentebb). A hagymát felkockázom, a csirkemájat mosás után feldarabolom, az esetleges zavaró részeket levágom. A vajból elveszek egy keveset (a maradékot a tumixolásnál adjuk hozzá), egy serpenyőben felolvasztom, majd megdinsztelem rajta a hagymát. Pár perc után hozzáadom a májat is, majd időnként átkeverve teljesen átsütöm. Kicsit borsozom közben, de még nem sózom. Egy késes aprítóba, vagy tumixgépbe (vagy botmixerrel is dolgozhatunk) rakok minden hozzávalót. A aszalt gyümölcsökről öntsük le a vizet, de még ne öntsük ki, mert a lazításhoz szükség lehet rá. Az egészet alaposan tumixoljuk le és kóstoljuk meg közben, hogy ízlésünknek megfelelő legyen a sózás-borsozás. Ha nagyon sűrűnek találnánk, keveset adjunk hozzá az aszalt gyümölcsök áztatólevéből. Alaposan hűtsük ki, majd kenyérre, briósra, kalácsra kenve tálaljuk.

Tippek:
Ha nem esznek belőle gyerekek, az aszalt gyümölcsöket nyugodtan áztathatjuk alkoholos italba, ill. a májhoz is adhatunk egy keveset belőle, még a sütés során. Ez lehet pl. vörösbor, konyak, Tokaji Aszú stb. Ha pedig ünnepivé, elegánsabbá szeretnénk varázsolni esetleg egy vendégsereg számára, készíthetünk a tetejére Tokaji Aszúból egy zselét is.


Íme még néhány kenyérre való kence/pástétom (a receptek a címekre kattintva érhetőek el).

  

 A zacskós változatok helyett néhány igazán egyszerűen elkészíthető leves.

A bolti, időnként agyoncukrozott müzlik és müzliszeletek helyett két házi változat, melyeket lehet szeletként is fogyasztani, de ha összemorzsoljuk őket, nagyszerű roppanós finomságok lesznek a reggeli tejbe, joghurtba (vagy ki mibe akarja, pl. a gyors poharas deszertek egyik alapanyaga is lehet akár).


Néhány egyszerű étel, a legkisebbeknek, akiknek sajnos szintén túl sok nem nekik való anyagokkal telerakott ételt adnak mostanában a szülők. És nem is gondolnak bele, mekkora károkat okoznak ezzel a fejlődésben lévő szervezetnek. Arról nem is beszélve, hogy mennyire el lehet így ferdíteni egy gyerek ízlését. Vagyis pont a természetes ízektől elszoktatni. 

Ezen a linken 4 finomság is található egyben:
Spenótos bulgur, Paradicsomos-csirkés rizottó, Paradicsomos medvehagymás cukkinifőzelék, Piskótatallér
És ha már megjelentek a főzelék alapok (de minek is??), akkor íme egy példa, hogy mennyire nincs erre szükség. Hiszen egy főzeléknél szinte már nincs is egyszerűbb étel (nah jó, a rántotta talán). Lehet, hogy talán azokban nincs annyi adalékanyag (csak sűrítőanyag, fűszer, és hogy ezt felturbózzák némi ízfokozó is, biztos ami biztos alapon, hogy érezzük a főzelék ízét, ha már elhaltak volna az ízlelőbimbóink), de annyira könnyű elkészíteni szinte bármelyiket, hogy már már nevetségesnek hat egy ilyen zacskós alapanyag megvásárlása. És talán még a kevésbé főzni tudó, nem a sütés-főzésért elő-haló emberek szemében is.


De ha épp egy gyors halvacsorát szeretnénk elfogyasztani, akkor sem kell semmilyen kész por vagy mártás hozzá, mert percek alatt összeállíthatunk egy saját finomságot és zsupsz, már mehet is a sütőbe.


És egy tésztás ételhez sem kell a polcról leemelni semmi olyat, ami egyenízt kölcsönözne az ételünknek. Ebbe aztán szívünk lelkünk beletehetjük. És olyan hamar elkészül, hogy azt magunk sem hinnénk!



De még egy jó kis ropogósra sütött fokhagymás baguetthez sem kell a mélyhűtőpult felé lépkedni, de még a hűtő felől is csak egy kis vaj kell hozzá. A petrezselyem már csak egy plusz extra hozzá, ezért sem kell a piacra rohanni, ha épp nincs rá időnk.



