Kényeztető egészséges reggeli: Habos kakaós-kókuszos minipalacsinta és almás-fahéjas turmix

Valóban, ehhez kicsivel több idő kell, mint hogy pl. kiöntsük a gyereknek a gabonapelyhet és nyakon öntsük tejjel. De szerintem finomabb is lesz a végeredmény és nem mérgezünk lassan senkit a sok cukorral meg miegymással, ami az előbb említett reggeliben található. Amúgy is az a legideálisabb, ha tojást reggelizünk. Tele van energiával, mégsem egy szénhidrátbomba, így nem terheli le túlságosan a szervezetet, de mégis remek erőforrás. De mit tegyünk, ha a gyerek nem igazán eszi magában a tojást? Se rántotta, se tükörtojás, se kemény, se lágy, se semmilyen. Hát én felturbóztam kicsit és így kapta meg a mostanában mindenre finnyáskodó ovis fiam a tojást. Így már igazán nem lehetett kifogása a reggeli tojás ellen. :) És a legjobb, hogy nem csak hogy finomak, de még ráadásul tej- és gluténmentesek is. Szuper!

Habos kakaós-kókuszos minipalacsinta

Hozzávalók kb. 2 főre:

• 2 tojás
• 2 evőkanál kókuszreszelék
• 1 teáskanál kakaópor
• 1 evőkanál xilit vagy méz
• 1 teáskanál fahéj
• 2 evőkanál kókuszolaj + a sütéshez egy kevés
• csipet só

A tojásokat válasszuk ketté, a fehérjét csipet sóval verjük kemény habbá. A tojások sárgáját keverjük habosra a xilittel, majd adjuk hozzá a kókuszolajat, a kakaóport, a fahéjat és a kókuszreszeléket is, keverjük alaposan össze, majd habverővel vegyítsük hozzá a fehérjehabhoz az egészet. Egy teflonos palacsintasütőben melegítsünk fel egy kis kókuszolajat, majd evőkanányi adagokat pötyögtetve bele a tésztából süssük meg a palacsintákat. Nagyon hamar megsülnek, így rövid ideig süssük csak 1-1 oldalát és ne túl erős lángon/hőmérsékleten.


Almás-fahéjas turmix
Hozzávalók:

• 2 alma, meghámozva felkockázva
• kb. 1,5 dl 100%-os almalé
• kb. 1,5-2 dl kókusztej (vagy mandulatej)
• 2 púpos evőkanál őrölt mandula
• 2 evőkanál méz
• 1 púpos teáskanál őrölt fahéj

A fentieket turmixoljuk alaposan össze, majd szívószállal tálaljuk a palacsinta mellé. De akár mártogatni is lehet, ha úgy tetszik. A turmix sűrűségét tetszés szerint változtathatjuk az almalé, vagy kókusztej adagolásával.

Sárgarépadzsemes-zabkorpás muffin mazsolával

Egyik nap reggelire kellett kitalálnom valamit és megsütni gyorsan, így ezeket "dobtam" össze az itthoni készletből és ez sült ki belőle. Finom nagyon!  Búzaliszt és tejmentes. Ha nem szeretitek a mazsolát, használhattok helyette más aszalt gyümölcsöt is ízlés szerint, vagy étcsokoládé darabokat.

Hozzávalók 12 darabhoz:

• 3 tojás
• 4 dkg xilit
• csipet só
• 4 evőkanál (napraforgó)olaj
• 25 dkg sárgarépás-mandulás almadzsem
• 15 dkg zabkorpa
• 1 csapott teáskanál sütőpor
• 10 dkg mazsola
• kb. 1/2-1 dl almalé

Egy muffin sütőforma mélyedéseit béleljük ki papírformákkal, a sütőt melegítsük elő 180 fokra (én légkeverésen sütöttem 160 fokon). A mazsolát áztassuk az almalébe és melegítsük fel kicsit, hogy jobban megszívja magát a nedvességgel. A tojásokat alaposan keverjük ki a xilittel és egy csipet sóval, adjuk hozzá a olajat és a dzsemet és ezekkel is keverjük jól össze. Végül adjuk hozzá a zabkorpát, a sütőport és a mazsolát (ha maradt rajta lé, azt öntsük le róla) majd keverjük jól össze. Töltsük meg a sütő mélyedéseit, majd süssük az előmelegített sütőben kb. 25-30 percig.

Tipp:
Ha nagyon nincs időnk elkészíteni a fenti linken megadott dzsemet (aminek a készítéséhez szintén használhatunk xilitet vagy egyéb édesítőt) - bár szerintem megéri azt a kis fáradságot, mert isteni finom és persze több üveg lesz belőle -, akkor készíthetjük kész almapüréből és sárgarépapüréből is a "dzsemet", krémet, úgy hogy keverünk hozzá még őrölt mandulát, pár csepp mandulaaromát és kevés xilitet vagy mézet.

