Csupa gyümölcs meggy-banán fagylalt

Remélem mindenkinél csodaszépen telt a karácsony. Nekünk igazán nagyon jó volt! Gondolom mindenki telve van még mindig a nagy karácsonyi lakomákkal... Ilyenkor szerintem egy jó pár napig inkább csak salátákra vágyik az ember és a könnyedebb ételekre... :P Én legalábbis így vagyok vele. De jól esik pl. a fagyi is ilyenkor. Mert ki mondta, hogy csak nyáron ehetünk fagyit? Nálam ez még ugyan nyáron készült, de csupa olyan hozzávalóból, amely ilyenkor télen is beszerezhető. De az is lehet, hogy elég egy kicsit a mélyhűtőben kutatni hozzá... Ami mindenképp fontos, hogy egy erős turmixgép, aprító kell hozzá, ami a fagyasztott gyümölcsöket is szépen el tudja dolgozni. Pontos mennyiségeket nem adok meg hozzá, de én általában kb. 1 kg banánból és 1/2 kg fagyasztott meggyből, cseresznyéből szoktam készíteni, amiből jó pár kis adag lesz.

Hozzávalók:

• fagyasztott banán
• fagyasztott meggy/cseresznye
• méz/eritrit/xilit/
• esetleg kevés kókusztej
• opcionális: őrölt fahéj v. vanília

A banánokat hámozás után, karikára vágva fagyasszuk le, így lesz a legkönnyebb felhasználni.

A fagyasztott banánkarikákat turmixoljuk simára és krémesre egy kevés őrölt fahéjjal és/vagy vaníliával, esetleg adjunk hozzá kevés sűrű kókusztejet is. A fagyasztott meggyel/cseresznyével ugyanígy járjunk el, de ezt édesítsük is egy kissé. A két krémet márványosan összekeverve rétegezzük egy műanyag dobozba, majd rövid időre tegyük vissza a fagyasztóba, de épp csak addig, amíg megkeményedik kissé és utána már tálalhatjuk is (én a fotón lévőt most nem tettem be a fagyasztóba, és persze így is nagyon finom :) ).

Tipp:

Meggy/cseresznye helyett használhatunk pl. áfonyát, málnát, epret is (bár az epret általában nehezebben dolgozza el a gép, ezzel vigyázzunk, nehogy tönkretegye, leégesse a motort).

Céklás csokoládétorta meggyes krémmel és friss gyümölcsökkel (meggy, málna, ribizli)

Ez a torta már vagy 1 hónapja várakozik itt csendben a sorára, hogy végre közzétegyem. Még a Másik Felem születésnapjára készült. Pontosabban a nagy családi összejövetelre, amin megünnepeltük. Merthogy egy külön tortát is kapott a szülinapja valódi napján. Erről írtam is a Facebook-on itt. Egyébként a meggy és a cékla nagyon jól illenek szerintem egymáshoz. A savanykás ribizli és a málna pedig még jobban feldobta az egész tortát. Ebből egy jó nagy torta lesz, de mint említettem, családi összejövetelre készült, azért ez a nagy méret. :)

Hozzávalók (egy kb. 26-27 cm-es tortaformához):

• 20 dkg étcsokoládé (min. 70 %-os)
• 15 dkg vaj
• 18 dkg xilit vagy eritrit
• 5 tojás
• 3 dkg kakaópor
• 5 dkg lenmagliszt
• 1 teáskanál őrölt fahéj
• 35 dkg reszelt, főtt cékla
• 1 vaníliarúd kikapart magjai

A krémhez:

• 50 dkg mascarpone
• 20 dkg fagyasztott meggy
• 200 ml krémes kókusztej (pl. Cocomas)
• ízlés szerint méz vagy egyéb édesítő

A tetejére:

• leszárazott ribizli, málna, magozott meggy

A sütőt melegítsük elő 180 fokra (légkeverésen 160 fokon sütöttem). Egy kapcsos tortaforma alját béleljük ki sütőpapírral, oldalát vajazzuk ki. A csokoládét olvasszuk fel, kevergessük hozzá a vajat is és tegyük félre hűlni. A tojásokat a választott édesítővel verjük jó habosra, adjuk hozzá a vanília kikapart magját is. A lereszelt céklát keverjük össze az átszitált kakaóporral, a lenmagliszttel és a fahéjjal. A tojáshoz keverjük hozzá habverővel az olvasztott vajas csokoládét, majd a száraz hozzávalókkal összevegyített céklát is, és keverjük alaposan össze. Simítsuk a tortaformába, majd süssük kb. 50-55 percig. Hűtsük ki, közben a tetejére készítsük el a krémet. A kissé kiengedett (a levét ne adjuk hozzá), de azért még fagyott meggyet turmixoljuk össze az édesítővel. A mascarponét keverjük habosra, adjuk hozzá a habbá vert kókusztejet is, majd forgassuk bele a meggypürét is. Nem baj, ha nem keveredik el teljesen jól. A krémet halmozzuk a kihűlt tortalap tetejére, melyet egy tányérra helyeztünk már és leszedtük róla a sütőpapírt is. A tortát hűtsük le alaposan (akár fagyasztóba is mehet rövid időre), majd tálalás előtt díszítsük a gyümölcsökkel. 

Tipp, megjegyzés:

A lenmagliszt helyett adhatunk hozzá pl. őrölt mandulát is, de ilyenkor érdemes szerintem hozzátenni még egy tojást. A lenmagliszt tojáshelyettesítő tulajdonságokkal rendelkezik ugye, tehát összetartja ez is valamennyire a tésztát, és ezért. A krémhez csak azért használtam fagyasztott meggyet, mert véleményem szerint így sokkal koncentráltabb a meggy íze.
Ha tejmentesen szeretnénk elkészíteni, használjunk a mascarpone helyett további 400-600 ml Cocomast a krémhez, melyet esetleg kevés zselatinnal, vagy útifűmaghéjjal is megdermeszthetünk kissé.

Kókuszos sütihalmok málnadzsemmel töltve

Minap megkívántam a házi kókusztejet, így gyorsan készítettem is egy adagot. A maradék kiáztatott kókuszreszelékből pedig az alábbi sütit sütöttem. Mikor nekiálltam összekeverni, nem tudtam pontosan mi is lesz belőle, de végül jól sült (ki) el. Leginkább a Whoopie pie sütihez tudnám hasonlítani, bár annál kicsit tömörebb szerkezetű, olyan vajas-kókuszos piskótaszerű. A nedves kókusz pedig nagyszerű lesz benne, és ne ijedjünk meg, még kókuszíze is lesz.

