"Nyár van, nyár, röpke lepke száll virágra, zümmög száz bogár..."

Gurulós málnák...

mézédes szeder a Nagymama kertjéből...

 

mosolygós barackok...

ropogós cseresznyék és lédús meggyek...

zümmögő bogarak...

virág...

 

virág...

 

virág...

 

virág mindenhol...

fűben heverészni...

vagy épp

virágos réteken...

tóparton hasalva, nézni a vizet...

a kertben ücsörögve, csendben lesni egy hűsölő gyíkot...

hallgatni a szomszéd háztetőn éneklő madarat...

kapkodni a lábunkat a forró homokban...

árnyékot adó, hűs lugasban bort iszogatni és elmélkedni...

figyelni az időnként felhők mögé bújó nap sugarait...

mezitláb rohanva, fedezéket keresni egy gyorsan érkező zápor elől...

miközben elbóbiskolunk afrikai szavannákon járni

felébredve egy napraforgómezőn találva magunkat...

fák ölelésében lenyugodni...

figyelni a csillagos eget...

hold fényében elaludni...

Citromos-vaníliás sárgadinnyefagylalt

 

Amíg még meleg van... egy kis üdítő-hűsítő finomság; sárgadinnyéből. Ami nekem ismét csak zöld volt. Annyira egyszerű, hogy el sem fogjuk hinni, milyen hamar megvagyunk vele. És ha még fagyigépünk is van, akkor aztán tényleg igen hamar élvezhetjük az ízét is... 

Citromos-vaníliás sárgadinnyefagylalt

Hozzávalók:

• kb. 65 dkg sárgadinnye hús
• 2 citrom leve
• 15 dkg cukor (vagy ízlés szerint a dinnye édességétől függően)
• 2 evőkanál igazi vaníliás cukor
• kb. 7-8 evőkanál sűrű és zsíros tejföl

A kétféle cukorból és kb. 100-150 ml vízből, főzzünk egy cukorszirupot, majd hűtsük le egy kissé és turmixoljuk össze a sárgadinnye hússal, a citromlével és a tejföllel. Önstük egy kb. 1 literes edénybe, majd fagyasszuk le. Amint elkezd fagyni, párszor keverjük át egy botmixerrel, hogy ne képződjenek benne nagyobb jégkristályok.

 

Tepsis csirke, zöldségekkel sütve

Az alábbi étel az egyik kedvenc ételünk. Pláne akkor, amikor tobzódunk a sok zöldségben. Még évekkel ezelőtt lestem el az ötletet az Anyósomtól. Ő sokszor készített ilyet, és nekem nagyon megtetszett. Egyszerű és nagyon finom. Azt nem mondom, hogy a leggyorsabb, de a zöldségek és hús előkészítésén kívül (már pedig, ha ebben gyorsak vagyunk, akkor nyert ügyünk van) nem sok dolgunk van vele, mert utána már csak a sütőben napozik és nekünk csak annyi a feladatunk, hogy időnként rápillantsunk kész van-e már. Ha valaki nem ismerné még, mindenképp próbálja ki, mert garantáltan meg fogja szeretni. 

Készülhet csak zöldségekből is és akkor lehet akár köret is. Pont most olvastam Dulminánál egy ilyen vegán verziót.

Hozzávalók (úgy tűnhet egy hadseregnek elég ez az adag, de annyira azért mégsem):

• kb. 8 közepes csirkecomb (alsó vagy felső, vagy egyéb csirkealkatrész ízlés szerint; mellfilé, szárny stb.)
• (házi) fűszerkeverék a csirkéhez (pl. egy ilyen remek lesz hozzá)
• kb. 1,2-1,5 kg apróbb szemű burgonya (nem pontosan)
• 1 nagyobb cukkini (vagy 2 közepes)
• 2 közepes fej hagyma
• 5-6 gerezd fokhagyma
• 4 paprika (lehet sima tv és kápia vegyesen)
• 4-5 nagyobb paradicsom 
• olívaolaj
• só, bors, pirospaprika, rozmaring (friss vagy szárított)