Banános-szezámmagos-narancsos sütik

 

Ma Csöppségem élete első óvodai kirándulásán vett részt, amire valami nem ragacsos sütit/kekszfélét is kellett/lehetett vinni magával. Nem akartam most sima zabpelyhes kekszet készíteni. Valami másra gondoltam inkább. A szezámmagra tuti, mert tele van kálciummal, és mint tudjuk, erre egy növekedésben lévő gyereknek nagy szüksége van. Tejet még mindig nem nagyon adok neki (csak amennyi esetleg benne van valamilyen ételben). Mostanában rászokott a szójatejre. A joghurtevés is kimaradozik mostanában. Egyedül a sajtok maradtak meg az étrendjében (már ha itthon eszik), mint tejtermékből származó kálciumforrás. Így a kiegészítés sosem árt ezen a téren. Fontos még megemlíteni, hogy kiemelkedő kálciumtartalma mellett, nagyon jó magnézium, kálium és foszfor forrás is. Szóval ment bele szezámmag, meg persze banán is, amit imád a kis lurkóm, és némi narancs is, hogy kicsit frissebb legyen az egész. Bár ebből talán többet is elbírna szerintem. A végeredmény egyáltalán nem kekszes lett, hanem inkább puha süti, ami gondolom leginkább a banánnak köszönhető. Bár nem is volt célom, hogy ropogjon. Tápláló, laktató sok-sok egészséges dolog van benne, és még finom is. Kell ennél több?

Hozzávalók (1 csésze 250 ml/2,5 dl) kb. 30-32 halmocskához:

• 1 csésze sima liszt (még jobb, ha pl. teljes kiőrlésű tönkölybúzalisztet használunk)
• 2 csésze zabpehely (teljes magból készült)
• 1/4 csésze búzacsíra
• 1/4 csésze búzakorpa (lehet zabkorpa is)
• 1/2 csésze száraz serpenyőben megpirított, késes aprítóban kissé megőrölt szezámmag (bioboltokban készen is kapható ilyen, tahini alapként árusítva)
• 1/2 csésze egész szezámmag (ezt is megpiríthatjuk előtte kissé)
• 1 teáskanál szódabikarbóna
• 120 g puha vaj
• 1/2 csésze barna nádcukor (igen szűken mérve is elég, hiszen a banán is édesít)
• 1 tojás
• 2 banán, villával összetörve
• nagy csipet só
• 1 narancs lereszelt héja
• 1 evőkanállal a narancs levéből

A sütőt előmelegítem 180 fokra (én légkeverésen sütöttem 160 fokon). Két tepsit kibélelek sütőpapírral. A száraz hozzávalókat jól összekeverem egy tálban. Belereszelem az alaposan megmosott narancs héját is. Egy másik tálban alaposan kikeverem a puha vajat a cukorral, majd hozzáadom a tojást, a narancslevet, ill. a banánt is, és ezekkel is jól elkeverem. Végül összevegyítem a száraz és a nedves hozzávalókat. Ha túl lágy lenne a tészta, tegyük hűtőbe nyugodtan. Itt akár 1 napot is jól elvan. Persze kanállal ügyesen kiadagolva (lehet kézzel is, csak úgy kicsit maszatos), azonnal is lehet sütni. Tepsinként kb. 15 percre lesz szüksége, de figyeljük, leginkább az alját, mert ez ugye eléggé sütőtől függ.

 Indulás előtt még egy gyors fotó, hogy megörökítsük, hogy is nézett ki, az első ilyen kirándulós napon. Így néz ki egy igazi turista gyerek... :))

Mini torták 1 éves csöppségeknek

Nemrég, egy gyerekkori jóbarátnőm kérte a segítségemet abban, hogy nemsokára 1 éves lesz a kicsi lánya, és szeretne valamilyen neki való tortát készíteni. A felnőtteknek lesz külön torta, így a pici lánynak csak egy kicsi tortát szeretne. Mondtam neki, hogy ezért szerintem felesleges, külön kis méretű tortaformát beszerezni. Egy 1 éves csöppemberkének épp elég szerintem, egy nagyméretű konzerves doboz is ahhoz, hogy össze tudjuk állítani a tortát. Bár megmondom őszintén, az alábbi két kis torta ötletéhez még ez sem szükségeltetik feltétlenül. Elég valami kisebb tálka pl., amivel körbe tudjuk vágni a piskólapot, hogy egyforma méretűek legyenek. Sikerült, külön sűrítés nélkül, maguktól is olyan jó tartású krémeket kreálni, hogy nem kellett karima az összeállításnál sem, hogy egyben maradjon az egész, amíg lehűl. Ez most két gyors ötlet. És ezek - alkalmazkodva az épp szezonális gyümölcsökhöz és természetesen ahhoz, hogy mit ehet már a gyerkőc -, tetszés szerint variálhatóak. Amúgy nagyon finomak felnőtteknek is! Szóval felszorozva a mennyiségeket, nyugodtan készülhet nagyban is. Ha valami még eszembe jut, akkor hozom majd azt is. Ezek az ötletek amúgy mindig jól jönnek. Emlékszem én is mennyit agyaltam, hogy mi is legyen, szóval remélem tudok azért ötletet adni másnak is majd. A díszítés persze lehet sokkal szebb és kifinomultabb, én most tényleg nagyon rövid idő alatt "követtem el" ezt a két kis tortát. 