Kókuszos sütihalmok
Hozzávalók (2 tepsihez, 5 cm átmérőjű sütikből kb. 36-40 db jön ki, tehát lesz vagy 18-20 sütiszendvicsünk):

• kb. 350 g házi kókusztej készítéséhez használt, kiáztatott kókuszreszelék, alaposan kinyomkodva
• kb. 200 g liszt
• kb. 100 g rizsliszt
• csipet só
• 1/2 teáskanál szódabikarbóna
• 1 teáskanál sütőpor
• pici citromlé és kevés reszelt héja (vagy lime)
• 100 g kókuszzsír (én a lehűtött kókusztejről szedtem le a kókuszzsírt, de használhatunk boltit is, vagy kb. 100 g puha vajat is akár)
• 3 nagy tojás (M/L)
• 50 g méz
• 60-70 g nádcukor (vagy helyette xilit, eritriol stb.)
• A töltéshez: málna- vagy eperdzsem, mascarpone vagy keményre vert tejszínhab

A sütőt előmelegítem 180 fokra (én légkeverésen sütöttem 160 fokon). Két tepsit kibélelek sütőpapírral. 

A tojásokat habosra keverem a cukorral és a mézzel, hozzáadom a kókuszzsírt és újra alaposan átkeverem. Végül mehet hozzá a citromhéj és lé, a kókuszreszelék, végül a kétféle liszt és a sütőpor, szódabikarbóna és só (mindezek átszitálva), majd egy fakanállal átforgatom az egészet, hogy a tojásos keverék mindenhol felvegye a lisztet. Kisebb kanálnyi halmokat teszek a tepsire, majd az előmelegített sütőben, nagyságtól függően kb. 10-15 percig sütöm őket. Inkább az alját figyeljük, ha az már kap egy kis aranybarna, aranysárga színt, átsült a sütink.
A tepsin hagyhatjuk kihűlni, majd ízlés szerint töltsük meg a fentiekkel, és gurítsunk le mellé 1 pohár hideg tejet. :)

Könnyed tejszínes-mandulás-epres torta (gluténmentesen)

Ismét itt vagyok végre. Remélem örültök neki. :) Kicsit (nagyon) elmaradoztam mostanában, mert történt egy s más az életemben, így pihenőre kényszerült a blogom ez időre (na meg én is...). Remélem, most már sűrűbben tudok majd jönni, mert nagyon hiányzott már. Most pedig mit is hozhattam volna mást, mint egy epres finomságot. Egy roppant egyszerű epres finomságot. Tulajdonképpen semmi extra, mégis látványos, könnyed, és nagyon-nagyon finom. És még sütni sem kell, na jó, hűteni viszont igen. Aki viszolyog a főzős, hagyományos zselatintól, annak javaslom inkább a hidegen keverhető változatot. Ezzel sokkal gyorsabb is, csak nekem most sajnos nem volt itthon.

Hozzávalók:

• 2 x 200 g habtejszín
• 2 dl tej
• 2 evőkanál zselatin
• pár evőkanál házi vaníliás porcukor (ízlés szerint)
• 1 kicsi dobozos joghurt (150 g-os)
• 5 dkg hántolt mandula (késes aprítóban darabosra dolgozva)
• 1 mokkáskanál színtelen mandula aroma
• pár szem eper 

A tálaláshoz:

• eper
• étcsokoládé forgács
• kevés kókuszreszelék

A tejet meglangyosítom, elkeverem benne a zselatint. Folyamatos keverés mellett alaposan felmelegítem (ne hagyjuk nagyon forrni), majd félreteszem hűlni. A tejszínt kemény habbá verem a vaníliás porcukorral együtt. Hozzákeverem a joghurtot is, majd folyamatos keverés közben belecsorgatom a tejes zselatint (óvatosan keverjük, hogy ne törjük össze a habot nagyon), végül az apróra dolgozott mandulát is beleforgatom., meg a kevéske  aromát is. Az epret megmosom, leitatgatom róla a vizet, a csumáját kiszedem, ha nagyobbak több darabba, ha kisebbek, kettévágom, majd ezt is hozzákeverem. Fóliával bélelt tortaformába öntöm és pár órára hűtőbe teszem (vagy mehet a mélyhűtőbe is, hogy még hidegebb legyen). Tálaláskor tányérra borítom, leszedem róla a fóliát, majd eperrel, étcsokiforgáccsal, kókuszreszelékkel díszítem.

Típp:

Ha hidegen keverhető zselatint használunk, 2 csomaggal használjunk belőle (egyenként 1/2 l folyadékhoz elegendőek). Ehhez pedig 1/2 l tejszínt, 2 kicsi dobozos joghurtot, valamint 1 kicsit dobozos tejfölt adjunk (150 g-os dobozok).

A eper helyett használhatunk málnát is- majd ha már szezonja lesz -, vagy akár vegyesen epret, szedret, áfonyát stb. 

A mandulából készíthetünk "krokantot" is. Ehhez karamelizáljunk egy kevés cukrot, ebben forgassuk meg a mandulát, majd enyhén kiolajozott tűzálló tálba (laposan) vagy szilikonlapra öntve hagyjuk kihűlni, végül késes aprítóban dolgozzuk kisebb darabokra és így keverjük a tejszínes krémhez.

Gyors és egyszerű kókuszos-málnás piskótatorta

Ez tényleg egy igen gyors és egyszerű torta volt, amit most hétvégén készítettem. Sógoromnak szüli-, és névnapja volt, de variáltak, hogy mikor is tartsák meg. Erre vasárnap reggel 10-kor jött egy telefon nővérkémtől, hogy akkor ebédre várnak minket... Ajajj, gondoltam magamban, én tortát ígértem... Kb. fél 1-ig lötyögtem jobbra-balra a lakásban, hogy mit süssek gyorsan. Az idő meg egyre fogyott. 1 óra körül bent sült már a piskóta a sütőben, de akkor még mindig nem körvonalazódott bennem igazán, mi is legyen belőle. Végül az utolsó percekben, ill. hajrában egy ilyen gyors kókuszos verziót dobtam össze belőle. Mindenkinek ízlett! :) A piskóta kettévágásán látszik, hogy nem igazán vártam meg még azt sem, hogy teljesen kihűljön, de ez az élvezeti értékéből nem vont le semmit. Így legfeljebb nem egy művészien elkészített, díszített, hanem inkább amolyan háziasan összedobott torta lett belőle. Jaaaa, és a legnagyobb bók, amit kaptam vele kapcsolatban: az unokahúgom azt mondta a piskóta olyan lett, mint amilyet az egyik kedves rokonunk - Joli néni - tudott készíteni és évek óta nem ettünk már olyan finomat. Szerintem tuti a nagy csipet szeretet használt neki, amit beletettem... na meg a jó minőségű tojás... :o :)

Ajánlom húsvétra is, mert könnyű és üde édesség volt, amivel még sok gond sincsen, mégis nagyon finom.

