2012. március 30., péntek

Babkrém medvehagymás-bazsalikomos-diós pesztóval


Szerintetek pesztó, pesto vagy pestó (ez utóbbit látom a legkevésbé helyesnek, de azért ez is felmerült)??? Sose vagyok biztos benne...
De a címben szereplő ételre visszatérve, lehet, hogy csak nagyon éhes voltam ma este, de olyan finom lett szerintem ez a kence, hogy csak na. Megkívántam a babot, és elővettem egy doboz babkonzervet. Előtte pedig a késes aprítómban (oooh, nem vagyok elég autentikus, most nem mozsárban készült... :)) épp a maradék medvehagymámból, és a cserépben szépen nevelgetett friss bazsalikomlevelemből, meg némi - korábban krémesre dolgozott - dióból, pesto készült. Pontos recepteket itt nem érdemes megadni, ez nem az a kategória, de azért mégis valami iránymutatót írok azért. A vörösbab helyett persze használhatunk fehérbabot is, azzal is isteni lesz. Kóstoljátok meg! Az alábbi krém egyébként felvágottpótlónak sem utolsó. És ami cseppet sem mellékes, nagyon gyorsan elkészül és biztosra tudhatjuk mi kerül bele.

Medvehagymás-bazsalikomos pesto

Hozzávalók (minden csak úgy kb.-ra ment, nem kell mindig patikamérleg az ételkészítéshez, ennyire ne legyünk konyhai analfabéták... :)):

• medvehagyma
• bazsalikom
• diókrém (egyszerű dió késes aprítóban pár perc alatt krémesre dolgozva)
• olívaolaj
• só, frissen őrölt bors

Mindezeket vagy mozsárban (ekkor inkább egész diót használjunk), vagy késes aprítóban krémesre, vagyis inkább krémesen folyósra dolgozunk.

Babkrém

Hozzávalók:

• konzerv vörös-, vagy fehérbab
• kevés a medvehagymás pesztóból
• pici só
• frissen őrölt vegyes bors

A babot szűrjük le, levét tegyük félre, majd a hozzávalókat késes aprítóban dolgozzuk krémesre-darabosra. Ha túl sűrű lenne, keveset tegyük hozzá a bab felöntőlevéből.

Pirítitt baguette, órisákifli, ciabatta szeletekkel tálalom, amit olívaolajjal meglocsolok kissé, erre halmozom a krémet, majd a tetejére kevés pesztót teszek.

2012. március 29., csütörtök

Két finom és egyszerű étel vadfokhagymával, azaz medvehagymával: Medvehagymás-csirkés rizottó és medvehagymás-tejfölös lepény


A medvehagyma szezonra egy egyszerű, de nagyon finom főétel. Még mindig nem untam meg a medvehagymát. Remek kis zöldfűszer. De lassan elgondolkodok, ha minden ételt, ami felkerül hozzám mostanában a blogra, egyszerű jelzővel illetek, minek is írom itt ezt az egészet....??? :) Ááá nem, nem szabadultok meg tőlem. Mert remélem, azért az ilyen ételekre is kíváncsiak vagytok, nem csak az extra különlegességekre? ;) Mostanában amúgy is le van tompulva az agyam az egész napi munkától, így bármennyire is nagy szerelem a gasztronómia, mire lefekszem, már olyan fáradt vagyok, hogy arra sem emlékszem, hogy letettem a fejem, nemhogy ételeken agyaljak. Pedig jobban hiányzik, mint hinnétek, még ha ritkán is posztolok mostanában.  

Egyébként most eszembe jutott, hogy még egy nagyon finom, gyors vacsora is készült a napokban medvehagymával, csak erről sajnos nincs fotó. Így készült:

Medvehagymás-tejfölös lepény
Hozzávalók:
  • 250 g túró (nálam házi, zsírosabb, krémesebb) 
  • 1 tojás
  • 6 evőkanál olívaolaj
  • 1 teáskanál só (esetleg fűszerek)
  • 300 g liszt (nálam most búzacsírás)
  • 2 csapott teáskanál szódabikarbóna
  • 2-3 evőkanál tejföl
  • A tetejére: 1 nagy dobozos tejföl fele, reszelt sajt (füstölt és sima vegyesen, pl. mozarella, a reszelhető, nem a leveses), jó pár levél medvehagyma, só, bors
A fenti hozzávalókat összekevertem, csak úgy kézzel. Egy tepsibe lapogattam, vékonyra (rendes nagy tepsibe), tetejét megkentem nem túl vastagon sózott-borsozott tejföllel, ollóval rávagdostam jó pár levél medvehagymát, majd vastagon megszórtam reszelt sima és füstölt sajttal vegyesen. 190-200 fokra előmelegített sütőbe toltam, majd addig sütöttem, míg kicsit megsült rajta a sajt (kb. 20 perc). Szeletekre vágva frissen tálaltam egy kis paradicsomsalátával.


