2010. június 26., szombat

Trükközés, avagy hogy etessünk meg a gyerekkel egy barackot? Joghurtos őszibarack csokis gabonapehellyel

Hogy mit tegyünk akkor, ha a gyerek úgy dönt, hogy azt a gyümölcsöt, amit valójában szeret, dacból nem hajlandó megenni? Hát trükközzünk egy kicsit. :) Tegyük némileg tetszetősebbé, és tegyünk még hozzá egy kicsit abból, amivel garantáltan le lehet venni a lábáról. Majd tálaljuk fel neki úgy, mintha mi sem történt volna és valójában nem is az lenne a pohárban, amire az előbb még fújolt. Ez megint inkább egy ötlet, mintsem recept. És persze, hogy megint a kis mécsestartó poharamban feltálalva, mert az olyan gusztaaaaaa. :)

Adott egy őszibarack, amit megpucolunk, villával összenyomkodunk, majd a pohár aljára kanalazunk. Megcsorgatjuk kevés mézzel, majd nálunk itt jön a képbe az az "adalék", amivel a Csöppségemet bármikor le tudom venni a lábáról: ez a natúr joghurt. Ehhez keverhetünk esetleg némi tejfölt is, csak hogy krémesebb legyen a végeredmény. Végül szórjuk meg a tetejét egy kis "jopogóssal", azaz kissé összetört csokis gabonapehellyel. Ez az "adalék" gyerkőcöknél szintén jól beváló dolog, ám szerintem elég cukros, így a nem túl egészséges kategóriába sorolható nálam. De ez a kis mennyiség még nem árthat szerintem, viszont éppen elég arra, hogy kicsit kívánatosabbá tegyük nekik is a délutáni uzsonnázást, amiben legalább friss gyümölcs is van.   

(Jaaa, és utána kegyetlen anyaként hallgassuk végig, amíg Csöppünk kérlel minket: Anyaaaa! Ne fotózz! Ne fotózz má'!!! Merthogy tudja, hogy neki készült és szeretné is lehetőleg minél gyorsabban belapátolni.)

6 megjegyzés:

Felhőlány írta...

Ügyes trükk! :) Nagyon jól néz ki, és ezek szerint a célját is elérte... :))

Ildinyó írta...

Felhőlány

Bizony ám! Majd leszakította a karomat, hogy hagyjam már abba a fotózást... :D Köszönöm szépen! :)

Vajda János írta...

Kölök korukban egyszerűbben oldottam meg. Ha valamit dacból nem evett meg valamelyik, hogy csak azért is, megettem a szeme láttára én. Ettől nagyon hamar rájöttek volna, hogy nem érdemes :)
Persze ez biztos nagyon finom bébitáp, meg is érdemlik, de "csakúgy"
Én is megkóstolnám egy bizonyos helyen ülve :)
Jó levegős lett a blogod

Ildinyó írta...

János
:D Amúgy normál esetben én is úgy oldom meg, hogy eszem az adott ételből, hogy megmutassam neki igen is finom. :) De ez most jól jött, mert imádom az ebben a pohárkákban tálalt dolgokat, és pont fotózni is szerettem volna... (úgyhogy a gyerek csak kifogás volt :D )
Az a bizonyos hely az etetőszék volna??? :o :D
Köszönöm szépen! Másik Felem is azt mondta, hogy így sokkal átláthatóbb. Nekem még barátkoznom kell vele, mert úgy megszoktam már a másikat. (Ráadásul ehhez még képet sem tudtam beszúrni a fejlécbe, mert mindegyik túl nagy és lemarad róla a fele. Na mindegy! Majd még kísérletezem vele.) :)

Vajda János írta...

Félre értettél. Elettem előle. (Azt persze nem tudta, hogy nem mindet, arról hallgattam)Amikor szembesült, hogy a hisztije miatt elették a kajáját, meglepődött. harmadszorra már nem próbálkozott.

Be kell vágni és méretezni. Fotós Photoshop nélkül??? :)

Ildinyó írta...

Ja értem! :))) Na azt még nem próbáltam, de jó trükk az is. :D Meglepődne szerintem az én fiam is! :)
Én csak hobbifotós vagyok. Picasat használok egyébként és azzal próbáltam szórakozni. Kollázst készítettem, mint az előzőnél is volt, de hiába készült el több méretben is, nem akarta az igazságot, és ugyanúgy lemaradt a fele a képeknek... (még úgy is, hogy bejelöltem a kicsinyítést is, ill. az oldalra igazítást). Annyira meg nem vagyok nagy mágus ezekben... sajnos. :(