Sárgarépafőzelék

Igen, ez egy szimpla főzelék. Ami miatt úgy gondolom, hogy érdemes róla beszélni az az, hogy szerintem egyáltalán nem mindegy milyen nagyságban kerülnek bele a hozzávalók. Tapasztalatom azt mutatja, szinte egészen más hatás érhető el, ha úgy készítjük el, hogy a bele kerülő zöldségek nagy lyukú reszelőn vannak legyalulva. Talán még ízre is egészen más így. Minden esetre az biztos, hogy így már több olyan ember is szívesen megette, aki korábban nem igazán volt oda érte. (És ízlett is nekik!) Akár gyerekeknél is jó trükk lehet, de mint írtam felnőtteknél is beválik. : )

Egyébként meg nagyon fontosnak tartom, hogy egy gyerekkel minél korábban, minél többféle zöldséget megszerettessünk, mert a legfontosabb táplálékaink közé tartoznak. Ezért minél többféle módon próbálunk meg elkészíteni egy-egy ilyen ételt - és itt nagyon is számít az "állag" és a forma is -, annál nagyobb esélyünk van arra, hogy valamelyik módon csak megkedveli és rájön, hogy az nem is olyan rossz. Na persze, lehet, hogy nem pont a sárgarépa szerepel a népszerűtlenségi lista élén, de minden esetre jó példa arra, mekkora különbség lehet, a többféle forma között. A készítését pedig ki mástól tanultam volna, mint az én drága Anyukámtól. Bár írok receptet, de természetesen ezt mindenki alakítsa saját ízlése szerint.

Hozzávalók:

• kb. 700-800 g sárgarépa (igazából sohasem mérem)
• ha egy kicsit fel akarjuk dobni valamivel: 1 közepes cukkini, 1-2 szál fehérrépa
• jódozott tengeri só
• 2-3 evőkanál kukoricaliszt (én ezt jobban szeretem, mert még édesebb tőle)
• olívaolaj
• apróra vágott petrezselyem
• tej

A zöldségeket megtisztítom, nagy lyukú reszelőn lereszelem, majd nem túl sok olajon, fedő alatt pár percig kissé párolom. Megszórom a liszttel, átkeverem, majd felengedem annyi tejjel, amivel főzeléksűrűségű lesz és felforralom (a későbbiekben még fokozatosan adhatok hozzá tejet, hogy elérjem a kívánt sűrűséget). Közben ízlés szerint ízesítem sóval és petrezselyemmel.