Csicseriborsó-saláta gazdagon

Hát (tudom, háttal nem kezdünk mondatot :P ) akkor csapjunk is bele a lecsóba, akarom mondani  a salátakészítésbe. Ha már tavasz van, vagy mi. :) Kisebb kihagyás után megújult energiával itt volnék és igyekszem hozni Nektek a finomabbnál finomabb tavaszi ételek receptjét. Elsőként ezt a gazdag csicseriborsó-salátát, mely a március Kifőztük magazinban jelent meg. Pár perc alatt elkészül és vacsorára pont jó is lesz.

Hozzávalók:

• 40 dkg főtt csicseriborsó (konzerv)
• 20 dkg feta sajt
• 1 piros kaliforniai paprika
• 1 avokádó
• 20 dkg vékonyra szeletelt füstölt húsos szalonna 

Az öntethez:

• 1 citrom leve
• 3 evőkanál olívaolaj
• frissen őrölt bors

A csicseriborsót szűrőben lecsepegtetjük és átmossuk. A fetát felkockázzuk. Az avokádót kettévágjuk, magját eltávolítjuk, meghámozzuk, a húsát és a paprikát kockára vágjuk. A szalonnát felcsíkozzuk, és serpenyőben ropogósra sütjük. A hozzávalókat óvatosan összeforgatjuk, majd meglocsoljuk a citromból, borsból és olívaolajból kevert öntettel.

Tipp:

A salátát tovább gazdagíthatjuk vékonyan felszeletelt lila hagymával és/vagy füstölt sonkával, kolbászdarabokkal. 

Rakott bur.... akarom mondani patisszon

Ez egy nagyon finom rakott patisszon volt! Még Másik Felemet is egy pár pillanatig átvertem, de nem hagyta magát, ismer már és tudja, hogy mindig valamit trükközök az ételekkel (főleg mostanában). :) A trükk ellenére vagy inkább ennek köszönhetően neki is nagyon ízlett az étel! És szerintem teljesen összekeverhető volt a rakott burgonyával. És hogy miért jó, ill. jobb így készíteni patisszonnal burgonya helyett? Egyrészt azért, mert az egész adagon kb. 500-600 kalóriát és legalább 100 g szénhidrátot lehet spórolni. Másrészt a tojások, a sonka és a sajt hozzáadásával növeljük a fehérje és zsírbevitelt, ami nagyon tápláló, tovább is tart a jóllakottság érzés és hamarabb is telítődik meg vele az ember. De mégsem érezzük úgy magunkat miután elfogyasztottunk egy adagot, hogy rögtön "felborulunk". Szóval megéri kipróbálni, csak ennyit mondhatok! :)

Rakott patisszon
Hozzávalók (étvágytól függően kb. 5-6 személyre):

• 2 nagyobb patisszon (összesen kb. 1,4 kg volt)
• 15-20 cm-es füstölt kolbász
• 100 g vékonyan szeletelt falusi sonka
• 6 főtt tojás
• 4 nyers tojás
• reszelt (pl.) ementáli sajt
• só, bors
• liba v. kacsazsír

A patisszonokat mossuk meg, vágjuk ketté, kanállal kaparjuk ki a magját, majd hámozzuk meg és vágjuk kisebb szeletekre (a szeleteket is daraboljuk fel kisebbre esetleg, így könnyebb lesz majd a sütőtálban elosztani). Tegyük egy nagy fazék sós vízbe, majd főzzük elő, ami azt jelenti, hogy forrástól számított kb. 5-8 percig forraljuk, majd szűrjük is le egyből, ha elkészült. A sütőt melegítsük elő kb. 200-210 fokra (légkeverésen 190 fokon sütöttem, de minden sütő más). A tojásokat és a kolbászt szeleteljük fel, a sonkát vágjuk csíkokra. A nyers tojásokhoz adjunk egy kevés vizet (kb. 1/2 dl-t), picit sózzuk, borsozzuk, verjük fel egy kissé és keverjük hozzá a reszelt sajtot (nem mértem pontosan, úgy 1 jó nagy marékkal adtam hozzá, mert csak épp ennyi volt, de mehet hozzá több is). Egy nagyobb sütőtálat kenjünk ki zsírral és kezdjük el a tálba rétegezni a hozzávalókat. Alulra és felülre is a patisszon kerüljön ill. hagyjunk néhány csík sonkát a tetejére is. A patisszonos és a tojásos részt egy kicsit sózzuk is közben, de csak óvatosan, hiszen a sonka és a kolbász is sós már. Végül öntsük rá a tojásos keveréket az egészre és egyengessük el. A reszelt sajt fent fog maradni a tetején és pont így lesz jó. Ha szeretnénk, nyugodtan szórjunk még rá utólag. Tegyük az előmelegített sütőbe és kb. 40 percig süssük, vagy amíg szépen megpirul rajta a sajt.

Megjegyzés:
Melegen is jól vágható és szedhető, de hogy ne csapjak be senkit, a fotón látható kocka másnap lett fotózva, mert már nagyon éhesek voltunk, mire elkészült. :)

Újabb tavaszi menü a kicsit hidegebb napokra

 

Szóval egy újabb menüsor, gyors fotókkal, egy kevés szezonális hozzávalóval és némileg melengetően. Az epres szelet, na igen, szegényke... :D Szóval az úgy volt ezzel a sütivel, hogy nagy fiamnak ígértem gyereknapra egy epres sütit, de mire a piacon odajutottam, már nem maradt pénzem eperre... De az ígéret csak szép szó... Ha megtartják! Szerencsére találtam a mélyhűtőben egy nagy marék epret, így az enyém ezzel készült, ezért nem került rá még díszítésként sem. De a fiúk annyira örültek neki, és úgy ízlett nekik, hogy két pofára falták és csak annyit mondtak: Kérek mééég! :) Na és persze azért a többit sem vetették meg... :) Először a süteményt írom le, hiszen célszerű előbb ezt elkészíteni.