Medvehagymás-csirkés rizottó
Hozzávalók (kb. 4 személyre): 
  • 1 közepes fej hagyma
  • ½ kg csirkemell filé, kicsire felkockázva
  • 1 bögre (2,5 dl-es bögre) rizs (nálam most parboiled)
  • fél csokor medvehagyma
  • kb. 2,5 bögre zöldség vagy húsleves (rizstől is függ majd, mennyi folyadékot vesz fel)
  • só, frissen őrölt bors
  • 5 dkg vaj
  • kevés olívaolaj
  • 2 hatalmas marák reszelt parmezán (vagy egyéb sajt, pl. füstölt) 
A hagymát felaprítom, majd kevés olaj és vaj keverékén elkezdem sütni. Hozzáadom a felaprított csirkemellkockákat is, teljesen átsütöm, közben sózom és borsozom is. Beleöntöm a rizst, ezt is átpirítom egy kicsit, majd elkezdem több részletben hozzáadni a húslevest. Mindig csak annyit adok hozzá, amennyit épp felvesz. Folyamatosan kevergetem, közben hozzáadom a felaprított medvehagyma felét is. Figyeljük a folyadék mennyiségét, és tegyünk még hozzá keveset, ha nem találjuk elég krémesnek az egészet. Ha megfőtt a rizs, belekeverem a maradék vajat, a felaprított medvehagymát, végül a sajtot, összekeverem, fedő alatt hagyom pihenni pár percet, majd kevés borssal és medvehagymával megszórva tálalom.



2012. március 28., szerda

Gyors és egyszerű kókuszos-málnás piskótatorta


Ez tényleg egy igen gyors és egyszerű torta volt, amit most hétvégén készítettem. Sógoromnak szüli-, és névnapja volt, de variáltak, hogy mikor is tartsák meg. Erre vasárnap reggel 10-kor jött egy telefon nővérkémtől, hogy akkor ebédre várnak minket... Ajajj, gondoltam magamban, én tortát ígértem... Kb. fél 1-ig lötyögtem jobbra-balra a lakásban, hogy mit süssek gyorsan. Az idő meg egyre fogyott. 1 óra körül bent sült már a piskóta a sütőben, de akkor még mindig nem körvonalazódott bennem igazán, mi is legyen belőle. Végül az utolsó percekben, ill. hajrában egy ilyen gyors kókuszos verziót dobtam össze belőle. Mindenkinek ízlett! :) A piskóta kettévágásán látszik, hogy nem igazán vártam meg még azt sem, hogy teljesen kihűljön, de ez az élvezeti értékéből nem vont le semmit. Így legfeljebb nem egy művészien elkészített, díszített, hanem inkább amolyan háziasan összedobott torta lett belőle. Jaaaa, és a legnagyobb bók, amit kaptam vele kapcsolatban: az unokahúgom azt mondta a piskóta olyan lett, mint amilyet az egyik kedves rokonunk - Joli néni - tudott készíteni és évek óta nem ettünk már olyan finomat. Szerintem tuti a nagy csipet szeretet használt neki, amit beletettem... na meg a jó minőségű tojás... :o :)
Ajánlom húsvétra is, mert könnyű és üde édesség volt, amivel még sok gond sincsen, mégis nagyon finom.

Kókuszkrém torta málnával
Hozzávalók:
A piskótalaphoz (kb. 25 cm-es tortaformába):

  • 5 tojás
  • 5 evőkanál liszt
  • 5 csapott evőkanál porcukor
  • csipet só
  • 3 evőkanál hideg víz
A sütőt előmelegítem 180 fokra. A tortaforma alját és oldalát is kibélelem sütőpapírral. A tojások fehérjét csipet sóval kemény habbá verem. A tojások sárgáját is pár perc alatt habosra keverem a porcukorral, majd hozzáadom a vizet és beleszitálom a lisztet is, valamint a csipet sót is, és ezekkel is alaposan elkeverem. A tojásfehérje habból hozzáadok egy keveset, majd lazítok a tojásos-lisztes masszán, és határozottan elkeverem. A többit is hozzáadom, de ezt már óvatosan - hogy ne törjön össze a hab - alulról felfelé mozdulatokkal keverve vegyítem el benne alaposan. Az előkészített formába öntöm, majd elegyengetem benne. Alulról is megütögetem a formát. Az előmelegített sütőbe teszem, és kb. 30-35 perc alatt aranysárgára sütöm (sütőfüggő!!! tűpróba a végefelé, és ne szárítsuk ki).