A csirkéket megtisztítjuk, megmossuk, majd egy kevés olívaolajjal elkevert fűszerkeverékkel bedözsöljük mindenhol, és félre tesszük. A zöldségeket megtisztítjuk: a burgonyát alaposan átsikáljuk, de nem fosztjuk meg a héjjától (ha csak nem vastag túlságosan), majd nem túl vastag hasábokra vágjuk, a hagymát félkarikára, a fokhagymát vákonyabb szeletekre vágjuk, a paradicsomot és paprikát szintén megtisztítjuk, majd felkarikázzuk, a cukkini végeit levágjuk, és ízlés szerinti kockákra vágjuk (ha zsengébb lehet nagyobbra is, és akkor nem sül szét). Egy nagy tepsibe (aminek pereme is van, én fóliával is ki szoktam bélelni) elterítjük a zölségeket, sózzuk, borsozzuk, pirospaprikázzuk, ill. rámorzsoljuk a rozmaringot és kevés olívaolajjal meglocsoljuk, majd összeforgatjuk. A sütőt előmelegítjük 200 fokra. Egy teflonserpenyőben pár percig elősütjük - először a bőrével lefelé beletéve -, a csirkecombokat, majd elhelyezzük a zöldségeken. A serpenyőben maradt esetleges fűszeres olajat ráöntjük a zöldségekre. Kb. 60-70 percig sütjük a sütőben, vagy amíg minden meg nem puhul és sül. Az első fél órában takarjuk le alufóliával, úgy könnyebben puhul meg minden.

Készíthető ízlésünk szerint egyéb más, szezonális zölségekkel, ill. fűszerekkel (pl. rozmaring helyett kakukkfű). Én készítettem már úgy is, hogy kevés száraz fehérbort is öntöttem alá, és úgy is nagyon finom volt.

Sütés előtti állapot 

Zöldséges-paradicsomos ragu, kétszer

  

Ez a bejegyzés is egy ideje már türelmesen várakozik arra, hogy befejezzem és közzétegyem. De még mindig tobzódunk a zöldségekben, úgyhogy még mindig nem késő. Sőt, soha nem késő... 

Mindkét változatnál az az "érdekesség", hogy a zöldségeket külön megsütöm, majd a végén adom a paradicsomos raguhoz, így nagyszerűen megőrzik az állagukat és az ízük is másképp jelentkezik a raguban, mintha csak simán belefőzném. A padlizsánt kb. annyira sütöm meg, ahogyan az a Joghurtos padlizsánsalátánál látható. 

Cukkinis-padlizsános paradicsom ragu

Hozzávalók:

• 1 nagy fej hagyma, felkockázva
• kb. 5-6 gerezd fokhagyma, összenyomva
• 1 közepes padlizsán, felkockázva
• 1 közepes cukkini, felkockázva
• 2 doboz hámozott paradicsom konzerv (nálam épp most csak 1 üveg Mutti féle passata volt és ahhoz tettem 3 szem friss paradicsomot, összekockázva)
• 1 kis üveg (vagy konzerv) sűrített paradicsom
• olívaolaj
• szárított oregáno és bazsalikom
• tengeri só, frissen őrölt bors
• a tetejére: friss bazsalikom vagy akár petrezselyem, felaprítva

Egy nagyobb teflonos serpenyőben kevés olívaolajat hevítek, beledobok kevés fokhagymát, majd azonnal a padlizsánt is és megsütöm (ha elég nagy a serpenyőnk, nem kell több részletben), közben sózom, borsozom kissé. A cukkinivel ugyanígy járok el, majd mindkettőt félreteszem. A serpenyőbe megint öntök kevés olajat, majd a hagymát üvegesre pirítom benne. Hozzáadom a fokhagymát is, ha már van illata, hozzáadom a hámozott és a sűrített paradicsomot is. Kevés vízzel kiöblítem a konzervesdobozokat és ezt is hozzáadom. Ízesítem sóval (csak óvatosan, mert a zöldségek is sósak már), borssal, szárított zöldfűszerekkel (nem kell ebből sem túl sok, mert még friss is jön hozzá), majd lefedve kb. fél órát főzöm. A végén hozzáadom a megsütött zöldségeket is, ill. a friss zöldfűszereknek is egy részét, és még egyszer átforralom, ill. inkább csak forrósítom az egészet.

