Tükörtojás süti: Boldog húsvétot Mindenkinek!

Az utolsó pillanatban csak ideérek én is a húsvéti köszöntővel. A tegnapi nap elég sűrű volt (1 nap alatt bepótolni legalább 1 hetet, nem könnyen megy), és éjjel 1-kor már nem igazán maradt nyitva a szemem, akárhogyan is szerettem volna befejezni ezt a bejegyzést.

Teljesen megfeledkeztem erről a kis desszertről egyébként, amit még vagy 1 hónappal ezelőtt készítettem. Maradék "tojásfehérjehasznosítási" projekt volt, és eszembe jutott, miért ne lehetne tükörtojást készíteni a Pavlova tortából. Húsvétra éppen megfelelő. És ennek még utolsó percben is neki lehet állni. Vicces lesz, ha a locsolók "feltört" tojást kapnak a locsolásért. 

A citromkrémnek egyébként nagyon jót tett a fél grépfrút leve. Igazából azért tettem bele, mert nem volt annyi citromom, de tényleg nagyon pikánssá, ill. még citrusosabbá tette. 

Lemon curd, azaz citromkrém, pikánsabban

Hozzávalók:

• 300 ml frissen facsart citromlé, amelybe fél grépfrút levét is belekeverjük
• 150-160 g xilit (lehet nádcukor és gyümölcscukor is vegyesen, utóbbiból valamivel kevesebb is elegendő)
• 100 g vaj
• 4 egész tojás
• 2 csapott evőkanál keményítő

2-3 evőkanállal kiveszünk a citrusok levéből, és elkeverjük benne a keményítőt. A többit vízgőz felett összeolvasztjuk a cukorral, majd a vajat is beleolvasztjuk. Hagyjuk langyosra hűlni, majd belekeverjük az elhabart tojásokat, visszatesszük a vízgőzre, majd folyamatosan kevergetve (ekkor már csak fakanállal), kb. 10-15 perc alatt besűrítjük az egészet. Az utolsó percekben hozzáadjuk a feloldott keményítőt is, és folyamatos kevergetéssel teljesen besűrítjük. Üvegbe rakjuk, és kihűtve használjuk fel.

Habcsók alap

Hozzávalók:

• 140 g tojásfehérje (ez kb. 4-5 normál méretű tojásnak a fehérjéje volt, azért így mértem, mert a fagyasztóból is került is elő, csak arra nem emlékeztem már pontosan az mennyi lehetett)
• 200 g finom szemcséjű cukor (sütőcukor, vagy kristálycukor késes aprítóban kissé átdolgozva)
• kb. 2-3 evőkanál igazi vaníliáscukor
• 2 evőkanál kukoricaliszt 
• 1 evőkanál világosabb borecet
• sipet só

A sütőt előmelegítem 180 fokra. A tojásfehérjét, a sóval elkezdem habbá verni, amikor már volt tartása, szép lassan, adagonként elkezdem belekeverni a kétféle cukrot is, és szép fényesre és simára vertem pár perc alatt. Majd óvatosan beleforgattam a kukoricalisztet, ill. az ecetet is. Két sütőpapírral bélelt tepsire nyomózsák, ill. kanál segítségével ovális formákat készítettem, amik hasonlítanak egy tükörtojás fehérje részére, kb. 10-15 percig hagytam száradni, majd a sütőbe toltam. A sütő hőmérsékletét levettem 150 fokra (igazából én most légkeverésen sütöttem 130 fokon kb.), betettem mindkét tepsit (ez csak a légkeverésnél működik jól, amúgy külön-külön süssük inkább) kb. 30-40 percre süldögélni-szárítkozni. Erősen sütőfüggő, a külseje roppanós kell, hogy legyen, de belül még ragacsos kissé (hűlés közben is sül még valamennyit egyébként). Ezek után a sütőt elzártam, a sütőajtót kinyitottam kissé, majd hagytam kihűlni az egészet. A habcsókok tetejének egyik részét egy kiskanállal benyomtam, majd megtöltöttem a fenti krémmel.

Tipp:

Készülhet belőle persze sima Pavlova torta is akár, eperrel kirakva, ha már úgyis szezonja van/lesz.

