Őszbe hajló nyárvégi menü

Bár a piacok még mindig tobzódnak a friss zöldségekben, gyümölcsökben (egy darabig még így is lesz), de lassan már beköszönt az ősz, és vége lesz a nyárnak. Idén - köszönhetően gondolom a nagyon napos, de sokszor esős időjárásnak is - mindig nagyon bőséges volt nálunk a piac választéka. Ráadásul nagyon olcsó is volt minden. Olyan finom és szép árukat és olyan áron, ahogy a piacon kínálták, nem lehetett kapni semelyik nagy bevásárlóközpontban sem. Most már sajnálom, hogy nem vittem magammal soha a fotómasinát és örökítettem meg a szép portékákat, hogy egy kis hírét vigyem a rákoskeresztúri piacnak. Nem, mintha kevés vásárló lenne ott. De legyenek csak még többen, akik piacra járnak és tapasztalják meg, mennyivel jobb hangulatú és élettel telibb  egy ilyen bevásárlásnak a hangulata, mint az, ha csak bemegyünk lézengeni egy zárt helyre. Ebben a menüben, ami nálunk most a vasárnapi ebéd volt, még ott vannak a napsütéses, meleg nyári napok ízei, de a desszert már egy kicsit ősziesre sikeredett. Sőt, a fűszereknek köszönhetően már talán téliesnek is mondható egy kicsit. 

Hozzávalók:

• étvágytól függően 1/2-1 cső kukorica személyenként
• friss petrezselyem
• fokhagyma (kb. 50 g vajhoz ízlés szerint kb. 1 duci gerezd fokhagyma)
• só
• csili pehely, vagy őrölt csili, vagy nagyon finomra aprított nem túl erős csilipaprika

A csöves kukoricát a víz forrásától számítva, kb. 10-15 perc alatt megfőzöm. A fokhagymát összezúzom, majd a felolvasztott vajban kissé megfuttatom, közben sózom is kissé. Nem kell megsütni, csak épp addig kell kevergetni alacsony lángon, amíg a vad fokhagyma ízét elveszíti, de átadja a finom aromát a vajnak. Ez kb. akkor következik be, amikor finom vajas fokhagymaillat kezd terjengeni a konyhában. A frissen kifőtt, forró kukoricára öntsünk rá a fokhagymás vajból és szórjuk meg apróra vágott petrezselyemmel, ill. a csilipehellyel. Ha nagyobb társaságnak tálalunk egyszerre mindent rakjunk külön kis tálkákba és mindenki ízlése szerint állítsa össze magának a saját adagját.

Tipp:

A kukoricát grillrácson meg is süthetjük kissé, de az egyszerű főtt változattal is nagyon finom lesz. Ez a megoldás a gyerekbarát verzió, mert így csak annak az adagjára szórunk a csípős csiliből, aki szereti, ill. aki meg tudja enni.

Kapros tökfőzelék tejföllel

(Az alábbi mennyiségek kb. 6 személyre lesznek elegendőek)
Hozzávalók:

• 1 fej hagyma (nálam főzőhagyma)
• 1 kg gyalult tök
• 1 teáskanál pirospaprika
• 1 csokor kapor
• só
• kb. 3-4 evőkanál olaj
• 2 dl tejföl
• 2 dl tej
• 2 evőkanál liszt (attól függően mennyi vizet adunk hozzá, előfordulhat, hogy kicsivel többre lesz szükség, hogy besűrűsödjön)
• 2 evőkanál étkezési keményítő

A hagymát felaprítom, majd az olajon, fedő alatt, kicsit megsózva, kb. 2-3 percig dinsztelem. Lehúzom a tűzről, elkeverem benne a pirospaprikát, majd visszateszem a tűzre, hozzáadom a gyalult tököt, átkeverem és felengedem szűken mérve annyi vízzel, épp csak hogy elérje a tök tetejét, sózom, majd letakarom és puhára főzöm. Közben a kaprot megmosom, felpaprítom, egynéhány vastagabb (de nem fás) szárrészt már most hozzáadok a tökhöz. Nekem forrástól számítva 10 perc elegendő volt, hogy jó puha legyen a tök, de előfordulhat, hogy 20 percre is szüksége lesz. A tejfölben elkeverem a lisztet, merek hozzá egy keveset a forró főzőléből, hozzáadom a felaprított kaprot is, összekeverem, majd hozzáadom a tökhöz és  2 percig forralom. Közben a tejben elkeverem a keményítőt, majd ezt is hozzáöntöm a főzelékhez és besűrítem teljesen. Hidegen, melegen egyaránt nagyon finom!