Főtt tésztával, a maradék friss fűszernövényekkel megszórva tálalom.

Az alábbi paradicsomos ragu pedig első olvasatra majdnem olyan, mint az előző, de mégis kicsit más. Ezt a változatot én nem csak kifőtt tésztához ajánlom, hanem akár pirítósra feltétként, azaz bruschettára, amiből remek előétel vagy vendégváró falat is válhat akár. Hidegen is finom szerintem, főleg egy forró, fokhagymás pirítóson.

Padlizsános-szalonnás paradicsomos ragu

Hozzávalók:

• 1 jó nagy fej hagyma, felaprítva
• 4-5 gerezd fokhagyma, összemyomva
• 1 jó nagy szelet füstölt, húsos szalonna, felkockázva
• 2 doboz hámozott paradicsomkonzerv (összedarabolva)
• friss bazsalikom és oregánólevelek, petrezselyem felaprítva
• 1-2 padlizsán (kisebb vagy közepes méretből), kisebb kockákra vágva
• olívaolaj
• tengeri só, frissen őrölt bors

A padlizsánt - hasonlóan a fentiekhez -,egy nagyobb serpenyőben kevés olívaolaj, só, bors és fokhagyma (nem az összes, csak egy része) társaságában megsütöm, majd félreteszem. A szalonna zsírját pici olaj segítségével kisütöm, majd megpirítom rajta kissé a hagymát. Hozzáadom a fokhagymát is, és ha már illatozik, felöntöm a paradicsommal. Ezt nem főzöm olyan sokáig, mint a fenti változatot, csak épp addig (max. 10-15 perc), amíg kissé összeérnek az ízek, de a paradicsom megőrzi a savasságát, frissességét. Közben ízlés szerint sózom, borsozom, majd a végén hozzáadom a sült padlizsán kockákat is és a friss fűszernövényeket is. Ez egy valamivel frissebb ízű verzió.

Az emberi kapcsolatok és a szotyi...

Biztosan vannak mások is, akinek van olyan ember az életében, akiről a következő jut eszébe:

eszed a napraforgómagot… csak ropogtatod, ropogtatod… sok-sok munkával, kevés finom falathoz jutsz… és bár néha kicsit idegesít már, de nem bírod abbahagyni… aztán egyszer csak ráharapsz egy borzasztó ízű darabra… aztán azt sem tudod, hogyan mosd ki a szádból a rothadó ízt…

Ha elég kitartó és elszánt vagy, ezután is folytatod a szotyi evést, ha nem... jó időre elmegy a kedve tőle…

És hogy hogyan jön ez egy gasztrobloghoz? Háááát végül is a szotyi is étel... :)

De hogy ne csak szomorú dolog jusson eszembe róla, íme néhány hasznos infó róla, merthogy ez a magocska azért mégiscsak nagyszerű kis eleség. És nem csak a madaraknak. E vitamin tartalmának köszönhetően nagyszerű antioxidáns hatású étel és ennek a vitaminnak köszönhetően kiváló bőrszépítő is. Így azért, ha a szotyi evés közben arról is elmélkedünk, hogy az a bizonyos rossz száj ízt okozó darab kire is hasonlíthat leginkább, azért "szépülünk" is egy kicsit legalább...
Bővebben itt és itt olvashatunk róla. 

Száraz serpenyőben megpirítva, egyébként nagyszerűen feldob pl. egy egyszerű sajtkrémmel megkent kenyeret is.

