2010. október 15., péntek

Kakaós-banános-kókuszos sütemény (liszt- és tejmentesen)


Ismét egy reggelire készült édes kis semmiség, liszt és tejmentesen. Most pl. ehhez használtam fel a kókusztejnél kiáztatott reszeléket és keveset magából a tejből is. Sajnos még mindig nem szereztem be mézet, ezért nádcukorral készült, de tehetünk bele akár gyümölcscukrot is (abból nyilván kevesebb kell). Ez is egy nagyon finom, "szaftos" tésztájú, puha sütike lett. A recept csak úgy kútfejből, találomra jött. Igen, szoktam ilyeneken éjjelente agyalni, sőőőőt. A süti szerintem még jobb lett volna, ha teljesen finomra tudom őrölni a kókuszt. De nagyon finom kis reformos süti lett azért így is!


Hozzávalók (egy kb. 28x21 cm-es Ikeás kerámia formához):
  • 3 kisebb vagy 2 nagyobb banán (kb. 30 dkg, héj nélkül mérve)
  • 3 tojás
  • 3-4 evőkanál méz (vagy ennek megfelelő mennyiségű xilit/eritrit)
  • 2-3 evőkanál kókusztej (házi vagy bolti, pl. Cocomas)
  • 5 evőkanál kókuszolaj
  • 3-4 evőkanál cukrozatlan kakakópor
  • 80 g kókuszreszelék
  • 60 g darált héjas mandula
  • 50 g zabpehelyliszt
  • 1 csapott teáskanál szódabikarbóna
  • a formához: kevés kókuszolaj
A sütőt előmelegítem 180 fokra (légkeverésen 160 fok). Egy kerámia formát kikenek kókuszolajjal. A banánokat a tojással, a mézzel, a kókusztejjel, a kókuszolajjal és a kakaóporral összeturmixolom, majd beleforgatom a száraz hozzávalókat is. A tésztát az előkészített formába simítom, az előmelegített sütőben kb. 30 percet sütöm. Kihűlés után kockára vágva tálalom.

 



Kókusztej házilag



Kókusztejet készíteni házilag, roppant egyszerű dolog. Most ne arra a kókusztejre gondoljunk, amit konzervben lehet kapni és krémes. Ez annál egy kicsit vizesebb változat, de ha rajta hagyjuk a zsírt, akkor eléggé tejszerű lesz. És nagyon-nagyon finom! Lúgosító hatása is nagyon jó. Lehet, hogy sokan ismeritek már ezt a módszert, de hátha van, aki még nem találkozott vele.
Azt pl. tudtátok, hogy a zöld kókuszból származó kókuszvíz (a belsejében található folyadék), akár még intravénásan is beadható, mint hidratáló folyadék!?
Maga a kókusz hús rendkívül tápláló egyébként. Rengeteg vitamin és ásványianyag található benne. Tartalmaz B vitamint, E vitamint, niacint, magnéziumot és nagy mennyiségben kálciumot is. De a kálcium beépüléséhez szükséges foszfor és D vitamin is megtalálható benne, így nagyszerű a növekedési, fejlődési szakaszban lévő gyerkőcök számára, mint tejhelyettesítő alternatíva.
Megmondom őszintén az én fiam nem kap nyers tejet. Legalábbis úgy nem, ahogy "hagyományosan" a gyerekeknek szokták adni. Csak annyit kap, amennyi az ételekbe belekerül tejféleség. Úgy értem, nálunk nem szokás az estét úgy befejezni, hogy kap egy bögre, jó kis koffeines kakaót. De a reggelt sem így kezdi (inkább 100%-os gyümölcslével). Valószínűleg azért is alakult ez így, mert még mielőtt elolvastam volna Szendi Gábor Paleolit táplálkozásról szóló könyvét már tudtam, hogy nem túl jó a nyers tej a gyerekeknek (a mi gyerekorvosunk is azt javasolta még anno egyébként, hogy minél később adom, annál jobb), sem a felnőtteknek. Sőt továbbmegyek! Előfordulhat, hogy én is ennek következtében (és a gabonafélék miatt) lettem cukorbeteg. Tehát egy autoimmun folyamat eredményeként, amit már jó pár évvel ezelőtt is tudtak nálam. Akkor azt mondták nekünk, hogy bennem volt a mumpsz vírusa, és a szervezetem az ellene folytatott harcban, az inzulintermelő béta sejtjeimet is elpusztította a vírussal együtt. No mindegy! Szóval nálam ezért (is!) a rendkívüli odafigyelés a gyerkőcöm táplálkozására. Sok-sok zöldség és gyümölcs, sajtok, tiszta húsfélék (nem felvágottak), kevés szénhidrát és cukros étel. A tejtermékek közül viszont a joghurt, tejföl és túró ugyanúgy meg van az étrendjében, tehát valószínűleg nem érek semmit a tej kihagyásával, hiszen azok a "káros" fehérjék, amik a tejben megvannak, a fenti tejtermékekben is úgyanúgy megtalálhatóak. Egyedül a sajtban nem. Elnézést a kis kitérőért, időnként elkap, hogy írjak erről is egy pár sort...
Visszatérve a kókuszra, találtam egy oldalt, ahol nagyon sok hasznos és érdekes dolog olvasható róla.