Kókuszos szelet eperkrémmel
Hozzávalók:
Az alaphoz:

• 8 tojás
• 15 dkg kókuszreszelék
• 4 evőkanál xilit v. eritrit
• 4 evőkanál édesítőpor (szaharin alapú, süthető)
• 1,5 dl meleg víz
• 2 púpos evőkanál kókuszzsír
• 1 vaníliarúd kikapart magjai

Az epres krémhez:

• 1,5 dl eperpüré (kb. 1 jó nagy marék eperből)
• 200 ml sűrű kókuszkrém (Cocomas)
• 200 ml tejszín
• 1 tasak Zselatin Fix
• ízlés szerint kevés édesítő

A tetejére:

• 150 g étcsokoládé (min. 70 %-os)
• 1 evőkanál kókuszolaj (zsír megolvasztva)
• kevés klókuszreszelék

Egy 28x35 cm-es tepsit kibélelünk sütőpapírral, a sütőt előmelegítjük 180 fokra (én légkeverésen sütöttem 160 fokon). A tojások fehérjét egy csipet sóval habbá verjük. A sárgáját is addig keverjük a xilittel, az édesítővel, és a vaníliamagokkal, míg fekete pöttyös és világossárga lesz. Hozzákeverjük a meleg vizet, az olvadt kókuszzsírt, majd a kókuszreszeléket is, végül a habbá vert fehérjét is óvatosan beleforgatjuk. A tésztát az előkészített tepsibe simítjuk (ne ijedjünk meg a víz egy kicsit elválhat a kókuszos tésztától, de szépen össze fog sülni), majd az előmelegített sütőben kb. 25-30 percig sütjük. 
Amíg hűl, elkészítjük a krémet:
A tejszínt habbá verjük, majd hozzáadjuk a Zselatin Fixet is és az édesítőt. A kókuszkrémet is hozzáadjuk és azzal is keverjük egy kicsit. Végül beleforgatjuk az eperpürét is, és amíg a tészta kihűl a krémet a fagyasztóba tesszük, hogy kenhető legyen. 

A tésztáról lehúzzuk a sütőpapírt, visszahelyezzük rá a tésztalapot - így könnyebb lesz bevonni a krémmel és a csokival is -, elosztjuk rajta a krémet és a hűtőbe tesszük rövid időre. A csokoládét megolvasztjuk, hozzákeverjük a kókuszolajat, majd egyenletesen rácsorgatjuk a krém tetejére. Hagyjuk kicsit megdermedni, a tetejét megszórjuk kevés kókuszreszelékkel, majd tálalásig hűtőbe tesszük. Kockára vágva tálaljuk. Citromfűvel vagy mentalevelekkel is díszíthetjük.

Tippek:

Hagyjuk el teljesen a tejszínt és használjunk csak kókuszkrémet hozzá, amiből habszifon segítségével készíthetünk habot az eperrel együtt. Ha nem használunk tejszínt a Zselatin Fixhez, nem tudom működik-e, így lehet hogy jobban járunk, ha sima zselatint adunk hozzá.

A krémbe keverjünk néhány szem apró kockára vágott epret is és a díszítéshez is használjunk epret. 

A tésztához keverjünk 5 dkg kockára vágott étcsokoládét.

Spenótkrémleves szerecsendiós felhőkkel
Hozzávalók:

• 1 fej hagyma
• 2 evőkanál vaj
• 1 csomag (500 g) fagyasztott spenót
• 4 gerezd fokhagyma
• 2 dl mandulatej
• 2 tojás sárgája és fehérje külön
• 1 bio zöldségleves kocka (DM-es, ízfokozó nélküli)
• só

A hagymát vágjuk kockára, 1 evőkanál vajon pirítsuk meg a 2 gerezd fokhagymával együtt. Adjuk hozzá a kiolvasztott spenótot, majd engedjük fel 1 liter forró vízzel, ízesítsük sóval, a leveskockával és forraljuk fel. A tojások sárgáját keverjük el a mandulatejjel, majd adjuk a leveshez a maradék két összezúzott fokhagymával  és a maradék vajjal együtt, végül turmixoljuk össze alaposan. A fehérjét 2 nagy csipet sóval verjük habbá, reszeljünk hozzá szerecsendiót is ízlés szerint, majd kiskanállal szaggatva főzzük ki forrásban lévő vízben a galuskákat, mintha madártejhez készítenénk. A levesre kanalazva tálaljuk. 

Tipp:
Mandulatejet házilag is készíthetünk. Áztassunk 1 bögre nyers mandulát 1 éjszakára vízbe. Másnap öntsük le róla az áztatólevet, engedjük fel vízzel, majd turmixoljuk simára. Vizet annyit adjunk hozzá, amennyire szeretnénk hígítani, kb. 6-7 dl-t. Használat előtt szűrjük le. Hűtőben 2-3 napig tartható.

Kolbászos-füstölt sajtos karajszelet újhagymás-(új)fokhagymás tört édesburgonyával
Hozzávalók:

• 8 szelet sertéskaraj
• só, frissen őrölt bors
• kb. 12 vastag karika lángolt kolbász
• 8 vékony szelet füstölt sajt
• 2 evőkanál libazsír

A körethez:

• kb. 1 kg édesburgonya
• 3 evőkanál libazsír
• 1 csomag újhagyma
• 4 gerezd új fokhagyma
• só

A sütőt melegítsük elő kb. 190 fokra. A karajszeleteket kissé klopfoljuk ki, de éppen csak annyira, hogy a rostok fellazuljanak egy kicsit. Sózzuk-borsozzuk, majd egy serpenyőben, libazsíron süssük elő mindkét oldalukon kb. 1-1 percig. Tegyük a hússzeleteket tepsire, osszuk el rajtuk a kolbászszeleteket, fedjük be a sajttal, majd süssük kb. 20 percig, vagy amíg a hús átsül és a sajt megpirul kissé.

A körethez pucoljuk meg az édesburgonyát és vágjuk kisebb kockákra. Az újhagymát tisztítsuk meg, majd karikázzuk fel és egy nagyobb serpenyőben süssük elő kevés libazsíron, majd szedjük ki és tegyük félre. A maradék libazsíron süssük puhulásig az édesburgonyát, közben sózzuk is, az utolsó pár percben adjuk hozzá az összezúzott fokhagymát is. Ha megpuhult a burgonya kicsit törjük össze, rusztikusan darabosra. Keverjük hozzá az újhagymát is, majd a kisütött hússal tálaljuk.