És néhány fotó a közelünkben található napraforgómezőről (egész konkrétan rálátunk erre a mezőre a lakásunkból, mert kb. 400 méterre van tőlünk):

Vaníliás-sárgabarackos sütemény, a marcipán illatával

Huhhh... Nyeljünk egyet, aztán folytassuk... Ismét még egy nyaralás előtti sütemény. Ahogy elnézem az utóbbi időben szinte csak édességeket posztoltam, pedig mást is eszünk. Szintén egy régi Burda receptes újságból származik az eredeti recept, amit én kiegészítettem megint egy kicsit. Egész pontosan a tésztájához búzacsírás lisztet és réteslisztet használtam, ill. a tetejére kerülő tejszínes-tojásos "öntetbe" én némi mandulaaromát is tettem, ami remekül passzolt a sárgabarackhoz. És az egész nagyon jó... lehetett volna (jóóó, így is jó volt, csak az állagával volt némi probléma), ha nem rontom el... :) A recept abszolút jó, csak én voltam figyelmetlen, és rossz méretű formában készítettem el. Ennek az lett az eredménye, hogy a tejszínes öntet, aminek a sárgabarackkal kirakott tészta tetejére kellet volna kerülnie, és ott lágyan remegőssé megsülnie, szépen lassan befolyt a tészta alá. Persze így már nem egészen úgy nézett ki a süti, ahogy kellet volna... Legközelebb már jó formában fogom elkészíteni, és azt hiszem ki fogok próbálni egy olyan változatot is, aminél a tésztát őszibarackkal rakom ki, és erre kerül a tejszínes öntet, amit instant kávéval ízesítek majd.

Hozzávalók ( az eredeti recept szerint 26 cm-es formához) :

• 250 g liszt (búzacsírás és rétesliszt fele-fele arányban) + a dagasztáshoz egy kevés, ha szükséges és túl lágy lenne a tészta
• 60 g cukor
• 1 csomag (vagy 1-2 evőkanál igazi) vaníliás cukor
• 2 teáskanál reszelt citromhéj
• csipet só
• 150 ml langyos tej
• 1/2 kocka friss (vagy fél csomag szárított) élesztő
• 50 g olvasztott vaj
• 1 tojás

A tetejére:

• kb. 500-600 g sárgabarack

Az öntethez:

• 300 ml tejszín
• 3 csomag vaníliáscukor (vagy ízlés szerint igazi)
• 40 g cukor
• 3 tojás
• 3 evőkanál vaníliás pudingpor
• ízlés szerint (színtelen) keserűmandula aroma

A tálaláshoz:

• tejszín (nálam most krémes túró volt, mert elfogyott a tejszín)
• ízlés szerint őrölt fahéj
• ízlés szerint porcukor (el is maradhat)
• az oldalára ízlés szerint tehetünk száraz serpenyőben kissé átpirított, szeletelt mandulát is

A tejhez adjunk hozzá kevés cukrot, morzsoljuk el benne az élesztőt, majd futtassuk fel. Közben a liszteket szitáljuk át, adjuk hozzá a sót, a cukrot, a citromhéjat, a tojást, majd kezdjük el összekeverni (robotgép dagasztóspirál, vagy egész egyszerűen fakanál és kézi erő) a felfuttatott élesztővel, fokozatosan hozzáadva a folyékony zsiradékot is. Kb. 5 percig dagasszuk így, majd letakarva kb. 30-40 percet hagyjuk kelni.

Az öntethez a tejszínt keverjük össze a kétféle cukorral, majd adjuk hozzá a három tojást, a pudingport és ízlés szerint a mandulaaromát (egészen kevés is elég, hogy ne legyen tolakodó az íze).

A sárgabarackot készítsük elő. Ha jó érett viszonylag könnyen lejön a héja, ha nem, mártsuk pár másodpercre forrásban lévő vízbe, majd azonnal hűtsük le és szedjük le a héját, vágjuk félbe, majd magozzuk ki.  