A házilag készített kókusztejnél pedig a következőket kell tennünk:

2 bögre kókuszreszeléket (azaz egy 200 g-os zacskó, vagy még jobb, ha friss reszelék), leöntünk 4 bögre forrásban lévő vízzel, majd összekeverjük, letakarjuk és egy éjszakán át ázni hagyjuk. Másnap reggel egy erős turmixgéppel (nekem csak a botmixerem volt, de ez is megteszi, jobb híján) pár percig turmixoljuk. Teljesen simára nem nagyon fogja dolgozni, ezért utána meg kell szabadítani a reszeléktől a vizet/tejet. Le is szűrhetnénk simán, de miért tennék, ha a benne található anyagok nagyon jól ápolják a bőrünket is. Ezért én a következőket tettem: kikészítettem a sütőpapírral kibélelt tepsit, majd alaposan megtisztított kézzel, belenyúltam a folyadékba, majd mindig egy maroknyi adagot kivéve, alaposan kicsavartam, a maradékot pedig szitán átszűrtem. A tejet üvegbe töltöttem, majd hűtőbe tettem. Én nem szedtem le külön a zsírt a tetejéről (mert egyébként lehetne), hogy még tartalmasabb legyen a vizem. A reszeléket kiterítetettem a tepsibe, majd kb. 140-150 fokos sütőben, folyamatosan megkeverve kiszárítottam, és amennyire tudtam, a késes aprítóban összeaprítottam. Nekem nem lett teljesen lisztes, csak finomabb, mint a normál reszelék. Ezt aztán süteményekhez ugyanúgy fel lehet használni (talán csak az íze nem annyira intenzív).
A következő recept pl. egy ilyen lesz.
Ez a kókusztej jól lehűtve, akár magában frissítőként, akár koktélok, turmixok alapanyagaként, leveskészítéshez (pl. egy thai zöldségleveshez), de melegen akár kakaónak elkészítve is nagyszerűen használható. És ami fontos, sokkal de sokkal könnyebben emészthető, mint a tehéntej.



2010. október 14., csütörtök

Mákos-sütőtökös muffin (liszt és tejmentesen)


Időnként kísérlezetgetek az ételekkel, hogyan lehetne a hagyományostól eltérően tojás, tej vagy épp liszt mentesen elkészíteni egy-egy ételt. Ez a roppant finom kis sütőtökös sütemény is egy ilyen kísérlet eredményeként született, és nagyon-nagyon finom lett. Jelen esetben tej és lisztmentesen készült. Azt nem mondom, hogy gluténmentes, mert amennyire tudom a zabpehely, ami belekerült a búzaliszt helyett, is tartalmazhat glutént. Hacsak nincs igazolva, hogy gluténmentes, tehát nem "fertőzött".
De a lényeg a lényeg: nagyon finom lett tényleg, és hihetetlenül "szaftos" és puha. Próbáljátok ki!
És bár én nádcukorral készítettem, hogy még egészségesebb legyen, édesítésnek használjatok hozzá inkább mézet. 
 
 
Mákos-sütőtökös muffin (liszt és tejmentesen)
Hozzávalók (12 db-hoz):
  • 300 g sült sütőtökhús (ez kb. 3 szelet)
  • 3 kisebb tojás
  • 6 evőkanál olaj
  • 2 evőkanál víz
  • 80-100 g nádcukor (helyette inkább ízlés szerint méz, csak nekem épp nem volt)
  • 50 g darált mák
  • 100 g zabpehelyliszt (sima zabpehely száraz serpenyőben kissé megpirítva, késes aprítóban finomra őrölve)
  • ½-1 teáskanál szódabikarbóna
A sütőt előmelegítem 180 fokra (én légkeverésen sütöttem 160 fokon). A sütőtökhúst összeturmixolom a tojással, a vízzel, az olajjal és a cukorral, majd hozzákeverem a száraz hozzávalókat is. Kissé kiolajozott muffinformába töltöttem, majd kb. 25 perc alatt megsütöttem.
Hogy még könnyedebb legyen, készíthetjük úgy is, hogy a tojások fehérjét habbá verjük, majd így forgatjuk bele a fentiek szerint elkészített masszába.

Sokáig friss marad! Én 2 napja sütöttem meg, de most is azt majszolom reggelire és ugyanolyan szaftos és finom, mint aznap, amikor kisült! 

 

2010. október 13., szerda

Zöldbabos-morzsás csirke, csőben sütve

 

Maradék felhasználás eredményeként született ez a finom és könnyed kis főétel. A maradék jelen esetben a húslevesben főtt csirkemell volt és egy kevés sült csirke. Pontos recept megint nincs, csak úgy nagyjából mert ugye kinek mennyi a maradék. Amúgy tényleg gyorsan összedobható ez is. Aztán a sütőben hamar megvan, és addig is csinálhatjuk a dolgunk, mondjuk építhetünk egy parkolót a gyerekkel, meg kiteregethetünk... :)
Jah, és hát igen, nem épp egy fotogén kaja... De finom és ez a lényeg!

