A következő címkéjű bejegyzések mutatása: borsikafű. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: borsikafű. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. október 13., szerda

Zöldbabos-morzsás csirke, csőben sütve

 

Maradék felhasználás eredményeként született ez a finom és könnyed kis főétel. A maradék jelen esetben a húslevesben főtt csirkemell volt és egy kevés sült csirke. Pontos recept megint nincs, csak úgy nagyjából mert ugye kinek mennyi a maradék. Amúgy tényleg gyorsan összedobható ez is. Aztán a sütőben hamar megvan, és addig is csinálhatjuk a dolgunk, mondjuk építhetünk egy parkolót a gyerekkel, meg kiteregethetünk... :)
Jah, és hát igen, nem épp egy fotogén kaja... De finom és ez a lényeg!

Először a pirított zsemlemorzsát készítettem el, amihez néhány evőkanál olívaolajon megfuttattam 2 duci gerezd, összezúzott fokhagymát. Hozzáadtam kevés kakukkfüvet, majd ment hozzá a kb. 2 kisebb bögrényi házi sózott és borsozott zsemlemorzsa (ami nem túl finomra volt darálva). Alaposan összekevertem, majd aranybarnára pirítottam. Közben kb. 1/2 kilónyi fagyasztott zöldhüvelyű zöldbabot, pár percig előpároltam pici olaj és víz hozzáadásával, kevés sót és borsikafűvet is hozzáadva. Egy lapos tűzálló tálat kikentem kicsit olajjal, megszórtam a pirított zsemlemorzsa egy részével, majd rákanalaztam egyenletesen elosztva a zöldbabot. Erre jött nálam a maradék hús, ami kb. egy kisebb levesben főtt csirkemell volt (és némi burgonya is), ill. sült csirkecomb, amelyeket felkockáztam és úgy osztottam el a tetején. Erre fektettem pár szelet mozarellát (lehet a csomagos is), majd újra megszórtam pirított zsemlemorzsával és 190 fokra előmelegített sütőbe toltam kb. 20 percre. Tálaláskor adhatunk mellé tejfölt is.

2010. július 19., hétfő

Kenceficék


Ilyen kolbász nélküli "kolbászzsíros" kencét tavaly készítettem először és nekünk nagyon-nagyon ízlett. Azóta már többször is terítékre került, csak mindig elfelejtettem róla írni. Az eredeti receptet a 100 legjobb vegetárius étek című szakácskönyvben találtam még régebben. A könyvbéli verzióban zöldpaprikából készül, és a sütés után kikerül belőle a hagyma és paprika is, mert ezeknek csak ízesítőszerepet szántak. Én viszont úgy gondoltam benne hagyom és leturmixolom. Így ugyan már lehet, hogy leginkább paprikakrémnek lehetne nevezni, de ettől még kolbász beütésű marad, ami az ízvilágát illeti. Szóval én bátran ajánlom, mert tényleg nagyon finom és "némileg" egészségesebbnek mondható (pláne egy gyereknek), mint mondjuk egy szelet párizsi... ;)

Kolbász nélküli "kolbászzsír"
Hozzávalók:
  • 1 nagy fej hagyma, félkarikára vágva
  • 4-5 duci gerezd fokhagyma, összenyomva
  • 2 nagyobb paprika, felkarikázva
  • kb. 1 dl olaj
  • pár evőkanál margarin (jó minőségű! vagy vaj a nem vegáknak) (Update: vagy leginkább kókuszsír a margarin helyett :) )
  • só (ha van füst ízű, azzal még finomabb), borsikafű, majoránna, őrölt kömény, pirospaprika
A hagymát az olajon elkezdjük pirítani, lehúzzuk a tűzről, hozzáadjuk a köményt, a majorannát, a pirospaprikát (mindegyikből kb. 1-2 teáskanál, a pirospaprikából lehet kicsit több is), és a fokhagymát, elkeverjük, hozzáadjuk a paprikát, ízlés szerint sózzuk is, és visszatesszük a tűzre. Pár perc alatt átpirítjuk, amíg összeesik a paprika, ízesítjük borsikafűvel, majd botmixerrel összepürésítjük és még melegen hozzákeverünk ízlés szerint margarint (vagy vajat). Ha csak olajat használunk hozzá (nyilván az a legegészségesebb), akkor nem lesz olyan jól kenhető, de nyugodtan próbáljuk ki úgy is.

Tipp: 
Kevés zöldfűszerrel, pl. aprított petrezselyemmel megszórva, akár tésztaszósznak is el tudom képzelni. Akár hidegen is. Használhatunk kókuszzsírt is teljes egészében a zsiradékok, ill. olaj helyett.