A kókuszkrémhez ill. habhoz:
Hozzávalók:
  • 200 g (nem túl száraz) kókuszreszelék
  • 500 ml tejszín
  • 1 csomag hidegen keverhető zselatin (pl. Zselatin Fix)
  • ízlés szerint porcukor vagy egyéb édesítő (pl. xilit, 1-2 evőkanállal elég bele szerintem)
A kókuszreszeléket egy késes aprítógépben vagy turmixban (vagy botmixerrel) addig dolgozom, amíg egészen pici darabos, már már krémes lesz. Közben adhatunk hozzá pár evőkanál tejszínt is, hogy könnyebben bánjon vele a gép. Miután így összedolgoztuk, érezni fogjuk, hogy sokkal intenzívebb lesz az íze, és miután kevésbé darabos, sokkal élvezhetőbb is volt így a tortában.
A tejszínt elkezdem habbá verni, majd szép fokozatosan beledolgozom a zselatint, végül a cukrot is és kemény habbá verem. A kókuszreszelékből félreteszek pár evőkanállal a díszítéshez, a többit pedig beleforgatom a habba.

Az összeállításhoz és a díszítéshez:
  • 1 kis üveg málnadzsem
  • esetleg, ha van, lehet fagyasztott málna is
  • 4-5 dkg fehércsokoládé
A tortalapot kettévágom, amint kihűlt, és az alsó lapot megkenem málnadzsemmel. Ráhalmozom a kókuszos habnak kb. a felét. Tetejét ráteszem, kicsit lenyomkodom (nálam ez elmaradt most), bevonom a maradék krémmel (az oldalát is lehet, nálam most ez is elmaradt), majd a tetejét díszítem málnadzsemmel, esetleg fagyasztott málnával, kókuszreszelékkel, fehércsokoládéból készített forgácsokkal.
Az eredeti terv az volt egyébként, hogy oldalét fehércsoki lapokkal díszítem, de nem volt ideje megdermedni annak a fránya csokinak, amit felolvasztottam erre a célra. Így az kopaszon maradt.

2012. március 25., vasárnap

Macaron sárgarépás-mandulás almadzsemmel töltve


Nos, kérem szépen, így használt a Blogger Macaron-Marathon találkozón történő részvételem a Macaron sütésnél. Második igazi próbálkozás, és tessék-lássék így sikerült. :) Hálás köszönet a tapasztalatok megosztásáért és a hasznos infókért Mindenkinek! Én most a Piszke által használt arányokat ill. receptet használtam. És az az igazság, hogy igazán rá sem készültem (bár lehet hogy erre mondják: kezdők szerencséje :))) ). Munka után, egy hulla fárasztó nap után kezdtem neki, amolyan levezetésként, és még a fiam is mellettem kuktáskodott, ami szintén nem a túlzott precizitást segítette elő. De mikor elkezdtem sütni, és megláttam, hogy kezdenek talpacskái nőni a Macaronjaimnak, majd kiugrottam a bőrömből. Biztos lesznek még elrontottak. Olyan, ami ilyen-olyan okból nem sikerül, de azt hiszem, sokkal nagyobb önbizalommal állok most már neki majd. Itt is tudom pl. hogy milyen hibákat vétettem. Pl. véletlenül kinyitottam a sütőajtót és ettől kicsit laposak lettek. Bár ez lehetett attól is, hogy én sima, egész mandulát daráltam le gyorsan, ami nyilván kicsit olajosabb volt, így ez is lehúzhatta a masszát. De nem baj. Mert a fazonjától eltekintve nagyon nagyon jók sikerült szerintem, mind állagra, mind ízre. És csak azért mutatom meg nektek kedves olvasóim, hogy aki eddig félt tőle esetleg, az is ugorjon neki, mert ez a süti nem az ördög maga. Csak kicsit már túl van misztifikálva ez is (mert tényleg nem mindig sikerül tökéletesre... szerintem még az igazán nagyoknak sem...). És nem is sznob süti, pedig már ezt is elhitették sokakkal szerintem....

A recept, ill. arányok, amit én használtam most (Piszke receptje):
  • 60 g pihentetett tojásfehérje (nekem hűtőben 3 napot pihent letakarva)
  • 80 g darált mandula
  • 140 g porcukor
  • 1 evőkanál kristálycukor
  • csipet só
A tojásfehérjét csipet sóval, alacsony fokozaton elkezdem habbá verni, közben fokozatosan hozzáadom a kristálycukrot is. A mandulát a porcukorral átszitálom, majd elkezdem hozzákeverni habhoz. Addig keverem, amíg az össze nagy légbuborékot ki nem kevertem belőle és inkább "folyós", mint szakadós masszát kapok. Habzsákba töltöm majd kb. 10 forintos nagyságú érméket nyomok belőle egy sütőpapírral bélelt tepsire és félreteszem pihenni legalább 1/2-1 órára (attól függ mennyire van meleg, én bekapcsoltam a sütőt és elég tettem a két tepsit). Ha kipihente magát, azaz a teteje kissé megszáradt, a sütőt előmelegítem kb. 140 fokra (légkeverésen kb. 125 fokon sütöttem, egyik tepsit így, másikat úgy és a légkeverésesen sütött, szebben sült meg nekem) és tepsinként kb. 15 percet sütöm őket. Kivéve a sütőből hagyom teljesen kihűlni őket, és úgy választom le a sütőpapírról.