Vizes-kukoricalisztes piskóta

Hozzávalók (2 kicsi, 3 rétegű, 10 cm átmérőjű torta jön ki belőle, vagy egy 3-nál többrétegű):

• 2 tojás
• 2 evőkanál porcukor (nyírfacukor)
• 2 evőkanál kukoricaliszt
• 2 evőkanál víz
• csipet só

A sütőt előmelegítem 180 fokra. Egy tepsit kibélelek sütőpapírral. A tojások fehérjét, csipet sóval kemény habbá verem. A tojások sárgáját is jó habosra keverem a cukorral. Hozzáadom a vizet, majd az átszitált kukoricalisztet is. Fellazítom a habbá vert fehérje 1/3-ával, majd óvatosan beleforgatom a többit is. A tepsire  simítom kb. 1/2-1 centi vastagon, majd kb. 15 perc alatt megsütöm (ne szárítsuk ki). Még langyosan kivágom belőle a szükséges lapokat, majd ha lehűl már lehet is tölteni az alábbi töltelékek valamelyikével. Ezt a mennyiséget egyébként felhasználhatjuk egy mini tortához is. Ekkor egy kicsi, ám jó magas, sokrétegű tortánk lesz. Ekkor a joghurtos krémből többre is szükség lehet.

Körtés rizskrém
Hozzávalók (ez a krém egy kicsit több lesz, de a többit nyugodtan eltehetjük édesítés nélkül, pl. köretnek is, amúgy olyan kevés így is, hogy már nem érdemes csökkenteni az adagot tovább):

• 1 dl rizs (leginkább a jázmin rizst tudom javasolni, hogy minél finomabb legyen)
• 2 dl víz
• 1 dl rizstej (el is hagyható, sima vízzel is elég ízes lesz, különösen, ha nem sima rizst használunk hozzá)
• fél evőkanál nyírfacukor
• kisebb körtének a fele, meghámozva (de lehet pl. őszibarackot is használni hozzá)

A rizst feltesszük a vízben főzni. Forrástól számítva, lefedve, takarékon, kb. 15 percig főzzük. Ezek után hozzáadjuk a rizstejet is, majd újabb 15 percnyi főzés következik. Addig főzzük, míg vajpuhára fő, és be nem szívja magába az összes folyadékot. Ha kellően puha leturmixolhatjuk. 1 kis tortára kicsit több, mint a fele mennyiségű krém kell, így csak azt édesítsük be. Ha kissé kihűlt, adjuk hozzá az apró kockákra vágott körtét. Ha szükséges, és nagyon sűrű lenne, hígítsuk még a krémet egy kis rizstejjel.

A főzéshez házi kókusztejet is használhatunk, és akkor még nagyon jól megy hozzá a banán is pl.

Joghurtkrém

Hozzávalók (kb. egy kis doboznyi, sűrű joghurt lesz belőle):

• 2 kicsi dobozos joghurt (nem light, hanem normál)
• 1 kisebb banánnak a fele
• 1 maroknyi fagyasztott meggy/cseresznye kiolvasztva, apróra vágva
• kevéske nyírfacukor

A joghurt lecsepegtetéséhez kibélelünk egy nagyobb szűrőt pelenkával, tüllel, vagy konyharuhával, beleöntjük a joghurtot, majd ezt ráhelyezzük egy tálra, amibe majd ki tud csöpögni a savó. Legalább egy éjszakán át így hagyjuk (minél tovább csepegtetjük, annál sűrűbb lesz az egész). Ezek után csak ízesíteni kell a fentiek valamelyikével. Én mindkét krémnél kevéske gyümölcscukrot adtam hozzá, majd nagyon apróra kockázott banánt kevertem bele, és a krém egyik felét megszíneztem a kiengedett meggy levével. Én az apróra vágott meggy ill. cseresznye darabokat a krémek tetején helyeztem el, de hozzá is keverhetjük a joghurthoz.

Fontos, hogy az anyag, amit a csepegtetéshez használunk, azon kívül, hogy természetesen nagyon tisztának kell lennie, ne legyen erős öblítő vagy mosószer illatú, mert ezt eléggé át tudja venni a joghurtkrémünk.

