2010. szeptember 8., szerda

Snidlinges tök-krémleves, ropogós baconnel

Ha már ilyen kellemes 12 fokban vagyunk így szeptember elején, akkor igazán itt az ideje, hogy egy melengető leves is jöjjön végre, a jéghideg gyümölcsös frappé után. 
Volt egy kisebb darab főzőtököm itthon, és agyaltam mi is lehetne belőle. Sajnos nem volt viszont kaprom. Még a mélyhűtőben sem, dugiban. Ezért nem az általam nagyon imádott hagyományos kapros tökfözelék készült most belőle, hanem ez az egyéb finomságokkal felturbózott, snidlinggel és baconnel feldobott krémleves. Merthogy egy nagy zacskónyi snidlingem viszont meg volt az egyik kedves nővérem jóvoltából, aki frissen szedte nekünk a kertjéből.
Szerintünk nagyon finom lett! Próbáljátok ki ti is! Ja, és szebb pirítósokat készítsetek hozzá! :)
Hozzávalók:
  • 2 fej hagyma, felkarikázva
  • 2 cső paprika, felkarikázva
  • 45 dkg tökhús (tisztán mérve), felkockázva
  • 1 paradicsom, meghámozva, felkockázva
  • 1 nagy köteg snidling, felaprítva
  • 200 g fözőtejszín
  • 2 púpos evőkanál tejföl (el is hagyható)
  • só, bors
  • olaj, kevés vaj
  • A tálaláshoz: szeletelt bacon, zsemle
A hagymát kevés vaj és olaj keverékén, pici sóval megszórva, fedő alatt kissé átpároljuk. Hozzáadjuk a paprikát, majd nem sokkal később a tök húst is a paradicsommal együtt. Borsozzuk kissé, majd felengedjük kb. 1,2 liter vízzel (vagy húslevessel, de akkor külön só nem nagyon kell már bele) és ízlés szerint sózzuk. Fedő alatt puhára párolunk mindent, majd hozzáadjuk a snidlinget (egy részét tegyük félre a tálaláshoz) és a tejszínt, tejfölt is. Alaposan elkeverjük, egyet forralunk rajta, majd botmixerrel simára dolgozzuk az egészet.
A tálaláshoz a bacont vékonyabb csíkokra vágjuk, majd teflonserpenyőben ropogósra sütjük és szűrőkanállal kiszedjük. A fennmaradó zsírban pirítsuk meg kissé az ízlés szerint feldarabolt zsemlét, és tálajuk a levest a baconnel és a snidlinggel megszórva.

És íme még néhány lélekmelengető leves a blogról, ha már így jártunk az időjárást illetően:
A teljesség igénye nélkül, csak néhány. És a végére egy olyan krémleves, mely egy kissé a forralt borra emlékeztet (de nem alkoholos):

11 megjegyzés:

Bianka írta...

Nagyon finom lehet

Ildinyó írta...

Köszönöm Bianka! Próbáld csak ki! Tényleg jó! :)

Ildinyó írta...

Jahhh, és persze meleeeeeeg! :D

Nem vagyok mesterszakács írta...

A pirítóssal nincs is semmi gond, rusztikus, így passzol a leveshez. Nekem külön tetszik így, és nagyon jól néz ki. Ízre is pont jó:-D

Vajda János írta...

Szerintem snidlinggel tuti jobb, mint kaporral :) a szalonna meg főleg nyerővé teszi :D Zsemle helyett a mostanában kapható mexikói olívás kenyérrel enném, így bejön mellé a csípős íz is.

m írta...

Szerintem az a pirítós így is TÖK jó!!!! :))) (Éljen a kapor!)

Ildinyó írta...

(Nem vagyok) mesterszakács ;)
Köszönöm! Örülök, hogy tetszik! :)

János
Snidling, kapor... nekem mindkettő jöhet! :D
Mmmm... mexikói olívás kenyér? Hol lehet olyat kapni? Jól hangzik! :)

Merci
Köszönöm!!! Imádom én is a kaprot (is)! :D

Raindrop írta...

Gyönyörű szép!
Nagyon jól esne most, imádom az ízvilágát is! :)

János "receptje" is nagyon tetszik hozzá. :)

Ildinyó írta...

Raindrop
Nagyon köszönöm! Örülök, hogy tetszik! :)
Ugye? Ez a mexikói olívás kenyér felcsigázta az én érdeklődésem is! :D

Brigitta Bicskei-Viola írta...

Nagyon tetszenek a receptjeid, és ezúton szeretnélek felkérni, hogy csatlakozz Te is a "Fő az egészség!" mozgalomhoz :)
Itt találsz róla bővebb leírást:

http://paleobrigi.blogspot.hu/2013/06/csokis-fagyi.html

Ildinyó írta...

Kedves Brigitta!
Elnézésedet kérem, valahogy elkerülte a figyelmem az üzeneted. :(
Nagyon köszönöm a dicséretet, nagyon örülök, hogy tetszik! :)
És köszönöm a felkérést is! Igyekszem minél hamarabb eleget tenni a felkérésnek, mert már van tartozásom ez ügyben... :)