2010. február 11., csütörtök

Mandulás sárgarépatorta, narancsos mascarponekrémmel


 
Nah hát akkor most, hogy magamhoz tértem a láz és a pokoli ízületi fájdalomból befejezem ennek a bejegyzésnek a megírását. Csöppségem szülinapjára, családi összejövetelre készült ez a torta, aminek a díszítését nem vittem túlzásba, amint az látszik is a képeken. Nem nálunk volt az összejövetel, hanem a Nővéremnél, ahol még a 7 éves unokaöcsém és a 17 éves unokahúgom szülinapját is ünnepeltük. Sőt unokahúg barátjának az elmaradt januárit szülinapját is, így összesen 4 torta volt, 17 emberre, na és rengeteg finom étel. De visszatérve a tortára: régóta tudtam, hogy répatortát szeretnék készíteni. Át is néztem vagy millióegy receptet, de végül egy saját verziót alkottam meg. Biztosan vannak még hasonlóak, tehát nem gondolom, hogy feltaláltam volna a spanyol viaszt, de nekem akkor nem volt kedvem átböngészni újra rengeteg receptet. Olyat szerettem volna, ami úgy készül, mint a kevert tészták, de annál azért egy kicsit könnyebb és mégsem piskóta. Azt hiszem ez sikerült. Mindenkitől csak dicséretet kapott. Tényleg nagyon finom volt!
Hozzáfűzés a recepthez: nekem nem volt darált mandulám, csak egész, amit a leforrázás után lepittyegettem, hagytam megszáradni, majd aprítóban ledaráltam. Ez viszont nem darálta teljesen "púderesre", így maradtak benne nagyon pici darabkák. De ez nem elrontotta, hanem izgalmas lett a kis ropogós gömböcskéktől a tészta állaga.
A másik dolog: a krémbe, egyrészt spórolás miatt is került lecsöpögtetett tejföl krém. Másrészt azért is, hogy ne legyen túl tömény a vajtól és a mascarponétól. Nagyon finom lett az is!
A tortaforma pedig egy kb. 1,8 literes űrtartalmú forma. Ennek hiányában úgy gondolom, hogy ez a tészta mennyiség egy 24 vagy 26 cm átmérőjű kerek formába elég, ha azt szeretnénk, hogy ne legyen túl lapos.
Hozzávalók:
  • 300 g reszelt sárgarépa
  • 200 g liszt
  • 200 g darált mandula
  • 2 teáskanál sütőpor
  • 1/2 teáskanál szódabikarbóna
  • csipet só és sok-sok szeretet
  • 100 g barna nádcukor
  • 50 g gyümölcscukor
  • 2 púpos teáskanál reszelt, cukrozott narancshéj
  • 4 tojás
  • 60 ml növényi olaj
  • 3 evőkanál tejföl
Krém:
  • 100 g puha vaj
  • 250 g mascarpone
  • kb. 250 g lecsöpögtetett tejföl (3 kicsi dobozos tejfölt gézzel borított szűrőbe tettem és 1 éjszakán át hagytam lecsöpögni)
  • kb. 150 g porcukor
  • kb. 3 púpos teáskanál reszelt narancshéj
  • kb. fél narancs leve
A tortaformát alaposan kivajazom, az alját sütőpapírral kibélelem. A sütőt előmelegítem 180 fokra. A száraz hozzávalókat összekeverem, hozzáadom a narancshéjat és a sárgarépát is. Egy másik tálban, habverővel pár perc alatt habosra keverem a tojásokat, hozzákeverem a cukrot, az olajat és a tejfölt, majd óvatosan beleforgatom a száraz hozzávalókat. A masszát a formába öntöm, majd az előmelegített sütőbe kb. 40-45 percig sütöm (úgy emlékszem nekem ennyi kellett). Ez sütőfüggő, hogy kinek mikor jó, ezért az utolsó percekben figyeljük, ne égjen meg a széle. Tűpróbával ellenőrizzük, hogy megsült a közepe is. Hozzá kell tennem, hogy nekem talán azért sült hamarabb a külseje, mert a tésztába gyümölcscukrot is tettem, és azok a sütemények kívülről hamarabb kapnak színt.
Ha megsült pár percet hagyom pihenni, kiborítom a formából, lehúzom róla a sütőpapírt és alaposan hagyom lehűlni, majd kettévágom és megkenem középen is, majd a tetején is az alábbi krémmel.
A töltelékhez valókat habverővel pár perc alatt alaposan összekeverem. A narancslevet csak a végén dolgozom hozzá, hogy ki ne csapja és túrós ne legyen a krém. Megkóstolom, hogy elég édes-e (csak óvatosan, mert el lehet nyalakodni rajta), majd megkenem vele a tortát és alaposan lehűtöm.
Tálalás előtt kandírozott narancshéjjal díszítettem (nekem ez házi volt, és egy kissé formátlan szegény). Lehetett volna még darált mandulával és esetleg még narancshéjjal is tovább díszíteni, de késő estére lettem kész vele és már nagyon fáradt voltam hozzá. Pedig szebb is lehetett volna...

5 megjegyzés:

duende írta...

Csodás, ki kell próbálnom valamikor! :)

Isten éltesse a kisfiatokat! :)

Nikóca írta...

Ez is nagyon jól néz ki, szuper dolgokat alkotsz drága Ildinyó! :)

Mégegyszer boldog szülinapot a kis drágának! :)

Volt ám egy pont, ahol oltárira ledöbbentem, mégpedig ott, ahol elejtetted azt a mondatot, hogy "a 17 éves unokahúgom"... Jesszus... Már ilyen rég volt? Emlékszem, amikor icipici volt, akkor láttam utoljára... Ez döbbenet... Öregszem... :D

Puszi Nektek!

Ildinyó írta...

Duende!

Nagyon szépen köszönjük! Remélem ízleni fog! Nálunk a család apraja-nagyjánál nagy sikere volt!

Niki!

Aranyos vagy nagyon (most irulok-pirulok), köszönöm szépen!
Bizony-bizony! Öregszünk ám, de igen rendesen! Ezt a körülöttünk cseperedő Csöppségeken (vagy éppen már nagy lovakon) lehet a legjobban lemérni.

Spk puszi Nektek is!

szepyke írta...

Gyönyörű tortával ünnepelt!:)

Ildinyó írta...

Szepyke!

Nagyon szépen köszönöm!