Kápia paprikás-darált pulykahúsos ragu

Hozzávalók:

• 1 nagyobb fej hagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 500 g darált pulykahús
• 2 közepes húsos paradicsom
• kb. 250-300 g kápia paprika (kb. 5-6 db kisebb)
• olívaolaj
• só, frissen őrölt bors

A hagymát felaprítom, a fokhagymát összezúzom, majd egy serpenyőben nem túl sok olajon elkezdem dinsztelni először a hagymát, majd hozzáadhatjuk a fokhagymát is. Hozzáadom a húst is, majd elkezdem sütni. Közben a megmosott paprikát és paradicsomot kicsumázom, a paradicsomot (ha nagyon vastag a héja meghámozom) felkockázom, a paprikát pedig ízlés szerinti darabokra, kockára vagy csíkokra vágom és ezt is hozzáadom a húshoz. Aláöntök úgy kb. 1/2-1 dl vizet, sózom, borsozom, majd először fedő alatt, végül fedő nélkül puhára párolom a húst.

A desszertel, pontosabban ezzel a szirupos szilvával, ill. a mascarpone krémmel eredetileg az volt a tervem, hogy réteskosarakat készítek, majd ebbe töltöm az egészet, de végül meggondoltam magam és leegyszerűsítettem az egészet. Így is nagyon finom volt, de érdemes kipróbálni az előbbi verziót is. A réteskosárhoz ötlet itt található. 

Hozzávalók (az alábbi mennyiségből 4 nagyobb, vagy 6 kisebb adag jön ki):

A szirupban főtt szilvához:

• 1/2 kg szilva
• 1 rúd fahéj
• 1 csillagánizs
• kb. 7-8 evőkanál barna/nádcukor (a szilva savanyságától függően)

A rétegezéshez:

• babapiskóta (nehéz megmondani, úgy kb. 100 g-ra szükségünk lesz legalább)
• 500 g mascarpone
• 1 kicsi dobozos tejföl (175 g-os, nálam alacsonyabb zsírtartalmú)
• kb. 3-4 evőkanál házi vaníliás porcukor

A szilvákat megmossuk, kimagozzuk, majd felkockázzuk (nem túl kicsire). A cukrot egy lábasban megkaramellizáljuk. Miután sötét, nehezebb észrevenni, mikor nem ég még, ezért elég neki kb. fél perc, nem túl erős lángon, miután már felolvadt. Ekkor felöntjük kb. 2 dl vízzel, majd hozzáadjuk a fűszereket, újraforraljuk, majd 1-2 percig főzzük a szirupot a fűszerekkel. Ekkor beletesszük a szilvakockákat, majd kb.10 percig főzzük még. Ha kezdene nagyon szétfőni, nyugodtan zárjuk el el alatta a lángot. Végül hagyjuk teljesen kihűlni, utána elkezdhetük a rétegezést. Ehhez a mascarponét habverővel keverjük ki alaposan a vaníliás porcukorral és tejföllel. És a rétegezés közben a sziruppal mindig locsoljuk meg egy kicsit a babapiskótákat.

Tipp:

Használhatunk hozzá kockákra vágott puha piskótát is.

És így a végére csak 1-2 fotó a piac kínálatából.

Pritaminpaprika, apró sárga körteparadicsomok, őszibarack... és még megannyi ilyen szépséges finomság, sokkal olcsóbban, mintha a szupermarketek polcáról emelnénk le.