Szülinapi cupcake és egy újabb harmincas csaj a csapatban...

Az új év első bejegyzése kezdődjön hát egy szülinapos bejegyzéssel. Kedves Toncsi barátném, tegnap töltötte be 30.-ik életévét. Még egyszer, és ezúton is nagyon boldog születésnapot kívánunk Neki! Szóval ő is beállt mellénk a sorba, a harmincasok táborába. Meglepetés bulifélét szerveztünk neki, és én készítettem neki ez alkalomra a tortát. Pontosabban a kis tortácskákat, vagy hogy nevén nevezzük cupcake-eket (nem ezek még mindig nem muffinok, még ha hirtelen úgy is néznek ki :) ). Először az volt a tervem, hogy kirakom belőle a 30-as számot, de nem tudtam mire tenni ezt, hogy utána jól szállítható is legyen. Végül így sikerült! 

Volt kulcsunk a lakásához és tudtuk, nagyjából mikorra fog hazaérni. Úgyhogy addig mi - másik 4 barátnő, az egyik nővére, és én -, belopóztunk az otthonába, szépen elrendeztük a dolgokat, sütit, lufit, ajándékot... Lekapcsoltuk a villanyokat, és a sötét lakásba vártunk, kikukucskálva az ablakon, a lehúzott redőny egy keskeny résén, hogy mikor jön... Közben suttogva kuncogtunk, mint a csínytevő gyerekek... Mikor megláttuk az ablakból, hogy jön, mindenki elbújt, lebukott... Nyikorgott a nagy zár és ő hazaérkezett a sötét, és csendes lakásba... Az előszobában szépen levette a kabátját, a cipőjét, majd elindult a szoba felé, felkapcsolta a lámpát, mi meg felpattantunk a helyünkről és elkiáltottuk magunkat, hogy meglepetéééééés... Még sírva is fakadt örömében... :)

A mini, egyszemélyes torták, csokis-narancsos ízben készültek. Kandírozott narancshéjas, csokidarabos, kakaós kevert tészta, melyet étcsokis-tejszínes-narancsos-vajas krémmel töltöttem meg, a díszítés pedig hamis marcipánból készült hozzá ismét.

A tészta: Rumos-narancsos-csokis kevert tészta (1,5-szeres adaggal számolva, tehát 300 g liszt....stb., ez kicsit több lett, mint kellett, de mindig jól jön a tartalék, ha eltörik pl., meg ha a gyerek el akar kunyizni egyet, és aztán jön apa is...)

A töltelék: 100 ml tejszínt megmelegítünk, hozzáadunk legalább 2 evőkanál reszelt, cukrozott narancshéjat és felolvasztunk benne 150 g étcsokoládét, majd az egészet jól kihűtjük. 100 g jó puha vajat, ízlés szerinti mennyiségű porcukorral (pár evőkanál) jó habosra kavarunk, ehhez is adunk egy kevés tejszínt, és pár teáskanál reszelt narancshéjat (lásd fent), majd kanalaként a kihűtött tejszínes csokoládékrémet és az egészet jó habosra, könnyűre keverjük gép habverővel.

Díszítés: hamis marcipán. Hogy könnyebb legyen a formázás, alaposan hűtsük le előtte. A lapos formákat 2 sütőpapír, vagy szétvágott zacskó között nyújtsuk ki. A virág formázásához használjunk kevés porcukrot, vagy keményítőt, ha kell. A barna virág, kakaóporral van színezve (próbálok a természetesnél maradni) nálam, és ebben az esetben érdemes hozzátenni egy kis olajat, mert hamar elkezd repedezni, szakadozni különben a sok por állagú anyagtól. Én a hamis marcipánt most egy tejszínszerű főzőkrémmel készítem, és így még finomabb lett szerintem. A töltelékből hagyjunk meg egy keveset, és ezzel tapasszuk oda a díszítést.

És egy képeslap, amit szintén neki készítettem. Kicsit franciás, amolyan igazi, harmincas, elegáns, nőcis stílusban. Mindenféle papírból, szalagból, kartonból, kétoldalas ragasztóval ragasztva és filccel továbbcifrázva.