A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fenyőmag. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fenyőmag. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. július 7., szerda

Petrezselyem pestós spagetti, ropogós szalonnával


Ismét egy igen gyorsan elkészíthető tészta étel, nem túl sok hozzávalóval. Sietős, vagy épp fáradt hétköznapokra. Petrezselyem rajongóknak - mint amilyen én is vagyok -, különösen ajánlom. Szalonna nélkül, nagyszerű körete lehet akár - persze némi friss, vegyes salátával egyetemben, - egy jó kis csirkesasliknak is, ami pl. alábbiakból állhat: hagyma, csirkemellfilé kockák, kolbászkarikák, paprika, cukkini és gomba. A pestóhoz tehetünk pl. parmezánsajtot is, de én most nem tettem. 

Hozzávalók:
A pestóhoz:
  • 3 csokor petrezselyem (egy keveset félretehetünk belőle a tálaláshoz)
  • 1 nagyobb marék (kb. 4 dkg) szárazon megpirított napraforgómag (lehet dió, tökmag, mandula, fenyőmag)
  • 2 duci gerezd fokhagyma, összenyomva
  • só, frissen őrölt bors
  • kevés frissen facsart citromlé
  • olívaolaj
  • 1 csomag (500 g) spagettitészta (a tészta főzővizéből tegyünk félre keveset)
  • pár szelet bacon, felcsíkozva
A pestóhoz valókat egy késes aprítóban, annyi olajjal, amivel lágyan folyó szószt kapok, összeturmixolom. Közben kezdjük el kifőzni a tésztát. A főzővizéből egy keveset tegyünk majd félre. A szalonnát egy sepenyőben süssük ropogósra, öntsük le alóla a kisült zsírt (az már túl sok lenne a olajos pestóval eggyütt), dobjuk rá a tésztát, rakjunk rá a petrezselymes pestóból és egy pici tésztafőző vizet is tegyünk hozzá, ha túl száraz lenne. Keverjük össze, majd pirítsuk át egy kissé. Frissen, petrezselyemmel megszórva tálaljuk.


2010. május 14., péntek

VKF 34. forduló III. rész: Pesto-s lazacfilé, sült paradicsomos újburgonyával

Ez az étel telis-tele van afrodiziákummal, így nagyszerűen beleillik szerintem egy romantikus, némi erotikával megfűszerezett vacsora menüjébe. A lazac, a friss fűszernövények; mint a bazsalikom, az oregánó, a paradicsom, a fokhagyma, mind-mind csupa ajzószer. És így együtt egy igazi ízorgia az egész. Ha igazán könnyed ételre vágyunk, ráadásul több fogás is szerepel az étlapon, én csak simán, a sült paradicsomot adnám hozzá, kevés olívaolajjal meglocsolva, és durva szemű tengeri sóval, frissen őrölt borssal fűszerezve. Na meg néhány levél friss bazsalikommal és oregánóval tálalva. Persze, ha nagyon éhesek vagyunk (vagy nagyobb hancúrra készülünk :) ), azért elkél a laktatóbb burgonya is hozzá.
Bár a tenyésztett lazac ugyan olcsóbb, ehhez az ételhez érdemesebb (úgy értem az orgiamenühöz) mégis vadlazacot beszerezni, mert lévén, hogy zsírosabb a húsa, sokkal gazdagabb omega-3 zsírsavakban is. Hiszen neki sok ezer mérföldet kell megtenni a szaporodás érdekében, míg tenyésztett társa addig csak lustul. Az afrofiziákumos könyvem, roppant találóan ezt írja róla:
"A lazacnak minden szerető étlapján rajta kellene lennie. A lazac olyan, mint a fekete kisestélyi  : mindegy, hogy grillezed, félig nyersre főzöd, roston sütöd, egy kevés vajjal vagy erős szósszal tálalod, a lazac mindig könnyű és tökéletes a mámoros estéhez."
A bazsalikom, hmmm.... a bazsalikomhoz csak Nefzawi sejket idézném, Az illatos kertből:
„A nő olyan, mint a gyümölcs, melynek nem tudod élvezni zamatát mindaddig, míg kezeiddel meg nem dörzsölöd. Nézd csak meg bazsalikomot; csak akkor ontja illatát, ha ujjaid dörzsölésétől felhevül.”
És a paradicsom, talán nem véletlen ez a név; pommes d'amour, azaz szerelemalma. És nem csupán C-vitaminban rendkívül gazdag, de a prosztata épségét biztosító likopin egyik fő forrása is egyben.
Talán nem épp vágykeltő hatása jut eszünkbe, az amerikaiak által csak "büdös rózsának" (Hogy miért így hívják, érthetetlen számomra? Pedig egy liliomféle egyébként.) nevezett fokhagymáról. Pedig nagyszerű afrodiziákum ám! Szinte az egész világon elismerik jótékony hatását, és ahol nem fogyasztják -  mint pl. a keleti vallású, cölibátust fogadott szerzetesek, vagy a buddhizmus hívei, és akik a megvilágosodást keresik - ott is leginkább a serkentő hatása miatt. Tehát ez is csak azt igazolja, hogy aki serkenteni szeretné magát, vagy párját, hát csak tegye-egye. Érdekes pl. és talán nem véletlen, miért vittek magukkal az ősi egyiptomiak teljes fej fokhagymákat a sírokba. Hát mert hittek a túlvilági szexben. :)
Hozzávalók a pestós-morzsázs lazachoz (kb. 4 adaghoz, na nem azért ennyi, mert...):
  • 500 g lazacfilé (bőr nélkül), vékonyabb (kb. 4-5 centis) szeletekre vágva 
  • házi készítésű pesto (friss bazsalikomlevelek, pirított fenyőmag, fokhagyma, só, bors, reszelt parmezán vagy pecorino sajt, mindez összepépesítve annyi olívaolajjal, amivel lágyan folyós mártást kapunk)
  • fűszeres, pirított, házi zsemlemorzsa (olívaolajon megfuttatok kevés összenyomott fokhagymát és pár levél összevagdosott friss oregánólevelet, majd hozzáadom a zsemlemorzsát, átkeverem, sózom, borsozom kissé, majd halvány aranybarnára pirítom) 
A kissé sózott, borsozott lazacot egy serpenyőben, minimális olívaolajon egy kicsit elősütöm (kb. fél-fél perc, csak hogy egy kis kérget kapjon), majd egy tűzálló tálba pakolom őket, megkenem a tetejüket a pestóval, majd rákanalazok mindegyikre egy kevés zsemlemorzsát, ellapogatom, majd mehet a 180-190 fokra előmelegített sütőbe, úgy 15-20 percre.
A sült paradicsomos újburgonya is roppant egyszerű:
Kb. 1 kg újburgonyát megsikáltam kissé, sóztam, borsoztam, majd egy tűzálló tálba fektettem a feldarabolt 3-4 szem paradicsommal együtt. Meglocsoltam olívaolajjal, majd ment a kb. 190 fokos sütőbe, először alufóliával lefedve, majd anélkül, míg puhára nem sült. Ha csak a paradicsomot sütjük, azt nem kell lefedni, csak ízesíteni kissé, és utána meglocsolni olívaolajjal (és persze akkor többet süssünk belőle).
Készíthetjük úgy, hogy a burgonyát tesszük be először, majd ha már majdnem megpuhult, mehet mellé a hal is. Így egyszerre lesz kész minden.
Kellemes falatozást!