Narancs-citrom curd és a Mac...

Még mindig a pénteki nagy szülinapos-ballagásos banzájra készült dolgokkal jövök. Ez a Másik Felem szülinapi tortájának egyik összetevője volt. Pontosabban a tölteléké. St. Honore tortát készítettem neki, kissé rendhagyó módon, mert az alap is kissé meg lett bolondítva, ill. a krém sem a klasszkus vaníliás volt. Kicsit kalandos vállalkozás volt, de erről majd a kövezkező bejegyzésben számolok be.  

Narancs-citrom curd

Hozzávalók:

• 2 narancs és 1 citrom frissen facsart leve és héja (kb. 300 ml összesen)
• 170 g cukor (lehet nádcukor és gyümölcscukor vegyesen, ekkor valamivel kevesebb is elegendő)
• 100 g vaj
• 4 egész tojás
• 2 csapott evőkanál keményítő

2-3 evőkanállal kiveszünk a citrusok levéből, és elkeverjük benne a keményítőt. A többit vízgőz felett összeolvasztjuk a cukorral, majd a vajat is beleolvasztjuk. Hagyjuk langyosra hűlni, majd belekeverjük az elhabart tojásokat, visszatesszük a vízgőzre, majd folyamatosan kevergetve (ekkor már csak fakanállal), kb. 10-15 perc alatt besűrítjük az egészet. Az utolsó percekben hozzáadjuk a feloldott keményítőt is, és folyamatos kevergetéssel teljesen besűrítjük.

A keményítőt én azért tettem bele, mert egy torta töltelékébe azért kell a biztosabb tartás, de el is maradhat akár, vagy lehet csak 1 evőkanál, hogy még krémesebb legyen. Bár keménynek így sem volt nevezhető, csak volt tartása.

Készült egy Mac nevű süti is. Neee, neki ne álljatok kereseni ilyet, mert ezt csak most találtam ki. Macaronnak indult... :D Igeeeeen, én is nekiveselkedtem! Eddig tudtam ellenállni. De különösebben nem készültem rá a dologra. Lehet ez volt a gond... Szerintetek lett talpa a kis csókocskáknak? Hát persze, hogy nem! De kérdezzétek meg, hogy érdekel-e. Neeeem! És hogy miért nem? Mert ettől függetlenül baromi finom volt! Kívül roppanós, belül mandulás krémes-habos és közte ez a citrusos krém... Szóval remek, csak épp talpa nem volt. Mostmár végképp nem értem, amikor azt olvasom másnál, hogy nem tudom hány adaggal dobott már ki, mert nem sikerült neki. Most komolyan, akkor mi igénytelenek lennénk, mert megettük különösebb méretű talpak nélkül is - az a mikromiliméternyi, amit esetleg látni lehet, sajnos nem éééér - . Szóval komolyan nem értem, hogy lehet ilyeneket kidobálni. Leleményes ember, különben is megtalálja a módját, hogy felhasználja az esetlegesen nem tökéletes külsővel rendelkező ételeket is. Naaaah, az az igazi sznobság, ilyen finomságokat kidobni. ;) Remélem azért senki nem forog most az ágyában (sírjában tuti nem, csak az ágyában sem akarok senkinek nyugtalanságot okozni)... :D

De bármilyen finom is volt, azt azért mégsem mondhatom erre, hogy Macaron, ezért így maradt Mac(erás süti :D), ami majdnem... de azért mégsem teljesen...

A receptet csak magam miatt írom be leginkább (jobb ha látom, mi az, amit már próbáltam), hiszen nálam sokkal, de sokkal nagyobb hozzáértők vannak ebben a témában... :) És ez tényleg az a süti, amit alaposan ki kell kísérletezni, hiszen pl. minden sütő más és más. Ja, és aki profi ebben a témában, kérem ne röhögjön most, hogy úristen, mit akar ez itt ezekkel... :) Egyelőre nem akarok profi Macaron sütővé válni. Azt meghagyom másnak. Csak kipróbáltam magam.

És látszik az is, hogy volt jó sok tojásfehérjém, mert kétféle sütéssel is tudtam próbálkozni. Az eredmény közel hasonló lett, bár a másodiknak még annyi talpa sem volt, mint a képen láthatónak. Arról nincs fotó, ráadásul a töltelék egy kissé eláztatta 1 éjszaka alatt, így akkor már nem is volt annyira fotógén szegénykém. Szóval az - legalábbis az alábbi töltelékkel, leginkább csak frissen betöltve jó, hiszen a túróból 1 éjszaka alatt elég sok savó ki tud válni, és ezt magába szívja a jó kis roppanós habcsókunk.

(Itt még betöltés előtt látható.)

Kakaós változat

Hozzávalók: 

• 100 g tojásfehérje
• 1 evőkanál kristálycukor
• csipet só
• 100 g mandulaliszt (Lidl-ből)
• 200 g porcukor
• 1 evőkanál kakaópor

A porcukrot, a mandulalisztet és a kakaóport egy tálba szitálom, hogy fennmaradjanak a nagyobb darabok és teljesen finom legyen az egész. A tojásfehérjét elkezdem habbá verni egy csipet sóval, majd folytatom és fokozatosan hozzáaadom a kristálycukrot, addig verem, amíg lesz tartása, de nem lesz nagyon kemény még. Ekkor beleforgatom a porcukros manuldulát, óvatosan, de azért határozottan átkeverem. Sima csőrű habzsákba töltöm, majd egy sütőpapírral bélel tepsire kicsi (kb. 20 Ft-os méretű) pacákat nyomok. Én nagyobbakat készítettem, ezért csak 15 "szendvicsem" lett a végén. kb. 1 órát hagytam szikkadni, majd 180 fokra előmelegített sütőbe toltam és kb. 12-15 percig sütöm. Attól függően kissebbek vagy nagyobbak.

Vaníliás változat

Hozzávalók:

• 125 g tojásfehérje
• 3 evőkanál kristálycukor
• csipet só
• 200 g porcukor
• 100 g mandulaliszt
• 1 vaníliarúd kikapart magjai

A mandulát átszitálom a porcukorral együtt, majd hozzákeverem a vaníliarúd kikapart magjait is. A fehérjét egy csipet sóval na meg szeretettel, elkezdem habbá verni, majd hozzáadom fokozatosan a kristálycukrot is és addig verem, amíg nem fordul már ki a tálból, de még nem lesz nagyon kemény. Ekkor beleforgatom a vaníliás-porcukros mandulalisztet is. Sima csövű habzsákba töltöm. Két tepsire kicsi pöttyöket nyomok (kb. 20 Ft-os), majd 1 órát hagyom szikkadni. 180 fokra előmelegített sütőbe tolom, majd tepsinként 10 percig sütöm, utána leveszem a hőmérsékletet 160 fokra, és még 8 percet sütöm.

Ha megsült és kihűlt egy késsel leválasztom a papírról, majd a fenti, kakaós változatot a narancs-citrom curd egy részével töltöttem meg. Ezt a vaníliás változatot pedig frissen töltsük be citromhéjjal és vanílliás cukorral kikevert sovány túrókrémmel, ill. ribizlidzsemmel.