Nem mindennapi menü, a mindennapokra II.rész: Kukoricás lepény ropogós szalonnával és chilivel

És a második a csicsókaleves után, amit adott esetben előételként is tálalhatunk akár, vagy reggeliként is. Nagyon finom! De vigyázzunk vele, mert igencsak eteti magát. Az lepény ötletét valamikor múltkor láttam egy újságban, de persze amikor el akartam készíteni, sehol sem találtam (azóta sem). Gondoltam nem olyan nagy ördöngösség ez, csak el tudok már készíteni egy ilyet. Hát ilyen lett! És tényleg nagyon-nagyon finom! A kis lurkók is nagyon szeretik az ilyen kis lepénykéket. Természetesen náluk hagyjuk el csilit, sőt szerintem a bacont is, és a tejfölt inkább egy tálkában kínáljuk mellé, mert a legtöbb gyerkőc szerintem nagyon szeret pacsmagolni az ilyen ételekkel. Legalábbis az én Csöppségem igen. Az is igaz, hogy egy jó adagnyi törlőkendőt kell odakészíteni mellé, mert ő nem viseli el, ha mancsos a keze vagy a szája. Ilyenkor fél percenként megtörölgeti magának. :)

Hozzávalók (kb. 20-25 kis lepénykéhez):

• 1 doboz konzerv csemege kukorica (levével együtt)
• 2 tojás
• tej
• kukoricaliszt
• sima liszt
• 1 mokkáskanál sütőpor a liszthez keverve
• só, bors
• petrezselyemzöld
• ízlés szerint tehetünk még bele 1 gerezd összezúzott fokhagymát is (nálam most kimaradt)
• A tálaláshoz:
• ropogósra sütött bacon szeletek (ennek a zsírjában süssük ki majd a lepénykéket)
• tejföl
• csili pehely

A baconszalonna szeleteket egy serpenyőben ropogósra sütjük, egy ici pici olajat is adhatunk hozzá az elején, hogy ne égjen le és, hogy megkönnyítsük a sülést. Közben a kukoricát egy tálba öntjük, villával hozzákeverjük a tojásokat, majd hozzáadunk annyi sütőporral elkevert kukorica és sima lisztet, valamint némi tejet, hogy sűrű massza vonja be a szemeket. Ízesítjük sóval, borssal, petrezselyemmel (és fokhagymával is akár), majd a szalonna kisült zsírjában evőkanálnyi adagokat pakolva a serpenyőbe kisütjük őket.

Csokikrém, kicsit másképpen

Jó, igazából ez nem is annyira csokikrém, hanem inkább krémes és kakaós bulgur krém, amelyben nincs hozzáadott cukor (sEm adalékanyag), csak amennyi a belekerülő aszalt gyümölcsökben és a 100 %-os almalében, természetesen van cukor. Megint a Főzzünk a gyerekeknek c. könyvemből vadásztam le ezt a receptet, amelyet ebben a könyvben tulajdonképpen afféle kenyérre való kenceként írnak le. Én némileg módosítottam a recepten, mert eredetileg pirított darált mogyoró is kellene bele (tehát mint egy kakaós mogyorókrém, egészségesebb verzióban), de én ezt most kihagytam belőle, helyette inkább még egy kis aszalt gyümölcsöt, vagyis datolyát tettem bele - ez egyébként is jól megy a kakaós, csokis dolgokhoz-, amitől még krémesebb lett az egész.

Csokikrém

Hozzávalók (kb. 25-30 dkg krémhez):

kb. 250 ml almalé

4 dkg bulgur (búzatöret)

5 dkg mazsola

4 dkg datolya, kimagozva, felaprítva (vagy/és őrölt mogyoró)

1-2 púpos teáskanál kakaópor

Az almalében kb. 20-25 perc alatt megfőzzük a bulgurt és az aszalt gyümölcsöket. Ha mogyorót is teszünk hozzá, száraz serpenyőben pirítsuk át kissé, majd a kakaóporral együtt adjuk a bulgurhoz és késes aprítóban, vagy botmixerrel pürésítsük le egy kissé. Ha nagyon sűrűnek találnánk tegyünk hozzá még egy kevés almalevet.

Forró vízzel alaposan kimosott üvegbe töltve, majd kihűlés után hűtőbe téve kb. 5-7 napig tartható el.

Tipp:

Szerintem készíthetjük narancslével is. Jól passzol mind a kakaóhoz, mind a datolyához. De próbáljuk ki a fenti bevezető szövegben említett mogyoróval is. 