 Íme néhány finomság tízóraira, vagy uzsonnára. Nem csak a lurkóknak! Mi is szívesen fogjuk majszolni. 



Hogy eszünkbe se jusson kész keksztekercset vásárolni (vagy még rosszabb, zacskósat/dobozosat), mert rém egyszerű egy ilyen süti elkészítése (is). Még ilyen extrássabb kivitelben is, mint ez a lenti.


Szerintem a dobozos muffinport is érdemes hanyagolni. Mi is kell ahhoz, talán tej, tojás, meg vaj? Hát pont ezek kellenek egy kis liszthez adva, és máris tudjuk, mi került a muffintepsi mélyedéseibe. Ha belelendülünk már simán cifrázzuk majd magunktól is. 
De akár egy ilyet is pár perc alatt össze lehet dobni az uzsonnás táskába vagy a gyerekeknek, csak úgy. 

Sőt, szaloncukrot is készíthetünk mi magunk. 


A palacsintaporokról inkább nem is beszélek... Hát nézzétek meg milyen rém egyszerű egy ilyen tészta összedobása, akkor meg minek az a zacskó vagy doboz?

A pudingokra is van ötletem. Hiszen nem másból készülnek a kész porok, mint keményítőből. Csak amíg, azokban aroma meg egyéb olyan van, ami nem természetes, addig a miénkbe keményítő mellé az kerül, amit mi szeretnénk. 



És a bolti túrókrémek tejberizsek és igazi gyümölcsöt alig látott joghurtok helyett néhány ötlet.

(szezonon kívül, befőttel. kompóttal)
(szezonon kívül szintén fagyasztott gyümölccsel)



És a végére néhány egyszerű fűszerkeverék pl. sütőben sütött burgonyához (így lényegesen olajtakarékosabb, tehát könnyedebb is, ráadásul a lakás sem úszik utána olajszagban, én meghámozni sem szoktam mindig a burgonyát, csak alaposan megsikálom és hasábokra vágom), sült csirkéhez, ami pár perc alatt összedobható és ez természetesen ízfokozó nélkül készül.


Fűszerkeverék sült burgonyához:
tengeri só
pirospaprika
fokhagyma granulátum
bors
koriander
szerecsendió

Fűszerkeverék sült csirkéhez (a lenti mennyiség 6 egész csirkecombra lesz elegendő): 
1 teáskanál egész zöldbors
1 teáskanál egész színesbors
3 teáskanál morzsolt, szárított zsálya
2 teáskanál fokhagyma granulátum
1/2 teáskanál szárított rozmaring levél
1-2 teáskanál pirospaprika
ízlés szerint só (én kb. 3 teáskanállal tettem bele)

Az egészet mozsárban összetöröm. Rászóróm, majd kevés olaj vagy vaj segítségével beledörzsölöm a húsba.

2010. július 19., hétfő

Kenceficék


Ilyen kolbász nélküli "kolbászzsíros" kencét tavaly készítettem először és nekünk nagyon-nagyon ízlett. Azóta már többször is terítékre került, csak mindig elfelejtettem róla írni. Az eredeti receptet a 100 legjobb vegetárius étek című szakácskönyvben találtam még régebben. A könyvbéli verzióban zöldpaprikából készül, és a sütés után kikerül belőle a hagyma és paprika is, mert ezeknek csak ízesítőszerepet szántak. Én viszont úgy gondoltam benne hagyom és leturmixolom. Így ugyan már lehet, hogy leginkább paprikakrémnek lehetne nevezni, de ettől még kolbász beütésű marad, ami az ízvilágát illeti. Szóval én bátran ajánlom, mert tényleg nagyon finom és "némileg" egészségesebbnek mondható (pláne egy gyereknek), mint mondjuk egy szelet párizsi... ;)

