2010. február 23., kedd

Nasi goreng


Egy húsmentes, könnyed ebéd. Indonéz sült rizs. Egyáltalán nem nehéz elkészíteni, mégis kicsit különlegesebb, mint a nálunk megszokott rizses ételek. Sokoldalú, mert többféle zöldség vagy akár húsféle is kerülhet bele. A legalsó képen egy tavalyi változat van, amibe akkor kevés szárított, illatos gomba (vagy fafülgomba, már nem is tudom) is került (persze beáztatva), és a sima káposzta helyett kínai kel, na meg az elmaradthatatlan sárgarépa. Akkor azt hiszem, basmati rizsből készült egyébként, és körete volt a tempuratésztában sült csirkemellfalatkáknak, amihez egy tavaly eltett mangóchutney-t kínáltam mártásnak (na itt aztán keveredett minden, de nagyon finom volt). A lent használt jázmin rizst, amihez egyébként általában "drágán" (tudom, kinek mi) lehet hozzájutni, a kínai piacokon nevetségesen olcsóbban vehet megvenni, mint pl. egy nagyáruházban.
A fenti képeknél azért szórtam egy kis petrezselymet (máááár megint) az ételre, mert Másik Felem mindig a zöldet hiányolja a képekről. Azt mondja, szerinte az feldobja kissé a képet. Ha őőőő mondja...  

Hozzávalók:
  • 1 bögre (kb. 2,5 dl-es) jázmin rizs (vagy basmati, szerintem  a nálunk fellelhetőek közül ez a kettő a legjobb hozzá)
  • 1 fej hagyma (még jobb lett volna pár szál újhagyma felkarikázva)
  • 3-4 gerezd fokhagyma
  • 2 közepes sárgarépa
  • 1 kisebb káposzta negyede (helyette lehet kínai kel, kelkáposzta stb.)
  • 2 tojás + picike tej
  • 2-3 evőkanál sötét szójaszósz
  • olaj
  • 200 g szójakocka (ennek a fele is elég, de most fel szerettem volna használni 1 egész csomagot), helyette lehet csirke-, pulykamell stb.
A szójakockát annyi sós (esetleg fűszeres, ételizesítős) vízben, amennyi bőven ellepi felforralom, majd elzárom alatta a lángot és félreteszem legalább 1/2-1 órára, hogy megszívja magát a vízzel. 
A rizst megmosom, majd vastag aljú edénybe teszem, ráöntök kb. 1,5 bögrényi vizet, hozzáadok kevés sót, lefedem, felforralom, majd nagyon csendes tüzön kb. 20 percig "duzzasztom".
A hagymát, fokhagymát megpuculom, majd késes aprítóban finomra, szinte pépesre dolgozom. A zöldségeket nagyon vékony csíkokra (julienre) vágom.
A szójakockáról leszűröm a vizet. 
A tojást kissé elkeverem egy nagyon pici tejjel és sóval.
A wokot felforrósítom, teszek bele kevés olajat, beleöntöm a tojást és egy lapos végű fakanállal folyamatosan kevergetve nem túl szárazra sütöm, majd kiborítom egy tálba és félreteszem.
Megint öntök egy pici olajat a wokba, majd beleteszem a hagymapépet és pár másodpercig sütöm, hozzáadom a zöldségeket is 1-2 percig, kevergetve sütöm őket.
Hozzáadom a szójakockákat is, majd 1-2 percig ezzel is sütöm. 
Beleöntöm a rizst, majd adok hozzá 2-3 evőkanál szójaszószt és összekeverem.
Végül belekeverem a kisebb darabokra szétvagdosott tojást is, jól átkeverem és átsütöm az egészet. Sózhatjuk is egy kissé, bár a szójaszósz eleve sós, úgyhogy nem biztos, hogy sokat igényel.
Tehetünk bele csipős fűszert is: tört chilipaprika, chili szósz. Én most nem tettem.   

4 megjegyzés:

Raindrop írta...

Ha lenne szakácskönyvem, az első két képet biztosan elkérném hozzá. :) Nagyon tetszik, ezek az egyik legjobban sikerült képeid szerintem.
Az étel tökéletes, bár ami wokban készül szinte minden az. :)

Ildinyó írta...

De aranyos vagy! Nagyon szépen köszönöm! :) Most irulok-pirulok, mert nagy dicséret ez nekem egy olyan jó fotóstól, mint amilyen Te vagy! Adom szívesen, bármikor! Én is szeretem a wokos dolgokat egyébként, de valamiért mégis ritkán veszem elő (lehet azért, mert főzőlapom van és szerintem azon nem olyan jó használni). Mégegyszer nagyon köszönöm!!!

Ami írta...

Tetszik ez a recept (is), van is minden hozzák, jövő héten egy nap ez lesz a vacsink.

Ildinyó írta...

Köszönöm szépen Ami! Finom tényleg! Most eszembe jutott még, hogy a tavalyi változatba került egy kis friss, reszelt gyömbér is. Az ideiből meg valamiért kifelejtettem, pedig nagyon jó hozzá!