Bohóckodás a mélyhűtő átvizsgálása után: Lila káposzta-krémleves

Ez is eltűnt, akkor ezzel is megpróbálkozunk újra... :(

 

Na igen, valaki piros orrot nyom az arcába én meg csak így... :) Előre szólok, ez nem valami rossz vicc! Főleg, ha megtudjátok, milyen alapanyagból készült! És nem, a fenti nem egy vörösboros meggyleves, lila káposzta levesnek álcázva. Kutattam-kerestem a mélyhűtőmben egy alapanyag után, és rábukkantam egy doboz lila káposzta pasztillára. Nem, ez nem olyan... :) Ill. de, részben... Szóval igen, fűszerezett, meg előre elkészített, de szerencsére adalékanyag mentes legalább, még ha nem is olyan, mint a frissen készített. Na csak mentegetőzöm itt... :) De ha már volt, el kellett használni mindenképpen. Levesem nem volt éppen, ezért végezte most így. És azt kell hogy mondjam, nagyon jó lett! Hogy feldobjam, és ellensúlyozzam az édeskés ízét, kisütöttem hozzá egy kevés kolbászt is. Tulajdonképpen egyfajta kolbászchipset készítettem (persze ez a fotón nem látszik most). A káposztában egyébként voltak almadarabkák is, és még a fűszerezése is elég közel állt ahhoz, ahogy én szoktam készíteni a párolt változatot, így nem féltem beletenni a szegfűborsot sem. Természetesen elkészíthető friss lila káposztából és almából is (még ha ezek most nem is a legszezonálisabbak éppen), csak akkor ugye tovább tart. Én akkor a szokásos módon elkészíteném a párolt káposztát, ezt engedném fel levessel, és sűríteném be egy kis keményítős tejszínnel, majd turmixolnám le.

Hozzávalók (kb. 3 személyre):

• 1 kisebb fej lilahagyma
• 450 g-os Iglo (ingyééé reklám :) ) lila káposzta pasztilla
• kevés olaj
• só, bors, cukor
• őrölt szegfűbors
• kb. 500 ml zöldség/húsleves (nekem adalékmentes leveskockából)
• kb. 250 ml tejszín
• 1 púpos evőkanál keményítő
• A kolbászchipshez: személyenként pár szelet vékonyra vágott kolbász

A lilahagymát felaprítom, kevés olajon megfuttatom, majd hozzáadom és pár perc alatt fedő alatt átpárolom, a kissé kiengedett káposztapasztillákat. Felengedem a levessel, adok hozzá pár tekerésnyi borsot, őrölt szegfűborsot, kevés cukrot, majd felforralom. Hozzáadom a keményítővel elkevert tejszínt, még egyet forralok rajta, majd alaposan elturmixolom. Kóstolom, és ha szükséges adok még hozzá sót, ill. cukrot, hogy kerek legyen minden.

A hozzá kínált kolbászchipshez, a sima száraz kolbászt vékony szeletekre vágom, majd egy serpenyőben ropogósra sütöm. Én a kisült zsírjából is tettem egy keveset a levesre. Hogy igazi tavaszi, könnyed kaja legyen... :D

Medvehagyma: két recept-ötlet

...ha épp nem nyersen akarjuk a vajas kenyerünkre tenni, vagy épp nem találtuk meg  a nekünk valót az egyre több, és egyre jobb felhasználási ötletek és receptek között (bár szerintem megint nem a spanyol viaszt találtam fel).

Ajjaj, egyszer már csak utolérem majd magam (igyekszem-igyekszem... nagyon...)... Addig is 2 ötlet, ha netalántán a hétvégi vásárlás alkalmával bevándorolna a kis kosárkánkba egy csomag medvehagyma, avagy egy kis vadfokhagyma is. Két gyors kis étel, egyik gyorsabb, mint a másik. A kevésbé gyors recepttel kezdeném, ami leginkább akkor jön jól, ha min. egy jó étvágyú férfiember is tartózkodik a közelünkben, mert igen kiadós adag lesz (legalábbis a mostanság mért étvágyamhoz mérten :S). 

Medvehagymás frittata

Hozzávalók:

• 500 g fusilli tészta (durum)
• kb. 10 tojás (nagyobbak)
• 2 igen nagy marék nagylyukú reszelőn reszelt, kemény sajt (lehet füstölt is, keveset tegyünk félre a tetejére)
• 1 vastagabb szál újhagyma
• kb. fél köteg medvehagyma
• só, frissen őrölt bors
• kevés (olíva)olaj a sütőedényhez 

A tésztát a csomagoláson lévő használati utasítás szerint megfőzzük. Közben előmelegítjük a sütőt kb. 190 fokra. Kiolajozunk vékonyan egy magasabb falú, nagyobb, hőálló tálat. Leszereljük a sajtot, felkarikázzuk az újhagymát, felvágjuk vékonyabb csíkokra a medvehagymát. A tojást elhabarjuk kissé  kevés sóval, borssal, hozzáadjuk a kifőtt, leszűrt tésztát, a reszelt sajtot, az újhagymát és a medvehagymát, majd jól összekeverjük, a tűzálló tálba öntjük, a tetejére szórunk kevés reszelt sajtot, majd az előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt megsütjük (sütőfüggő, a lényeg, hogy megszilárduljon a tojás).