Kókuszkrém torta málnával
Hozzávalók:
A piskótalaphoz (kb. 25 cm-es tortaformába):

• 5 tojás
• 5 evőkanál liszt
• 5 csapott evőkanál porcukor
• csipet só
• 3 evőkanál hideg víz

A sütőt előmelegítem 180 fokra. A tortaforma alját és oldalát is kibélelem sütőpapírral. A tojások fehérjét csipet sóval kemény habbá verem. A tojások sárgáját is pár perc alatt habosra keverem a porcukorral, majd hozzáadom a vizet és beleszitálom a lisztet is, valamint a csipet sót is, és ezekkel is alaposan elkeverem. A tojásfehérje habból hozzáadok egy keveset, majd lazítok a tojásos-lisztes masszán, és határozottan elkeverem. A többit is hozzáadom, de ezt már óvatosan - hogy ne törjön össze a hab - alulról felfelé mozdulatokkal keverve vegyítem el benne alaposan. Az előkészített formába öntöm, majd elegyengetem benne. Alulról is megütögetem a formát. Az előmelegített sütőbe teszem, és kb. 30-35 perc alatt aranysárgára sütöm (sütőfüggő!!! tűpróba a végefelé, és ne szárítsuk ki).

A kókuszkrémhez ill. habhoz:

Hozzávalók:

• 200 g (nem túl száraz) kókuszreszelék
• 500 ml tejszín
• 1 csomag hidegen keverhető zselatin (pl. Zselatin Fix)
• ízlés szerint porcukor vagy egyéb édesítő (pl. xilit, 1-2 evőkanállal elég bele szerintem)

A kókuszreszeléket egy késes aprítógépben vagy turmixban (vagy botmixerrel) addig dolgozom, amíg egészen pici darabos, már már krémes lesz. Közben adhatunk hozzá pár evőkanál tejszínt is, hogy könnyebben bánjon vele a gép. Miután így összedolgoztuk, érezni fogjuk, hogy sokkal intenzívebb lesz az íze, és miután kevésbé darabos, sokkal élvezhetőbb is volt így a tortában.

A tejszínt elkezdem habbá verni, majd szép fokozatosan beledolgozom a zselatint, végül a cukrot is és kemény habbá verem. A kókuszreszelékből félreteszek pár evőkanállal a díszítéshez, a többit pedig beleforgatom a habba.

Az összeállításhoz és a díszítéshez:

• 1 kis üveg málnadzsem
• esetleg, ha van, lehet fagyasztott málna is
• 4-5 dkg fehércsokoládé

A tortalapot kettévágom, amint kihűlt, és az alsó lapot megkenem málnadzsemmel. Ráhalmozom a kókuszos habnak kb. a felét. Tetejét ráteszem, kicsit lenyomkodom (nálam ez elmaradt most), bevonom a maradék krémmel (az oldalát is lehet, nálam most ez is elmaradt), majd a tetejét díszítem málnadzsemmel, esetleg fagyasztott málnával, kókuszreszelékkel, fehércsokoládéból készített forgácsokkal.

Az eredeti terv az volt egyébként, hogy oldalét fehércsoki lapokkal díszítem, de nem volt ideje megdermedni annak a fránya csokinak, amit felolvasztottam erre a célra. Így az kopaszon maradt.

Csak, mert szeretlek...

Tudom, sokan nincsenk oda ezért a kissé giccses alkalomért. De úgy érzem, meg kell védenem a Valentin-napot, egész pontosan nálunk ez Bálint-nap ugye hivatalosan. Csak már kissé elhomályosult ez az egész, hogy honnan is ered, és mi is ez valójában. És igen, meg kell védenem, mert a szeretetről szól(na elvileg) ez az ünnep, így ez az én asztalom. És meg kell védenem, mert mindenki azt gondolja, hogy ez csak nyugatmajmolós ünnep. Pedig eredetileg nem volt az. Ill. nem is kellene annak lennie most sem. Olvassátok csak el ezt a leírást. Az már más kérdés, hogy ezt manapság hogyan torzították el és ki mit vett át belőle. Nem értek egyet azzal, hogy ennek a napnak arról kellene szólnia csak, hogy férfiként veszek egy több ezer forintos virágot a kedvesemnek, aki cserébe egy több ezer forintos csokival lep meg mondjuk. Sokkal inkább szólhatna arról például, hogy mondjuk a férfi a kedvesének vesz 1 szál virágot, és jelképesen ír neki pár kedves sort. Én pedig cserébe készítek neki valami finomságot. Mondjuk egy finom vacsorát. Szerintem a számunkra lényeges dolgot kellene csak kiragadni belőle. Nem kell ezen fennakadni. Mindenki azt őrizzen meg ebből csak, amit magáénak tud érezni, amivel azonosulni tud. Ha épp semmivel nem tud, hát akkor sincs semmi gond. Én nagyon nem vagyok egy nyálasan bájolgós csajszi (aki ismer, az tudja), de a romantikát azért szeretem, és azzal sincs bajom, ha erre van egy nap, ami kifejezetten csak erről szól(hat). És azzal sem, ha az alapvető szokások más népektől kerültek át hozzánk. Miért baj ez? Hogy ezeket a dolgokat megtehetjük bármelyik napon? Persze hogy megtehetjük. De ha azzal baj van, hogy erre van egy külön nap kitalálva, akkor kérdem én: minek is ünnepeljük pl. a karácsonyt...? ( a kérdés költői volt, nem kérek rá választ... :D, csak arra akartam utalni vele, ez sem mindenhol arról szól már, amiről kellene). Nekem ez a nap továbbra is egy alkalom lesz, amikor készülhetek a páromnak valamivel. Nem mellékesen, tök jó visszaolvasni pl. régi képeslapokat, amiket egymásnak írtunk anno a férjemmel. De olyan is volt, hogy a munka után gyertyafényes illatos fürdővel vártam haza és finom vacsorával. Ezek kedves gesztusok. Nekem ilyenről szól.

Nálam most semmi nem pompázik szívecskékben, ami az ételajánlót illeti, viszont ezeknek a színe kifejezetten ehhez az alkalomhoz passzol szerintem. Na jó, a húsétel a kakukktojás. Az már olyan férfias inkább.