Először a pirított zsemlemorzsát készítettem el, amihez néhány evőkanál olívaolajon megfuttattam 2 duci gerezd, összezúzott fokhagymát. Hozzáadtam kevés kakukkfüvet, majd ment hozzá a kb. 2 kisebb bögrényi házi sózott és borsozott zsemlemorzsa (ami nem túl finomra volt darálva). Alaposan összekevertem, majd aranybarnára pirítottam. Közben kb. 1/2 kilónyi fagyasztott zöldhüvelyű zöldbabot, pár percig előpároltam pici olaj és víz hozzáadásával, kevés sót és borsikafűvet is hozzáadva. Egy lapos tűzálló tálat kikentem kicsit olajjal, megszórtam a pirított zsemlemorzsa egy részével, majd rákanalaztam egyenletesen elosztva a zöldbabot. Erre jött nálam a maradék hús, ami kb. egy kisebb levesben főtt csirkemell volt (és némi burgonya is), ill. sült csirkecomb, amelyeket felkockáztam és úgy osztottam el a tetején. Erre fektettem pár szelet mozarellát (lehet a csomagos is), majd újra megszórtam pirított zsemlemorzsával és 190 fokra előmelegített sütőbe toltam kb. 20 percre. Tálaláskor adhatunk mellé tejfölt is.

2010. október 12., kedd

Minitorták


Ezek a kis torták (nem muffinok, csak olyan a formájuk :) ) még vasárnap készültek, eléggé kutyafuttában, úgyhogy tudom, nem a legtökéletesebbek . Egy szép, kerek évszámot ünnepeltem. Pontosabban aznap csak néhány barátnőmmel ünnepeltük meg. A családi "tor" és a rendes torta majd szombaton lesz. Azért úgy gondoltam, hogy akikkel aznap találkozom, meglepem 1-1 ilyen kis tortácskával.
És már megint a céklaporral színezett, hamis marcipánból készült kis virágok... De nem, nem vagyok ennyire fantáziátlan (ez olyan csajszis volt), csak még be kell szereznem egyéb kis mini kiszúró formákat is, ill. más természetes színező anyagokat is. (Én a nagy család és barátok miatt kapásból 24-et készítettem, de itt most csak 12 db-ra szóló receptet adok meg.)

(A fotók se lettek túl jók, mert a nagy rohanásban nem volt idő nagyon állítgatni, pakolgatni a dolgokat, és még a fényviszonyok sem voltak a legmegfelelőbbek. No mindegy! Ez van!)


Hozzávalók 12 mini tortához:
A kakós piskótához (tehetünk hozzá még kevés apróra vágott étcsokit is):
  • 2 tojás
  • 125 g puha vaj
  • 100 g nádcukor
  • 1 evőkanál vaníliáscukor (igazi vaníliával)
  • csipet só
  • 125 g liszt
  • 1 csapott teáskanál sütőpor
  • 2 púpos evőkanál kakaópor
  • néhány evőkanál tejföl
A töltelékhez (lehet hogy ennyire nem lesz pont szükségünk majd):
  • kb. 1 őszibarack, megtisztítva, apró kockákra feldarabolva
  • ízlés szerint egy kis nádcukor és vaníliáscukor
  • kb. 100 + 50 ml 100 %-os almalé (vagy őszibarack lé)
  • kb. 2 evőkanál vaníliás pudingpor (vagy keményítő)
A diszítéshez:
  • Egész kevés vaj, egy kis porcukorral és mandula aromával habosra keverve (ez a tapasztáshoz kell.)
  • kb. 1/4 adagnyi hamis marcipán, vagy természetesen igazi, abból elég egy kicsi tömb is (ebből egy kevés céklaporral megszínezve)
  • kevés díszítőcukorka
Először a tölteléket készítsük el, hogy legyen ideje langyosra hűlni. A kétféle cukrot karamellizáljuk, majd adjuk hozzá a barackot, forgassuk át a karamellben, és adjuk hozzá a 100 ml almalevet. A maradék almalében keverjük el a pudingport (vagy keményítőt), keverjük hozzá a felmelegedett almaleves barackhoz, majd sűrítsük be és tegyük félre hűlni.
A tészta elkészítése:
A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A muffinformát kibéleljük papírkapszlikkal (jó, ha van magasabb fajtánk, aminek esetleg még pereme is van, nem olyan kis nyomi, mint az enyém). A puha vajat/margarint habverővel habosra keverjük a kétféle cukorral. Hozzáadjuk a tojásokat, ezzel is alaposan elkeverjük, majd beleszitáljuk a sütőporos, kakaóporos lisztet. Alaposan elkeverjük, majd továbbra is a habverővel dolgozva, hozzáadunk pár kanál tejfölt és simára keverjük. Elosztjuk a formákban, majd kb. 20-25 perc alatt megsütjük. Pár percig a formában hagyjuk hűlni, majd rácsra szedjük.
A kis torták közepét egy almamagozóval (ez a legjobb, de ha nincs, akkor megteszi egy hegyes, éles kés, és egy kiskanál is) kiszedem úgy, hogy körben maradjon azért pereme is, és az aljáig se menjük le. Megtöltöm a gyümölcspudinggal. A tetejükre teszek egy-egy pöttynyi vajas krémet. A natúr marcipánt vékonyabbra nyújtom, majd egy kiszúróformával készítek 12 cakkos virágot. A céklaporral színezett marcipánból úgyanúgy 12 kis virágot készítek. A nagyobb virágokat rárakosgatom a minitorták tetejére, majd ezekre nyomok egy-egy újabb pötty vajas krémet és erre jön a kis pink virág, amiknek a közebébe nyomok pár szem díszítőcukrot is.