Kolbász nélküli "kolbászzsír"
Hozzávalók:
  • 1 nagy fej hagyma, félkarikára vágva
  • 4-5 duci gerezd fokhagyma, összenyomva
  • 2 nagyobb paprika, felkarikázva
  • kb. 1 dl olaj
  • pár evőkanál margarin (jó minőségű! vagy vaj a nem vegáknak) (Update: vagy leginkább kókuszsír a margarin helyett :) )
  • só (ha van füst ízű, azzal még finomabb), borsikafű, majoránna, őrölt kömény, pirospaprika
A hagymát az olajon elkezdjük pirítani, lehúzzuk a tűzről, hozzáadjuk a köményt, a majorannát, a pirospaprikát (mindegyikből kb. 1-2 teáskanál, a pirospaprikából lehet kicsit több is), és a fokhagymát, elkeverjük, hozzáadjuk a paprikát, ízlés szerint sózzuk is, és visszatesszük a tűzre. Pár perc alatt átpirítjuk, amíg összeesik a paprika, ízesítjük borsikafűvel, majd botmixerrel összepürésítjük és még melegen hozzákeverünk ízlés szerint margarint (vagy vajat). Ha csak olajat használunk hozzá (nyilván az a legegészségesebb), akkor nem lesz olyan jól kenhető, de nyugodtan próbáljuk ki úgy is.

Tipp: 
Kevés zöldfűszerrel, pl. aprított petrezselyemmel megszórva, akár tésztaszósznak is el tudom képzelni. Akár hidegen is. Használhatunk kókuszzsírt is teljes egészében a zsiradékok, ill. olaj helyett.


Az alábbi recept pedig, megint egy amolyan maradékfelhasználás eredményeként született. Volt egy kis maradék tököm, amit kaptam és elvileg azért adták, hogy rántsam ki, de nekem nem volt kedvem hozzá, ezért ezt a kencét agyaltam ki belőle. Nem egy hagyományos Bruschetta, vagy Crostini feltét, de szerintem mindenképp megéri kipróbálni. Ízlésünk szerint tehetünk bele más fűszert is, ill. készülhet pl. durvára/finomra tört tökmaggal 

Tökös-hagymás-szezámmagos kence
Hozzávalók:
  • 1 nagy fej hagyma, felkockázva (készülhet 1 csokor újhagymával is)
  • kb. 250 g főzőtök, apróra felkockázva (lehet cukkíni is)
  • olívaolaj
  • só, borsikafű, picike pirospaprika (csak a színe miatt, de el is maradhat akár))
  • 1/2 csokor petrezselyem, apróra vágva
  • 1 nagy marék szezámmag (száraz serpenyőben megpirítva)
A hagymát pár evőkanál olívaolajon megdinsztelem kissé. Hozzáadom a főzőtököt, ízesítem sóval, majd fedővel letakarom. Ha már majdnem megpuhult, hozzáadom a petrezselymet és a borsikafűvet is és készre párolom. Ha kész hozzákeverem a szezámmagot, majd hidegen, forró pirítósra, vagy kenyérre kenve tálalom. De akár le is turmixolhatjuk az egészet és adhatunk hozzá valamivel több szezámmagot is.

2010. június 25., péntek

Tojáskrém, egy kis csavarral

Az egész úgy kezdődött, hogy megláttam még régebben Duendénél a csicseriborsókrémet, és a kommentek között olvastam, hogy tulajdonképpen házilag is készíthetünk tahinit, azaz szezámmagkrémet. Az egész csak annyiból áll, hogy száraz serpenyőben kissé megpirítjuk a szezámmagot, majd egy kevés olajjal (én még némi sót is tettem bele, de csak nagyon picit) krémesre dolgozzuk egy késes aprítóban. El is készült ez a finomság, és persze, hogy a humuszba is került belőle. Viszont nekem egy picit talán erőteljesebbre sikerült a pirítás, mint kellett volna, mert a Másik Felem váltig állította, hogy ennek a pasztának bizony van egy kis darált tepertő beütése. Már ami az ízét illeti. Nosza neki, több se kellett nekem, máris eszembe jutott a tojáskrém, amit igen régen nem készítettem már. És az is eszembe jutott, hogy ez a kis tepertős beütés szerintem igen jót fog tenni ennek a nagyszerű kenyérre való kencének. Úgy is lett! Aki nem hiszi, járjon utána... :)
Íme a tojáskrém, ahogy én készítem, a benne lévő tahini persze elhagyható és akkor máris a hagyományos verzióhoz jutunk.
Ez a mennyiség elsőre talán soknak tűnik (kb. 60-65 dkg), de egy 3 fős családban is bőven elfogy 2 nap alatt ez az adag.