Kókuszos mousse áfonyás sziruppal

Hozzávalók (kb. 6-8 kis pohárka lesz belőle, de ebből nem kell sok egyszerre)

• 300 ml kókusztej (nálam dobozos, Aldiból való)
• 200 g (1 kicsi dobozos) habtejszín
• 1 csomag Zselatin Fix (vagy más hidegen keverhető zselatin, 500 ml folyadékhoz való)
• 1-2 evőkanál gyümölcscukor (vagy ízlés szerint, de nem kell sok édesítő anyag)
• 50 g aszalt vörös áfonya
• 80 ml áfonyaszirup (ha lehet, magas gyümölcstartalmú) vízzel higítva 1 dl-re

Az áfonyaszirupot felforralom a vízzel, majd hozzáadom az aszalt áfonyát is és forralom rövid ideig, amíg megszívja magát. Félreteszem, hagyom kihűlni.

A tejszínt nem túl kemény habbá verem. A kókusztejet is elkezdem gépi habverővel habosítani, majd szép lassan hozzáadom a Zselatin Fixet, végül a gyümölcscukrot is belekeverem és addig verem, amíg fel nem oldódik. Végül óvatosan beleforgatom a habot és az áfonyás sziruppal felváltva, elrendezem kis poharakban, majd alaposan lehűtöm.

Ötlet:

Az aszalt áfonya helyett használhatunk fagyasztott málnát is akár. Sőt, az talán még jobban is illik hozzá.

  

A desszert után pedig jöjjön egy leves és egy főétel ajánló is. Mondjuk ők.

Gyömbéres céklakrémleves 

 

http://ildinyo.blogspot.com/2012/01/gyomberes-ceklakremleves-piritott.html

Almás-diós karajszelet polentával

A recept a lenti linken alul található:

http://ildinyo.blogspot.com/2011/03/nevnapi-menu.html

És én most ilyen képeslappal készültem:

Vagy ez, még nem tudom melyik lesz. :) És igen, kissé gyerekes vagyok még néha... Nem is kicsit... Höhö

Narancskrémes minitorták áfonyával és málnával

3.-án Dia barátnőmnek szülinapja volt (ő már 31, nem 30... :D, megkezdte ezt a sort is...), amit tegnap ünnepeltünk meg barátilag.  Ez alkalomból ismét szerveztünk így lányok egy kis összejövetelt. Én vittem megint a tortát, ill. minitortákat/cupcake-eket (ahogy jobban tetszik). Sokat gondolkodtam milyen is legyen. Végül bevillant a málna és az áfonya párosa, ahogy egy szép kis krémes, mini tortán csücsülnek. Ezt valósítottam hát meg. Egyszerű citrusos-vaníliás kevert tészta, narancsos-tejszínes krémmel, a tetején pedig a málnával, és a kicsi fiammal közös nagy kedvencünkkel, az áfonyával. Miután mostanában nem jutok el olyan helyekre, ahol szép kis mini tortapapírok, cupcake karimák vannak (bár hogy őszinte legyek, itthon nem is nagyon szoktam látni ilyeneket, inkább csak külföldi oldalakon, blogokon), ill. ahol szép muffinpapírokat lehet kapni, ezt a részét (is) itthoni dolgokból oldottam meg. Tudjátok, amolyan "segíts magadon" címszóval... Egy kicsit vastagabb, szinte tapétaszerű, dombormintás papírt választottam erre a célra. Ez praktikusabb is volt, merthogy hengerbe volt feltekerve, így könnyebb is volt a kis torták köré kanyarítani. Kétoldalas ragasztóval ragasztottam össze őket, utána pedig vékonyabb kenderzsínórral körbekötöttem, és masnit biggyesztettem rá még díszítésként. Akár még egy esküvőre is beillene szerintem. Nekem legalábbis tetszenek az eksüvőkön feltálalt ilyen kis aprócska sütik.

A karimák felhelyezése előtt.

Hozzávalók:
A tésztához (24 db normál muffin formához):

• 250 g liszt
• 2 púpos teáskanál sütőpor
• csipet só
• 200 g nádcukor
• 2 bő evőkanál vaníliáscukor (igazi vaníliával vagy fél rúd vanília kikapart magjai és akkor mehet még hozzá 2 evőkanál cukor)
• 250 g puha vaj
• 4 tojás
• kb. fél citrom reszelt héja és kevés leve
• kb. 1 narancs reszelt héja (a citrom helyett, lehet ennek a levéből is használni 1-2 evőkanállal)
• kb. 3-5 evőkanál tej

A krémhez (ez valamivel több lesz, mint amennyire majd szükségünk lesz):

• 1 adag narancs-citrom curd, receptet lásd itt (csak most kevesebb cukorral készítettem, úgy kb. 140-150 g-mal, hogy még savanykásabb legyen)
• 400 ml tejszín
• kb. 1 evőkanál porcukor
• 1 zacskó hidegen keverhető zselatin (Zselatin Fix)

A díszítéshez: málna és áfonya

A tésztát legjobb, ha a díszítés előtti napon elkészítjük már.

A sütőt előmelegítem 180 fokra (én légkeverésen 160 fokon sütöttem). A muffinsütő mélyedéseit kibélelem muffinpapírrokkal. A tészta hozzávalóit, a tej kivételével, egy nagy tálba teszem, majd gépi habverő segítségével összekeverem. Ha már majdnem összeállt, lazítom egy kevés tejjel és szép simára keverem az egészet. Evőkanállal kb. 1,5-2 evőkanálnyi adagokat teszek a mélyedésekbe, majd kb. 20-25 perc alatt aranysárgára sütöm. Ha nincs két sütőformánk, akkor két részletben. A mélyedéseket semmiképp se töltsük tele a tésztával, csak kb. 3/4-ig, hogy ne emelkedjenek ki túlságosan a formából. Inkább laposabbak maradjanak, mert így könnyebb lesz tölteni és diszíteni is.

A teljesen kihűlt, kis sütemények közepét egy almamagozó és egy kiskanál segítségével kissé kivájom.

A krémhez a tejszínt kemény habbá verem a gyors zselatinnal, majd hozzáadom a porcukrot is. A narancs curd-öt szintén habverővel, kissé fellazítom, majd beleforgatom a habbá vert tejszínt. Rövid időre hűtőbe teszem, hogy dermedjen egy kicsit, majd habzsákba töltöm és megtöltöm vele a sütiket, ill. kidíszítem ízlés szerint. Én sima csillagcsőrrel kis pöttyöket nyomtam rá sűrűn. Végül kidíszítem a málnával és az áfonyával.