Teljesen pontos adatokkal, vagyis mennyiségekkel sajnos nem tudok szolgálni ennél a receptnél, mert ismét csak egy hirtelen felindulásból elkövetett ebédről volt szó, ami leginkább a hűtő gyorsan felhasználandó alapanyagait vette számba. Jól sült el! Szóval jöhet ide is, ha mást nem emlékeztetőnek, vagy ötletadónak. :)

Sült medvehagymás zöldségek sült kolbászgombóckákkal

Hozzávalók:

• sütni való kolbász
• cukkini
• gomba (nálam egyszerű csiperke most)
• paradicsom (ha nincs friss, lehet konzerv hámozott is, ha egész daraboljuk fel kissé)
• paprika
• medvehagyma
• hagyma (újhagyma)
• olívaolaj
• só, bors

A zöldségeket ízlés szerinti nagyságúra feldaraboljuk. A sütnivaló kolbászból kis gombócokat nyomkodunk ki (utána még formázhatunk is rajta, hogy még takarosabb legyen, én sietősre vettem a figurát és csak kinyomkodtam... :D), és megsütjük kevés olaj vagy zsiradék hozzáadásával (a kisűlt zsír kihűtve, nagyon finom kenyérre kenve, de gondolom ezzel nem mondok újdonságot :D). A hagymát kevés olajon megpirítjuk, majd mindigen egyes hozzávalót rövid ideig sütve-párolva adjuk hozzá a többit: paprika, gomba, cukkini, paradicsom. Közben sózzuk, borsozzuk és legvégül a medvehagymát is hozzáadjuk, és pirítsuk, amíg kissé összeesik. Nem kell egyiket sem sokáig párolni, jobb, ha a frisseségüket (végtére is tavasz van, vagy mi fene...) megőrzik.

Tipp: üthetünk rá pár tojást is pl., az is jól megy hozzá és még kiadósabb lesz. 

Szíves ötletek

Tudom, hogy sokakat kiver víz a Valentin-nap, nálunk leginkább Bálint-nap körüli mizériától, de én akkor sem úgy gondolok erre a napra, mint valami "nyugat majmoló buta ünnepre". Már hogy lehetne az egyáltalán egy szeretetről, szerelemről szóló ünnep??? Ez leginkább hozzáállás kérdése szerintem. Senkinek nem kötelező ilyenkor bármi olyat tenni, ami ellenkezik a nézeteivel. Teszem azt, megajándékozni azt, akit szeret. Ráadásul olyan dolgokkal, melyek még örömet is okoznak. :D Amúgy sosem értettem igazán, amikor azt kifogásolták mások, hogy miért csak ezen napon lehet szeretni!? Én ilyenkor visszakérdezek, miért csak karácsonykor lehet meghitten együtt a család, vagy miért csak anyák napján lehet az anyákat, vagy gyerek napon pedig a gyerekeket köszönteni, és sort még nyugodtan lehetne folytatni.... Nem, egyáltalán nem csak ezeken a napokon lehet ezeket a dolgokat megtenni. De miért baj az, hogy van egy nap, amikor a szerelmesek megajándékozzák egymást? Annak mondjuk én sem vagyok híve, hogy ilyenkor méregdrága dolgokat vásárolgassunk egymásnak, aminek különösebb értelme sincsen. Inkább készítsünk ilyenkor valamit, pl. valami finomat azoknak, akiket szeretünk. Egyébként én úgy gondolom, hogy ezen a napon igenis nem csak a szerelmünket lehet megajándékozni, hanem simán azt is, akit csak úgy szeretünk. Miért ne? Hát íme két roppant egyszerű ötlet ez alkalomra.

A Bálint-napról bővebben itt olvashattok.

Elsőnként egy pizza, melyből miért ne lehetne ez alkalomból szívet formázni? Egyszerűen csak húzgáljuk, igazítsuk szív formára.

Hozzávalók:

• 300 g kenyérliszt (vagy sima fehér liszt kb. 1 nagy evőkanálnyi búzasikérrel)
• 200 g rétesliszt
• 1 csapott evőkanál finom tengeri só
• 7 g-os tasak szárított élesztő
• 1 teáskanál barnacukor
• kb. 300-350 ml langyos víz
• kb. 2 evőkanál olívaolaj

A fenti hozzávalókból tésztát dagasztunk, majd legalább 1 órát kelesztjük. Én éjjel dagasztottam be, és ment a hűtőbe másnap reggelig, majd délelőtt kivettem és szobahőmérsékletűre melegítettem. Kinyomkodtam belőle kissé a levegőt, majd újabb fél óra pihi következett meleg helyen, letakarva. Utána mehetett a formázás, megpakoltam a lenti dolgokkal és a legalább 220-230 fokra előmelegített sütőbe ment sülni. Legjobb ha a tespit (vagy amiben sütjük) is elő tudjuk melegíteni, majd erre tesszük rá a megpakolt pizzát.

A pizza mártáshoz:

• konzerv (vagy friss) hámozott paradicsom, vagy paradicsompüré (nem sűrített, hanem passatta)
• egy kevés sűrített paradicsom vagy olajban eltett, aszalt paradicsom, hogy teltebb legyen az íze
• só, frissen őrölt bors
• oregáno, bazsalikom
• kevés hagyma és fokhagyma
• extra szűz olívaolaj

Én ezt nem szoktam összefőzni, még akkor sem, ha az egyébként úgy szokás. Én szeretem megőrizni a bele kerülő hozzávalók frissességét.

A feltéthez: ízlés szerint bármi. Nálam most pár karika kolbász, pár szelet sonka, és egy zöld olajbogyóból készült krém (zöld olajbogyó, fokhagyma, bors, rozmaring és kakukkfű, mindezek késes aprítóban krémesre dolgozva kevéske olívaolajjal). És persze a végére sajt (legjobb lett volna mozzarella, de az most az nem volt, de egyáltalán sajt is alig akadt itthon éppen).

A fenti édesség pedig nem más, mint egy roppant egyszerűen, tényleg pillanatok alatt összedobható keksz-, vagy sütimorzsa alapú falatnyi finomság. Ez is inkább egy ötlet, mintsem komoly recept vagy ilyesmi. 

Hozzávalók (pontos mennyiségeket nem tudok írni, csak úgy szemre tettem bele mindent):

• kakaós sütemény (kevert tésztás, piskótás stb.) vagy kakaós keksz
• narancslekvár
• kevés olvasztott vaj
• marcipán (ehhez jó akár a csokival bevont is)
• kakaópor
• a díszítéshez: szívecskés szórócukor vagy pl. fehér csokiforgács

A fenti hozzávalókat késes aprítóba tettem, majd formázható masszává dolgoztam. Formába nyomkodtam, majd díszítettem. Akár kézzel is formázhatunk szíveket, ha elég ügyesek vagyunk és van kedvünk vele egy kicsit szöszmötölni.