Beburkolás előtt

Gyönyörű virágcsokor (egy része) a barátnőktől (akik titokban szervezkedtek a hátam mögött).


 Lebuktam :)

2010. október 9., szombat

Piskóta sütés: tojás nélkül...


Tegye fel a kezét, aki készített már tojás nélküli piskótát (vegák nem ér, mert ők gondolom már igen)! Vagy tojás nélkül piskótát... hehehh, értitek... na jó, gondolom így többen vagyunk már lányok... bocsi a szójátékért, csak érdekes ez a magyar nyelv... :)
Az én utcámba még csak most tévedt először, mert nem volt itthon tojás, viszont szerettem volna másnap reggelire valami sütit készíteni. Nem nagyon bíztam benne, hogy jó lesz, de valami isteni finom lett. Persze a fűszerezés is istenivé tette; a kakaó, a mézeskalács fűszerkeverék, és a fahéj. Ezek a fűszerek nekem így a közel 10 fokok beálltával mindig nagyon kellenek. Eleve a mézeskalács fűszernek van valami lélekmelengető aromája. Egyetlen problémája volt a tésztának - de a hátránya egyúttal az előnye is volt -, hogy elég morzsálódós (hiszen nyilván nem tartja össze a tojás). De pontosan emiatt volt jó; nagyon finom puha és könnyű. Én a közepébe málna ill. szilvalekvárt tettem, némelyiknek a tetejét pedig csokival vontam be. Halkan jegyzem meg, hogy így ízre tökre olyan lett, mint a Bombi, csak még puhább.
Egyébként tudom, a tojás jó (szerintem), meg minden, szóval nem ezért lett kihagyva, hanem mert szimplán nem volt itthon. Szóval ez most csak azért, hogy ha valaki így szeretne nekiállni, itt a bizonyíték, hogy működni fog.
(Egy nagyobb tortánál azért kicsit több lélekjelenlétre van szükség, ha azt akarjuk, hogy egyben maradjon, amikor kettévágjuk. Én külön vágtam ketté a kis kockákat. Vagy eleve külön süssük ki a két lapot.)
Most eszembe jutott, hogy kötőanyagnak még jól jött volna egy kis rizsliszt vagy biobin (szentjánoskenyérfa magjából készült őrlemény), vagy lenmagliszt, ha lett volna itthon. Mindegyiket kötő- és sűrítő anyagként használják ilyen esetben.


Hozzávalók (egy kb. 28x21 cm-es Ikeás kerámia formához):
  • 220 g (tönkölybúza) liszt
  • 2 púpos evőkanál kakaópor
  • 1 teáskanál őrölt fahéj
  • 1 teáskanál mézeskalács fűszer
  • 4 csapott teáskanál sütőpor
  • 50 g barna nádcukor (ha por még jobb)
  • 1-2 bő evőkanál méz
  • csipet só
  • 6 evőkanál olaj (napraforgó, kókusz ilyesmi)
  • 200 + 50 ml víz
  • Tölteléknek: lekvár
  • Tetejére: kb. 1 tábla étcsokoládé megolvasztva, pici olajjal keverve
A sütőt előmelegítem 180 fokra. Egy sütő tálat kivajazok. A száraz hozzávalókat egy tálba szitálom, hozzáadom a cukrot is. A folyékony hozzávalókat is összekeverem külön (először csak 200 ml vizet teszek hozzá), majd a kettőt összevegyítem, és alaposan összekeverem. Ha túl sűrűnek találjuk hozzáadhatjuk még a maradék vizet. A sütőedénybe öntöm, majd kb. 25-30 percig sütöm. (Nálam a sütési idő felét 160 fokon légkeverésen töltötte.)



Anitának ajánlva: Gombakrémleves vargányával

 

Ez a leves még vagy jó három héttel ezelőtt készült, amikor is Anita barátnőmet invitáltam meg magunkhoz egy vasárnapi ebédre. Mint kiderült sikerült a kedvencét elkészítenem, persze anélkül, hogy tudtam volna előre. A leves csak úgy hasraütészerűen készült (mint már annyi minden más nálam), sőt még fotó sem készült rólae először. Csak amikor másnap kérte a barátnőm a receptet, akkor kattintottam le gyorsan a maradékot és próbáltam visszaemlékezni, hogy mit is tettem bele. Na jó persze: gomba, az alap. Főleg egy gombalevesnél. :) Itt az egyszerű csiperkét én most egy kis - jó áron vásárolt - szárított, majd itthon házilag porított (mert így állítólag még intenzívebb ízeket lehet kicsalni belőle, és tényleg) vargányával dobtam fel.
A leves után egy zöldfűszeres túrókrémmel töltött, baconbe csavart, sült csirkemell volt, egyszerű burgonyapürével. Desszertnek pedig egy egyszerű barackos-krémes joghurtos-kekszmorzsás poharas desszert a kávé mellé.
Kedves Nita barátném! Ezt a levest Neked ajánlom, innen is! Melengesse a lelked, tudom nagy szükséged van most rá!

