Ismét egy piszkozatok közül előszedett bejegyzés. Még jó, hogy ezeket a fotókat feltöltöttem még korábban. Még októberben, egyik vasárnap ebéd után álltam neki, egy gyors kis nasit sütni a kávé mellé. Jó. Szépek azok nem lettek! De csak azért, mert közben a vállam és a fülem közt lógott a telefon, mert a barátnőmmel beszéltem, úgy próbáltam meg kis rudacskákat kieszközölni a mini kis nyomómmal (ami valójában egy fánktöltő és nem habzsák... no mindegy...). Nem követtem semmiféle receptet, de utólag rájöttem, hogy ez tulajdonképpen nem más, mint az olaszok mandulás kis csókja, az Amaretti. Vagy legalábbis ahhoz hasonlít. De készíthetjük mogyoróval is, akkor már persze nem az. Az Amarettiből többféle recept is létezik, nyilván az eredetibe több mandula kell, az enyém eléggé halovány lett, viszont baromi finom. Ennyi elég! Díszíthetjük a végén kevés olvasztott étcsokololádéval. Ajándéknak is nagyszerű, akár karácsonyra is!
Hozzávalók (kb. 2 tepsihez):
- 90 g tojásfehérje (kb. 2-3 tojás)
- 150 g porcukor
- 200 g őrölt héjas mandula vagy mogyoró
- csipet só
- tehetünk bele pár csepp színtelen mandula aromát
A sütőt előmelegítem légkeverésen 160 fokra (sima sütés: 180 fok). 2 tepsit kibélelek sütőpapírral. A tojásfehérjét csipet sóval elkezdem habbá verni. Amikor már van tartása, kisebb adagonként elkezdem hozzákeverni a cukrot, fényes habbá verem, majd beleforgatom a darált mandulát is. Sima végű habzsákkal hosszúkás kis formákat nyomok vagy ízlés szerint csókokat, nekem most ehhez volt kedvem), majd sütőbe tolom és legalább 25 percig sütöm. Amikor kivettem még picit puha volt, de ahogy kihűlt nagyon finom ropogóssá vált.
2 megjegyzés:
Nagyon finom, hasonlót én is szeretnék karácsonyra készíteni .-)
Ottis
Igen, nagyon jó kis ropogtatnivaló! Köszönöm! :)
Megjegyzés küldése