Tipp:

A süteményeket étcsokoládéval is bevonhatjuk és pálcikára tűzve így Cake pops lesz belőle.

Két elmaradt recept: Medvehagymás-paprikás spanyol omlett és Csőben sült tojásos kenyérrel töltött paprika

Még tavasszal készült ez a tortilla, a korábban készített "natúr változat" alapján. Akkor egy szombat délelőtti piacozásból hazaesvén, feltuningoltam némi összeaprított medvehagymával, összedarabolt, megmaradt salátalevéllel és kockára vágott paprikával is. Ezeket akkor tegyük az ételbe, amikor már majdnem megpuhult a burgonya (a paprika előbb is belekerülhet). Bár a fotók nem lettek a legjobbak, mert tényleg evés közben, gyorsan fotóztam csak le, de azért írok róla, hogy megmutassam, tényleg rengeteg dologgal lehet felturbózni ezt az ételt. És még akkor is fejedelmi lakomát csaphat belőle az ember, ha tényleg nem túl sok ideje maradt az ebéd elkészítésére. Lévén, hogy a medvehagyma szezonnak már régen vége van, tehetünk bele helyette pl. spenótlevelet, amihez természetesen akkor némi összezúzott fokhagyma is dukál. 

A lenti ételt pedig még tavaly nyár végén készítettem (hát igen, csak akkor épp nem blogoltam). Volt egy időszak, amikor rengeteg paprikát kaptunk rokonoktól, innen-onnan, és már nem tudtam mit kitalálni belőle. Gyors ebédnek készült ez is, de szerintem vacsorára is ideális lehet. Szerintem még hidegen is, vagy legalábbis szobahőmérsékleten is finom. Egy könnyű salátát is tálalhatunk mellé, ill. a kolbász helyett, akár húsos füstölt szalonna is kerülhet bele. 

Csőben sült töltött paprika

Hozzávalók:

• 4 nagyobb paprika (nálam piros és narancs színű), kicsumázva, félbevágva
• kb. 10 dkg szikkadtabb kenyér, kisebb kockákra vágva
• kb. 2 tojás
• só, bors, oregáno
• 10 centis paprikás kolbász, apróra felkockázva
• opcionálisan kerülhet bele: apróra vágott hagyma, fokhagyma, petrezselyem, bazsalikom 
• kevés reszelt sajt (pl. mozarella)
• néhány szem koktélparadicsom
• a tetejére kb. 10-15 dkg mozarella
• kevés olívaolaj a sütőedénybe

A sütőt előmelegítjük 180-190 fokra. A tojást összekeverjük a fűszerekkel, esetleg egy pici tejjel, tejföllel, lazíthatunk rajta eg kicsit. Ekkor tegyük hozzá az opcionálisan választható dolgokat is. A tojásba beleáztatjuk a kenyérkockákat és hozzákeverünk kevés lereszelt sajtot és a kolbászkockákat is. Enyhén kiolajozott tűzálló tálba, helyezzük el a félbevágott paprikákat, majd osszuk el bennük a tölteléket, szórjuk meg a reszelt mozarella sajttal, majd helyezzük el rajta a félbevágott koktélparadicsomokat és süssük szép aranysárgára.

Rusztikus kolbászos-újburgonyás gombaleves

Múlt heti gombafelhasználás másik eredménye. Olyan dobáljuk bele a fazékba, amit jónak látunk alapon. Ahogy így ránézek a képre, elég őszies hangulata van. De nem baj. Ízre nem volt az. És hogy mitől rusztikus? Hát csak rá kell nézni: mindent csak úgy durván vagdostam bele, és természetesen eszembe sem jutott megpucolni az újburgonyát. Különben is, ha nem újkrumpliról van szó, szerintem akkor is jó rajta hagyni a héjat néha. Már úgy értem a rusztikusabb ételeknél, és persze csak akkor, ha nem túl vastag héjút választunk. Nekem legalábbis nagyon tetszik így. Erre egy múltkor készített levesnél jöttem rá. Kéretik nem hülyének nézni emiatt, mert tényleg finom. (Most alapvetően nem az újkrumpliról beszéltem, ill. írtam, mert azon persze, hogy rajta hagyjuk a héját). Különben is a héjában van a vitamin. :)

Az alábbi leves persze még finomabb lehet, ha vegyes erdei gombát használunk fel hozzá, és persze minél többfélét. Ha más nem, egy kis szárított vargánya, rókagomba, vagy valami ilyesmi kerülhet bele. Ebből kevesebb is elég, és mégis feldobja az egyszerűbb ízű csiperkét (a szárított gomba áztatólevét mindenképp tegyük bele a levesbe). De így, egyszerűen, csak barna csiperkéből is nagyon finom volt egyébként. 

   

Hozzávalók:

• 3-4 nagyobb sárga újburgonya
• kb. 8 közepes barna csiperke gomba
• kb. 20 centis darab parasztkolbász
• 1 fej hagyma
• 4-5 gerezd fokhagyma
• 1,5 l erőleves, vagy sós, natúr vegamixes víz
• frissen őrölt bors (én tettem bele Kotányi féle vargányagombás fűszersót is, ebben borsikafű is van)
• kevés olívaolaj
• petrezselyem

A gombát és a burgonyát megtisztítom, majd nagyobb darabokra vágom. A hagymát megtisztítom, majd felkockázom. A kolbászt félbevágom, majd felszeletelem (persze a "bőre" nélkül). A hagymát egy egészen kevés (a kolbász is ki fogja adni a zsírtartalmát) olajon elkezdem pirítani. Hozzáadom az összenyomott, vagy apróra vagdosott fokhagymát, a kolbászt, majd a burgonyát és a gombát is. Kissé átpirítom őket, ízesítem kissé sóval, borssal, majd felengedem a levessel és puhára főzök mindent. Az utolsó percekben hozzáadok némi felaprított petrezselymet is, és tálaláskor is megszórom egy kevéssel. (Tuti, hogy ezt a petrezselyemmániát Anyukámtól örököltem. Ő szór mindig egy kis tavaszt a levesbe. De nem baj, mert finom!)

