2013. augusztus 13., kedd

Kendermaglisztes kenyér


Jelszó: Fő az egészség! :)

Barbitól és Brigitől kaptam felkérést még korábban, hogy a "Fő az egészség!" felhívás jegyében posztoljak ételt a blogra. Kissé megkésve hozom ugyan ez alkalomból a receptet, de ennek csak az az oka, hogy most épp ezt a receptet tartottam a legalkalmasabbnak arra, hogy az egészséget képviselje jelen pillanatban az én olvasatomban. Igen, tudom, az egészséges táplálkozás mindenkinek mást jelent. Főleg mostanában, mikor annyiféle dolgot lehet olvasni, hogy az ember csak kapkodja a fejét. De egy valamiben azért mindenki megállapodhat ill. egyet is érthet. Mégpedig abban, hogy a legfontosabb dolog mindig arra törekedni, hogy táplálkozásunk során a legértékesebb alapanyagokat vigyük be, melyeket a legkönnyebben tud hasznosítani a szervezetünk. Valamint hogy az ételeink minél kevesebb adalék-, és káros anyagot, valamint cukrot tartalmazzanak. Azt hiszem ezen nem lehet vitatkozni.  
Az utóbbi hónapokban az én egészséges táplálkozásomhoz az is hozzátartozik, hogy igyekszem elkerülni többek közt a gabonaféléket ill. a gluténtartalmú dolgokat. Nem mindig eszem feltétlenül ilyen kenyereket helyette, hiszen így nyáridőben sokszor a zöldségek is remekül helyettesítik ezt pl. egy vacsoránál. Csak próbáljátok ki pl. milyen remek együtt a nyers cukkini és hozzá a finom kolbász (jó minőségű, nem adalékokkal teletömött, mert jó estben ez csak húsból, zsírból, sóból, fűszerekből és a füstből áll), amit némi musttárral is pikánsabbá lehet tenni. Ezt a kenyeret még pl. nyaralás előtt sütöttem, mert gondoltam, hogy jó lesz magunkkal vinni. Így is lett, bár hozzá kell, hogy tegyem, hogy ilyen melegben érdemes 1-2 nap után hűtőben tárolni, mert a nagyobb nedvességtartalom miatt penészesedére hajlamosabb.


A játékfelhívást nem adom konkrét személynek tovább, hanem bárki, akinek kedve van hozzá, alkosson valamit a blogjára ezzel a felhívással, ha szeretne részt venni ebben kampányban.

Néhány hasznos információ a kenyérben felhasznált alapanyagokról.
Útifű maghéj
A nyers konyha egyik kedvelt alapanyaga. Talán nem véletlenül. Remek kis alapanyag! Bár ebben az esetben nem nyersen fogyasztjuk, csak a nedvszívó hatását (tömegének húszszorosát képes magába szívni) használjuk, valamint azt hogy remek rostforrás (100 g 87,8 g rostot tartalmaz). A gluténmentes ételekben előszeretettel használják, pontosan ezek miatt a tulajdonságok miatt. Nyers ételekben, pl. dermesztőanyagként használva (úgy működik, mint egyfajta zselatin), sok folyadékkal fogyasztva remekül helyreállítja a bélműködést. Függetlenül attól, hogy a nagy dolgainknál melyik problémával küszködtünk. :) Másik neve még a bolhafű egyébként.
De ezen az oldalon pl. még többet olvashattok erről az alapanyagról: http://videkielet.hu/blog/eleskamra/egy-meregtelenito-csodaszer-utifu-maghej

Kendermagliszt
A kendermagliszt kiváló fehérje- és rostforrás, mindemellett pedig alacsony szénhidráttartalommal rendelkezik. 100 g-ban csupán 6 g van belőle. Viszont bőven tartalmaz E- és B-vitamint, mindemellett kálciumot, magnéziumot és káliumot is, valamint esszenciális aminosavakban is gazdag. A kendermagot préseléssel zsírtalanítják, majd lisztté őrlik, így optimális az omega 3 és 6 tartalom aránya is. 

Lenmagliszt
A lenmaglisztről szintén elmondható, hogy magas fehérje-, rosttartalommal rendelkezik és alacsony szénhidráttartalmú (ez utóbbi 100 g-ban 9 g). És mindemellett szintén még több vitamint tartalmaz. Pl. B-, C-, D- és E-vitamin, az ásványok közül pedig nagy mennyiségben van benne kálium, foszfor, magnézium, kalcium, cink, mangán stb. Cukorbetegség esetén is rendkívül hatásos alapanyag, valamint a legkiemelkedőbb Omega-3 (linolénsav) forrás. Mindemellett alacsony az Omega-6 zsírtartalma. 
A lisztté őrlés során itt is érvényes, hogy a beltartalmi értéke lényegesen magasabb lesz.