Hozzávalók kb. 8 személyre (nekem igen nagy fazékkal készült):
  • 2 fej hagyma, felaprítva
  • 4 gerezd fokhagyma, összenyomva
  • kb. 800 g csiperkegomba, felszeletelve
  • 2 közepes burgonya, kicsire felkockázva
  • 3 evőkanál étkezési keményítő (vagy liszt)
  • 500 ml tejszín
  • só, bors,
  • kb. 3 evőkanál szárított vargánya por, kevés forró vízben feloldani
  • só, frissen őrölt bors,
  • olívaolaj, kevés vaj
  • A tálaláshoz: ízlés szerint pirított gomba, petrezselyem
A hagymát kevés olaj és vaj keverékén kissé megpirítom, hozzáadom a burgonyát, majd fedő alatt párolom egy keveset. Mehet hozzá a gomba, a fokhagyma is, majd újabb pár percet pirítom (ekkor kivehetünk belőle egy keveset a tálaláshoz, ha szeretnénk). Felöntöm kb. 1,3-1,4 l vízzel (vagy egy gyengébb ízű zöldséglevessel, akkor viszont gyengén sózzuk csak), majd sózzuk és hozzáadjuk a vargányás vizet is és puhára főzzük az egészet. A tejszínben elkeverjük a keményítőt, majd behabarjuk vele a levest. Egyet forralunk rajta, ízesítjük örölt borssal, majd simára turmixoljuk az egészet. Aprított petrezselyemmel és a pirított gombával tálaljuk. Ha tovább szeretnénk gazdagítani, pirított kenyérkockákat is adhatunk hozzá.


És egy fotó még, csak úgy (ahol főszerepben a virág):

2010. október 8., péntek

Tökös krémes


Ezt muszáj gyorsan megosztanom Veletek, mert szerintem nagyon jó lett. (Hűűű, pedig még mennyi minden vár a piszkozatok között...)
Valamelyik nap azon gondolkodtam, hogy milyen finomságot készítsek a sütőtökből, amit kaptunk a Másik Felem Mamájától. Aztán egyik este beugrott, hogy készítek belőle egy tökös krémest, vagy tök-krémest, vagy tök jó krémest... És ma elkészült végre! Szerintem tök jó ötlet (értitek, tök jó)! És nagyon-nagyon finom is! És még az elkészítése is rém egyszerű! Hát kell ennél több? Ja igen, tudom már mi. Lehet még fokozni esetleg azzal is, hogy a tetejét egy kis olvasztott csokival is kicifrázzuk. De őszintén szólva, már így is nagyon tuti volt. Pontos mennyiségeket nem nagyon tudok megadni, mert nem igazán mértem a dolgokat, csak gyorsan cselekedtem...
Elkészítés (kb. 7 db-hoz):
1 kisebb sütőtököt megsütöttem a szokásos módon. 1 csomag friss levelestésztát (nálam most Tante Fanny, 270 g-os) éles késsel felvágtam kisebb kockákra (kb. 14 db, vagy ahogy kijön), megszórtam a tetejét egy kis cukorral, majd 190 fokra előmelegített sütőben, szép aranybarnára sütöttem. A sütőtököt lehámoztam, adtam hozzá egy kevés tejszínt (csak hogy könnyebb legyen), mézet (ízlés szerint), pici őrölt fahéjat, szegfűszeget, és gyömbért, majd összeturmixoltam. 1 kicsi dobozos tejszínt kemény habbá vertem (adhatunk hozzá egy habfixálót is), majd óvatosan beleforgattam a sütőtökös krémbe. A levelestészta lapokat közvetlen a tálalás előtt megtöltöttem.

2010. október 7., csütörtök

Fahéjas-datolyás csiga

Ez egy nagyon finom kis csiga lett!  És viszonylag cukortakarékos is, hiszen a töltelékbe nem is került, lévén, hogy az így is elég édes volt. Kicsi Lovacskámnak annyira ízlet, hogy amikor fotóztam és mellém volt pakolva egy tálcára, elkunyizott tőlem egyet (mindezt vacsora előtt kb. 1 órával). Majd jött oda megint, és azt kérdezgette tőlem, hogy anya szerinted melyiket válasszam? Erre én odanézek és látom, hogy a fotózgatás közben már benyomott még egyet a tálcáról, és már a harmadikra pályázik (van huzata a gyereknek)... Én mondom neki erre, hogy nincs több, mert már mindjárt itt a vacsora. Erre ő ugrálva: de anya ez nagyon fincsi, nagyon fincsi... :) Szóval finom volt! Ja és persze roppant gyors is, hiszen ez nem egy kelt tésztás, hanem egy egyszerű sütőporos verzió. 

Hozzávalók (kb. 15-18 kis csigához):
A tésztához:
  • 200 g liszt + egy kevés a nyújtáshoz (nálam vegyesen: búzacsírás liszt és rétesliszt)
  • 50 g teljes kiőrlésű rozsliszt (vagy t.k. búzaliszt, tönkölyliszt, grahamliszt stb., de a sima is jó)
  • 1 teáskanál sütőpor
  • csipet só
  • 50 g barna nádcukor
  • 100 g vaj
  • 1 dl tej
  • 1 tojás
Töltelék:
  • 180 g datolya, kimagozva, apróra vágva
  • 1 evőkanál puha vaj
  • 100-150 ml 100%-os almalé (lehet narancslé is, bár akkor lehet, hogy elbír némi mézet is majd)
  • 1-2 teáskanál őrölt fahéj
A töltelékhez valókat összeforralom, leturmixolom, majd hagyom kissé kihűlni, miközben a tésztát elkészítem.
A sütőt előmelegítem 180 fokra. A liszteket és a sütőport egy tálba szitálom, majd hozzákeverem a cukrot és a sót is. Belekockázom a vajat, majd az ujjaimmal elmorzsolom. Hozzáadom a tojást, majd a tejet is, és sima tésztává gyúrom. Lisztezett deszkán maximum kisujjnyi vastag téglalappá nyújtom. A tölteléket egyenletesen rákenem a tésztára, felcsavarom, majd éles késsel kb. 1-2 cm vastag szeleteket vágok belőle. Sütőpapírral bélelt tepsire pakolom, majd az előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt megsütöm. 


