Sárgabarackos, mézes, levendulás galette áfonyával (gluténmentesen)

Sziasztok! Nagyon régen jártam errefelé megint! Nagy lendülettel belevetettem magam tavaly az egész blogírásba, hogy majd újra kezdem, meg minden - ami egy darabig össze is jött -, de az élet közbeszólt...  Azóta terveztem már újra visszatérni, vannak és voltak is ötleteim ezzel kapcsolatosan, de mindig valami miatt elhalasztódott. Most viszont egy olyan kérés érkezett felém a napokban, amire egyszerűen nem tudtam nemet mondani (persze nem is akartam)! :) Abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy ebben a hónapban én lehetek a Pane Vino étterem "háziasszonya". Ők most a Pezsgő és levendula vacsoraestre készülnek, ami július 21-én lesz, és ez alkalomból én is levendulás recepteket készítek itt a blogon (imádom a levendulát!). Fogadjátok szeretettel! :)

A vacsorára július 18-ig lehetőség van kedvezményesen előfoglalást intézni, szerintem semmiképpen ne hagyjátok ki ezt a lehetőséget! Korábban volt már alkalmam náluk egy borvacsorán részt venni (fotóztam is akkor sokat, a blog Facebook oldalán meg is osztottam), akkor is fantasztikus menüt kóstolhattam, remek borokkal. Szóval biztosra mondhatom, hogy tuti most sem fogtok csalódni! :)

Az étterem séfje, Zoboki Zoltán, a pazar pezsgőválogatáshoz a nyár ízreire hangolt menüt állított össze. Nézzétek csak milyen szuper!

1. Kajszi consommé levendulás serrano zselével
Béres Tokaji Pezsgő 2013 (Traditionelle methode brut)

2. Libamáj-fürj szendvics, levendulás házi kenyérrel
Légli Méthode Traditionelle Brut

3. Friss lecsóval töltöltt grillezett tintahal fekete rizottóval, levendulás parmezán chips-szel
Kreinbacher Brut Classic

4. Báránygerinc levendulás quatre epices-vel, újburgonyàkkal
Taschner Blanc de Blancs Chardonnay Brut 2010

5. Levendula floating island-őszibarack granite-törökméz tűzijáték
Francois President Brut 2013

Én ez alkalommal egy rusztikus, francia ételt hoztam, megidézve a provence-i, vagy akár a tihanyi levendulamezőket. Ezt a sütit otthon is könnyedén elkészítheti bárki, nem nagy ördöngösség. A sárgabarackos, mézes, áfonyás galette-t, én ezúttal megbolondítottam egy kis levendulavirággal is. Tudom, hogy ez a lila kis virág elég megosztó tud lenni ételben, így nem sokat tettem rá, csak épp annyit, hogy kapjon egy kis különleges aromát, így azoknak is bátran ajánlom, akik csak barátkozni szeretnének egyelőre vele. :) 

Hozzávalók (2 db kb. 20-22 cm átmérőjű galette-hez):

• 15 dkg kukoricaliszt
• 20 dkg dkg barna rizsliszt
• 4 púpos evőkanál étkezési keményítő
• 5 dkg kókuszcukor
• csipet só
• 1 teáskanál őrölt fahéj
• 12 dkg hideg vaj
• 2 egész tojás
• 2 tojás sárgája
• 1-2 evőkanál jéghideg víz

Töltelék:

• 25 dkg mascarpone
• kb. 60 dkg sárgabarack
• kevés levendulavirág (kb. 1 teáskanál)
• kb. 10 dkg áfonya
• kb. 5 bő evőkanál méz 
• kevés őrölt fahéj

A nyújtáshoz:

• kevés étkezési keményítő

A tésztához a száraz hozzávalókat összekeverem, elmorzsolom a kockára vágott hideg vajjal, majd hozzákeverem a tojásokat és a vizet is, és gyors mozdulatokkal sima tésztává gyúrom. Fóliába csomagolva legalább 1 órára a hűtőbe teszem pihenni. Közben kimagozom a sárgabarackot, a mascarponét kicsit kikeverem. A tésztát két részre osztom és már a sütőpapírra helyezve kinyújtom kb. fél cm vastagra és nagyjából kerek formára. Megkenem a mascarpone sajttal úgy, hogy a szélén üresen maradjon egy kevés hely, meglocsolom kevés mézzel, majd kirakom a sárgabarackkal, áfonyával, megszórom kevés levendulavirággal, megszórom fahéjjal, rácsorgatom a maradék mézet, a tészta széleit pedig körben felhajtom kissé. 180 fokra előmelegített sütőbe téve kb. 35 percig sütöm (nekem légkeverésen sült 170 fokon, de ez erősen sütőfüggő kinek hogyan!). 