Kenceficék

Ilyen kolbász nélküli "kolbászzsíros" kencét tavaly készítettem először és nekünk nagyon-nagyon ízlett. Azóta már többször is terítékre került, csak mindig elfelejtettem róla írni. Az eredeti receptet a 100 legjobb vegetárius étek című szakácskönyvben találtam még régebben. A könyvbéli verzióban zöldpaprikából készül, és a sütés után kikerül belőle a hagyma és paprika is, mert ezeknek csak ízesítőszerepet szántak. Én viszont úgy gondoltam benne hagyom és leturmixolom. Így ugyan már lehet, hogy leginkább paprikakrémnek lehetne nevezni, de ettől még kolbász beütésű marad, ami az ízvilágát illeti. Szóval én bátran ajánlom, mert tényleg nagyon finom és "némileg" egészségesebbnek mondható (pláne egy gyereknek), mint mondjuk egy szelet párizsi... ;)

Kolbász nélküli "kolbászzsír"

Hozzávalók:

• 1 nagy fej hagyma, félkarikára vágva
• 4-5 duci gerezd fokhagyma, összenyomva
• 2 nagyobb paprika, felkarikázva
• kb. 1 dl olaj
• pár evőkanál margarin (jó minőségű! vagy vaj a nem vegáknak) (Update: vagy leginkább kókuszsír a margarin helyett :) )
• só (ha van füst ízű, azzal még finomabb), borsikafű, majoránna, őrölt kömény, pirospaprika

A hagymát az olajon elkezdjük pirítani, lehúzzuk a tűzről, hozzáadjuk a köményt, a majorannát, a pirospaprikát (mindegyikből kb. 1-2 teáskanál, a pirospaprikából lehet kicsit több is), és a fokhagymát, elkeverjük, hozzáadjuk a paprikát, ízlés szerint sózzuk is, és visszatesszük a tűzre. Pár perc alatt átpirítjuk, amíg összeesik a paprika, ízesítjük borsikafűvel, majd botmixerrel összepürésítjük és még melegen hozzákeverünk ízlés szerint margarint (vagy vajat). Ha csak olajat használunk hozzá (nyilván az a legegészségesebb), akkor nem lesz olyan jól kenhető, de nyugodtan próbáljuk ki úgy is.

Tipp: 

Kevés zöldfűszerrel, pl. aprított petrezselyemmel megszórva, akár tésztaszósznak is el tudom képzelni. Akár hidegen is. Használhatunk kókuszzsírt is teljes egészében a zsiradékok, ill. olaj helyett.

Az alábbi recept pedig, megint egy amolyan maradékfelhasználás eredményeként született. Volt egy kis maradék tököm, amit kaptam és elvileg azért adták, hogy rántsam ki, de nekem nem volt kedvem hozzá, ezért ezt a kencét agyaltam ki belőle. Nem egy hagyományos Bruschetta, vagy Crostini feltét, de szerintem mindenképp megéri kipróbálni. Ízlésünk szerint tehetünk bele más fűszert is, ill. készülhet pl. durvára/finomra tört tökmaggal 

Tökös-hagymás-szezámmagos kence

Hozzávalók:

• 1 nagy fej hagyma, felkockázva (készülhet 1 csokor újhagymával is)
• kb. 250 g főzőtök, apróra felkockázva (lehet cukkíni is)
• olívaolaj
• só, borsikafű, picike pirospaprika (csak a színe miatt, de el is maradhat akár))
• 1/2 csokor petrezselyem, apróra vágva
• 1 nagy marék szezámmag (száraz serpenyőben megpirítva)

A hagymát pár evőkanál olívaolajon megdinsztelem kissé. Hozzáadom a főzőtököt, ízesítem sóval, majd fedővel letakarom. Ha már majdnem megpuhult, hozzáadom a petrezselymet és a borsikafűvet is és készre párolom. Ha kész hozzákeverem a szezámmagot, majd hidegen, forró pirítósra, vagy kenyérre kenve tálalom. De akár le is turmixolhatjuk az egészet és adhatunk hozzá valamivel több szezámmagot is.

"Bellini koktél" gyerekeknek...

Hehehe... újabb trükközés...  Ááá, igazából csak megint fotózgatni támadt kedvem. :) Amikor elkészítettem ezt az újabb gyümölcsös finomságot a fiamnak, eszembe jutott, hogy ez lehetne akár a virgin Bellini koktél kicsiknek és alkoholt nélkülöző felnőtteknek. Tulajdonképpen tényleg egy sima joghurt, őszibarackkal és átpasszírozott málnával, mégis mennyire látványos tud lenni. És egyszerűsége ellenére (vagy talán pont amiatt) jól behűtve, roppant finom is. Ja és persze ez a trükk nem csak "a gyümölcsöt már csak azért is dacból nem eszem meg" gyerekeknél jó, hanem a hasonló érzésekkel rendelkező felnőtteknél is. :D

Anyának meg hogy lenyugodjon kissé, joghurt nélkül egy kis könnyű és jégbehűtött Proseccoval... :)

A Bellini koktél egyébként Velencéből, a híres Harry's bárból származik és valamikor 1934-ben alkotta meg Giovanni Bellini (XV. századi olasz festő) emlékére Giuseppe Cipriani. "Színezésre" pedig nemcsak málnát, hanem cseresznye, meggy, vagy gránátalmaszirupot is szoktak használni.

A levendula aromája is nagyon jól passzol ehhez a joghurtos édességhez.