Tippek:

A sütiket meg is locsolhatjuk töltés előtt, kevés illatos likőrrel, pl. Cointreauvel vagy Limoncelloval (csak ha nem esznek belőle kicsi gyerekek).

A krémbe - amikor már állítjuk össze az egészet -, tehetünk még kevés frissen facsart narancs vagy citromlevet, hogy még intenzívebb ill. pikánsabb íze legyen. Legjobb, ha a citrusok levét a curd kikeverésekor adjuk hozzá, és nemigen kell hozzá több 1-2 evőkanálnál, nehogy felhígítsa nagyon a krémünket.

A tejszín helyett használhatunk mascarponét is vagy más natúr (nem sós!!), tejszínes krémsajt, ekkor el is maradhat persze a zselatin. Egy 250 g-os doboznyit keverjünk el kissé a narancsos krémmel, tegyük rövid időre hűtőbe és utána már használhatjuk is ugyanúgy, mint a fentit.

Süti: előtte és utána. :)

És a hozzá passzoló képeslap, ami szerintem egyszerű lett, de azért mégis elegáns.

Piskóta sütés: tojás nélkül...

Tegye fel a kezét, aki készített már tojás nélküli piskótát (vegák nem ér, mert ők gondolom már igen)! Vagy tojás nélkül piskótát... hehehh, értitek... na jó, gondolom így többen vagyunk már lányok... bocsi a szójátékért, csak érdekes ez a magyar nyelv... :)

Az én utcámba még csak most tévedt először, mert nem volt itthon tojás, viszont szerettem volna másnap reggelire valami sütit készíteni. Nem nagyon bíztam benne, hogy jó lesz, de valami isteni finom lett. Persze a fűszerezés is istenivé tette; a kakaó, a mézeskalács fűszerkeverék, és a fahéj. Ezek a fűszerek nekem így a közel 10 fokok beálltával mindig nagyon kellenek. Eleve a mézeskalács fűszernek van valami lélekmelengető aromája. Egyetlen problémája volt a tésztának - de a hátránya egyúttal az előnye is volt -, hogy elég morzsálódós (hiszen nyilván nem tartja össze a tojás). De pontosan emiatt volt jó; nagyon finom puha és könnyű. Én a közepébe málna ill. szilvalekvárt tettem, némelyiknek a tetejét pedig csokival vontam be. Halkan jegyzem meg, hogy így ízre tökre olyan lett, mint a Bombi, csak még puhább.

Egyébként tudom, a tojás jó (szerintem), meg minden, szóval nem ezért lett kihagyva, hanem mert szimplán nem volt itthon. Szóval ez most csak azért, hogy ha valaki így szeretne nekiállni, itt a bizonyíték, hogy működni fog.

(Egy nagyobb tortánál azért kicsit több lélekjelenlétre van szükség, ha azt akarjuk, hogy egyben maradjon, amikor kettévágjuk. Én külön vágtam ketté a kis kockákat. Vagy eleve külön süssük ki a két lapot.)

Most eszembe jutott, hogy kötőanyagnak még jól jött volna egy kis rizsliszt vagy biobin (szentjánoskenyérfa magjából készült őrlemény), vagy lenmagliszt, ha lett volna itthon. Mindegyiket kötő- és sűrítő anyagként használják ilyen esetben.

Hozzávalók (egy kb. 28x21 cm-es Ikeás kerámia formához):

• 220 g (tönkölybúza) liszt
• 2 púpos evőkanál kakaópor
• 1 teáskanál őrölt fahéj
• 1 teáskanál mézeskalács fűszer
• 4 csapott teáskanál sütőpor
• 50 g barna nádcukor (ha por még jobb)
• 1-2 bő evőkanál méz
• csipet só
• 6 evőkanál olaj (napraforgó, kókusz ilyesmi)
• 200 + 50 ml víz
• Tölteléknek: lekvár
• Tetejére: kb. 1 tábla étcsokoládé megolvasztva, pici olajjal keverve

A sütőt előmelegítem 180 fokra. Egy sütő tálat kivajazok. A száraz hozzávalókat egy tálba szitálom, hozzáadom a cukrot is. A folyékony hozzávalókat is összekeverem külön (először csak 200 ml vizet teszek hozzá), majd a kettőt összevegyítem, és alaposan összekeverem. Ha túl sűrűnek találjuk hozzáadhatjuk még a maradék vizet. A sütőedénybe öntöm, majd kb. 25-30 percig sütöm. (Nálam a sütési idő felét 160 fokon légkeverésen töltötte.)



"Bellini koktél" gyerekeknek...

Hehehe... újabb trükközés...  Ááá, igazából csak megint fotózgatni támadt kedvem. :) Amikor elkészítettem ezt az újabb gyümölcsös finomságot a fiamnak, eszembe jutott, hogy ez lehetne akár a virgin Bellini koktél kicsiknek és alkoholt nélkülöző felnőtteknek. Tulajdonképpen tényleg egy sima joghurt, őszibarackkal és átpasszírozott málnával, mégis mennyire látványos tud lenni. És egyszerűsége ellenére (vagy talán pont amiatt) jól behűtve, roppant finom is. Ja és persze ez a trükk nem csak "a gyümölcsöt már csak azért is dacból nem eszem meg" gyerekeknél jó, hanem a hasonló érzésekkel rendelkező felnőtteknél is. :D

Anyának meg hogy lenyugodjon kissé, joghurt nélkül egy kis könnyű és jégbehűtött Proseccoval... :)

A Bellini koktél egyébként Velencéből, a híres Harry's bárból származik és valamikor 1934-ben alkotta meg Giovanni Bellini (XV. századi olasz festő) emlékére Giuseppe Cipriani. "Színezésre" pedig nemcsak málnát, hanem cseresznye, meggy, vagy gránátalmaszirupot is szoktak használni.

A levendula aromája is nagyon jól passzol ehhez a joghurtos édességhez.

Hozzávalók a gyerek változathoz, azaz a joghurtos pohárkrémhez:

• 1 kisebb őszibarack
• 1 marék málna (pici porcukorral megszórva és teaszűrőn átpaszírozva)
• pár kanál (krémes, lecsöpögtetett) natúr joghurt

  A barackot meghámozom, villával összenyomkodom, majd a többi hozzávalóval rétegesen egy pohárba kanalazom. Ha nagyon jól behűtjük, még a málna sem lesz folyós, hanem remegőssé válik kissé.