A tésztából ütögessük ki a levegőt, majd még egyszer gyúrjuk át. Béleljük ki a kapcsos tortaformát sütőpapírral, majd lisztes kézzel (vagy inkább kanállal) egyengessük el benne a tésztát úgy, hogy az oldalához is jusson elég. Esetleg egy kis pereme is legyen, hogy ne folyjon le az öntet. A tészta tetejét rakjuk ki a domború felükkel felfelé fordított barackokkal, majd hagyjuk újabb 10 percet kelni. Közben melegítsük elő a sütőt 180 fokra, majd a tészta tetejére öntsük rá az öntetet és süssük kb. 45-50 percig (sütőfüggő!). Hagyjuk kissé hűlni, majd a formából kivéve rácsra téve hagyjuk teljesen kihűlni. Tálalás előtt hintsük meg porcukorral, majd a fahéjjal és porcukorral ízesített, habbá vert tejszínnel tálaljuk (nálam krémes túró volt, úgyhogy a habbá verés elmaradt).  

Hangulatfotók

Mielőtt recepttel jönnék... egy pár kép...csak úgy... figyelemelterelésnek... :) csak úgy fotózgattam még régebben... mert úúúúúgy unatkoztam... ;) A nagy álmom... egyszer majd talán ez is összejön... :)

Imádom a levendulát... A fotón láthatóak egyik Nővérem kertjéből származnak.

Ételben én ugyan még nem próbáltam, de majd az is eljön egyszer. Viszont nagyszerű nyugtató hatással bír ez a csodás növény. Anyukám készített nekünk mostanában sok-sok kis vászonzacskót - amit kézzel varrt meg nekünk a drága, maradék anyagokból, és ebbe tett bele sok-sok összemorzsolt-darabolt levendulát (a szárát is, merthogy az is illatos), majd bekötözte szalaggal és a párnánk alá dugta. Ill. mi dugtuk oda, merthogy ő csak odaadta nekünk ezzel az "utasítással". Ha már nem illatozik olyan erőteljesen a kis zacskó, egyszerűen kicserélhetjük a tartalmát.

A másik lehetőség, hogy elalvás előtt, kevés illóolajat csepegtetünk (vagy vízzel keverve permetezünk, persze nem eláztatva a helyet ahol alszunk majd) a párnánkra, ami remek nyugtató hatással lesz ránk az éjszaka folyamán. Jó trükk, ha netán zaklatott éjszakáink volnának.

És íme néhány hasznos információ a levenduláról: itt és itt.

Csak a zene...

Mert ha nincsen szó... akkor csak a zene...

Csokoládéfagylalt a köbön

Megint csak egy elmaradás. Most ugyan nincs annyira meleg, de a fagyi ettől még nagyon jól esik szerintem. Különösen, ha van benne egy "boldogító adalék" is. Bánat ellen nagyszerűen alkalmazható. Bár korábban már talán írtam, hogy én ilyen esetekben, épp hogy enni nem tudok, de valaki meg pont fordítva van ezzel... :)

Még valamivel nyaralás előtt, lemaradtunk egy jó kis csokifagyis akcióról, ezért "bosszúból" készítettem sajátot otthon. Még jobb is lett, mintha vettük volna... Biztosan sok csokifagyi recept van már a blogokon, de most jöjjön az én változatom. Tényleg igazán finom lett! Jó csokis és érdekes módon, akkor is tök jó volt az állaga, amikor még csak kétszer kevertem át. Úgy értem - nyilván a magas zsírtartalom miatt - nem fagyott annyira jégkristályosra.

Hozzávalók:

• 200 ml sűrített tej
• 100 g min. 70 %-os kakaótartalmú csokoládé
• 4 kocka kávéval töltött étcsoki (nekem épp volt, de el is maradhat és lehet helyette lehet kb. fél tábla sima étcsoki)
• 200 g tejszín
• 4 evőkanál vaníliáscukor
• 1-2 púpos evőkanál kakaópor (cukrozatlan)
• 1-2 evőkanál porcukor

