Nyárzáró gulyásparty a III. Nemzeti Gulyás Nap alkalmából és a(z egyik) záró édesség: Almás-diós-karamelles torta

(Tudom, ez nem gulyás-, hanem halászléfőző bogrács, de ahol főztem nem adódott más, csak ez.)

Szombaton volt a III. Nemzeti Gulyás Nap, amelyre én is nagy örömmel főztem egy gulyáslevest a nagy családnak. Így egyúttal megünnepeltünk elmaradt szülinapokat is, no és köszöntöttük az őszt is, és elbúcsúztunk a nyártól. Tudom, ez utóbbi nem úgy tűnik, mert még ma is jó meleg volt, de ettől még bizony szeptembert írunk. Szóval én főztem gulyáslevest, meg készítettem az alábbi tortát és még egy fetás-cukkinis muffint, amiről nem sikerült túl jó fotót készítenem, így lehet, hogy inkább nem teszem fel (bár finom volt nagyon). De a biztonság kedvéért Anyukám is készített egy csomó ételt, hátha éhen marad a társaság... Volt még gyümölcsleves is, sült csirkecomb, majonézes krumplisaláta gazdagon (főtt tojással, zöldborsóval) és egy csomó süti: almás és túrós lepény, mézes krémes, piskótás fehér- és étcsokis torta, rétes, sajtos rúd. Mondjuk voltunk is rá jó páran (16-an, ez a szűk család), de azért ez mégis csak sok(k) egy kicsit... :)

A gulyásfőzés nálunk egyébként hagyományosan Apukám feladata volt mindig. Persze nem otthon, hanem a telkünkön, Zsámbékon. Most átvettem tőle ezt a stafétát. Legalábbis ez alkalommal és a nővéreméknél én főztem meg. Meg mondom őszintén nem mértem patikamérlegen a hozzávalókat, csak úgy érzésre kerütek bele az alábbi hozzávalók:

A hagymát megpucoltam, felaprítottam, majd (szigorúan) bő zsíron megpirítottam kissé. Hozzáadtam egész és őrölt köményt, majd hagytam, hogy az egész kömény kissé "kipattogjon. Ekkor hozzáadtam a felkockázott marha és sertéshúst (most épp szürkemarha hátszín és sertéscomb), majd addig pirítottam, míg mindenhol szürkéssé vált a hús. Ekkor megszórtam bőven pirospaprikával, ezzel is kissé átpirítottam. Felöntöttem vízzel, adtam hozzá zellerzöldet (egész csokorban hagyva, így könnyebb kihalászni, amikor elkészült), egész paradicsomot és kicsumázott paprikát és sót. Hagytuk felforrni, majd bő 1 órát főztük. Ekkor hozzáadtam a felkockázott burgonyát és a sárgarépát, majd puhára főztem mindent. Közben külön kifőztem a tarhonyát, majdnem teljesen készre, leszűrtem és az utolsó pár percben ezt is hozzáadtam és készre főztem az egészet. Közben persze kóstolni kell, hogy minden íz a helyén van-e. Ill. a tüzet felügyelő kuktákat is ellenőrizni kell, hogy a sör és tűz mellett azért észnél legyenek... Ez az egyik Sógorom és Másik Felem volt. :)

Ezek után már csak egy nagy csapat éhes társaság szükségeltetik, akinek pedig az a kívánsága némi csípős paprika, ill. némi ropogós héjú, puha fehérkenyér és már lehet is falni a munkánk gyümölcsét, hangos nyammogások és ilyen mondatok elhangzása közepette, mint hogy: "Ez az évtized legjobb gulyáslevese!" 

És ezt a szakács vagy elhiszi, vagy betudja annak, hogy tényleg nagyon éhes volt a társaság... :)))

És íme a torta receptje, amit desszertként fogyasztottunk. És nem állok neki szabadkozni, hogy háááát... nem lett a legszebb... meg lehetett volna sokkal szebben is díszíteni, meg egyebek... Mert tőlem már ez megszokott és unalmas lenne (de egyébként tényleg így van :)) ).

Egyszerűen annyit mondok, ennyi tellett most tőlem, de az íze mindenért kárpótolt. Legkisebb keresztfiam pl. azt találta másnap mondani a nővéremnek, hogy ez a keresztanya egy cukrász. :) A kis drága! :)

Almás-diós-karamelles torta
Hozzávalók (25 cm átmérőjű kapcsos tortaformához):

A tésztához:

• 4 tojás
• 100 g vaj
• 120 g barna nádcukor  (vagy egyéb édesítő anyag, itt is spórolhatunk)
• 100 g darált dió
• 200 g liszt
• 1,5 dl 100%-os almalé
• 1 teáskanál sütőpor
• 1 teáskanál reszelt cukrozott narancshéj
• ½  teáskanál őrölt fahéj

Az almás krémhez:

• 1 kg alma
• 100-120 g cukor (vagy egyéb édesítő anyag, itt is spórolhatunk)
• 2 csomag Bourbon vaníliás pudingpor
• 2,5 dl 100 %-os narancslé

A karamellkrémhez:

• 20 dkg cukor
• 4 dl tejszín 
• 1 evőkanál vaj
• 2 evőkanál van. cukor
• 250 g mascarpone
• 1-1,5 zacskó Dr. Oetker zselatin fix (a nagy melegben a 1,5 volt a biztosabb, így jobb tartása volt a krémnek)

A díszítéshez (grillázshoz):

• kb. 10 dkg dió és kb. 12 dkg kristálycukor vagy nádcukor

A tészta elkészítése:

A sütőt előmelegítjük 180 fokra (én légkeverésen sütöttem 160 fokon). Egy kapcsos tortaforma alját kibéleljük sütőpapírral, az oldalát pedig kivajazzuk.