Hozzávalók:
8 főtt tojás (hideg vízben feltéve, forrástól számítva 7-8 perc nálam, majd azonnal hideg víz alá dugva, így még langyosan is könnyen megpucolható szépen)
2 vastagabb szál újhagyma
3-4 teáskanál nem túl csípős (csak a gyerek miatt) dijoni mustár
3-4 evőkanál joghurt
3 evőkanál puha vaj
3-4 púpos teáskanál tahini
só, bors, nagyon pici pirospaprika  

A főtt tojások sárgáját krémesre keverem a vajjal, a mustárral és a joghurttal, ízlés szerint ízesítem sóval, frissen őrölt borssal, pirospaprikával, majd hozzákeverem a nagyon finomra vágott újhagymát is (a zöld részét tegyük félre a tálaláshoz), ill. ízlés szerint a tahinit is. Nagy lyukú reszelőn hozzáreszelem a főtt tojásfehérjét (vagy apróra kockázom), elkeverem, majd jól behűtve, friss zöldségekkel és kenyérrel tálalom.

2010. január 13., szerda

Egyszerű zsályás-vajas májpástétom

Íme egy remek alternatíva a bolti májkrém helyett. Szerintem jobb inkább nem tudni, hogy abba mit darálnak bele. Talán csak éppen kutyaláb nincs benne. És persze az sem utolsó szempont, hogy ebben sEmmiféle adalékanyag nincsen. Ráadásul amilyen egyszerű elkészíteni ezt a finom pástétomot, annyira finom is. Szóval nem lehet kifogás, hogy egyszerűbb leemelni a bolt polcáról a kész terméket, mert ez igen rövid idő alatt elkészül. És annál nagyobb sikert könyvelhetünk el vele, mint amennyi időt belefektettünk az elkészítésébe... Ha valaki nem szereti a zsályát, annak is ajánlom, hogy tegyen bele pár levéllel, mert abszolút nem lesz tolakodó az íze.

Hozzávalók:
  • 500 g csirkemáj, megmosva, megtisztítva, nagyobb darabokra vágva
  • kb. 80 g vaj és kevés olívaolaj
  • 2 kisebb fej hagyma felkarikázva
  • 2-3 gerezd fokhagyma apróra vágva, vagy összenyomva
  • kb. fél dl jóféle vörösbor (nekem most éppen egy spanyol Tempranillo-m volt itthon, utána ezt is ittuk hozzá és nagyon finom volt együtt)
  • 3 nagy evőkanál zsírosabb tejföl
  • só, frissen őrölt bors
  • kb. 6-8 kisebb friss zsályalevél, felaprítva (Az enyém lehet, hogy azért nem volt annyira intenzív ízű, mert a kertből szedtem, és gondolom a fagyok kissé tompítottak az ízén. Ezért lehet, hogy kevesebb is elég belőle, de a szárított itt most nem jó.)
Kb. 2 dkg vajat egy serpenyőben megolvasztok, kevés olívaolaj társaságában. Hozzáadom a felkarikázott hagymát, kevés zsályalevelet, majd pár perc alatt megpárolom-sütöm, végül beledobom a fokhagymát is. Hozzáadom a májat, ízesítem borssal, majd ha elkezdett sülni, hozzáöntöm a bort is. Elpárologtatom az alkoholt, majd fedő alatt pár perc alatt átsütöm az egészet és végül ízesítem sóval. Lehet picit többet is tenni bele, hogy picit intenzívebb legyen az íze, hiszen kenyérre kenve tálaljuk majd. Hozzáadom a tejfölt, majd botmixer segítségével (vagy késes aprítóba, turmixba kanalazva) leturmixolom. Egy edénybe kanalazom, majd hagyom kissé lehűlni. A maradék vajat felolvasztom a többi zsályalevéllel, majd a májra öntöm és hideg helyen hagyom megdermedni. Nagyon finom diós kenyérre (én ezt a Lidl-ben vásároltam, Jókenyér nevezetű pékségben sütik, és több finom kenyerük is van) kenve és a bele is tett vörösborral tálalva. Egyszerű, mégis fejedelmi lakoma lehet belőle.