Mákos-sárgabarackos kelt lepény

Ajjaaaaj, elég keveset járok mostanában a blog felé. Úgyhogy azért is elnézést kérek, ha kissé lassabban reagálom le a dolgokat. Bár azt is elmondhatom, hogy ezekben a jó meleg időkben, a konyhában is kicsit kevesebb időt töltök. De tegnap elvetemült voltam, gyümölcslevest is főztem. Klasszikus meggy, kis cseresznyével, sárgabarackkal, fahéjjal, szegfűszeggel, vaníliával és citrommal. Utána pedig még elvetemültebb voltam... Főztem ki gnocchit (bóóóóóti, igen az :) ), készítettem hozzá egy fokhagymával, szerecsendióval és borssal ízesített, tejszínnel és füstölt sajtkrémmel gazdagított spenótmártást. Ezzel nyakon öntöttem a kifőtt gnocchit, tűzálló tálba tettem, reszeltem jó sok mozarella sajtot a tetejére, meg némi parmezánt is, majd forrró sütőbe dugtam, és aranysárgára sütöttem. De amihez még nagyobb elvetemültség kellett, az az, hogy délután újra bekapcsolatam a sütőt. Ugyanis valamelyik nap, apukám a kezembe nyomott 2 zacskó mákot, hogy készíts belőle valamit te lányom, mert anyád most nem használja (f)el. Tegnap előtt pedig Keresztanyukámékhoz mentünk el, hogy megkopasszuk a barackfáját. Gondoltam egyet, és a mák-sárgabarack kettőséből megszületett ez a süti. És mert, hogy volt itthon egy nagy vödör, finom krémes tejfölöm is, az is került a tetejére, ilyen formában. Nagyon finom lett (most nem azééé mondom, hogy itt dicsérjem magam... :))! Még más gyümölccsel is ki fogom majd próbálni, pl. szilvával, vagy ringlóval. És ne legyünk restek, jó sokáig keleszteni a tésztát (az ilyen idő, amúgy is nagyon kedvező a kelt tésztáknak). Egyrészről, mert jó vajas (ne sajnáljuk a vajat!! se belőle), másrészt pedig azért, mert teljes kiőrlésű liszt is van benne, és ezeknek jóval több idő szükségeltetik, sokkal nehezebben, lassabban kelnek meg.

Hozzávalók:

A kelt tésztához:

• 250 g rétesliszt (pluszban még a dagasztáshoz)
• 200 g teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt
• 1,5 dl tej
• 1,5 teáskanál szárított élesztő
• csipet só
• kevés kikapart vaníliamag
• kb. 100 g nádcukor
• 3 tojás sárgája
• 100 g nagyon puha vaj
• reszelt citromhéj

A tetejére:

• 3 tojásfehérje
• csipet só
• 1-2 teáskanál frissen facsart citromlé
• 3 tojás sárgája
• 3 evőkanál nádcukor
• 1 evőkanál vaníliás cukor
• 8 evőkanál darált mák
• 5 dl sűrű, zsírosabb tejföl (nálam vödrösből)
• pár szem sárgabarack (kimagozva, gerezdekre vágva)

A kelt tészta elkészítése:

A tejet meglangyosítjuk, hozzáadunk 1 teáskanál cukrot, az élesztőt, pici lisztet, elkeverjük, majd felfuttatjuk. Közben a liszteket átszitáljuk (a teljes kiőrlésűt is, a fennmaradt korpát is tegyük a végén hozzá), elkeverjük a sóval, a cukorral, a citromhéjjal, majd a közepébe készítünk egy mélyedést, és elkezdjük belekeverni a felfuttatott élesztőt, utána pedig hozzáadjuk a tojássárgájákat, legvégén pedig a jó puha vajat is alaposan hozzádolgozzuk. Pár percig kézzel vagy géppel dagasztjuk. Letakarva legalább 2-3 órán át kelesztjük. Ha jól megkelt, kiütögetjük belőle a levegőt, majd egy kivajazott tepsibe  (35x28 cm-es, magasabb falú) nyomkodjuk kézzel, úgy hogy legyen egy kis pereme is, és letakarva újabb fél-1 órát kelesztjük (a peremet ezután is elkészíthetjük neki). Majd 180 fokra előmelegített sütőbe tolva kb. 10 percig elősütjük, és közben elkészítjük a mákos krémet a tetejére.

Ehhez a tojások fehérjét csipet sóval, kemény habbá verjük. A sárgáját is alaposan kikeverjük a cukorral és a citromlével, majd hozzákeverjük a darált mákot és a tejfölt is, végül beleforgatjuk a fehérjehabot, egyenletesen elsimítjuk az elősütött tésztán, kirakjuk a tetejét a barackgerezdekkel, visszatoljuk a sütőbe és újabb, kb. 35 perc alatt készre sütjük. Tálalás előtt hidegre hűtjük.

Megjegyzés (07.15.-én): a mákos részbe ízlés szerint mehet egy picivel több cukor (nekünk pont jó volt így, de apukám kicsit édesített volna még rajta), ill. fahéjas cukorral még megszórhatjuk sütés előtt a barackokat, hogy még ízesebb legyen.

 

  És persze a fotózgatást Keresztanyunál sem lehetett kihagyni... :))) Előszedtünk egy pár régiséget és nővéremmel kattintgattunk egy párat. Pl. ezt az üveget, mert gyönyörű kék színe van.

A kép címe pedig lehetne az, hogy: Anno a hőségben... :)