Az alábbi recept pedig, megint egy amolyan maradékfelhasználás eredményeként született. Volt egy kis maradék tököm, amit kaptam és elvileg azért adták, hogy rántsam ki, de nekem nem volt kedvem hozzá, ezért ezt a kencét agyaltam ki belőle. Nem egy hagyományos Bruschetta, vagy Crostini feltét, de szerintem mindenképp megéri kipróbálni. Ízlésünk szerint tehetünk bele más fűszert is, ill. készülhet pl. durvára/finomra tört tökmaggal 

Tökös-hagymás-szezámmagos kence
Hozzávalók:
  • 1 nagy fej hagyma, felkockázva (készülhet 1 csokor újhagymával is)
  • kb. 250 g főzőtök, apróra felkockázva (lehet cukkíni is)
  • olívaolaj
  • só, borsikafű, picike pirospaprika (csak a színe miatt, de el is maradhat akár))
  • 1/2 csokor petrezselyem, apróra vágva
  • 1 nagy marék szezámmag (száraz serpenyőben megpirítva)
A hagymát pár evőkanál olívaolajon megdinsztelem kissé. Hozzáadom a főzőtököt, ízesítem sóval, majd fedővel letakarom. Ha már majdnem megpuhult, hozzáadom a petrezselymet és a borsikafűvet is és készre párolom. Ha kész hozzákeverem a szezámmagot, majd hidegen, forró pirítósra, vagy kenyérre kenve tálalom. De akár le is turmixolhatjuk az egészet és adhatunk hozzá valamivel több szezámmagot is.

2009. december 10., csütörtök

Paradicsomos fehérbabsaláta, kakukkfüves csirkemellel


Ismét egy nyáron készített, ízeiben is a nyarat idéző étel. Legalábbis számomra. De mégsem mondanám, hogy kifejezetten csak nyári étel. Igaz a paradicsomnak már nincsen szezonja, de pár darab belefér még szerintem mindenkinek. Pláne úgy, hogy felturbózzuk kissé az ízét, amiből így tél derekán nem túl sok jut ugye szegénynek. Saját kreálmány ismét , szerintem nagyon finom (és azok szerint is, akik kóstolták). A képen látható, hogy némelyik babszem sötétebb, mint a többi. Ez azért van, mert amikor előszőr készítettem a bab egy része, fejtett bab volt. De másodszorra már sima konzervből készült, így sokkal egyszerűbb.

Hozzávalók:
  • 4 szelet csirkemell filé
  • kakukkfű
  • fokhagymagranulátum
  • füst ízű só (természetesen a sima is jó, én ezt egyébként már régóta kutattam, s végül a Vámház krt.-i Csarnok alagsorában található "fűszeres" boltban leltem rá, ezzel egyébként faszénen való sütés nélkül is elő lehet csalogatni "grilles" ízeket)
  • frissen őrölt bors
  • olívaolaj
A salátához (ebből kiadós adag lett nekem, úgyhogy felezhetjük nyugodtan):
  • 1 nagyobb vagy 2 kisebb fej lilahagyma
  • 2 doboz konzerv fehérbab (így a leggyorsabb)
  • 4-5 szem kisebb paradicsom
  • 2 evőkanál világosabb balzsamecet (nálam rosso, az Aldiban vettem, ennek hiányában jó a fehérborecet is)
  • 6 evőkanál olívaolaj
  • kevés a konzerv levéből
  • pici só, frissen őrölt bors
  • kb. 1 teáskanál borsikafű (vagy ízlés szerint)
A csirkemellet ízlés szerint befűszerezem, rövid ideig hagyhatom állni is. Addig összeállítom a salátát amivel szintén nincs sok probléma. A hagymát megpucolom, félbevágom, majd vékonyan felkarikázom. A paradicsomoknak kivágom a zöld részét (brrrr, de utálom, ha valaki rajta hagyja), majd feldarabolom kb. 1x1 centis kockákra. Szóval nem túl nagyra, de ne is túl kicsire. A babot leszűröm, az egyik konzerv levét felfogom egy pohárban. Egy tálban összekeverem a babot, a paradicsomot és a hagymát. A konzerv levéhez hozzáteszem az ecetet, az olívaolajat, kevés sót, borsot és a borsikafüvet, majd alaposan összekeverem és hozzáöntöm a salátához, majd azzal is átforgatom. Lefedem. Amíg sül a hús, hagyom összeérni az ízeket a hűtőben. A húshoz felmelegítek egy enyhén kiolajozott serpenyőt, majd pár perc alatt mindkét oldalán megsütöm a húsokat. Ne szárítsuk ki! Tényleg elég pár perc! A frissen sült húst, a salátával tálalom, ropogós héjú kenyér kíséretében.