Lehet Macaron masszából is készíteni, akkor nem fog ennyire megemelkedni és a teteje sem lesz ennyire repedezett. Ennek a receptjét itt találjátok meg:
http://ildinyo.blogspot.com/2012/03/macaron-sargarepas-mandulas.html

De a fenti tükörtojás sütit extrázhatjuk is kissé azzal, ha liofilizált málnát vagy epret porrá őrlünk, majd ezzel megszórjuk a tetejét, mintha pirospaprikát szórnánk a sült tojásra. 

És remélem megbocsátjátok az udvariatlanságom, hogy ilyen későn írok köszöntőt, de így is Nagyon boldog húsvéti ünnepet kívánok Mindenkinek! Töltsetek minél több időt a szeretteitekkel, mert nincs is annál jobb, és kevés dolog tölti fel jobban energiával az embert, mint az, ha olyanokkal van körülvéve, akiket nagyon szeret.

Whoopie pie, avagy jupppijéééé süti

A Whoopie pie tulajdonképpen nem más, mint egy Amerikából, állítólag az Amishoktól eredeztethető, mini töltött kis pite, torta, sütemény, vagy hívja mindenki annak, ami tetszik. És hogy miért Whoopie? Mert az Amish asszonyok, mikor ezt csomagolták a férjeiknek az útra és ők kibontották és meglátták, örömükben így kiáltottak fel: "Whoopie!". Ami egyfajta örömkiáltás akart lenni, vagyis valami olyasmi, hogy juhéj. Na de ez milyen bután hangzana már. Ezért inkább maradt nálam is Whoopie pie a neve. Ez olyan szépen és dallamosan is cseng. Egyébként ez egy egyszerű kevert tészta, amelyet valamilyen krémmel töltenek meg. Szóval igazából nincs benne semmi turpisság, mégis olyan jópofán néznek ki. Hagyományosan általában csak sima kakaós, vagy pl. sütőtökös a tésztája, és ezt általában egy fehér, legtöbbször pillecukorból készült krémmel töltik meg.

Én már megint csavartam rajta egy kicsit. A kakaó mellé nekem egy kis kardamom is került. Sajnos most csak fekete volt itthon, pedig leginkább a zöld lenne a jobb a sütikhez. De ezzel is nagyon finom volt azért. A krém pedig nem más, mint a pár napja bemutatott rózsaszín grépfrút krém, ami a fura fények miatt itt egy kissé más képet mutat. Leginkább egy, mondjuk tejföllel elkevert paradicsompürére hasonlít, pedig nem az... :)

Szóval jópofa kis süti. Baráti összejövetelekre, gyerekzsúrokra, vagy a Másik Félnek tízóraira... hátha azt mondja majd juhééééj és felhív, hogy mennyire szeret minket, hogy ilyen édes kis szendvicset csomagoltunk neki az útra... :)

Itt egy kicsit bővebben olvashattok angolul róla.

Hozzávalók:

• 300 g liszt
• 40 g kakaópor
• 1,5 teáskanál szódabikarbóna
• 1 teáskanál örölt kardamom (kb. 1-2 kardamom hüvely magjai, mozsárban porrá törve)
• csipet só
• 120 g vaj puha vaj
• 120 g cukor
• 1 bő evőkanál méz
• 1 tojás
• 1 bögre (kb. 2,5 dl) zsírosabb tej és tejföl keveréke

A sütőt előmelegítem 180 fokra. Két tepsit kibélelek sütőpapírral. A száraz hozzávalókat kimérem, és átszitálom. A vajat gépi habverővel habosra dolgozom a cukorral és a mézzel, majd hozzákeverem a tojást is. A lisztet és a tejfölös tejet váltakozva hozzákeverem, még mindig a habverővel dolgozva, majd alaposan kikeverem az egészet. A tepsire evőkanálnyi adagokat pöttyintek, majd kerekre igazítom. Sütőbe tolva kb. 15 percet sütöm. Miután kihűlt megtölthetjük.

A szivecskék nálam egy szilikon muffinformában készültek, amiknek épp hogy csak az aljára került egy kevés tészta.

