2011. június 28., kedd

Kókuszos-cseresznyés rétes


Egy újabb cseresznye-kókusz párosítás még a múlt hétről. Hiszen cseresznye-meggy volt dögivel, mint azt már korábban említettem. (Képzeljétek, azóta még 2 láda meggy és cseresznye került hozzám! :) ) Na és az előző posztban található leveshez használt házi kókusztej, kiáztatott kókuszreszelékét is fel szerettem volna használni valamire. Nem dobunk ki semmit címszóval. Mert minek is dobnám ki, ha még kókusz íze is marad valamennyi, ill abszolút jól használható. Szóval eszembe jutott ez a páros ismét - rétes formájában -, így réteslap is került a kosárkámba bevásárlásnál. A vicces az volt, hogy 6 laposat vettem, én pedig elhatároztam, hogy 4-4 lapba tekerem majd be, úgy pont jó lesz, mert nem szakad majd ki. Hahahaha... Csak épp, miközben ezt nagy bőszen kigondoltam a töltelék kevergetésekor, nem vettem figyelembe, hogy nekem csak 6 lapom van. Leválasztottam 4 lapot (át sem számoltam mennyi volt összesen, szentül hittem, az bizony 8, mert én úgy határoztam el...:) ), megtöltöttem, felcsavartam. A második rúd készítésekor döbbentem rá, hogy bizony csak két lapom maradt. Megpróbáltam a lehetetlent! Szakadás nélkül betölteni, felcsavarni és a tepsire helyezni a rétest. Szerintetek sikerült? Hát persze, hogy nem! Ott bénáztam. Tragikomikus volt, ahogy menteni próbáltam a menthetetlent. Már majdnem sírva fakadtam, hogy hogy a fenébe fogom ezt rávarázsolni egyben a tepsire. A végén kisebb-nagyobb szakadásokkal-hasítékokkal tűzdelve, valahogy ráborítottam. Szinte szó szerint! Na hát ő nem lett szép! Sőt! Mondhatni elég amorf lett szegénykém, viszont a legfinomabb lett, ahogy kisült belőle minden.  :)
Jaj, és majd elfelejtem. Tudja valaki, mit lehet csinálni, hogy a meggy, cseresznye (főként a meggy), ne színezze meg a tésztát, kókuszt, egyebet, szép zöld színűre miközben sül??? Bár a képeken szerencsére nem látszódik (pedig ezt még retusálni sem retusáltam le róla), de bizony igen szép zöld színe lett néhol a kókusznak.

Hozzávalók (2 rúd réteshez)
  • 2x4 réteslap
  • olvasztott vaj
  • 2 tojás (tehetünk bele hármat is akár)
  • 2 bögre (kb. 2 decis bögre, de szűkebben mérjük) áztatott kókuszreszelék (ha nem áztatottat használunk, keverjünk hozzá kevés forró tejszínt pl., vagy kókusztejet)
  • 2-3 evőkanál gyümölcscukor (vagy ízlés szerint)
  • 2 evőkanál vaníliás cukor
  • pár marék kimagozott cseresznye (nekem megint belekerült pár szem meggy is)
  • kevés gyümölcscukor megszórni

A tojások fehérjét csipet sóval habbá verem. A tojások sárgáját is jó habosra keverem a kétféle cukorral, hozzákeverem a nedvesebb, de kinyomkodott kókuszreszeléket is, majd beleforgatom a tojáshabot. A réteslapokat kiterítem - gyorsan dolgozva, hogy ne száradjon ki -, egyenként megkenem az olvasztott vajjal. A szélén elosztom a kókuszos krémes-habot, majd a tetejére rászórom a kimagozott cseresznyét, amit előzőleg összekevertem kevés gyümölcscukorral. Feltekerem, kívülről is alaposan megkenem olvasztott vajjal, megszórom kevés kókuszreszelékkel, majd előmelegített sütőben megsütöm. Én 170 fokon légkeverésen sütöttem aranysárgára (kb. 20-25 perc).
 
Most ahogy így gondolkodom a recepten, töltelékként a következőt is el tudom képzelni: 
a sűrűbb, konzerv/dobozos kókusztejből készítek egy pudingot, tojássárgájával (bár akkor a színe már nem marad fehér) vagy keményítővel besűrítve, kihűtöm, lazítom egy kis habbá vert tojásféhérjével, majd erre teszem a cseresznyét, ill. bele is lehet akár keverni. Ezt még nem tudom hogy működik, de majd kipróbálom. :)

5 megjegyzés:

Beatbull írta...

Pusztán a címet olvasva is nagyon jól hangzik a párosítás. A zöld színért nem tudom mi felelős. A cseresznye 12-es ph értéknél lesz zöld színű - nem hiszem, hogy bárminek is ilyen magas ph értéke lett volna a sütiben.

Ildinyó írta...

Beatbull
Igen, nagyon finomak együtt! :)
A cseresznye nem színez (legalábbis azon még nem nagyon figyeltem meg), viszont pár szem meggy is került ebbe a rétesbe és az bizony megszínezte a kókuszt. :) De biztos láttad már a klasszikus meggyes piskótán, hogy néhol szép zöldre színezi a tésztát. :) De gondolom ott már a meggy savassága felelőssé tehető ezért. Bár én ilyen tudományosan még nem közelítettem meg a dolgokat... :D

Bianka írta...

Gyönyörű

Anikó írta...

Nézz be hozzám légyszíves, vár egy díj sok szeretettel:-))))

Ildinyó írta...

Köszönöm Bianka! :)

Nagyon szépen köszönöm Neked is itt is kedves Anikó! :)