A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verjük, a sárgáját pedig jól kikeverjük a cukorral, vajjal, narancshéjjal, őrölt fahéjjal és az almalével. A lisztet átszitáljuk a sütőporral, majd összekeverjük a darált dióval és az ezt az egészet hozzákeverjük a tojássárgájás masszához. A fehérjehab 1/3-ával lazítjuk a tésztát, ezzel összekeverhetjük bátrabban is. Majd adjuk hozzá a maradék habot is, és óvatosan, hogy össze ne törjük a fehérjét, keverjük össze az egészet. A tésztát simítsuk bele a tortaformába, majd az előmelegített sütőben süssük kb. 30 percig, majd hagyjuk kihűlni.

Az almás krém elkészítése:

Az almákat megmosom, meghámozom, magházát eltávolítom, majd nagylyukú reszelőn egy lábasba reszelem. Hozzáadom a cukrot is, kb. 1/2 dl narancslevet és pár percig párolom. Közben csomómentesre keverem a pudingporokat a maradék narancslével, majd hozzáöntöm az almához és pár perc alatt besűrítem az egészet. Félreteszem és hagyom kissé kihűlni.

A karamellkrém elkészítése:

A cukrot megkaramellizálom, majd felöntöm a tejszínnel és kb. 10-15 percig csendes tűzön főzöm. Hozzáadok egy csipet tengeri sót és belekeverem a vajat is, majd hagyom langyosra hűlni. Ekkor habverővel elkezdem habbá verni a maradék tejszínt, majd belekeverem a zselatin fixet és kemény habbá keverem. A mascarponét szintén habverővel fellazítom egy kicsit, majd belekeverem a szibahőmérsékletűre hűlt karamellszószt. Végül beleforgatom a tejszínhabot is és félreteszem.

A díszítéshez:
A cukrot megkaramellizálom, majd hozzákeverem a kissé összetört diót. Hogy könnyebb legyen keverni, adok hozzá 1-2 evőkanál vizet is. Egy olajjal vékonyan kikent tepsire simítom vékonyan, majd ha teljesen kihűlt, késes aprítóban durva morzsásra dolgozom. Valószínűleg nem fog mind kelleni hozzá, de így legalább marad egy kevés csemegézni is.

A torta összeállítása:
A tortalap aljáról leszedem a sütőpapírt, kettévágom és visszateszem a kapcsos tortaformába az egyik felét (vagy már egyből a kínáló tálra helyezem). Ha valakinek állítható karimája van, annak egyszerűbb a dolga, mert nyilván a tészta egy kicsit összemegy sütés közben, és azt egyszerűbb rászorítani, hogy jól megtartsa a rá kerülő krémet. De ha ilyenünk nincs, akkor sem kell kétségbe esni. Egyszerűen két réteg fóliával tekerjük be a karimát és  így szorítsuk a diós tészta köré. Az alsó lapra simítsuk rá az almás tölteléket, majd rövid időre tegyük hűtőbe, amíg kicsit megdermed. Erre jön a karamellkrém, amiből hagyjunk annyit, hogy be tudjuk majd vonni vele a tortát. Ehhez legalább az 1/3-ára szükség lesz. Ha rátettük a felső lapot is tortára, és hagytuk kissé lehűlni az egészet, vonjuk be a maradék krémmel, végül díszítsük ízlésünk szerint a grillázsmorzsával.
Én a díszítéshez szerettem volna még krémes golyókat (fehércsokis bonbonok vagy ilyesmi) is készíteni, melyeket grillázsba hempergetek meg, ill. az almából is szebb díszítést szerettem volna kialakítani, de erre már nem jutott időm.

Tipp és megjegyzés:
Dió helyett más olajos maggal is készíthetjük, pl. mandulával vagy mogyoróval. Természetesen süthetjük kisebb formában is, akkor magasabb és takarosabb lesz a megjelenése.
Ja, és azt nem mondom, hogy a legkönnyedebb torta (bár egyáltalán nem olyan édes, mint amilyennek tűnik a leírás alapján). Tény, hogy ez is amolyan hedonista élvezet. De hát ettől is csak szebb lett az életünk! ;) Egyébként a karamelles részen kívül használhatunk egyéb édesítő anyagot is, hogy spóroljunk a szénhidrát- és energiatartalommal (pl. nyírfacukor stb.).

És a végére a vörös hold, ami már csak narancs színű volt, mire odajutottam, hogy lefotózzam.

És egy fent említett zsámbéki vegyes, melyen egy kis gulyás is ott figyel azért. Csak mert én úgy szeretem ezt a képválogatást.