Pink grapefruit curd, avagy rózsaszín grépfrút krém

Ismét egy pl. kenyérre, kalácsra kenhető, sütemények töltésére használható krém receptje, amely ajándéknak is kitűnő. Mangós és körtés változatban készült nálam ilyen legutóbb. A mangós változat receptje itt olvasható. Ha ajándékba készítjük, szerintem max. 1 nappal előbb tegyük ezt, mert hiába van hőkezelve a tojás, ill. hiába tesszük forró vízzel kicsírátlanított üvegbe a krémet, pár napnál tovább ez sem tartható el azért a hűtőben. A céklapor - mint írom is -, nálam a színerősítés miatt került bele. Szerintem nagyon szép színe lett (tőle), és az ízét egyátalán nem vitte el. 

Hozzávalók:

• kb. 150 ml rózsaszín grépfútlé (kb. 1 nagyobb gyümölcs leve)
• 1 púpos teáskanál céklapor
• 170-180 g világos nádcukor (ízlés szerint lehet több-kevesebb)
• 80 g vaj
• 4 nagy tojás
• 1 evőkanál keményítő (el is hagyható, de ettől biztosabb tartást kap)

Vízgőz felett a cukrot és a céklaport, kevergetve feloldjuk a grépfrút levében. Hozzáadjuk a vajat, majd felolvasztjuk azt is. Hagyjuk, hogy kissé kihűljön, majd kézi habverővel hozzádolgozzuk a tojásokat. (Ha keményítőt is teszünk bele, azt egy kevés lében feloldjuk, majd a főzés végefelé tesszük hozzá.) Visszatesszük a vízgőzre, és egy fakanállal kevergetve, kb. 10-15 perc alatt besűrítjük.

Grépfrútos-zöld teás sorbet

Volt otthon egy grépfrútom, amiből ebben a jó melegben valami hűsítő  finomságot szerettem volna készíteni. Ezért adtam hozzá némi cukorszirupot, jó erősre főzött, kissé fűszeres zöld teát, majd lefagyasztottam. Nagyon finom, hűsítő és roppant frissítő sorbet lett az eredmény. Biztosan sima zöld teával is működik. Nekem egy Ikeából való fűszeres változat volt most otthon. Egy karácsonyi kiadás, de ez egyáltalán nem úgy érezhető benne. Ha valakinek csak sima zöld teája lenne, és a fűszeres verziót szeretné kipróbálni, adjon hozzá kevés szárított alma, narancs és hibiszkuszvirág darabokat, fűszerezésképpen pedig koriandermagot, fahéjat és szegfűszeget. 

Hozzávalók:

• 400 ml fűszeres zöld tea (kissé erősebbre főzött a szokásosnál, nálam kb. 500 ml vízhez ment kb. 4 bő evőkanál teafűkeverék)
• 200 ml vízből és 200 g cukorból főzött szirup
• kb. 200 ml grépfrútlé (kb. 1 gyümölcsből)
• kevés citromlé (pláne akkor, ha nincs pont 2 dl a grépfrút leve)

Az egészet összekeverem, majd amikor elkezdett fagyni, óránként, kb. ötször-hatszor átkevertem botmixerrel.

És ennyi az egész. Ennél mondjuk szerintem nem baj, ha kissé kristályos marad. Annyi belefér, mert úgy is kellemes lesz.

VKF 34. forduló II. rész: Hemingway kedvenc itala

Kb. 5-6 évvel ezelőtt - amikor a főnöknőm Dél-Amerikában járt -, hozott haza Cachaçat (cukornád pálinka), és minket is megkínált az egyik, ebből készülő, roppant finom itallal: a Caipirinha nevű koktéllal. Innen már egyenes út vezetett ahhoz, hogy a kubai Mojitóval is szerelembe essek, ami nagyon hasonló, csak valamivel könnyedebb változat. Egyik alapvető különbség, hogy a Caipirinha alapja a fent említett ital, a Mojito alapja pedig a sima rum. A rumot simán, a cukornád levéből, vagyis melaszból párolják le, a Cachaçát pedig magából a zöld cukornádból desztillálják, ezáltal semlegesebb az íze.

A Caipirinhánál a szétvágott, alaposan megmosott zöld citromot, némi nádcukor és tört jég társágában egy kisebb pohárba tesszük, majd egy mozsártörővel kissé összezúzzuk és ezt öntjük fel némi Cachaçával. 