Tippek:

Ez a tészta a fenti hozzávalókból kicsit morzsálódósabb lesz, már a készítés során is, erre készüljünk fel. Cserébe viszont gluténmentes és sütés után egyszerre lesz omlós és ropogós is. :) Ha nem akarunk nagyon óvatoskodni vele, érdemes több, kisebb adagot készíteni, így könnyebb bánni a tésztával. Ha mégis a nagyobb változatnál maradunk, érdemes eleve a sütőpapíron kinyújtani a tésztát, ezen elkészíteni mindent, majd így ráhúzni a tepsire az egészet, hogy véletlenül se törjön szét a nagy súly alatt a tészta. 

A sütemény nagyon finom egy gombóc citrom sorbet-tel vagy vaníliafagyival tálalva is!  

Nyárzáró gulyásparty a III. Nemzeti Gulyás Nap alkalmából és a(z egyik) záró édesség: Almás-diós-karamelles torta

(Tudom, ez nem gulyás-, hanem halászléfőző bogrács, de ahol főztem nem adódott más, csak ez.)

Szombaton volt a III. Nemzeti Gulyás Nap, amelyre én is nagy örömmel főztem egy gulyáslevest a nagy családnak. Így egyúttal megünnepeltünk elmaradt szülinapokat is, no és köszöntöttük az őszt is, és elbúcsúztunk a nyártól. Tudom, ez utóbbi nem úgy tűnik, mert még ma is jó meleg volt, de ettől még bizony szeptembert írunk. Szóval én főztem gulyáslevest, meg készítettem az alábbi tortát és még egy fetás-cukkinis muffint, amiről nem sikerült túl jó fotót készítenem, így lehet, hogy inkább nem teszem fel (bár finom volt nagyon). De a biztonság kedvéért Anyukám is készített egy csomó ételt, hátha éhen marad a társaság... Volt még gyümölcsleves is, sült csirkecomb, majonézes krumplisaláta gazdagon (főtt tojással, zöldborsóval) és egy csomó süti: almás és túrós lepény, mézes krémes, piskótás fehér- és étcsokis torta, rétes, sajtos rúd. Mondjuk voltunk is rá jó páran (16-an, ez a szűk család), de azért ez mégis csak sok(k) egy kicsit... :)

A gulyásfőzés nálunk egyébként hagyományosan Apukám feladata volt mindig. Persze nem otthon, hanem a telkünkön, Zsámbékon. Most átvettem tőle ezt a stafétát. Legalábbis ez alkalommal és a nővéreméknél én főztem meg. Meg mondom őszintén nem mértem patikamérlegen a hozzávalókat, csak úgy érzésre kerütek bele az alábbi hozzávalók:

A hagymát megpucoltam, felaprítottam, majd (szigorúan) bő zsíron megpirítottam kissé. Hozzáadtam egész és őrölt köményt, majd hagytam, hogy az egész kömény kissé "kipattogjon. Ekkor hozzáadtam a felkockázott marha és sertéshúst (most épp szürkemarha hátszín és sertéscomb), majd addig pirítottam, míg mindenhol szürkéssé vált a hús. Ekkor megszórtam bőven pirospaprikával, ezzel is kissé átpirítottam. Felöntöttem vízzel, adtam hozzá zellerzöldet (egész csokorban hagyva, így könnyebb kihalászni, amikor elkészült), egész paradicsomot és kicsumázott paprikát és sót. Hagytuk felforrni, majd bő 1 órát főztük. Ekkor hozzáadtam a felkockázott burgonyát és a sárgarépát, majd puhára főztem mindent. Közben külön kifőztem a tarhonyát, majdnem teljesen készre, leszűrtem és az utolsó pár percben ezt is hozzáadtam és készre főztem az egészet. Közben persze kóstolni kell, hogy minden íz a helyén van-e. Ill. a tüzet felügyelő kuktákat is ellenőrizni kell, hogy a sör és tűz mellett azért észnél legyenek... Ez az egyik Sógorom és Másik Felem volt. :)

Ezek után már csak egy nagy csapat éhes társaság szükségeltetik, akinek pedig az a kívánsága némi csípős paprika, ill. némi ropogós héjú, puha fehérkenyér és már lehet is falni a munkánk gyümölcsét, hangos nyammogások és ilyen mondatok elhangzása közepette, mint hogy: "Ez az évtized legjobb gulyáslevese!" 