És kaptam egy ilyen kedvességet még múltkor Raindroptól, amit ezúton is nagyon köszönök neki! Megpróbáltam lefordítani, hogy mit is jelenthet, de nem volt könnyű, lévén, hogy nem tudok spanyolul (csak nagyon szeretnék legfeljebb). Ha valaki le tudja nekem fordítani, azt örömmel veszem. :) Csak annyit értek belőle, hogy láthatatlan emberek, akik szeretetet adnak nekünk és odafigyelnek ránk, és hogy köszönöm, mert így boldogan állok az ablakba (????) hogy jókedvű legyen még egy nap(???)... vagy valami ilyesmi... Hát ez egy eléggé szabad fordítás, tudom-tudom... :S
Én mindenkinek küldöm, aki rendszeres visszatér hozzám, hogy olvassa a soraimat.
Ezt a képet pedig Neked küldöm cserébe Raindrop. Már akkor Rád gondoltam, amikor elkészült ez a kollázs. :)

Őszi zöldségleves


Ez a leves egyszer már szerepel a blogon, csak akkor fotó nem volt hozzá, ezért inkább felteszem mégegyszer. Hiszen most úgyis szezonja van. Egyszerű, de nagyon finom! Igazi lélekmelengető! És ehhez a gyönyörű napsütéshez még a színei is illenek.  


Hozzávalók:
  • 2 szál közepes sárgarépa
  • 2 szál kisebb fehérrépa
  • kb. 2 szelet sütőtök
  • 1 fej hagyma
  • 2 centis friss gyömbér
  • 1 kicsi pritaminpaprika
  • 2 fél marék csigatészta, gyufatészta, cérnametélt
  • kevés reszelt szerecsendió, só, bors, natúr vegamix (vagy kb. 1,5 l zöldség vagy csirkehúsleves, de akkor só nem sok kell)
  • kevés olívaolaj

A zöldségeket meghámozom. A répákat félkarikára, a sütőtököt kisebb kockákra vágom. A hagymát felbevágom, majd vékonyabbra karikázom. A gyömbért megtisztítom és lereszelem. A pritaminparikát kimagozom, és felkockázom. Az olajon 1-2 perc alatt megdinsztelem a hagymát, majd hozzáteszem a paprikát, a gyömbért és azzal is pirítgatom egy keveset. Beleteszem a répákat és a sütőtököt, majd fedő alatt pár percig párolom. Végül felöntöm vízzel (vagy a levessel) és ízesítem a fűszerekkel. Lefedve megfőzöm. Amikor már majdnem puhák a zöldségek, hozzáadom a tésztát és készre főzöm az egészet.
Lehet akár egy kevés kockára vágott csirkemellfilével is gazdagítani. Úgy még finomabb és laktatóbb is!
 

És a tegnapi fotózásomból - amikor is nagyon megörültem a melengető napsütésnek, és egyből fotózgatni kezdtem - egy virág.


És egy kis szójáték: ez kérem szépen az ŐSZMAGYAR.

2010. október 6., szerda

Szilvás-levendulás sütemény a provence.hu oldalon



Íme megtörtént az első randim a levendulával. Persze sütibe sütve, mert amúgy már sokszor találkoztunk csak úgy. Csak annyit mondok: nem csalódtam. Még maradt egy kis levendulás cukrom is, úgyhogy visszatér majd mág más formában is szerintem. A receptről a provence.hu oldalán olvashattok itt.

2010. október 5., kedd

Mákos-citromos pancake, avagy palacsinta

Maradjunk a palacsintáknál még mindig, de kanyarodjunk egy kicsit arébb, mondjuk Amerikába. Végül is közel vannak egymáshoz, ugye Kolumbusz? ;)
Szóval még a hétvégén próbáltam ki ezt a nagyon finom kis pancake, vagyis palacsintareceptet. Nekünk nagyon bejött! Nem túl édes, finoman citromos, a roppanós kis mákszemek pedig irtóra feldobják az egészet. Leginkább az eper vagy a málnadzsem illene hozzá, de nekem most egy kis szilvalekvárom volt felbontva, azt lazítottam fel egy kis tejszínnel, és azzal is nagyon finom volt. Ha nem egy kisebb hadseregnek készülünk vele reggelire, nyugodtan felezhetjük a hozzávalók mennyiségét.
Hozzávalók (kb. 30-32 db kis palacsintához):
  • 320 g sima liszt, átszitálva (nálam búzacsírás most)
  • 30 g mák (egész, nem darált) 
  • 1 teáskanál sütőpor
  • 1/2 teáskanál szódabikarbóna
  • 80 g cukor (ízlés szerint)
  • csipet só
  • 2 tojás
  • kb. 1 citrom leve és reszelt héja (ha valaki citromosabban szeretné lehet picit több is)
  • 2 evőkanál vaj, olvasztva
  • 480 g joghurt és tej keveréke (mondjuk fele-fele arányban), vagy aludttej
  • A sütéshez: semleges ízű olaj
A száraz hozzávalókat összevegyítem egy tálban, egy másikban pedig kézi habverővel kikeverem a folyékony hozzávalókat. A kettőt alaposan összekeverem, majd palacsintasütőben kisebb palacsintákat sütök belőle. Ízlés szerint lekvárral tálalom.