Tortilla de patatas, azaz a spanyol krumplis rántotta

Egy meg nem született lélek emlékére....

Tavaly december 1.-jén egy rendkívül megrendítő dolog miatt kórházba kellett vonulnom, hogy megműtsenek. Bár a műtét maga, igen rövid volt, mégis altatásban kellett, hogy elvégezzék. Persze ez engem kicsit jobban kiütött talán, mint kellett volna. Másik két szobatársamat később műtötték ugyan, mint engem, mégis már csevegtek (egy kicsit ugyan tompán), amikor én még mindig annyira kábult voltam, hogy egyetlen porcikámat sem tudtam megmozdítani, a szememet ki sem tudtam nyitni, beszédre meg végképp alkalmatlan voltam. De azért egy-két mondat eljutott a fülemig (és az agyamig) abból, amiről a két szobatárs beszélgetett (bár akkor még nem tudtam, hogy most álmodom, vagy tényleg valóság):

"- Húúú... Éhes vagyok! Úgy ennék most krumplis rántottát!

- Micsodát? Krumplis rántottát?

- Igen! Nem hallottál még róla? Tényleg nem ettél? A krumplit tojással megsütöd... Nagyon finom...Vacsorára szoktam ilyet készíteni..."

Lehet hogy nem szó szerint idéztem, de valami ilyesmiről folyt a diskurzus. Arra emlékszem, hogy az én fejemben közben végig az zakatolt, hogy AZ A SPANYOL OMLETT, AZ A SPANYOL OMLETT. Amikor magamhoz tértem megkérdeztem a szobatársaimat, hogy ők beszélgettek-e ilyenről, vagy csak én vagyok már ennyire gasztromán', hogy egy műtét utáni ébredezés közben, félig kómás állapotban is ilyeneken agyaljak. Azóta el szerettem volna készíteni, de valahogy nem tudtam rávenni magam a műtét miatti rossz emlék miatt. De aztán januárban mégis rávettem magam és elkészítettem, egyfajta terápiás jelleggel, szombati ebéd gyanánt, amikor is egy kellemeset sétáltunk a szakadó hóesésben (na jó Másik Felem szegény havat is lapátolt rendesen). Sokáig gondolkodtam, hogy megírjam-e ezt a bejegyzést, de úgy döntöttem, még ha rossz is erre gondolni, ennyit még mindeképpen megérdemel a meg nem született kis lélek... 

Az étel egyébként roppant finom és laktató, a képekből a finomság jól látszik (vagy csak egy igen éhes ember), mert mire értelmesebben le szerettem volna fotózni, Másik Felem meglógott a tányérral , és két pofára tömte magába. Lényegében hívhatjuk akárhogyan: spanyol omlett, spanyol tortilla, krumplis rántotta... így is, úgy is finom! 

Nehéz megmondani, az alábbi recept pontosan hány személyre elég. Attól függ, hogy laktató ebédként, vacsoraként tálalom, mondjuk egy jó kis saláta társaságában, vagy kisebb kockákra vágva (ekkor hidegen tálalják), egy finom borocska (na jó, akinek az megy: sör) mellé, egyfajta tapasként. Igazából itt sem kell patikamérlegen mérni a hozzávalókat. Mehetnek bele ízlésünk szerint más dolgok is: paprika, zöldborsó, cukkini, szalonna, gomba, garnéla, olajbogyó stb.  A készítésén is lehet vitatkozni. Van aki pl. előre, héjában megfőzi a burgonyát, majd úgy kezdi el sütni stb. Szerintem az alábbi készítési mód a legautentikusabb. De a lényeg, a lényeg, hogy mindkét oldalát meg kell sütni a végén az omlettnek.

Hozzávalók:

• 3-4 szem nagyobb burgonya, hámozva, kisebb kockákra vágva (vagy hosszában kettévágva, majd vékonyra szeletelve)
• 1 jó nagy fej hagyma, felkockázva (nem szükséges apróra, és lehet 2 közepes fej is)
• kisebb darabka kolbász (persze a legstílusosabb hozzá a chorizo)
• 5-6 tojás
• olívaolaj
• pici tej (na ez valószínűleg eredetileg nem kell bele, de szerintem egy kicsit könnyeb lesz tőle a tojás)
• só, bors

És ahogy én készítettem:

Egy serpenyőben a hagymát és a burgonyát bő, nem túl forró olajban puhára sütöm, majd kiszedem, kissé sózom, borsozom és félreteszem. Közben a tojásokat habosra keverem és egy löttyintésnyi tejet is adok hozzá, sózom, borsozom kissé. A serpenyőből a felesleges olajat kiöntöm, csak egy keveset hagyok benne, ezen kisütöm a kolbászdarabkákat is. A hagymát, kolbászt és a burgonyát a tojásos keverékhez adom, átkeverem, majd beleöntöm a serpenyőbe és elterítem. Megsütöm az egyik oldalát, kb. addíg, amíg már nem túl folyós a tetején a tojás, az alja pedig jól megsült, majd egy tányérra, vagy egy fedőre (a fedő valamivel praktikusabb jelen esetben) csúsztatom és visszaborítom a sületlen oldalával is a serpenyőbe, majd azt is megsütöm. Ennyi!