És ha tényleg ital formájában, de szűz (azaz alkoholmentes) változatban szeretnénk felszolgálni, akkor a barackot pürésítsük le egy nagyon kevés porcukorral, öntsük fel alkoholmentes, habzó almaborral, majd keverjük hozzá a málnapürét is.  

Hozzávalók a felnőtt :) Bellini koktélhoz:

• őszibarack (eredetileg fehér húsú, mert úgy lesz igazán szép színe), kevés cukorral pürésítve
• jéghideg száraz Prosecco a felöntéshez (vagy száraz pezsgő)
• málnapüré
• a díszítéshez: barackszeletek, málna stb.

 A barackpürét egy hosszú, pezsgőspohárba kanalazzuk, felöntjük a jéghideg Proseccoval, majd a málnapürével szépen megszínezzük és elkeverjük.

Barackpüré nélkül, egyszerűen málnával is nagyon finom a jégbe hűtött prosecco:

Anyukám szülinapi tortája: Csokitorta, málnás-szedres tejszínkrémmel, marcipánburkolat alatt

Az én kedves drága Szüleimnek húsvétkor ünnepeltük meg a szülinapját. Anyu 03.03.-án lett 67 éves, Apu pedig pontosan egy hónapra rá 04.03.-án töltötte be a 72 évet. Anyukámnak én készítettem a tortát, Apunak pedig a nővérem. Az enyém elég hasonló lett a múltkorihoz, de úgy tűnt ezt senki nem bánja. Elég sok (hamis)marcipán rajongó lett a családban, ezért is döntöttem ismét egy ilyen jellegű torta mellett. A céklapor ugye, pedig már megint adva volt...

Alapnak ugyanazt a finom, "szaftos" tortalapot sütöttem meg, mint a múltkor, csak most 300 g lisztből, tehát harmadoltam a mennyiségeket (és itt most beletettem azt a mennyiségű kakaóport, ami eredetileg kell hozzá).

A töltelék pedig egy egyszerű tejszínes málnakrémnek indult, de miután nem volt elég málnám a mélyhűtőben, tettem még hozzá egy kis szedret is. Én többre számítottam, de csak vékonyan lett benne így töltelék. A többiek azt mondták, hogy ez jó volt így. Száraznak egyáltalán nem volt száraz így sem, ez a tortalap nem az a típus. De én azért örültem volna még egy kis tejszínes-málnás-szedres krémnek... Azért leírom mit tettem bele, bár egyáltalán nem bonyolult. Legfeljebb, ha valaki kevésnek találja, duplázza meg az adagot. Lehet csak málnával, vagy csak szederrel is készíteni, bár szerintem jól összepasszolnak az ízek így is.

Jut eszembe: a torta kinézete... igen, lehetett volna szebb is... HA nem kirándulás után, este 8-kor állok neki a dolgoknak és a hűtéssel, meg a vacsival, gyerekfürdetéssel, altatással együtt, nem éjfél környékén helyezem fel a masnit és a virágokat a tortára. :) Ez van.

Tortalap leírása: lásd ezen a linken, arányosítva 300 g lisztre.

Tejszínes-málnás-(szedres) krém

Hozzávalók:

• 2 nagy marék fagyasztott málna (a múltkor már említettem egy kommentben, hogy szerintem ennek intenzívebb az íze, úgyhogy nem is baj, hogy nem friss), felengedve
• 2 nagy marék fagyasztott szeder, felengedve
• 2,5 dl tejszín
• ízlés szerint cukor (én gyümölcscukrot tettem bele)
• kevés vaníliás cukor
• 1 tasak Zselatin Fix (azaz főzés nélküli, hidegen használható zselatin)

A gyümölcsöket pürésítem, szitán áttöröm és megszabadítom a magoktól. A tejszínt felverem kissé, tovább verve hozzáadom a Zselatin Fixet, majd a cukrokat. A cukrot keverhetjük a gyümölcspürébe is, hogy könnyebben feloldódjon. Végül a gyümölcspüréből kb. 200 ml-t belekevertem, ill. beleforgattam a habbá vert tejszínbe, majd hagytam kissé dermedni a krémet. Ezt követően elsimítottam a kettévágott torta alsó lapján, majd hűtőbe tettem rövid időre, és a felső tortalapot csak ezután tettem rá. Ennek annyi értelme van, hogy ez nem egy könnyű piskóta lap és félő lenne, hogy kinyomja oldalt a krémet. Ezt szerettem volna elkerülni. 

Legvégül ugyanúgy csináltam mindent, mint ez előzőnél: kivülről vékonyan megkentem kissé kihabosított porcukros vajjal, majd beborítottam a vékonyra kinyújtott hamis marcipánnal (1 adagnyi bőven elég volt hozzá, még maradt is), aminek egy részét céklaporral színeztem meg, és ebből készítettem el a többi díszt.

Persze nem szükséges mindez rá. Ha több tejszínes krémet készítünk, azzal díszíthetjük a tortát kivülről is. Én most csak a látvány kedvéért készítettem így. 

Utólag is mégegyszer nagyon boldog szülinapot kívánok az én imádnivaló Szüleimnek, akik remek és csodálatra méltó emberek (és nem csak mert az én szüleim)! Annyi mindent tesznek értünk: a gyerekeikért, az unokáikért, a vejeikért, hogy azt elmondani sem lehet. Örökké hálásak leszünk ezért a sok jóért, amit kapunk!

Nagyon szeretünk Titeket!

És, ahogy a Csöppségem mondaná: Jobbiátá! Azaz, jó étvágyat!

Egy kis muffinológia

Az alábbi pár sort már 2008-ban elkezdtem írni. Azóta váratott magára, hogy közzé tegyem. Most éppen itt volt az ideje, mert Doctor Peppernél olvastam, hogy valaki szerint már nem ér muffinról írni egy gasztroblogon. Gondolom azért, mert már lerágott csont, meg nem annyira trendi, meg ilyenek, mondhatjuk már ciki (ugyan már). Nah hát akkor én most égek! De már csak azért is befejezem ennek a bejegyzésnek a megírását. Már csak azért is, mert szerintem nem az! Ennyi erővel, akkor ne írjon senki többet kevert tésztáról, pogácsáról, rizottóról, meg mit tudom én mikről... Anno 2008-ban pontosan ezeket a sorokat írtam:

A muffint már nagyon sokan ismerjük. Sőt! És bizonyára nagyon sokan, és sokfélét sütöttünk már. De azt talán kevesen tudják, hogy a muffin eredetileg egy, a XVIII. századi viktoriánus Angliából származó péksütemény. És valójában nem is kevert tészta volt, hanem egy kelt tésztájú kis zsemlécske, melyet megpirítva, vajjal és lekvárral fogyasztottak reggelire, vagy a délutáni teázáshoz. De ahogy átkerült a határtalan lehetőségek hazájába... na innentől senki nem tudja pontosan, hogyan is vált a kelt tészta kevertté, de valószínűleg az ottani háziasszonyok leegyszerűsítették egy kissé. Mindenesetre köszönet nekik érte, mert szerintem ez egy olyan sütemény, amit az ember bármikor előhúzhat a tarsolyából. A ízesítés lehetősége is szinte határtalan (na pontosan emiatt nem lehet unalmas szerintem). Jóformán tényleg csak a fantázia szabhat neki határt, hogy mit teszünk bele, rá, mellé stb. Egy kis ráfordítással remekműveket varázsolhatunk belőlük.

