Sütöttem én már dagasztás nélküli kenyeret, nem is egyszer, és többnyire sikerült is (a 1,5 órás és a 12 órás változat is járt már nálam). A múltkor viszont láttam az egyik műsorban egy még újabb receptet. Talán ez a leggyorsabb verzió, amivel valaha találkoztam. Elég kb. 30-40 perc a kelesztésre. Ez gondolom annak köszönhető, hogy némi ecet is kerül a tésztába, ami - mint mondják is a műsorban - katalizátorként hat az élesztőre. A receptet egyébként a szakács, ha szabadnapos c. műsorban láttam. Szóval maga a recept jó szerintem, csak egyik alkalommal én voltam irtóra béna és kissé több víz került a liszthez, mint kellett volna. Ez önmagában még nem is lett volna gond, ha korrigálom még egy kis liszttel. De én ezt valamiért nem tettem meg (máig nem értem miért, hiszen láttam, hogy valami nem stimm). Így a kenyértésztám szépen szétfolyt, merthogy még nem is formában sütöttem, hanem sütőszacskóban, így volt hova szétterülnie. A kenyér belülről még sütés után is elég "nedves" maradt. Nem sületlen, csak látszott, hogy ez tutira nem az a kenyértípus, ami másnapra hullára morzsálódik majd nekem (tudom, hogy alapvetően a DNK kenyerek ilyenek, de ez kicsit sok volt). Egyébként - gondolom az ecettől - tök jó lukacsos lett a tészta. Miután egy kissé elkenődtem, hogy ilyen béna voltam, eszembe jutott, hogy ebből jó lenne egy sütőben sült, hagymás lepényt készíteni, hiszen a magas nedvességtartalom miatt nem tudna csontszárazra sülni a kenyér. Abszolút jó ötlet volt. A széle ropogós lett, de nem túl száraz, középen pedig finoman puha. Így legalább nem végezte a kukában szegény kenyérke (egyébként sem dobok ki szívesen ételt). Leírom a kenyér receptjét is, mert mint írtam fent is, szerintem jó, csak én voltam akkor béna. Nyilván nem olyan sokáig eltartható, mint pl. a 12 óráig kelesztett verzió, de finom és gyors is. A bögre amiben a mennyiségeket megadom 2,5 dl-es. Tudom sokan nem szeretik, de így volt megadva a recept. Az Ikeában (ez ma már itt a 2. ingyen reklám helye) egyébként kapható ilyen kis müanyag "kanálkészlet", amiben van "cup" mérce is. Ezt ugye a külföldi receptekben előszeretettel használják, mi pedig ugye inkább mérlegelünk. Ez a cup mérce 2,5 dl, de én úgy tudom (bár lehet, hogy akkor rosszul), hogy eredetileg az 1 cup, az 225 ml. Na mindegy! Szóval vagy 2,5 dl vagy 225 ml.
Hozzávalók:
- 3 bögre sima liszt (én egy evőkanál sikért is tettem hozzá)
- 2 és 1/2 - 3 bögre teljeskiőrlésű liszt
- 1 evőkanál szárított élesztő
- 1 evőkanál cukor
- 1 evőkanál só
- 1 evőkanál ecet
- 1 evőkanál olívaolaj
- 3 bögre langyos víz
A langyos vízhez hozzákeverem a cukrot és az élesztőt, pár percig állni hagyom, majd hozzáadom az ecetet is és megvárom míg kissé habos lesz. Hozzáadom a sót, az olívaolajat és villával belekeverem az átszitált liszteket. Letakarom és jó meleg helyre teszem kelni kb. 40 percre (nálam picit töb volt a'sszem). A sütőt előmelegítem kb. 200 fokra (a műsorban 190 fokot mondtak, de szerintem nem az nem elég), beleteszem a sütőedényt, amiben sütni szeretném (ebből 2 hosszúkás kenyérke lesz, mint a boltban a kockakenyerek), vagy sütőzacskóban is süthetem. Ha a tészta megkelt, úgy választom ketté, hogy közben ne essen össze és így ügyeskedem bele a formába, majd megsütöm.
A lapos kenyérkém újrahasznosítása pedig a következőképp történt (mennyiségeket nem adok, mert kinek mennyi az "elrontott" kenyere : ) , nah ez jó reklám a fenti kenyérkének, pedig tényleg jó csak én voltam nyomi, ez még a nevemben is benne van Ildi-nyomi):
Hosszában háromba vágtam a kenyeret és megkentem tejföllel, amibe tojást is kevertem meg némi reszelt sajtot, sóztam, borsoztam, petrezselymet adtam hozzá, a tetejét pedig vékony szeletekre vágott hagymával (lila vagy vörös, kinek éppen mi) raktam ki, majd kb. 190 fokos sütőben szép pirosra sütöttem. Jó kis vacsi egy friss salátával.
Kiegészítés (03.17.-én):
Ilyen a kenyér, ha rendesen megcsináljuk. Szóval teljesen jó! Ízében semmi különös, finom, mint a legtöbb házi kenyér, de némileg gyorsabban készül el, és ugye nem kell dagasztgatni. Viszont az eltarthatóságát módosítom. A fenti adagot én egyben sütöttem ki, amiből egy hatalmas kenyerem lett, ami ugye nem fogyott olyan gyorsan. De pár nap után is ugyanolyan jó volt. Ja, és én sütőzacskóban sütöttem 220 fokon, amíg nem kongott az alja és szép piros lett.
8 megjegyzés:
Lehet, hogy jobb is, hogy nem sikerült kenyérként sütni, most feltaláltál egy új ételt, ami igencsak jól néz ki, ideérzem az illatát...hmmm:-)
Nagyon kreatív vagy; igazad van, én sem szeretek ételt kidobni, abszolút szeretem és díjazom az újrahasznosított ételeket. Ráadásul biztosan nagyon finom volt.
Latsia
Köszönöm szépen! Miután megkóstoltuk, már én sem bántam, hogy így elbaltáztam a dolgot... : ))
Kata
Nagyon köszönöm! Én sem szívesen pocsékolok. Még izgalmas is, hogy mi újat tud ilyenkor kitalálni az ember. Tényleg fincsi volt!
Ez olyasmi lehet, mint a kenyérlángos, csak sokkal finomabb :) Én azért szeretem, mert jól variálható, és gazdagabb a tésztája, mint a talján malomköveknek :)
Húú, de jól néz ki!!! Nagyon ötletes, gratula! :)
Kaját kidobni én sem szeretek. Viszont "A szakács ha szabadnapos" műsort mi nagyon kedveljük a Férjemmel. Azon mindig röhögünk, hogy az egyik csuklójára a 'bacon' szó van feltetoválva. :):):) A másik csuklóját elfelejtettem..
Nagylátószög
Hmmm...kenyérlángos, azt is nagyon szeretem. Tényleg valami hasonló lett. Talján malomkövek; hát ez nagyon-nagyon tetszik : )))).
Adri
Köszönöm szépen! Én is csípem a srác stílusát meg a receptjeit. A tetkón én is jót mulattam, és elgondolkoztam, én hogy néznék ki mondjuk egy parasztsonkával a combomon : )))))
Ez nagyon guszta!!!!Nem is rontottad el, ennek ilyennek kell lennie!:)))
Nagyon boldog névnapot kívánok!:)
De aranyos vagy DeeDee! Nagyon szépen köszönöm, hogy gondoltál rám!!! : ))
Megjegyzés küldése