Hozzávalók a gyerek változathoz, azaz a joghurtos pohárkrémhez:

• 1 kisebb őszibarack
• 1 marék málna (pici porcukorral megszórva és teaszűrőn átpaszírozva)
• pár kanál (krémes, lecsöpögtetett) natúr joghurt

  A barackot meghámozom, villával összenyomkodom, majd a többi hozzávalóval rétegesen egy pohárba kanalazom. Ha nagyon jól behűtjük, még a málna sem lesz folyós, hanem remegőssé válik kissé.

És ha tényleg ital formájában, de szűz (azaz alkoholmentes) változatban szeretnénk felszolgálni, akkor a barackot pürésítsük le egy nagyon kevés porcukorral, öntsük fel alkoholmentes, habzó almaborral, majd keverjük hozzá a málnapürét is.  

Hozzávalók a felnőtt :) Bellini koktélhoz:

• őszibarack (eredetileg fehér húsú, mert úgy lesz igazán szép színe), kevés cukorral pürésítve
• jéghideg száraz Prosecco a felöntéshez (vagy száraz pezsgő)
• málnapüré
• a díszítéshez: barackszeletek, málna stb.

 A barackpürét egy hosszú, pezsgőspohárba kanalazzuk, felöntjük a jéghideg Proseccoval, majd a málnapürével szépen megszínezzük és elkeverjük.

Barackpüré nélkül, egyszerűen málnával is nagyon finom a jégbe hűtött prosecco:

Trükközés, avagy hogy etessünk meg a gyerekkel egy barackot? Joghurtos őszibarack csokis gabonapehellyel

Hogy mit tegyünk akkor, ha a gyerek úgy dönt, hogy azt a gyümölcsöt, amit valójában szeret, dacból nem hajlandó megenni? Hát trükközzünk egy kicsit. :) Tegyük némileg tetszetősebbé, és tegyünk még hozzá egy kicsit abból, amivel garantáltan le lehet venni a lábáról. Majd tálaljuk fel neki úgy, mintha mi sem történt volna és valójában nem is az lenne a pohárban, amire az előbb még fújolt. Ez megint inkább egy ötlet, mintsem recept. És persze, hogy megint a kis mécsestartó poharamban feltálalva, mert az olyan gusztaaaaaa. :)

Adott egy őszibarack, amit megpucolunk, villával összenyomkodunk, majd a pohár aljára kanalazunk. Megcsorgatjuk kevés mézzel, majd nálunk itt jön a képbe az az "adalék", amivel a Csöppségemet bármikor le tudom venni a lábáról: ez a natúr joghurt. Ehhez keverhetünk esetleg némi tejfölt is, csak hogy krémesebb legyen a végeredmény. Végül szórjuk meg a tetejét egy kis "jopogóssal", azaz kissé összetört csokis gabonapehellyel. Ez az "adalék" gyerkőcöknél szintén jól beváló dolog, ám szerintem elég cukros, így a nem túl egészséges kategóriába sorolható nálam. De ez a kis mennyiség még nem árthat szerintem, viszont éppen elég arra, hogy kicsit kívánatosabbá tegyük nekik is a délutáni uzsonnázást, amiben legalább friss gyümölcs is van.   

(Jaaa, és utána kegyetlen anyaként hallgassuk végig, amíg Csöppünk kérlel minket: Anyaaaa! Ne fotózz! Ne fotózz má'!!! Merthogy tudja, hogy neki készült és szeretné is lehetőleg minél gyorsabban belapátolni.)

Vegaburger

Ezt az ételt szintén még a nyáron készítettem előszőr. Azóta persze már egy párszor terítékre került, kissé más változatban is. Egyébként egy nagyon jó kis recepteskönyvben találtam, az a címe Főzzünk gyerekeknek. De persze, hogy nem csak a gyerekeknek ízlik... A Másik Felemnek is nagyon bejött, meg persze nekem is! Nagyon jó a maradék kenyér hasznosítására, ill. jó kis alternatíva egy hús nélküli feltétre, mondjuk főzelékekhez.

Hozzávalók (kb. 12 db-hoz):

• 20 dkg 1-2 napos kenyér
• 2 tojás
• 15 dkg túró
• fél csésze paprika kockára vágva (legjobb a piros, vagy a zöld)
• fél csésze szemes kukorica
• 3 evőkanál aprított metélőhagyma (én 2 szál újhagymát használtam)
• só, bors, kevés pirospaprika és szerecsendió
• 6 evőkanál zabpehely
• olaj

A kenyeret kisebb kockákra vágom, összekeverem a fűszerekkel elkevert tojásokkal, majd 5 percig állni hagyom. Ezután hozzákeverem a túrót és a zöldségeket. Ha kell zabpehellyel sűrítem még. Lapos pogácsákat formázok belőle, meghempergetem a zabpehelyben, majd kevés olajban kisütöm.

Más zöldséggel is finom szerintem. Most hirtelen egy zöldborsós-petrezselymes változatot képzeltem maga elé.