2010. október 4., hétfő

Dhodak


Gyertek velem és utazzunk el a messzi Indiába ebben a borús időben, és kóstoljuk meg az egyik roppant különleges ételüket a Dhodakot, amely egy kókuszos-uborkás palacsinta. Nem kell megijedni, közel sem olyan furcsa, mint amilyennek hangzik! Sőt! Már nem is tudom mióta ki szerettem volna próbálni ezt is... Hát most itt volt az idő. Szerintem nagyon-nagyon finom! Egyetlen problémám volt vele, az is a tésztával. Nem volt olyan egyszerű bánni vele, elég könnyen szét tudott esni, ha nem figyeltem oda. De a végén már egész jól belejöttem a sütögetésbe! Gondolom a könnyű szétesést a tojás (na és a keményítő) hiánya okozza, de ennek ellenére én legközelebb is így fogom készíteni. Csak hogy a tradicióknál maradjunk! Legfeljebb annyit trükközök majd esetleg, hogy késes aprítóban kicsit finomabbra őrlöm a kókuszreszelék felét, így hátha jobb lesz a tapadás (nekem elég nagyszemű kókuszreszelékem volt, nem az a nagyon finom).
Ha olyan szerencsém van, hogy friss korianderem is van otthon, az is került volna bele (a tésztába is, és a mellé tálalt joghurtba is). De sajnos nem volt!



Hozzávalók (attól függően mekkora kis palacsintákat készítünk, kb. 20-24 db lesz belőle):
A palacsintákhoz:
  • 150 g búzadara
  • 150 g kókuszreszelék
  • 150 g uborka (csak félig meghámozva, nagylyukú reszelőn lereszelve)
  • 1 evőkanál barna nádcukor
  • 1 teáskanál só
  • kb. 2 evőkanál friss koriander
  • kevés olaj a sütéshez
A tálaláshoz:
  • natúr joghurt
  • kevés tejszín
  • só, friss, aprított koriander
  • kevés friss vagy szárított csilipaprika
A palacsintához valókat egy tálban összevegyítem, majd kb. 300 ml vizet öntök hozzá, és összekeverem. Palacsintasütőben mindig kevéske olajat hevítek, majd púpos evőkanálnyi adagokból kis palacsintákat sütök úgy, hogy lelapítgatom mindig a masszát. 1-2 perc bőven elég neki, mert gyorsan sül.
Tejszínes joghurttal tálalom, amelyet egy pici sóval is ízesítek, és ízlés szerint korianderzöldet is teszek hozzá (ha van). Ha bírjuk az csípőset - és gyerkőc sem eszik belőle -, egy kis friss, aprított, vagy szárított csilit is adhatunk hozzá.




2010. október 3., vasárnap

Padlizsánkrémleves babbal

Már régóta terveztem padlizsánból krémlevest készíteni. Most el is készült egy változat, mert összegyűlt egy pár darab. Egyszerű leveske lett, ám szerintem annál finomabb. Bár ilyen hőmérsékletnél nekem mindegy, csak melengető leves legyen. Ha időben eszembe jut, hogy ezt fogom készíteni, biztosan beáztatok hozzá inkább szárazbabot. Abból is leginkább fehéret terveztem eredetileg még anno. Na meg a nagyszemű virágbabot, aminek az íze miután megfőtt, szerintem leginkább a gesztenyéhez hasonlít. Persze nagyon finom volt így konzerv babbal is, de biztosan még jobb, ha frissen főzöm ki mellé. Lehet egyébként, hogy valakinek túl soknak tűnik elsőre a hagyma és a fokhagyma mennyisége, de a padlizsán szinte magába szívja az egészet. Ha valaki még laktatóbbá szeretné tenni, pirítson hozzá egy kis kenyérfélét, amit még forrón átdörzsöl egy kis fokhagymával.