Savanyúkáposztás-fehérbabos tál paradicsommal és kolbászgombóckákkal

Alapvetően Mamihami receptjeit vettem alapul, amelyek itt és itt találhatóak meg. Lényegében ötvöztem a kettőt, na meg kihagytam néhány dolgot. Kicsit lökött napom volt... Majorannát pl. nem tettem bele (nem mintha nem szeretnénk), és sajnos a fokhagyma kimaradt belőle (ezt meg pláne imádjuk, úgyhogy nem is értem miért maradt ki), római kömény helyett, sima került bele, és sűrített paradicsom helyett (sajnos elfogyott az itthoni készlet), pedig sima paradicsompürét tettem hozzá. A hozzá sütött kolbász, igazi házi volt. Másik Felem Nagyszülei készítik egy "lakótelepi ház" 4. emeletén (szóval még az sem kell hozzá, hogy valaki kertes házban lakjon és esetleg legyen nyári konyhája ;) ). Ők darálják hozzá a húst és fűszerezik nagyon finoman, nem túl erősen. Erről eszembe jutott, hogy ő készíti úgy a tejfölös zöldbabfőzeléket, hogy belevarázsolja ezt a nagyon finom kolbászt is valahogyan úgy, hogy cseppet sem lesz zsíros tőle. Most már muszáj lesz megkérdeznem tőle, hogy hogyan készíti ezt a roppant egyszerű, de nagyon finom ételt, úgy hogy egyáltalán nem úszik kolbász zsírban a főzelék (ez nálam nem utolsó szempont...).

Az alábbi étel egyébként egy nagyon finom, laktató, téli étel lett. Köszi az ötletet ezúton is Mamihami! Ja, és másnap már mi is tejföllel ettük (ez is kimaradt első nap, nem tudom hol járt aznap az eszem?)

Hozzávalók:

• 1 fej hagyma, apróra vágva
• 2 gerezd fokhagyma, összenyomva (ez most véletlenül kimaradt az enyémből, de tegyük csak bele, ne úgy, mint én)
• 1 szép nagy szelet húsos, füstölt szalonna, felkockázva
• savanyú káposzta -fűszerdarabkák kiszedegetve, hideg vízzel alaposan átöblítve (ha agyon ütnek se tudom megmondani pontosan mennyi volt, úgy kb. 80 dkg biztos, de lehet, hogy több is)
• 1 csapott evőkanál pirospaprika
• 1 teáskanál köménymag (mozsárban kissé összetörve)
• némi örölt bors
• 2 evőkanál liszt
• 500 g paradicsompüré
• 1 doboz konzerv fehérbab
• kevés olaj
• sütni való kolbász
• a tálaláshoz (szabadon választható): friss kenyér, tejföl, én egy kevés medvehagyma porral is megszórtam a sajátom, és nyugodtan mondhatom remek volt hozzá.

A szalonna zsírját kiolvasztom kissé, pici olajat adok hozzá, majd rádobom a hagymát és üvegesre sütöm. Hozzáadom a fokhagymát és a köményt is. Ha illatos a fokhagyma lehúzom a tűzről, megszórom a pirospaprikával és elkeverem. Visszateszem a tűzre, hozzáadom a káposztát és megpirítom azt is egy kissé. Megszórom a liszttel, összekeverem az egészet, majd felöntöm a paradicsompürével. Vízzel kiöblítem a dobozt vagy üveget és ezt is hozzáadom. Fedő alatt 30 percig főzöm. Hozzáadom a babot, elkeverem, megkóstolom, majd ízesítem sóval, borssal, és én egy pici cukorral is, és kb. 5-10 perc alatt készre főzöm az egészet.

Miközben a fenti elegy fő, a kolbász húsából kisebb gombócokat gyártok, teflonos serpenyőben, olaj vagy zsiradék nélkül ropogósra sütöm, majd tálkába pakolom a kisült zsírjával együtt. Bele is tehettem volna a káposztába, de én azt szerettem volna, ha ropogós marad a kolbász külseje. Másnap már teljesen mindegy, mert addigra úgyis megereszkedik egy kicsit, hacsak nem frissen sütjük újra.

Lilahagymás kolbásznyársak, sült burgonyával

A Másik Felem ma nem dolgozott, ezért ezzel a nyarat idéző lakomával leptem meg magunkat ebédre. Íme hogyan készítsünk kevés munkával fejedelmi ebédet vagy vacsorát. Tényleg nincs vele sok munka. Talán több időbe telik az, amíg megsül az egész.

Hozzávalók:
A nyársakhoz (6 db lesz belőle):

• 2 szál kolbász (nálam most Gyulai, de szerintem bármilyen más is jó)
• 2 közepes lilahagyma

A krumplihoz:

• kb. 1 kg burgonya (igazából nem mértem)
• kevés olaj
• sült krumpli fűszerkeverék (nálam ez: tengeri só, pirospaprika, fokhagymagranulátum, bors, koriander, szerecsendió)

A mártáshoz:
Igazából sima barbecue mártás lett volna, de az kevés volt itthon, ezért felturbóztam egy kicsit az alábbi dolgokkal:

• pici mustár
• sűrített paradicsom (esetleg ketchup)
• füst ízű só
• porcukor

Egy nagy tepsit kibélelek alufóliával úgy, hogy középen el is választom vele. A kolbászt "megnyúzom", majd ujjnyi vastagra karikázom. A lilahagymát megpucolom, félbe, majd a feleket négybe vágom és váltakozva a kolbásszal nyársra húzom. A nyársakat a tepsi egyik végébe sorakoztatom. A burgonyákat folyó víz alatt alaposan megsikálom (de nem hámozom meg), majd vastagabb hasábokra vágom. Meglocsolom kevés olajjal, megszórom a fűszerkeverékkel, majd a tepsibe rakom ezt is. 200 fokra melegített sütőben szép pirosra sütöm az egészet. A mártáshoz csak ízlés szerint adagolva a dolgokat, összekeverek mindent.

És hogy miért nyarat idéző? Hát mert olyan grilles élményt nyújt. Bár lehet hogy csak nekem. A Másik Felem azt mondta még mielőtt elkezdtem volna sütni, hogy ennek már most nyálcsorgatóan jó illata van.

Kukoricás muffin

Még ez is múlt héten péntekre a barátnős összejövetelre készült, de akkor nem írtam róla. Most bepótolom. A recept ismét saját, pontosabban több receptből lett "összegyúrva". Finom lett! És nem utolsó sorban másoknak is ízlett! Még vissza fog térni hozzánk!