Őszi zöldségleves

Ismét egy leves! Már miért ne? Hiszen a hideg téli napokon mindig jól esik egy kis melengető leves... Hogy mitől őszi? Hát persze, hogy a sütőtöktől! Sajnos kép nélkül kell hogy bemutassam, mert nem találom a róla készült képet (vagy nem is készült, és sajnos nem ez lesz az egyetlen ilyen recept). De ha utólag megtalálom, majd bepótolom. Ennek ellenére higgyék el nekem, hogy szép is, finom is.

Hozzávalók:

• 2 szál közepes sárgarépa
• 2 szál kisebb fehérrépa
• kb. 2 szelet sütőtök
• 1 fej hagyma
• 2 centis friss gyömbér
• 1 kicsi pritaminpaprika
• 2 fél marék csigatészta (vagy gyufatészta)
• kevés reszelt szerecsendió, só, bors, natúr vegamix (vagy kb. 1,5 l zöldség vagy csirkehúsleves, de akkor a só nem kell)
• kevés olívaolaj

A zöldségeket meghámozom. A répákat félkarikára, a sütőtököt kisebb kockákra vágom. A hagymát felbevágom, majd vékonyabbra karikázom. A gyömbért megtisztítom és lereszelem. A pritaminparikát kimagozom és félbevágom (ennek csak ízesítőszerepe lesz). Az olajon 1-2 perc alatt megdinsztelem a hagymát, majd hozzáteszem a gyömbért és azzal is pirítgatom egy keveset. Beleteszem a répákat és a sütőtököt, majd fedő alatt pár percig párolom. Végül felöntöm vízzel (vagy a levessel) és ízesítem a fűszerekkel, pritaminpaprikával. Lefedve megfőzöm. Amikor már majdnem puhák a zöldségek, hozzáadom a tésztát és készre főzöm az egészet.

Utólag eszembe jutott, hogy ezt lehet akár egy kevés kockára vágott csirkemellfilével is gazdagítani. Úgy még finomabb lehet! Na és persze táplálóbb is!

Csöppkaják

Nem szeretem, amikor egy csöppség éppen hogy elmúlt 1 éves, és rögtön azt mondják, hogy na most már adhatjuk neki azt, amit mi eszünk. Már hogy adhatnánk? Nem mondhatni, hogy én pl. egészségtelenül főzök, de nem sokszor jut eszembe, hogy abból adjak neki, amit magunknak készítettem. Legfeljebb 1-2 falatot. Sok dolog miatt. Például azért, mert mi felnőttek sokkal sósabban (nem elsózottan, csak sósabban, mint az egy gyereknek jó lenne), fűszeresebben esszük az ételeket. Én ezért nem szeretem neki adni a magunknak főzőtt levesből a zöldséget se. Különben is úgy tudom, hogy egy gyerkőcnek kb. 3 éves korára fejlődik ki teljesen az emésztőrendszere. Úgy értem olyanná, amivel már nagyoknak való ételt is gond nélkül meg tud emészteni. És különben is a sok só is rettentően leterheli a kicsi veséjüket. Éppen ezért elborzadok, amikor ilyen kicsiket párizsival, meg virslivel tömnek. Arról már nem is beszélve, hogy mi van benne (szeparált baromfihúspép, csirkebőr, ízfokozó, víz... stb.). Nem játszom az eszem, és nem vagyok álszent. Nem állítom, hogy még a vizet is én fakasztom a leveshez, amit főzök. Időnként én is eszem ilyeneket, de egy picinek én nem adnék, bár valóban ez a legkényelmesebb megoldás. Mondják, hogy talán túlzottan is óvatos vagyok... Még talán finnyásnak is néznek néhányan... Szívük joga... Én meg úgy gondolom, hogy most alapozom meg a jövőbeni ízlését, és nem utolsó sorban az egészségét. Nem tömöm kész édességekkel meg egyebekkel, hanem rengeteg gyümölcsöt, zöldségfélét, saját sütésű kenyeret, olívaolajat és ehhez hasonló ételeket kap. Remélem ezzel elérem azt, hogy pár évesen nem fogja kitúrkálni a zöldséget az ételéből, vagy leszedni a zöldséget a szendvicséről és egy csokis édességet benyomni a vacsora, vagy uzsi helyett. Nem vagyok naív. Nyilván ez is meg fog történni majd, de talán nem fogja utálni a spenótot és a többieket. Az alábbi ételek pedig szerintem olyan jól sikerültek, hogy erre viszont nyugodtan mondhatjuk azt, hogy ehetjük azt, amit a pici, mert ennek van íze és bűze is. Akarom mondani jó illata, és íze is, akár egy felnőttnek is. Azt nem adom meg, hogy mennyi adag jön ki belőlük, mert ugye minden gyerek más és más étvágyú. De mindenképp több adagos, amiből én a maradékot kiadagolva mindig a mélyhűtőbe teszem. És ezek már apródarabos ételek, tehát legfőképp azoknak a babáknak ajánlom, akiknek már lassan jön, vagy esetleg már ki is jött a rágófoga.

