Zabfalatok... Ez a süti is még pénteken készült. Részben a szombati kirándulásra, de leginkább reggelire. Korábban írtam, hogy reggelire a tejeskávé mellé ilyesmiket szeretek, szeretünk elrágcsálni. Ez most nem ugyanaz a recept, amiről már korábban írtam (pláne, hogy abba a verzióba akkor még zabpehely sem került a végén). Ez most tényleg egy egészséges(ebb) változat. Az ékes bizonyíték rá, hogy a Csöppségemnek is mertem adni belőle. Pedig neki aztán tényleg százszor (sőőőt, talán még többször is) megnézem, hogy mit adok. Én most pont emiatt semmit nem tettem bele a választható egyéb hozzávalók közül. Így kissé "szárazabb", de így is finom lett! A recept többé-kevésbé egyébként saját kreálmány, bár vannak még hasonlóak máshol is. - 150 g nagyon puha vaj
- 1-1 teáskanál reszelt citrom- és narancshéj
- 60 g barnacukor
- 40 g gyümölcscukor
- 1 tojás
- 50 g sima búzaliszt vagy fehér rozsliszt
- 80 g zabkorpa
- 150 g zabpehely
- 1 teáskanál őrölt fahéj
- 1/2 teáskanál szódabikarbóna
- opcionális (akár ki is hagyható): 1-2 marék aszalt áfonya, mazsola, apróbbra vágott aszalt szilva, sárgabarack, datolya, kókuszchips, mogyoró, kandírozott narancshéj... stb.
A vajat egy kézi habverővel habosra keverem a cukrokkal, hozzáadom a tojást, a citrom- és narancshéjat, majd hozzákeverem a száraz hozzávalókat is. Azonnal ki is süthetem, de én a hűtőbe tettem kb. 1 órára, mert más dolgom akadt. A kekszeknek egyébként sem árt, ha így pihiznek egy kicsit sütés előtt. A sütőt 180 fokra melegítem (én légkeverésen sütöttem 160 fokon, hogy minél inkább szárítsa), egy tepsit kibélelek sütőpapírral, majd kb. 1 evőkanálnyi gombóckákból lapos pacákat gyártok, és kb. 15 percig sütöm őket. Mikor kivesszük a sütőből még kissé puhák, de ahogy rácsra téve hűlni hagyjuk őket, úgy válnak majd kekszessé.
9 megjegyzés:
Ááááááááá Ildi, ez gyenge pontom! Mi is imádjuk a kekszeket, és nagyon sokszor sütök valamilyet... A hozzávalókból ítélve isteni finom lehet ez a keksz, én is pont ma akartam valami kekszféleséget sütni, mert már hiányunk van belőle... Szinte mindig van itthon egy-két dobozzal, de most teljesen kifogytunk belőle...
Van ez a Hobbits Kernig nevezetű keksz (gondolom ismered), az én nagy kedvencem... Most éppen azzal kísérletezgetek, hogy valami hasonló ízvilágot érjek el a kekszeimmel... Egy nem is olyan régi sütés már nagyon hasonlított rá... Persze akkor is isteniek a kekszek, ha nem pont erre hasonlítanak...
De már-már tökélyre fejlesztettem ezt a típusú kekszet... Majd egyszer felteszem a blogomba, csak az a baj, hogy én sosem méricskélek sütés-főzés közben, illetve csak egy-két sütinél veszem elő a jó kis digitális mérlegemet!
Puszi Nektek!
A Hobbits kekszet mi is imádjuk! Na ez majdnem olyan lett szerintem (legalábbis ízre, mégha állagra nem is annyira)! Azért is írtam az elején, hogy zabfalatok (tudom az Győri), mert valami olyasmi... legalábbis közelít... talán... Én már egyébként hozzászoktattam magam, hogy mérjek miközben sütök-főzök. Régen én is csak úgy csináltam, hogy ebből is egy kicsi, meg abból is egy kicsi, aztán majd kisül belőle valami. Mostmár nem csak a blogírás miatt, hanem azért is mérek, hogy később is tudjam produkálni, ha esetleg jól sikerül valami... És nagyon várom már a receptjeid!!!
Szia Ildi!
Abban tökéletesen igazad van, hogy jó lenne, ha én is képes lennék arra, hogy méricskéljek, mert sajnos én is jártam már úgy, hogy egyszerűen nem tudtam mégegyszer ugyanazt produkálni, pedig nagyon szerettem volna... Persze ez is olyankor történik, ha nagyon-nagyon ugyanolyat szeretnék csinálni... Ha nem görcsölök rá, akkor érzésre is megy... Szóval nem kell annyira figyelnem rá, és akkor úgy sikerül, ahogy a legfinomabb...
Most, hogy jól megnéztem a kekszeidet, szinte már érzem is az ízét a számban... Ha pedig tényleg nagyon hasonló a Hobbits-hoz, akkor engem már el is varázsoltál! Én rajongásig szeretem a "Jó Reggelt!"-kekszeket is, kivétel nélkül mindet, egy időben pedig azzal kísérleteztem, mert mindenképpen meg szerettem volna fejteni a "nagy titkot"... Mondjuk erről még nem tettem le, lehet, hogy egyik nap csinálok valami hasonlót, mert azt is nagyon szoktuk szeretni...
Olyan drága vagy, hogy várod a receptjeimet, mostmár tényleg csinálok egy másik blogot, ami kizárólag gasztro-vonatkozású lesz... Még az is lehet, hogy ugyanaz marad a cím, csak egy kis változással gasztro lesz belőle...
Biztosan szuper lehet, hogy 2-3 év múlva visszanézve pontosan tudja az ember, hogy melyik nap mit főzött...
Úgyhogy mostmár megerőltetem magam, és igyekszem én is megcsinálni ezt a gasztrobigyuszt!
Puszika!
Megcsináltam ezt a fantasztikus kis kekszet és isteni lett!! Pedig csak egy kezdő szakácsnő vagyok :)Nagyon nagy hála a receptért. !
Zsófi!
Ennek szívből örülök! Nincs miért hálálkodni! Én köszönöm Neked, hogy megosztottad velem az örömödet!
Nemrég akadtam rá erre az oldalra, ugyanis Dukán diétához kerestem édesség receptet. Ez a gyengém. Isteni finom lett, megcsináltam. Szeretek kísérletezgetni, hát mit ne mondjak a csúcsok csúcsa lett, ráadásul a tetejére szórtam csoki darabkákat.
Kedves Névtelen!
Nagyon örülök, hogy ízlett! A csokival is nagyon jól hangzik. Köszönöm, hogy írtál.
Üdv
Szia! Megcsináltam a kekszet, nagyon finom lett, pontosan ilyenre vágytam, amikor keresgéltem keksz receptek után a neten.
Egy részükre én is raktam csokidarabkákat, na, az a tepsi még sül :)
Köszönöm a receptet!
Kedves Bella!
Nagyon örülök, hogy tetszett a recept. Köszönöm szépen, hogy megírtad! :)
Megjegyzés küldése