És igen! Jó előkapni néha az ilyen lerágott csontokat is, pláne, ha alig van munka vele, és mégis finom! Nekem a legnagyobb dicséret az volt, amikor a Sógorom azt mondta, hogy csak az általam készített muffint eszi meg szívesen (egyébként habos-krémes süti rajongó), mert az olyan jó könnyű, nem olyan fullasztós.

Remélem nem sértettem meg senkit! Hiszen mindenkinek szíve joga, hogy ellenérzése legyen egy dologgal szemben, ami már neki unalmas esetleg.

És 1-2 lerágott csont, amin én mindig találok még egy kis husit. Nálam ez az alaprecept, legtöbbször ebből indulok ki és ezt variálom (A Túrós-narancsos változat, csak úgy kútfejből jött még múlt hét pénteken. A Csokis-epres még tavaly nyáron készült. Az alaprecept pedig Jutta Renz Muffinos könyvéből származik, a fenti információkkal együtt):

Az alap muffintészta:

• 120 g teljes kiőrlésű liszt
• 140 g sima liszt
• csipet só
• 2 teáskanál sütőpor
• 1/2 teáskanál szódabikarbóna
• kevés fűszer (1-2 teáskanál, vanília, fahéj, mézeskalács, szegfűszeg, gyömbér stb.)
• kb. 2 maréknyi mazsola, aszalt gyümölcs, reszelt citrom-, narancshéj, csonthéjas, vagy csokoládé apróra vágva stb. (liszhez keverve)
• esetleg kevés friss gyümölcs, vagy befőtt lecsepegtetve (liszthez keverve)
• 1 tojás
• 140 g barnacukor/nádcukor
• 125 g puha vaj
• 280 ml joghurt, kefir, író vagy tejföl

A fenti Csokis-epres változathoz, kb. 2-3 evőkanálnyi kakaópor került, persze kb. ugyanannyi liszt helyett, meg némi apróra vágott étcsoki is (lehet tejcsoki is). Ill. némi apróra vágott eper a tésztába keverve, a tetejére meg 1-1 fél eperszem, kevés barnacukorral megszórva. 

Túrós-narancsos muffin
Hozzávalók:

• 250 g sima liszt
• 30 g kukoricaliszt (lehet ez is sima, de szerintem ez jót tesz neki)
• 2 teáskanál sütőpor
• 1/2 teáskanál szódabikarbóna
• csipet só
• 60-80 g kandírozott narancshéj, kockára vágva
• 250 g túró
• 2 tojás
• 120 g barnacukor
• 40 g gyümölcsukor
• 2 evőkanál vaníliáscukor (igazi)
• 125 g nagyon puha vaj
• 2 teáskanál reszelt narancshéj

A lisztet/liszteket összekeverem a sóval, sütőporral, szódabikarbónával, fűszerekkel vagy kakaóporral, ehhez adom az aszalt gyümölcsöket is, a csokit, a friss gyümölcsöt, vagy befőttet, apróra vágva. Egy másik tálban kézi habverővel össszekeverem a tojást a cukorral, a puha zsiradékkal, majd a tejtermékkel. Végül a kettőt összevegyítem, de csak addig keverem, amíg éppen összekeveredik minden. Túlkeverni nem szabad, mert akkor nehéz lesz a tészta. Nekem szilikonformám is van, ami közepes méretű, mostanában inkább ezt használom. A fenti mennyiségekből 24 kisebb muffinom szokott lenni. Normál méretűben kb. 12 darab lesz belőle. 

A tetejükre készülhet morzsa is. Az almás verziót szoktam pl. így készíteni. Ehhez morzsoljunk össze kb. 50 g lisztet, kevés darabos diót, fahéjat, 45 g barnacukrot és 50 g puha vajat, majd osszuk el a nyers muffintészta tetején. Egy málnás változat is készült tavaly nyáron, ott a tésztába került kevés málna és darált mandula, a tetejére pedig a fenti morzsa, amibe dió helyett darált mandulát tettem, és csak picike fahéjat.

180 fokra előmelegített sütőben (légkeverésen 160 fok) 20-25 percig sütöm. Az első 10 percben ne nyissuk ki a sütő ajtaját. Sütés után pedig 5-10 percig pihentessük, és csak utána vegyük ki a formából.

Szódabikarbóna mindenképp kell szerintem az ilyen jellegű sütikbe, mert lúgos kémhatású és így képes megkötni a tejtermékek savait. Ez a sütikre olyan hatással van, hogy ettől jobban megemelkednek és könnyebb lazább szerkezetű lesz a tészta.

Kiegészítés:
Ezt majdnem kihagytam, pedig fontos megemlíteni, hogy a muffinok és a kevert tésztájú sütik között az a legnagyobb különbség, hogy a muffinok könnyebb, lazább szerkezetű-tésztájú sütik, mint a több ideig kevert, és ettől aztán kicsit nehezebb tészták (remélem értitek mire gondolok? :S). Köszönhetik ezt a sok kelesztőszernek is, amire a viszonylag rövid sütési idő miatt van szükség. És ami még fontosabb ezen kívül, hogy egy átlagos kevert tészta úgy készül, hogy először a zsiradékot keverjük ki a cukorral, majd ebbe kerülnek a tojások, és így tovább (többnyire legalább is így indulnak nálam)... A muffin tésztájánál viszont a tojást keverjük ki a cukorral, majd ebbe jön a zsiradék és a tejtermék, és én ezt zuttyintom hozzá a száraz hozzávalókhoz... Szerintem nem mindegy, mert a tapasztalatom azt mutatja, másabb jellegű így a tészta. Egyébként az Egyesült Államokban a "hagyományosabb" kevert tészta a klasszikus cupcake, ami több zsiradékkal készül és a tetejére is kerül valamilyen vajas-cukros máz. Ezeknek a tésztája általában tömörebb szerkezetű, nem olyan lyukacsos, könnyed, mint a fenti receptekből kisült változatok.
A másik dolog, hogy gyümölcsös, szaftosabb tésztájú muffinokat érdemes simán kivajazott (vagy szilikon) formában sütni, mert azok hajlamosabbak beleragadni a papírformákba.