Spenótos bulgur
Hozzávalók:

• 250 g friss spenót
• 1 gerezd fokhagyma
• olívaolaj és vaj
• nagyon kevés só
• 1 csészényi bulgur (kb. 1,5 dl-es csésze)

A bulgurhoz 2 csészényi vízet felforralok, picit sózom majd hozzáadom a bulgurt és lefedve 5-10 percig főzöm takarékon, majd elzárom alatta a lángot és A spenótot megtisztítom, vastag szárát és ereit levágom, majd metéltekre vágom és lobogó vízbe dobom, pár percet blansírozom. Közben kevés vaj és olívaolaj keverékén elkezdem párolni a pépesre nyomott, vagy apróra vágott fokhagymát, ha már jó illata van, rászedem szűrőlapáttal a spenótot és összekeverem az egészet, picit sózom, hozzáteszem a bulgurt, majd pár percig fedő alatt összepárolom az egészet.

Paradicsomos-csirkés rizottó(szerűség)

Nem merem rizottónak nevezni, mert a végén még valaki megkövez, hogy egy gyorsrizsből készült ételt (ami ráadásul külön főtt), annak nevezek. De most hirtelenjében és nagyon gyorsan ez tudtam előkapni.

Hozzávalók:

• kb. 300 g csirke- vagy pulykamell filé
• 1 kicsike fej hagyma
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 közepes sárgarépa
• 1 csomag főzőtasakos jázmin vagy basmati rizs
• 1 doboz konzerv hámozott paradicsom (ha lehet só nélküli)
• 1-1 teáskanál szárított oregánó és bazsalikom
• nagyon pici só és barnacukor
• olívaolaj

A rizst picit sós vízben megfőzöm. A csirkemellet nagyon-nagyon apró kockákra vágom, a hagymát és a fokhagymát úgyszintén. A sárgarépát nagylyukú reszelőn lereszelem. Kevés olívaolajon elkezdem megfonnyasztani a hagymát, majd hozzáteszem a sárgarépát is. Pár perc után hozzáadom a húst, majd a fokhagymát is és addig párolom az egészet, amíg a hús teljesen kifehéredik. Hozzáadom a hámozott paradicsomot, amit fakanállal összedarabolok-nyomkodok kicsi darabokra, ízesítem a zöldfűszerekkel, kevés sóval, cukorral, majd megfőzöm. Egy pici vizet is lehet hozzátenni, de csak annyit, amivel kissé kiöblítjük a konzerves dobozt. Amikor majdnem kész hozzáadom a rizst is és készre főzöm az egészet.

Paradicsomos medvehagymás cukkinifőzelék
Hozzávalók:

• 2 közepes cukkini
• kb. 2 evőkanál kukoricaliszt
• pici só
• olívaolaj és vaj
• 2 evőkanál paradicsompüré
• 1 maroknyi medvehagyma

A cukkinit nagylyukú reszelőn lereszelem, majd kevés olajon elkezdem pirítani-párolni. Hozzáadok kevés vajat, a paradicsompürét, majd megszórom a liszttel, átkeverés, pirítás után pedig felengedem nem túl sok vízzel. Ha besűrűsödött és megfőtt, hozzákeverem a vékonyra vágott medvehagymát, de ezzel már nem főzöm, csak letakarom és így a gőzben kellőképpen megfonnyad majd. Utólag ízesítem picike sóval, ha kell.

És végül jöjjön egy édesség is, a bolti babapiskóták helyett. Bár én ezzel sem szeretem tömni két étkezés között (sőt semmivel). Inkább uzsira, tízóraira ajánlom.

Piskótatallérok

Hozzávalók:

• 2 tojás
• kb. 3 dkg gyümölcscukor
• 2,5 dkg sima liszt
• 2,5 dkg kukoricaliszt (lehet sima liszt ez is, de nekem már mániámmá vált a kukoricaliszt)
• kb. 1-1,5 dkg étkezési keményítő
• csipet só (és szeretet)
• vaníliáscukor (igazi vaníliával)

A tojásokat a sóval gép habverővel kb. 8-10 percig keverem, amíg jó habos lesz. 5 perc után hozzáadom a cukrot is, és a vaníliát is. 10 perc után pedig kanalanként hozzáadom az átszitált liszteket és keményítőt is. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 13-15 percig sütöm. Nekem van egy olyan szilikon sütőformám, amiben lapos kis korongokat lehet sütni. Én ebben sütöttem, és így kb. 25 db jött ki belőle. Ennek hiányában szerintem egy sütőpapírral bélelt tepsire kisebb evőkanálnyi halmokat rakhatunk és így süthtjük meg. Legfeljebb nem lesznek szabályosak. De sebaj!