Kendermaglisztes kenyér
Hozzávalók:
  • 5 tojás
  • 1,5 dl víz
  • 3 evőkanál útifű maghéj
  • 8 dkg kendermagliszt
  • 8 dkg lenmagliszt és tökmagliszt keveréke (eleve így árusítják, de összekeverhetjük mi magunk is fele-fele arányban)
  • 3 evőkanál szezámmag
  • 1 teáskanál méz
  • 3 evőkanál kókuszolaj
  • 1 bő teáskanál (Himalája) só
  • A tetejére: lenmag és szezámmag keverék
A sütőt melegítsük elő 170 fokra légkeverésen. Egy hosszúkás kenyérsütő formát béleljünk ki sütőpapírral. A tojásokat kezdjük habosra keverni, adjuk hozzá a mézet, a sót, majd a kókuszolajat is. Keverjük hozzá az összevegyített száraz hozzávalókat: a liszteket, útifű maghéjat és a szezámmagot is, majd a vizet is keverjük hozzá. Tegyük félre pár percre, amíg a tészta kicsit besűrűsödik (ha nagyon sűrűnek ítéljük, adhatunk még hozzá max. 1/2 dl vizet), majd simítsuk az előkészített formába, szórjuk a tetejére a magokat és süssük kb. 40-50 percig. A sütőből vegyük ki, helyezzük rácsra és hűtsük ki teljesen.

Megjegyzés, tippek:
A lisztek alatt ebben az esetben mindig olajtalanított lisztről van szó, tehát pl. a lenmag és a tökmag nem csak simán meg vannak darálva ill. őrölve, hanem olajtalanítva is vannak. Ezt azért fontos tudni, mert más a folyadékfelvevő képességük és egész más lehet a tészta állaga, ha csak simán így használjuk.
Akár (zöld)fűszereket adhatunk ehhez a kenyérhez ízlés szerint. Pl. köményt, kakukkfüvet, bazsalikomot, oregánót, borsot stb.
Sütés után pedig akár csíkokra vagy szeletekre is vághatjuk, majd újabb 10 percre visszatehetjük a sütőbe, hogy megpiruljanak kissé (lásd a lenti kenyérnél). Így egy tányér leves mellé is remek levesbetét, vagy amolyan bruschetta-szerűség is lehet belőle.


A legelső ilyen kenyér, amit készítettem még pár hónapja az alábbi kenyér volt egyébként. Erre még rásütöttem szeletelés után (fotózva is így lett), így egy kicsit ropogósabb lett. Ennél a kenyérnél jobban ki lehet érezni a tojás ízt, bár nem tolakodóan. A fenti kenyérre viszont ez nem jellemző, nekem ezért is tetszik jobban. De érdemes kipróbálni mind a kettőt, mert finomak!


Hozzávalók (1 kisebb hosszúkás kenyérhez, kb. mint a fenti):
  • 4 tojás
  • 4 dkg tökmag
  • 2 dkg napraforgómag
  • 4 dkg mandula
  • 2 dkg szezámmag
  • 4 evőkanál kókuszreszelék
  • 2 evőkanál (tökmag)olaj
  • 1 /2 teáskanál méz
  • ½ teáskanál Himalája só
  • ½  teáskanál szódabikarbóna
  • ½  teáskanál almaecet
A sütőt melegítsük elő 180 fokra, egy hosszúkás kenyérsütő formát pedig béleljünk ki sütőpapírral. A tökmagot, napraforgó magot, mandulát, szezámmagot és a kókuszreszeléket tegyük egy késes aprítóba és dolgozzuk lisztfinomságúra. Nem baj, ha maradnak benne pl. a kókuszból, vagy a szezámmagból nagyobb darabok, csak nagy része azért legyen sima. A tojásokat kezdjük habbá verni a mézzel és a sóval. Adjuk hozzá a megőrölt száraz alapanyagokat, majd keverjük hozzá az előzőleg almaecetben feloldott szódabikarbónát is, valamint a tökmagolajat is. Simítsuk az előkészített formába és süssük kb. 30 percig. Vegyük ki a sütőből, várjunk pár percet míg kissé lehűl, szeleteljük fel, helyezzük egy sütőpapírral bélelt sütőlemezre a szeleteket, majd 180 fokon légkeverésen (sima sütés 200 fok) süssük még pár percet, míg megpirulnak kicsit.





5 megjegyzés:

Gaddemon írta...

Méz nélkül is meg lehet csinálni? Nem szeretném, hogy édes legyen. Köszönöm

Ildinyó írta...

Kedves Gaddemon!

Elnézésedet kérem, hogy csak most válaszolok a kérdésedre, remélem nem késő még!
Ettől a mézmennyiségtől nem lesz még édes. Jelen esetben úgy működik, mint az édes ételekben a csipet só, csak erősíti az ellentétes ízt. :)

Gaddemon írta...

Megcsinaltam, kovettem az utasitasokat, es egyszeruen tokeletes lett! A ferjem mar kiadta a parancsot, hogy sussek meg egyet :-) En tettem bele jo sok aprora vagott medvehagymat is, es keszitettem majkremet, azzal ettuk. Koszonom a receptet!

Ildinyó írta...

Jaj de jó! Ennek nagyon örülök!! És remek ötlet a medvehagyma, meg bármilyen zöldfűszer szerintem. :) Én köszönöm, hogy megírtad nekem! :)

Névtelen írta...

Szia egy olyan kérdésem lenne, hogy az útifűmaghéj elhagyható? Köszönöm szépen!