És ezt a szakács vagy elhiszi, vagy betudja annak, hogy tényleg nagyon éhes volt a társaság... :)))

És íme a torta receptje, amit desszertként fogyasztottunk. És nem állok neki szabadkozni, hogy háááát... nem lett a legszebb... meg lehetett volna sokkal szebben is díszíteni, meg egyebek... Mert tőlem már ez megszokott és unalmas lenne (de egyébként tényleg így van :)) ).

Egyszerűen annyit mondok, ennyi tellett most tőlem, de az íze mindenért kárpótolt. Legkisebb keresztfiam pl. azt találta másnap mondani a nővéremnek, hogy ez a keresztanya egy cukrász. :) A kis drága! :)

Almás-diós-karamelles torta
Hozzávalók (25 cm átmérőjű kapcsos tortaformához):

A tésztához:

• 4 tojás
• 100 g vaj
• 120 g barna nádcukor  (vagy egyéb édesítő anyag, itt is spórolhatunk)
• 100 g darált dió
• 200 g liszt
• 1,5 dl 100%-os almalé
• 1 teáskanál sütőpor
• 1 teáskanál reszelt cukrozott narancshéj
• ½  teáskanál őrölt fahéj

Az almás krémhez:

• 1 kg alma
• 100-120 g cukor (vagy egyéb édesítő anyag, itt is spórolhatunk)
• 2 csomag Bourbon vaníliás pudingpor
• 2,5 dl 100 %-os narancslé

A karamellkrémhez:

• 20 dkg cukor
• 4 dl tejszín 
• 1 evőkanál vaj
• 2 evőkanál van. cukor
• 250 g mascarpone
• 1-1,5 zacskó Dr. Oetker zselatin fix (a nagy melegben a 1,5 volt a biztosabb, így jobb tartása volt a krémnek)

A díszítéshez (grillázshoz):

• kb. 10 dkg dió és kb. 12 dkg kristálycukor vagy nádcukor

A tészta elkészítése:

A sütőt előmelegítjük 180 fokra (én légkeverésen sütöttem 160 fokon). Egy kapcsos tortaforma alját kibéleljük sütőpapírral, az oldalát pedig kivajazzuk.

A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verjük, a sárgáját pedig jól kikeverjük a cukorral, vajjal, narancshéjjal, őrölt fahéjjal és az almalével. A lisztet átszitáljuk a sütőporral, majd összekeverjük a darált dióval és az ezt az egészet hozzákeverjük a tojássárgájás masszához. A fehérjehab 1/3-ával lazítjuk a tésztát, ezzel összekeverhetjük bátrabban is. Majd adjuk hozzá a maradék habot is, és óvatosan, hogy össze ne törjük a fehérjét, keverjük össze az egészet. A tésztát simítsuk bele a tortaformába, majd az előmelegített sütőben süssük kb. 30 percig, majd hagyjuk kihűlni.

Az almás krém elkészítése:

Az almákat megmosom, meghámozom, magházát eltávolítom, majd nagylyukú reszelőn egy lábasba reszelem. Hozzáadom a cukrot is, kb. 1/2 dl narancslevet és pár percig párolom. Közben csomómentesre keverem a pudingporokat a maradék narancslével, majd hozzáöntöm az almához és pár perc alatt besűrítem az egészet. Félreteszem és hagyom kissé kihűlni.

A karamellkrém elkészítése:

A cukrot megkaramellizálom, majd felöntöm a tejszínnel és kb. 10-15 percig csendes tűzön főzöm. Hozzáadok egy csipet tengeri sót és belekeverem a vajat is, majd hagyom langyosra hűlni. Ekkor habverővel elkezdem habbá verni a maradék tejszínt, majd belekeverem a zselatin fixet és kemény habbá keverem. A mascarponét szintén habverővel fellazítom egy kicsit, majd belekeverem a szibahőmérsékletűre hűlt karamellszószt. Végül beleforgatom a tejszínhabot is és félreteszem.

