Csak, mert szeretlek...

Tudom, sokan nincsenk oda ezért a kissé giccses alkalomért. De úgy érzem, meg kell védenem a Valentin-napot, egész pontosan nálunk ez Bálint-nap ugye hivatalosan. Csak már kissé elhomályosult ez az egész, hogy honnan is ered, és mi is ez valójában. És igen, meg kell védenem, mert a szeretetről szól(na elvileg) ez az ünnep, így ez az én asztalom. És meg kell védenem, mert mindenki azt gondolja, hogy ez csak nyugatmajmolós ünnep. Pedig eredetileg nem volt az. Ill. nem is kellene annak lennie most sem. Olvassátok csak el ezt a leírást. Az már más kérdés, hogy ezt manapság hogyan torzították el és ki mit vett át belőle. Nem értek egyet azzal, hogy ennek a napnak arról kellene szólnia csak, hogy férfiként veszek egy több ezer forintos virágot a kedvesemnek, aki cserébe egy több ezer forintos csokival lep meg mondjuk. Sokkal inkább szólhatna arról például, hogy mondjuk a férfi a kedvesének vesz 1 szál virágot, és jelképesen ír neki pár kedves sort. Én pedig cserébe készítek neki valami finomságot. Mondjuk egy finom vacsorát. Szerintem a számunkra lényeges dolgot kellene csak kiragadni belőle. Nem kell ezen fennakadni. Mindenki azt őrizzen meg ebből csak, amit magáénak tud érezni, amivel azonosulni tud. Ha épp semmivel nem tud, hát akkor sincs semmi gond. Én nagyon nem vagyok egy nyálasan bájolgós csajszi (aki ismer, az tudja), de a romantikát azért szeretem, és azzal sincs bajom, ha erre van egy nap, ami kifejezetten csak erről szól(hat). És azzal sem, ha az alapvető szokások más népektől kerültek át hozzánk. Miért baj ez? Hogy ezeket a dolgokat megtehetjük bármelyik napon? Persze hogy megtehetjük. De ha azzal baj van, hogy erre van egy külön nap kitalálva, akkor kérdem én: minek is ünnepeljük pl. a karácsonyt...? ( a kérdés költői volt, nem kérek rá választ... :D, csak arra akartam utalni vele, ez sem mindenhol arról szól már, amiről kellene). Nekem ez a nap továbbra is egy alkalom lesz, amikor készülhetek a páromnak valamivel. Nem mellékesen, tök jó visszaolvasni pl. régi képeslapokat, amiket egymásnak írtunk anno a férjemmel. De olyan is volt, hogy a munka után gyertyafényes illatos fürdővel vártam haza és finom vacsorával. Ezek kedves gesztusok. Nekem ilyenről szól.

Nálam most semmi nem pompázik szívecskékben, ami az ételajánlót illeti, viszont ezeknek a színe kifejezetten ehhez az alkalomhoz passzol szerintem. Na jó, a húsétel a kakukktojás. Az már olyan férfias inkább.

Kókuszos mousse áfonyás sziruppal

Hozzávalók (kb. 6-8 kis pohárka lesz belőle, de ebből nem kell sok egyszerre)

• 300 ml kókusztej (nálam dobozos, Aldiból való)
• 200 g (1 kicsi dobozos) habtejszín
• 1 csomag Zselatin Fix (vagy más hidegen keverhető zselatin, 500 ml folyadékhoz való)
• 1-2 evőkanál gyümölcscukor (vagy ízlés szerint, de nem kell sok édesítő anyag)
• 50 g aszalt vörös áfonya
• 80 ml áfonyaszirup (ha lehet, magas gyümölcstartalmú) vízzel higítva 1 dl-re

Az áfonyaszirupot felforralom a vízzel, majd hozzáadom az aszalt áfonyát is és forralom rövid ideig, amíg megszívja magát. Félreteszem, hagyom kihűlni.

A tejszínt nem túl kemény habbá verem. A kókusztejet is elkezdem gépi habverővel habosítani, majd szép lassan hozzáadom a Zselatin Fixet, végül a gyümölcscukrot is belekeverem és addig verem, amíg fel nem oldódik. Végül óvatosan beleforgatom a habot és az áfonyás sziruppal felváltva, elrendezem kis poharakban, majd alaposan lehűtöm.

Ötlet:

Az aszalt áfonya helyett használhatunk fagyasztott málnát is akár. Sőt, az talán még jobban is illik hozzá.

  

A desszert után pedig jöjjön egy leves és egy főétel ajánló is. Mondjuk ők.

Gyömbéres céklakrémleves 

 

http://ildinyo.blogspot.com/2012/01/gyomberes-ceklakremleves-piritott.html

Almás-diós karajszelet polentával

A recept a lenti linken alul található:

http://ildinyo.blogspot.com/2011/03/nevnapi-menu.html

És én most ilyen képeslappal készültem:

Vagy ez, még nem tudom melyik lesz. :) És igen, kissé gyerekes vagyok még néha... Nem is kicsit... Höhö