2009. december 4., péntek

Pritaminpaprikás-magos szendvicskrém

Fotó 2011.
Azt hiszem, arról már korábban beszámoltam, hogy egyre inkább rossz véleménnyel vagyok a felvágottakról, virslikről stb. stb. Olyannyira, hogy én magam már hónapok óta nem eszem ilyet. Azt már mondanom sem kell, hogy a lassan 2 éves fiamnak ilyen jellegű étel még sosem csúszott le a torkán (hála a gondos odafigyelésnek). De ugye valamit azért csak eszik az ember a felvágott helyett. Sajtot meg körözöttet nem lehet mindig, ezért folyamatosan kísérletezgetem, hogy mikkel válthatnám ki ezeket a nátrium-glutamáttal, zselésítőanyaggal, sóval és egyéb, ki tudja milyen laboratóriumi adalékanyaggal telenyomott termékeket. Ez is egy ilyen kísérletnek az eredménye. Tudom, ilyenkor néhányan felsóhajtanak, hogy jah persze, akinek erre van ideje... El kell hogy keserítsek mindenkit, aki esetlegesen arra hajazott, hogy az idő kifogás lehet, mert nagyon hamar elkészült.

Hozzávalók (ebből 1 nagy tállal lesz, jó pár személynek elegendő):
  • kb. 4-5 dkg szezámmag
  • kb. 10-12 dkg hámozott napraforgómag (natúr, pörköletlen, vagy ha sós, ezt kalkuláljuk bele a végén)
  • 1 nagyobb fej hagyma
  • 4-5 gerezd fokhagyma
  • kb. 1/2 kg pritaminpaprika (de lehet vegyesen is: kápia, színes vastagabb húsú stb.)
  • örőlt kömény, borsikafű, só
  • olívaolaj
A magvakat száraz serpenyőben, külön-külön megpirítom. Ha a szezámmagot is pépesíteni akarjuk majd, akkor mehet együtt a kettő. A hagymát megpucolom, felkarikázom, majd elkezdem pirítani pár evőkanál olajon. Addig a paprikákat kimagozom, majd feldarabolom, de nem kell túl kicsire. Ez is mehet a hagymához az összezúzott, vagy apróra vágott fokhagymákkal együtt. Fűszerezem (a borsikafüvet csak a végefelé adom hozzá), majd jó pár percig, fedő nélkül pirítom-párolom. A napraforgót (ha a szezámmagot nem szeretnénk darabosan hagyni azt is tegyük bele) egy aprítóban elkezdjük aprítani, majd hozzáadjuk a hagymás paprikát is, és simára turmixoljuk az egészet, végül belekeverjük a szezámmagot is. Ha szükséges, utólag ízesítsük még, és ha túl sűrű lenne a magvak miatt, keverhetünk hozzá még egy kevés olívaolajat.

Tipp: Ha nem fogy el egyszerre ennyi, akkor egy forró vízzel tisztára mosott, csírátlanított üvegbe töltve, amelynek a tetejére löttyintünk egy kis olívaolajat, hogy elfedje az oxigéntől, pár napig eláll a hűtőben.

Fotó 2011.

2009. március 1., vasárnap

VKF XXIII. forduló nevezés 2. rész



És a másik recept, amivel a VKF XXIII. fordulójára szeretnék szintén nevezni.
Tökmagos-paradicsomos pesto
Hozzávalók (kb. 31-32 dkg-hoz):
  • 150 g olajban eltett aszalt paradicsom
  • tökmagolaj vagy extra szűz olívaolaj
  • 80-100 g tökmag (előre pucolt, enyhén sózott)
  • 2 gerezd préselt fokhagyma
  • szárított, őrölt medvehagyma
  • borsikafű
  • kevés só
  • frissen őrölt bors
A felsoroltakat (a paradicsomhoz annyi olaj kell, hogy összesen 200 g legyen az egész) késes aprítóban összeturmixolom, ízlés szerint fűszerezem, és már készen is van.
Ezt aztán tehetjük pl. kifőzött spagetti tésztára. Ám akkor előtte érdemes egy kevés tejszínnel higítani és egy kicsit felforralni, majd így önteni a tésztára, egy kis frissen forgácsolt parmezán sajt kíséretében. Vagy készíthetünk egy kelt tésztát, és ebbe tehetjük mint töltelék, majd csiga-bigákat gyárthatunk belőle (lásd a fenti képen).