A díszítéshez:
A cukrot megkaramellizálom, majd hozzákeverem a kissé összetört diót. Hogy könnyebb legyen keverni, adok hozzá 1-2 evőkanál vizet is. Egy olajjal vékonyan kikent tepsire simítom vékonyan, majd ha teljesen kihűlt, késes aprítóban durva morzsásra dolgozom. Valószínűleg nem fog mind kelleni hozzá, de így legalább marad egy kevés csemegézni is.

A torta összeállítása:
A tortalap aljáról leszedem a sütőpapírt, kettévágom és visszateszem a kapcsos tortaformába az egyik felét (vagy már egyből a kínáló tálra helyezem). Ha valakinek állítható karimája van, annak egyszerűbb a dolga, mert nyilván a tészta egy kicsit összemegy sütés közben, és azt egyszerűbb rászorítani, hogy jól megtartsa a rá kerülő krémet. De ha ilyenünk nincs, akkor sem kell kétségbe esni. Egyszerűen két réteg fóliával tekerjük be a karimát és  így szorítsuk a diós tészta köré. Az alsó lapra simítsuk rá az almás tölteléket, majd rövid időre tegyük hűtőbe, amíg kicsit megdermed. Erre jön a karamellkrém, amiből hagyjunk annyit, hogy be tudjuk majd vonni vele a tortát. Ehhez legalább az 1/3-ára szükség lesz. Ha rátettük a felső lapot is tortára, és hagytuk kissé lehűlni az egészet, vonjuk be a maradék krémmel, végül díszítsük ízlésünk szerint a grillázsmorzsával.
Én a díszítéshez szerettem volna még krémes golyókat (fehércsokis bonbonok vagy ilyesmi) is készíteni, melyeket grillázsba hempergetek meg, ill. az almából is szebb díszítést szerettem volna kialakítani, de erre már nem jutott időm.

Tipp és megjegyzés:
Dió helyett más olajos maggal is készíthetjük, pl. mandulával vagy mogyoróval. Természetesen süthetjük kisebb formában is, akkor magasabb és takarosabb lesz a megjelenése.
Ja, és azt nem mondom, hogy a legkönnyedebb torta (bár egyáltalán nem olyan édes, mint amilyennek tűnik a leírás alapján). Tény, hogy ez is amolyan hedonista élvezet. De hát ettől is csak szebb lett az életünk! ;) Egyébként a karamelles részen kívül használhatunk egyéb édesítő anyagot is, hogy spóroljunk a szénhidrát- és energiatartalommal (pl. nyírfacukor stb.).

És a végére a vörös hold, ami már csak narancs színű volt, mire odajutottam, hogy lefotózzam.

És egy fent említett zsámbéki vegyes, melyen egy kis gulyás is ott figyel azért. Csak mert én úgy szeretem ezt a képválogatást.

A hétvégi kánikulai menüből néhány finomság: babfasírt és kivisorbet

Jókor jövök vele, mi? Kánikulai menü. Mikor már itt az elviselhető idő. De múlt hét végén még nagyon meleg volt, és én elfáradtam. Vagyis nem nagyon volt kedvem túl sok időt tölteni a konyhában és főzöcskézni, így az alábbi egyszerű, kevés "tűzhely mellett állást" igénylő mensüsort találtam ki. Mert enni azért csak kell valamit ilyenkor is.

És amit gyorsan összedobtam:

Előétel: Főtt kukorica

Főétel: Paradicsomos pita babfasírttal és tzatzikivel

Desszert: Kivi sorbet

Ebből ami lényeges, ill. aminek a receptjét hozom, és ajánlom figyelmetekbe az a babfasírt és a kivi sorbet. Mindkettő egyszerű, és nagyon finom!

Amúgy nyilván a legegyszerűbb menü a fenti. :) A kukoricát csak meg kell főzni és kész. Olvaszthatunk hozzá egy kis vajat és megszórhatjuk chilivel vagy petrezselyemmel is akár. A pita most bolti volt. Most már eszem ágában nem volt bekapcsolni a sütőt (nem úgy, mint előtte hétvégén: http://ildinyo.blogspot.hu/2012/07/hetvegi-falatozas.html ), pedig terveztem múlthét végére is egy falatozós estet a nővéremékkel. Szóval bóóti volt a pita. Én még az Aldiban vettem. De ha magunk készítjük, semmiből nem tart a pita dagasztásánál hozzáadni egy kis késes aprítóban krémesre-darabosra dolgozott aszalt paradicsomot és némi zöldfűszert ízlésünk szerint. Ebben kakukkfű volt azt hiszem. A tzatziki - vagyis ez inkább a "magyarosabb" tejfölös-joghurtos-fokhagymás uborkasaláta sem egy bonyolult étel, amit én most egy kis szárított bazsalikommal dobtam fel az elmaradhatatlan fokhagyma mellett, és még hozzálöttyintettem némi olívaolajat is.