Ezzel szemben a Mojitonál, a nagyobb tumbler pohárba belekerül zöldcitrom és még kevés lé is, nádcukor és esetleg cukorszirup is, valamint mentalevelek és tört jég, amit szintén egy mozsártörővel összezúzunk egy kicsit. (Én bele szoktam önteni ilyenkor a rumot is, mert szerintem akkor az alkoholban jobban kioldódnak a mentalevelek és zöldcitrom illóolajai.) Majd ezt kell felönteni rummal és szénsavas, vagy mentes ásványvízzel, egyszer átkeverni, majd mentabóbitával és szívószállal kínálni.

Rendkívül frissítő mindkét ital. És van ennek egy alkoholmentes változata is. Ebbe természetesen nem tesznek rumot. A múltkori nagy citromvásárlás után készítettem egy citrusos cukorszirupot (persze ez nem olyan töményen édes), ami nagyszerű alapja lett végül ennek a frissítő alkoholmentes italnak. Már csak pár mentalevél kell hozzá, némi jégkocka, jó hideg ásványvíz, és esetleg némi citrom, lime, vagy narancshús (persze héjastól), aztán már el is vonulhatunk a napernyő alá egy kicsit hűsölni. 

Citrusos cukorszirup koktélokhoz

Hozzávalók:  

• 500 ml víz
• 500 ml frissen facsart citrusfélék leve (nálam ez kb. 4 nagyobb citrom, 2 narancs, 2 grépfrút)
• a narancsok és citromok héjából is egy kevés (szigorúan fehér rész nélkül)
• ízlés szerint nádcukor (én kb. 10 evőkanállal tettem bele, ha jól emlékszem, de többet is elbír, bár legfeljebb az ital készítésénél teszünk még hozzá)  

A cukrot kevés vízzel kissé karamellizálom (de csak épphogy, halvány legyen), majd jöhet bele a többi víz és a citromhéj is amivel beforralom, azaz "sűrűbbre" főzöm. Végül hozzáöntöm a citrusok levét is, de ezzel már csak egyet forralok rajta. Kihűtöm, üvegbe öntöm, majd hűtőben tárolom. 

Hozzávetőleges arányok az alkoholos koktélokhoz:

Caipirinha

1 zöldcitrom, feldarabolva

3 teáskanál barnacukor

6 cl Cachaça

tört jég

Mojito

4 cl zöldcitromlé

kb. 1 zöldcitrom (lime) feldarabolva

kb. 8 mentalevél

2 teáskanál cukor

1 cl cukorszirup

6 cl fehér rum

szénsavas (én mentessel szeretem) ásványvíz

jégkocka, vagy tört jég

Jaj, és hát a címadó szöveg. Tényleg Ernest Hemingway kedvence volt ez az ital, de természetesen az alkoholos változata, tehát némi rummal is megspékelve, nem pedig ilyen szűz változatában.

A "régi szép időkben"- és ez most nem a fizetett reklám helye -, én leginkább a Havana Club rumot részesítettem előnyben ehhez az italhoz. És az alkoholos változata tényleg zöld citrommal a legeredetibb, viszont akár alkoholmentes frissítőnek nagyszerű ez a vegyes citrusos verzió is (amúgy is van több változata is már a Mojitónak).

És hát volt nekem egy kedvenc poharam: vastag, masszív, kissé zöldes-kékes beütésű, hosszúkás pohár. Még egy Bacardi rumhoz kaptam anno ajándékba. De sajnos eltört. Ugyanis Másik Felem már körbehajózta a földet, azaz föltette a lábát arra az asztalra, és ezzel a mozdulattal a drága poharamat szépen le is rúgta onnan. Szegény pedig millió darabban landolt a földön. Ezért most nem ebben szervíroztam.

Tudtátok egyébként, hogy a menta is afrodiziákum? Bizony. Mindamellett, hogy az elmét is felfrissíti, sok más dolog mellet  jó pl. az álmatlanságra és a tengeribetegségre is.

Ami roppant érdekes még, hogy rengeteg fajtája létezik, köztük van pl. olyan, hogy csokoládémenta, vagy  ananász-, alma-, és gyömbérmenta. 