A csokoládékat 1 dl sűrített tej, és a vaníliás cukor hozzáadásával felolvasztjuk. Hagyjuk langyosra hűlni. Keverjük hozzá a maradék sűrített tejben feloldott kakaóport (először 1-2 teáskanál folyadék hozzáadásával keverjük krémmé, és utána adjuk hozzá a többit is), majd verjük habbá a tejszínt is, és forgassuk hozzá a csokikrémet. Fagyigépben, vagy anélkül a mélyhűtőben fagyasztva, majd a fagyástól kezdve, botmixerrel óránként átkeverve (összesen kb. 4x-6x) készítsük el. Az utolsó keverés után, hogy fokozzuk az élvezeteket (ha még nem lenne elég) egy kevés reszelt étcsokoládét is (de akár fehércsoki is lehet, hogy feldobjuk) szórhatunk a tetejére, majd így gombócolhatjuk ki.

  

És az én drága "kicsi" Keresztfiamnak ezúton is szeretnék nagggyon-nagggyon boldog 15. születésnapot kívánni!

Ezzel a különleges növényről készült fotóval szeretném köszönteni őt, ami a Mamámnál készült Almádiban:

Megtiszteltetés

A tegnapi napom elég rosszul indult... ám annál jobban fejeződött be végül. Este már elcsigázottan, fáradtan és elgyötörten néztem meg az emailjemiet... És mit találtam ott? Egy levelet a Gasztrobox csapatától, melyben gratulálnak nekem, mert júliusban én lettem a hónap bloggere. Először is leesett az állam, utána meg nagyon meghatódtam! Komolyan! Igyekszem ezentúl is!

Tiszta szívemből, nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki rám szavazott!

Tonhalas tésztasaláta

Eltűntem, mint szürke szamár... De a köd kitisztult, és én itt vagyok. Megpróbálok visszarázódni a hétköznapokba, szépen lassan. A mai nap egyenlőre a temérdek mosnivaló eltüntetésével telik. Bár a visszarázódás és a mosás is elég nehezen megy, mert 1 hét balatoni nyaralás után, úgy érzem, hogy fáradtab vagyok, mint eddig... Na igen, egy "extratartósduracellelemmel" ellátott, épp dackorszakát élő, kissé taknyos és fáradt Csöppséggel ez nem egyszerű mutatvány...

A fenti ill. lenti ételt még a nagy melegekben készítettem, mielőtt elmentünk nyaralni. Ez is félbemaradt, mint megannyi másik recept megírása.

Nagyon egyszerű, nagyon gyors, és nagyon finom. Tehetünk ízlésünk szerint még hozzá egyéb alkatrészeket is, mint pl. főtt tojás, olajbogyó (zöld, vagy fekete színben, ahogy tetszik), citromlé a végén, vagy a hal íz erősítése végett szardellakonzerv is akár. 

Hozzávalók:

• 500 g tészta, kifőzve (fussilli, penne, farfalle)
• 1(-2) doboz (olajos) tonhalkonzerv (a kettőt is elbírja szerintem)
• 1 doboz konzerv kukorica, lecsepegtetve
• 4 nagy paradicsom, felkockázva
• 1 nagy fej lilahagyma, félkarikára vágva, majd újra félbe
• friss és szárított bazsallikomlevél (összeaprítva)
• tengeri só, frissen őrölt bors, kevés olívaolaj
• opcionálisan lehet még, pl.: főtt tojás, olajbogyó, frissen facsart citromlé, szardella, szardínia (konzerv)

A tésztát kifőzöm a csomagoláson lévő használati utasítás szerint (nah igen, az enyém a nagy pakolászás közben kissé túlfőtt, amint az látszik is a fotón). A lilahagymát besózom, kissé állni hagyom, majd a kifőzött tésztával mindent összekeverek. Ízlés szerint sózom, borsozom, ill. hozzáadom a szárított és friss bazsalikomot is. Ha olajos volt a tonhalkonzerv, ezt figyelembe veszem az olívaolaj hozzáadásánál. Tálalhatom langyosan is, de ha hagyom kissé összeérni az ízeket és kissé lehűtöm még finomabb.

És néhány emlék a nyaralásról.

Szeretünk Balaton

Tihanyi apátság, a Belső tó felől

Belső tó, Tihany

Tihanyi szabadstrand