Elsőként a kivi sorbet receptjét hozom, mert ezt már előző este is el lehet készíteni.

Kivi sorbet

Hozzávalók (kb. 1 literes dobozhoz elegendő):

• 250 g cukor (ízlésünk szerint és attól függően adagoljuk, hogy mennyire érett, édes a kivi)
• kb. 1,1 kg kivi
• 1 citrom leve 

A cukorból 2 dl víz hozzáadásával főzzünk cukorszirupot úgy, hogy a forrástól számítva kb. 5-10 percig gyöngyöztetve főzzük. Közben a kivit pucoljuk, alaposan mossuk meg, majd turmixoljuk le, és a 2/3-át passzírozzuk át. Azért így, mert rájöttem, hogy a kivi maggal az igazi bizony. Ha egy darab mag sem marad benne, semmi poén nincs benne. :) Tényleg! Persze ha úgy szeretnénk, megszabadíthatjuk az összes magtól. Szóval miután kész a cukorszirupunk, hűtsük langyosra, adjuk hozzá a kivipürét, a citromlevet és turmixoljuk át még egyszer, majd tegyük a fagyasztóba. Ahogy elkezdett fagyni, keverjük át néhányszor botmixerrel vagy villával.

Hogy őszinte legyek volt olyan, hogy én csak kb. 2x kevertem át villával és teljesen jó állaga lett úgy is (sőt, a fenti is ilyen a fotón).

Babfasírt
Hozzávalók:

• 1 kicsi vörösbab konzerv
• 1 kicsi fej lilahagyma apróra vágva, vagy kevés fokhagyma (de el is maradhat)
• 1 csokor petrezselyem
• kevés só, frissen őrölt bors
• 1 tojás
• kb. 10-12 bő evőkanál zabpehely
• A sütéshez kevés (olíva)olaj

A babot lecsöpögtettem, levét felfogtam. Egy késes aprítóba tettem a petrezselymet és előbb azt dolgoztam apróra, majd hozzáadtam a babot is, végül a zabpelyhet, a tojást és kevés sót, borsot is, ill. néhány kanállal a babkonzerv levéből is adtam hozzá. Félretettem rövid időre, hogy a zabpehely kicsit meg tudja szívni magát a nedvességgel, és ne legyen olyan lágy a massza. Végül serpenyőben felhevítettem az olajat és kis kupacokat tettem bele, majd mindkét oldalukat megsütöttem, végül papírtörlőre szedtem.

A langyos pitával, hideg tzatzikivel és paradicsommal tálaltam.

  

Hidegen tálalt kefires-kapros zöldbableves kovászos uborka levével megbolondítva

Ez a leves kitűnő ebben a nagy melegben (bár látványra elismerem, nem mutat túl sokat). Természetesen hidegen, mert a savanykás jellege szerintem simán megengedi, hogy így együk. Ráadásul most minden jól esik mindenkinek, ami hideg. Így, a több napos iszonyat hőségben meg aztán pláne. :)

A kovászos uborka lével történő savanyítása hirtelen ötlettől vezérelve jött, de nagyon jó ötletnek bizonyult. Remekül passzolt hozzá. A tálaláshoz még jó lett volna egy kis friss kapor, de pont elfogyott már nekem, így semmi zöld nincsen a képen Másik Felem legnagyobb bánatára. Ez a heppje, hogy minden ételfotón legyen egy kis zöld szín. :)

Hozzávalók:

• 400 g friss zöldbab (a végek levágása után mértem)
• 1 nagy fej hagyma
• 4 gerezd fokhagyma
• 1 sárga húsú paprika (lecsó, tv, ilyesmi)
• kb. 1,4 l vízben feloldott zöldségleves, kockából (DM-s bio, ízfokokozó nélküli szigorúan ;) )
• 3 evőkanál étkezési keményítő (vagy 2 evőkanál liszt)
• 1 nagy dobozos kefir (450 g-os)
• kb. 1 dl kovászos uborka lé
• (olíva)olaj, só