Hozzávalók:
  • 2 nagy fej hagyma
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 2 nagyobb burgonya
  • kb. 700 g padlizsán
  • kb. 3 púpos evőkanál mascarpone (esetleg tejföl)
  • olívaolaj
  • só, frissen őrölt bors, 1 füstölt ízű leveskocka
  • 1 doboz konzerv vörösbab (vagy fehérbab)
  • A tálaláshoz: olívaolaj, frissen őrölt bors, pirított fokhagymás kenyérkockák/szeletek
A felkarikázott hagymát olívaolajon megfuttatom kissé, majd hozzáadom a megtisztított, kicsire felkockázott burgonyát és a fokhagyma felét is, majd fedő alatt pár percig pirítom-párolom. Közben a padlizsánokat meghámozom, majd kicsire felkockázom és hozzáadom a burgonyához a maradék fokhagymával együtt, majd sózom és borsozom is kissé. Kevés olívaolajat is adok még hozzá, de csak óvatosan, mert a padlizsán aztán rendesen szívja magába. Rövid pirítás után, felengedem kb. 1,5 liter vízzel (lehet picit kevesebb is, ha sűrűbbre szeretnénk), hozzáadom a leveskockát is, sózom kissé, majd puhára főzök mindent. Belekeverem a mascarponét, egyet forralok rajta, majd botmixerrel simára turmixolom az egészet és szitán átpasszírozom. Ez fontos, mert a padlizsánmagok ebben a krémes levesben nagyon el tudják rontani az összhatást.
A babkonzervet leszűröm, kissé le is mosom, majd megmelegítem egy kissé és a leveshez tálalom.

2010. október 2., szombat

Segítsüti posta

Az én hókiflijeim nyertese Snancy, azaz Nancy lett. Aki két roppant bájos, 14 hónapos ikerleányzó, Kamilla és Jázmin Anyukája. Szerencsére a koraszülés ügyében nem voltak érintettek, mert a lányok időben, a 39. héten, megfelelő súllyal (2560 g és 2530 g) születtek meg, természetes úton. Voltak olyan kedvesek, és küldtek nekem fotót is a kékszemű kis tündérekről, én pedig örömmel mutatom meg nektek őket. Ugye milyen édesek!?


Az első levélváltásaink során azonban hamar kiderült, hogy sajnos nem lesz alkalmam megismerni őket személyesen, mert vidéken laknak és a legegyszerűbb módja az átadásnak a postázás lesz. Nagyon sajnáltam, hogy nem ismerhettem meg őket, de megbeszéltük, talán majd lesz legközelebbi alkalom rá. 
Így ígéretem szerint a héten megsütöttem remegő térdekkel a süteményt. Este 10-kor összecsapkodtam zsírral az egész konyhát, meg magamat is, ahogy habosra próbáltam keverni. Pihentettem, másnap kinyújtottam, bekevertem a diós és a gesztenyés tölteléket is a szilvalekvár mellé, majd nekikezdtem a szaggatásnak, töltelék pakolásnak, majd kifli feltekerésnek és sodrásnak. Nagyon izgultam, és valahogy úgy tűnt, most még valahogy a sütő sem akart rendesen működni... Ez az izgalom úgy tűnik, eddig majdnem minden segítsüti sütőnél ott lebegett, még akkor is, ha nem először álltunk/állunk a konyhában neki a dolgoknak. Miután a sütik meghempergőztek a vaníliás porcukorban és kihűltek, elkezdtem a postázásra kiszemelt dobozba pakolni, amelyet egy mérlegre helyeztem, biztos, ami biztos alapon. A tálcáról szép lassan elfogyott a süti... a mérleg viszont csak 2320 g-ot mutatott. Ajaj, mondtam magamban, ennek újabb sütés kell hogy legyen a vége, hiszen én 2,5 kg süteményt ígértem a nyertesnek és az ígéret szép szó, ha megtartják. Ezt Forrest Gump is megmondta. Még szerencse, hogy mindenből kicsit többet vásároltam és a töltelékekből is maradt meg, így este újabb tésztagyúrás következhetett, másnap pedig még néhány kifli legyártása, amivel sikerült kiegészíteni a csomagot. Írtam egy pár sort hozzá, leragasztgattam, becsomagoltam, felcimkéztem, masnit kötöttem rá, majd elindultunk vele a postára. Komolyan remegett a lábam! Úgy éreztem magam, mintha vizsgázni készülnék! A csomagot jól bebiztosítva (törékeny, 1 napos szállítás stb.stb.) végül sikerült feladni. Aznap este kiderült, hogy Nancyék épp másnap jönnek fel Pestre, amit nem tudtak előre. Hűűű, onnantól kezdve én: csak legyen otthon valaki, aki átveszi a csomagot, csak legyen otthon valaki, aki átveszi a csomagot... Mert ugyan tényleg tartós süti ez a hókifli, de mégsem örültem volna, ha nem tud odaérkezni időben hozzájuk és megsétáltatják egy kicsit a kifliket...
Este megérkezett a levél, hogy sikeresen megkapták a csomagot, és örömmel olvasták a soraimat, majd haraptak bele a kiflikbe! És ízlet nekik!!! :D Huhhh, a nagy kő ezennel leesett... Nagyon köszönöm és egészségetekre innen is!
Mi pedig nagyon köszönjük Nektek, kedves Nancy, Jázmin, Kamilla és Tibor, hogy támogatáttok és szívügyeteknek éreztétek a Segítsüti akcióját! És köszönjük mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy az összegyűlt összeg 4.551.233,-Ft-on álljon, aminek köszönhetően a támogatottak közé két újabb kórházat is - a zalaegerszegi és kecskeméti kórház koraszülött osztályait -, is sikerült felvenni, az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika és a Szegedi Tudományegyetem Gyermekklinikája mellé. A kórházaknak szükséges eszközök vásárlása már meg is kezdődött, ami szintén a Segítsüti oldalán nyomon követhető, az eddigiekhez hasonlóan.


Két csöpp csomag: Jázmin és Kamilla.