Hozzávalók (24 kisebb muffin lesz belőle):

• 100 g finomliszt
• 130 g kukoricaliszt
• 70 g kukoricadara
• 150 g szemes kukorica (ha fagyasztott: nem kell kiengedni, ha konzerv: alaposan le kell csöpögtetni egy szűrőben)
• 2 kisebb cső színes paprika kicsi kockákra vágva
• 2 és 1/2 teáskanál sütőpor
• 1/2 teáskanál szódabikarbóna
• 1-1 teáskanál pirospaprika és őrölt chili
• só, bors
• 200 g reszelt sajt (100 g a tésztába, 100 g a tetejére)
• 2 tojás
• kb. 250 g joghurt (előfordulhat, hogy kell még bele egy kicsi tej is)
• 100 g olvasztott vaj

A sütőt 180 fokra (légkeverésen 160) melegítjük. A száraz hozzávalókat egy nagyobb tálban elvegyítjük, hozzáadjuk a kukoricát, a reszelt sajt felét, és a paprikakockákat is. Egy másik tálban alaposan elkeverjük a tojásokat, a vajat és a joghurtot, majd a száraz anyagokhoz öntjük és összekeverjük. Nem kell sokáig keverni, csak éppen hogy elvegyüljön minden, majd formába adagoljuk, megszórjuk mindegyik tetejét a maradék sajttal és kb. 25 percig sütjük. Én szilikon formában sütöttem, így könnyű dolgom volt... Ha sima formában sütjük, előtte vajazzuk ki, de papírkapszlit semmiképp ne használjunk, mert tapasztalataim szerint abba az ilyen fajta muffin inkább beleragad. És ha kivesszük a formából, azt ne forrón tegyük, hanem várjunk legalább 5-10 percet.

Tipp: 

Bár most nem tettem, mert sütés közben jutott csak eszembe, de legközelebb ki fogom próbálni, úgy is, hogy a tésztába kolbászkockákat is teszek.

Karácsonyi vacsoraötletek I. rész: Gesztenyével töltött pulykamell

Sajnos az idén mi valószínűleg nem eszünk ilyen ételt. Ennek az az oka, hogy egyszerűen nem jutok gesztenyéhez. Mindenhol csak az édesített változatot látom, natúr, hústöltéshez valót pedig sehol sem. Pedig tavaly még olyan is volt, ami már meg volt pucolva és főzve, és az egész szemeket fagyasztva árulták, 700 g-os kiszerelésben. Most már ilyet sem találok sehol. Hálósat pedig nem szeretnék venni, mert a múltkor hozott nekünk a párom Nagymamája és sajnos a felét ki kellett dobni, mert rossz volt (ezt persze kívülről nem lehetett látni, csak miután megfőzte az ember és elkezdte volna megpucolni, a semmit). Pedig kb. 1 órán keresztül pucolgattam, válogattam azt a pár maréknyit, és ebből 3 adagot tudtam kihozni az én Csöppségemnek úgy, hogy jól fel kellett tuningolnom még krumplival. Mindezek ellenére, mármint hogy én valószínűleg kihagyom a menünkből ezt a csodás ételt, közzéteszem a receptet. Hát ha más szerencsésebb gesztenye ügyileg, és tudja majd hasznosítani. Mert tavaly karácsonykor nálunk nagyon jól vizsgázott ez a recept. Tényleg könnyen elkészíthető, nem igényel sok időt. Sőt, akár előző este is előkészíthetjük és addig a hűtőben csücsülhet, amig meg nem sütjük. Vagy akár több nappal előtte is, ekkor a fagyasztóba tegyük, és előző este tegyük át a hűtőbe, hogy mire megsütjük, kiolvadjon. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az alapötletet a Francia konyha c. könyvemből vettem (már írtam róla korábban, nagyon jó kis könyv). Itt persze egy kicsit másképpen hangzik a recept, én ezt egyszerűsítettem le egy kicsit.

A töltelék hozzávalók:

• 250 g édesítés nélküli gesztenyemassza (vagy főtt gesztenye leturmixolva egy kevés lazítóanyaggal, pl. víz, tejszín, húsleves)
• 1 közepes fej hagyma nagyon finomra vágva
• kolbászhús ízlés szerint (a disznótoros lakomákról való, sütni való kolbász tölteléke), én kb. 10-15 dkg-nyit tettem bele, tehát kb. a gesztenye mennyiségének a felét
• 2 gerezd fokhagyma szintén apróra vágva
• 1 csokornyi friss vagy fagyasztott (de nem szárított) petrezselyem apróra vágva
• tengeri só
• frissen őrölt fekete bors
• 1 tojás

Ezenkívül:

• pulykamell filé (egy kicsit lehet borsozni, mielőtt megtöltjük, sózni nem érdemes a bacon miatt)
• szeletelt bacon
• száraz fehér bor

A töltelék hozzávalóit alaposan összekeverem, majd betöltöm a húsba. Hogy mekkorába? Hát ki milyen vastagon szereti a tölteléket. Én tavaly kb. 70-80 dkg-nyi húsba töltöttem bele. Ráadásul nem is hagytam egészben a mellet, hanem én kisebb tekercseket készítettem. De ha marad felesleges töltelék, és a hús mellé téve sütjük meg, akkor se fogunk csalódást okozni senkinek, mert nagyon finom úgy is. 

Tehát a húst megtöltjük, feltekerjük, bacon-be belecsavarjuk, majd mehet a tepsibe, ahol már csak egy kevés fehérbor és víz kell alá, majd mehet is sütőbe, úgy kb. 180-200 fokra. Érdemes először alufólia alatt sütni, majd ha már megpárolódott egy kicsit, levehetjük róla és nélküle süthetjük készre a húst. De vigyázzunk, hogy ne szárítsuk ki nagyon! 

Köretnek én rösztit vagy a hercnőburgonyát ajánlok hozzá. És ha nem párolgott el az összes finom boros  szaft sütés közben, még egy kevés borral felöntve, az alkoholt egy forralással elpárologtatva, majd egy kis tejszínnel felöntve és besűrítve, utánaízesítve sóval, frissen őrölt borssal, még egy finom mártást is tálalhatunk mellé.