A hagymát és a fokhagymát finomra aprítjuk, majd az olajon üvegesre pirítjuk. Hozzáadjuk az alaposan megmosott, kb. 1,5 centis darabokra felvágott zöldbabot, majd ezzel is átpirítjuk kissé az egészet. Felöntjük kb. 1,4 l vízzel, sózzuk kissé, és beletesszük a kimagozott, félbevágott paprikát is. Ha felforrt a levesünk, hozzáadjuk a leveskockát is, majd egy keveset a kapor apróra vágott szárából is, majd puhára főzzük a babot. Közben elkeverjük a kefirben a keményítőt és a kovászos uborka levet, beletesszük a felaprított kaprot, behabarjuk vele a levest, majd kb. 1 percig forraljuk az egészet. Ha kész, két választásunk van. Botmixerrel elturmixolhatjuk az egészet, vagy egy részét darabosan is hagyhatjuk. Utóbbihoz - én így készítettem -, halásszuk ki egy edénybe a paprikát és merjünk hozzá a léből és a zöldbabból is, majd turmixoljuk simára, végül öntsük vissza az egészet a leveshez.

Tipp: 

Forró, fokhagymás-rozsos pirított kenyérkockákat is tálalhatunk mellé, vagy ropogósra sütött füstölt szalonnaszeletkéket/kockákat is akár.

Paprika, vagy paradicsom-confit

Ezt a receptet még nyáron próbáltam ki először, de akkor paradicsomból. Minap pedig vacsorára kaptam elő a pritaminparikás változatot, hogy kicsit feldobjam vele a sajtos kenyeremet. És akkor eszembe jutott, hogy ez is nagyon jó ajándék lehet akár a fa alá (persze máskor is). Hamar elkészül, és tapasztalatom szerint úgy 2-3 hétig vígan elvan a hűtőben. Így télvíz idején lehet, hogy érdemesebb paprikából készíteni, mert az kicsit ízletesebb. Én ilyenkor abból is a pritaminparikát ajánlom leginkább, bár biztosan nagyon finom a kaliforniai testvéréből is. A recept egyébként az egyik kedvenc vegetáriánus recepteskönyvemből származik, ahonnan a Különleges káposztaleves is. Nagyon jól fel lehet dobni vele egy szendvicset, vagy grillezett zöldséget, húst, de tésztamártásnak is remek. Én annyit módosítottam a recepten, hogy olívaolajat is adtam hozzá a végén, mert így nekem finomabb ill. tovább is eltartható.

Hozzávalók (1 db 2-2,5 dl-es üveghez):

• kb. 4-5 db pritaminpaprika vagy kb. 25 dkg paradicsom
• 1 vörös, vagy lilhagyma
• 1 evőkanál méz
• 3 evőkanál gyengébb fehérborecet (én rosso-t használtam)
• 1 jó nagy evőkanál aprított friss (nekem mindig van a fagyasztóban aprított állapotban) petrezselyem (vagy korianderzöld)
• só, frissen őrölt bors

A paradicsomot vagy a paprikát megmossuk, kicsumázzuk, majd feldaraboljuk. A paprikákat kicsi kockákra vágjuk, a paradicsomot lehet picit nagyobbra is (koktélparadicsomból is készíthetjük). A vöröshagymát is megpucoljuk, és vékony félkarikákra vágjuk, amit szintén elfelezhetünk. A mézet egy kis lábasban beforraljuk, vagyis karamellizáljuk. Rádobjuk a hagymát és kb. 1 percig kevergetve pirítjuk benne. Hozzáadjuk az ecetet, és 2-3 pericg pároljuk benne a hagymát. Hozzáadjuk a paradicsomot, vagy a paprikát és kb. 4-5 percig főzzük. A paradicsomnak elég rövidebb, a paprikának kicsit hosszabb idő kell, bár egy kicsit érdemes megőrizni a roppanósságát. Sózzuk, borsozzuk ízlés szerint. Legvégül belekeverjük a frissen felaprított fűszernövényt, majd annyi olajat öntünk hozzá, hogy kissé ellepje. Forró vízzel alaposan elmosott üvegbe töltjük. Ha nem használjuk fel egyszerre, tartsuk be, hogy mindig tiszta kanállal nyúlunk bele, mert így tovább tartható, hiszen az ecet és az olaj tartósítja valamennyire (persze a forró vízben csírátlanított üveg is ezen segít).