A menta története egyébként az afrodiziákumos könyvem szerint a következő:

"Egy Minthe nevű nimfa, Ceres (a mezőgazdaság istennője) lánya, Plútóval az alvilág urával kavart Plutó felesége, Perszephóné háta mögött. (A legtöbb mentaféle nagyon szabadelvű, vígan üzekednek a kert többi növényével, új hibrideket hozva létre.) Amikor tudomást szerzett férje afférjáról, a féltékeny Perszephóné növénnyé változtatta Minthét. (Soha ne bosszants fel isteneket. Még kisebb isteneket se.) Plútó nem tudta ugyan megszüntetni a varázslatot, de a hatását megváltoztatta: minél többet léptek rá Minthére, annál illatosabb lett. Átváltozása ellenére Plútó továbbra is ellenállhatatlannak tartotta Minthét, különösen az illatát."

A kis hamis. 

Kínáljuk ezzel a roppant frissítő itallal a Szeretőnket (Kedvesünket), hogy kissé lehűtsük, azaz inkább hogy felfrissítsük kissé két hancúr között... Ja, és javaslom még, hogy használjunk az igazi lazításhoz egy finom és csábos illatú, narancsos-fahéjas masszázsolajat... Tutira beválik! ; ) 

Aligátorkörte pink grépfrúttal

Ez egy finom és egyszerű saláta, amely egy kettesben elfogyasztott, gyertyafényes vacsora menüjébe pont beillik mondjuk Valentin-napra.

Igaz, én pont egyedül ettem és ráadásul ebéd gyanánt. Ja, és hogy ne legyünk ilyen gasztro sznobok... Nincs itt semmi ördöngösség, vagy valami új, fura nevű űrlénykaja. Az aligátorkörte magyarul avokádót jelent, csak érdekességképpen írom így a címben. Aligátorkörtének a Jamaicában élő angolok nevezték el, talán nem véletlenül... De aranyos ezzel a névvel. Egyébként én nagyon szeretem! A krémes lágyságát, az enyhén dióra emlékeztető aromáját, és a tudatot, hogy bár zsírosat eszem, ezzel mégis jót teszek, mert tele van többszörösen telítetlen zsírsavval. Ezenkívül A, B1, B2, C, és E vitamint is tartalmaz, na meg béta-karotint. Már az aztékok is afrodiziákumként tekintettek rá. Potencianövelő krémet készítettek belőle, csilivel, hagymával és paradicsommal. Ma ezt a mexikóiak guacamole-nak hívják. Az aztékoktól ered az avocado elnevezés is: ők hívták herefának, azaz ahucatl-nak, mert ugye az avokádó here alakú és szintén párosával lóg a fán...

Voltam olyan szerencsés és egy kedves embertől kaptam egy jó pár darabot ebből a nem éppen olcsónak számító  gyümölcsből(!). Manapság egyébként személy szerint nem látok túl nagy avokádókat sehol sem. Régen mintha nagyobbak lettek volna, ezért lehet, hogy szűken lesz elég 2 főre egy ilyen piciből készített adag.

Hozzávalók (1-2 személyre):

• 1 avokádó
• 1 rózsaszín grépfrút
• 1-2 evőkanál a grépfrút kicsöpögő levéből
• kb. 1-2 evőkanál olívaolaj
• frissen őrölt vegyes bors

Az avokádót és a grépfrútot is alaposan megmosom. A grépfrút héjából éles késsel, nagyon vékonyan, kb. 1-1,5 cm széles, hosszú csíkokat vágok, majd feltekerem, mintha egy rózsa lenne és megtűzöm fogpiszkálóval, amit beletörök, hogy ne látszódjon ki belőle. A maradék héjat a fehér résszel együtt levagdosom róla, majd késsel, a hártyák mellett belevágok és kiszedem a gerezdeket. A közben kicsöpögő levét felfogom. Az avokádót félbevágom, csavarok rajta egyet, majd szétszedem, kiszedem a magját, meghámozom és vékonyan felszeletelem. Tányérra rendezem mindkettőt. A grépfrút levéhez hozzákeverem az olívaolajat, meglocsolom vele az avokádót és a grapefruitot, megszórom kevés borssal, majd díszítem a "rózsával".