Poharas édességek

Rengeteg mécsestartóm, meg lámpásom van. Van olyan, amit még soha nem is használtam, és eddig az eredeti csomagolásában pihent. Nevezetesen ez az Ikeában kapható, 4 db-os kis üvegpohár mécsestartó. Igaz, hogy ezt annak idején arra vettem, hogy majd üvegfestékkel, vagy üvegmatricával kidíszítem és elajándékozom, de hát ez elmaradt. Én meg gondoltam ez épp kapóra jön, egy könnyű kis desszert tálalásához. 1 héten belül mindjárt kétfélét is gyártottam bele, ha már eddig hasztalanul lapult szegény pohár a szekrényben. A rebarbara tényleg nagyon-nagyon kevés volt, de Anyukámék telkén most csak ennyi volt éppen, és jobb ötletem nem volt rá, mire is használhatnám.

Rebarbarás-túrós pohárkrém

Hozzávalók:

• 250 g krémes túró (a Lidl-ben lehet ilyet kapni, ami nem más, mint tejszínnel kevert sima túrókrém)
• 1 tasak Bourbon vaníliáscukor
• 1-2 púpos evőkanál gyümölcscukor
• 1 citrom reszelt héja
• 1/2 citrom leve
• A rebarbaraszószhoz:
• kb. 10 dkg rebarbara
• ízlés szerint barnacukor (kb. 2-3 evőkanál)
• kevés fahéj
• 1 evőkanál keményítő

A rebarbarát megtisztítom, majd fél centis darabokra vágom, a cukorral és a fahéjjal összekeverem, majd kevés vizet hozzáadva (én így "szaporítottam", mert tényleg nagyon kevés volt a rebarbara, és jobb ötletem nem volt hirtelen. Egyébként maga a rebarbara is enged némi levet) kb. 10 perc alatt megpárolom. Végül a keményítőt pici vízzel kikeverem és hozzáadom a rebarbarához, majd egyet forralok rajta. Ezt előző nap is elkészíthetjük, hogy legyen ideje kihűlni. A krémhez pedig már csak alaposan ki kell keverni a hozzávalókat. Végül mindent rétegesen egy átlátszó pohárba kanalaztam, majd alaposan lehűtöttem. Citromfűvel díszítettem.

Tejszínes-fehércsokis-málnás pohárkrém

Hozzávalók:

• 250 g krémes túró
• 2 dl habtejszín
• 1 csomag habfixáló
• kb. 4 marék fagyasztott málna
• 50 g fehércsokoládé
• 2 evőkanál vaníliás cukor
• porcukor ízlés szerint (én szőlőcukrot tettem bele, ha jól emlékszem kb. 2 evőkanállal)

A fehér csokoládét megolvasztom. A tejszínt kemény habbá verem a habfixálóval és a vaníliáscukorral. A tejszínbe belecsurgatom a csokoládét, majd hozzáadom a krémes túrót is és átforgatom az egészet. Végül hozzákeverem a málnát is. Kicsi poharakba adagolom és alaposan lehűtöm. A mélyhűtőbe is mehet az egész.

Gyümölcsfagyi gyorsan

(Új fotó és recept kiegészítés: 2012. március)

Egyik nap nagyon vágytam egy kis hideg édességre, hát elkészítettem pár perc alatt ezt a finomságot. Régebben sokszor csináltam ilyet, de az időjárásra való tekintettel valahogy elfelejtődött. De kisütött a nap, és én egyből azt hittem már itt a nyár... Az a szerencsém, hogy nálunk szinte mindig van a mélyhűtőben valamilyen gyümölcs. Leginkább cseresznye és meggy, meg némi málna is. Szerintem meggyből és cseresznyéből a legfinomabb. Ha valaki emlékszik még a Yogen Früz gyümölcsfagyijára, akkor ahhoz hasonlíthatom leginkább. Sajnos én úgy vettem észre, hogy ők már kivonultak hazánkból. Kár! Pedig finom volt nagyon. Az ötlet viszont tőlük jött. Mármint, hogy fagyottan turmixoljam le a gyümölcsöt és akkor az olyan lesz egy kicsit, mint a gyümölcsfagyi. Nyilván nekik speckóbb gépük van erre, de azért így is nagyon finom lesz. Higgyetek nekem! :)

Hozzávalók 1 személyre:

• 2 nagy marék fagyasztott, magozott meggy
• 3-4 evőkanál joghurt (vagy tejföl és legjobb ha ez is kissé fagyott)
• kevés méz vagy porrá őrölt xilit, eritrit, vagy egyéb édesítőszer
• kevés házi vaníliáscukor (vagy kevés vaníliamag, vaníliakivonat)

Mindent összeturmixolunk egy botmixerrel, vagy egy kisebb késes aprítóval, de csak szép lassan, nehogy tönkrevágjuk szegényt (mármint a mixert), és már készen is vagyunk. Esetleg egy pár percre betehetjük a mélyhűtőbe, hogy még hidegebb legyen. Keverhetünk hozzá egy kevés csokiforgácsot is a végén, vagy 1 evőkanál joghurt helyett tehetünk bele egy kevés rumot is, vagy akár mindkettőt.

Tipp:

Sokféle gyümölccsel elkészíthető, pl. szederrel, málnával, áfonyával, cseresznyével, őszibarackkal, vegyes erdei bogyós gyümölccsel, sárgabarackkal stb. stb. Ízlés szerint kombinálhatjuk is a gyümölcsöket. Sőt, készíthetjük csokis alappal is, bár ez némi előkészületet igényel. Ekkor készítsünk egy édes olvasztott csokoládés (esetleg kakaóporos) tejfölös-joghurtos alapot, fagyasszuk le kissé, majd így turmixoljuk el a gyümölcsökkel. Nagyon jól passzol pl. málnához és a cseresznyéhez. De az alap lehet kávés is akár, amolyan frappés ízvilágú (meleg vízben feloldva az instant kávét és hasonlóan készítve, mint a csokis alapot), ehhez pedig az őszi- vagy a sárgabarackot tudom elképzelni.