Amiket én tanultam most pl. ezen a találkozón:
- a tojásfehérjét lassan kezdjük el verni, hogy ne kerüljenek bele túl nagy légbuborékok
- a mandula ne legyen túl olajos, mert lehúzza a masszát (ha kell szárítsuk ki inkább kicsit)
- keverjük ki az összes légbuborékot a masszánkból (alulról felfelé mozdulatokkal, pl. egy laposabb fakanállal)
- hagyjuk pihenni a kinyomott masszát, mert így tud a teteje "ropogósra/roppanósra" sülni, a belseje pedig lágyabb marad
- sosem sikerül ugyanúgy, mert annyi mindentől függ, hogy éppen hogy sikerül... :)))) DE ez se vegye el a kedvünket! :)

És ami miatt még érdemes erről a Macaronról írnom, az a töltelék, ami belekerült. Még tavaly készített lekvár/dzsem/krém (minek nevezzem?) tulajdonképpen, de annyira fantasztikusan finom volt vele, olyan jól passzolt hozzá, hogy húúúú... 
Ezzel a dzsemmel mindenképpen csak a tálalás előtt max. 1/2-1 órával töltsük csak meg, különben nagyon felpuhul az egész.

És a teljesség igénye nélkül néhány blog, ahol sok fantasztikus Macaronokat találtok:



2012. március 18., vasárnap

Almás édeskömény-krémleves karamellizált almaszeletekkel és citromos mascarponekrém kaláccsal és dzsemmel rétegezve


Két, hétvégén készült, egyszerű finomságot hoztam. Egy, amolyan édesen sós, vagy inkább sósan édes krémleves, aminek a pikantériáját az édeskömény adja meg. Az édeskömény egyébként nagyon finom nyersen is, pl. egy narancsos-almás salátához keverve, de rendkívül finom sütve is (fehérborral, kevés levessel és cukorral együtt). És egy desszertet is hoztam még. Egy friss, és gyorsan elkészíthető desszertet, amit bátran ajánlok mindenféle alkalomra és évszakra. Akár most húsvétra is jól jön majd, ha nincs kedvünk bíbelődni különösebb torta és egyéb sütikölteménnyekkel.



Almás édeskömény-krémleves karamellizált almaszeletekkel
Hozzávalók (kb. 4-5 személyre):
  • 1 kisebb szál póréhagyma
  • 1 nagyobb édeskömény
  • 2 nagyobb alma
  • 1 liter zöldségleves
  • kevés bors, esetleg még só, ha szükséges
  • 1 bő evőkanál vaj
  • 1 dl tejszín
  • 2 evőkanál barna nádcukor + 2 az alma karamellizálásához
A póréhagymát megtisztítom és felkarikázom, kevés vajon megpárolom, majd hozzáadok 2 evőkanál cukrot és karamellizálom kissé. Beleteszem a felkockázott, megtisztított almát is (amiből egy felet félreteszek a tálaláshoz), majd az édesköményt is. Átpirítom kissé és felöntöm a nem túl sós levessel. Megfőzöm, majd felöntöm a tejszínnel, még egyet forralok rajta és botmixerrel szép simára turmixolom az egészet. Kóstolom, és ha szükséges, még utánaízesítem.
A tálaláshoz a megmaradt fél almát felvágom vékony szeletekre (ketté is vághatjuk még), a maradék cukrot megkaramellizálom és rövid ideig megforgatom benne az almaszeleteket, majd tányérra szedem és a leves tetejére szedem a tányérba.




Citromos-mascarponés poharas desszert
Hozzávalók:
  • 250 g mascarpone
  • 250 g tejföl
  • 1 citrom lereszelt héja
  • fél citrom leve
  • kb. 3-4 evőkanál xilit (a citromlében feloldva, vagy helyette porcukor)
  • pár szelet kalácsnak a belső része felkockázva
  • pár evőkanál lekvár ízlés szerint (pl. ribizli (piros, fekete, nálam most fekete), feketeáfonya, szeder, eper)
A mascarponét a tejfölt elkezdem habverővel kikeverni, hozzáadom a reszelt citromhéjat és a levet is, majd szép krémesre keverem. Poharakba rétegezem a kaláccsal és a lekvárral, majd jól behűtve tálalom. Díszíthetem citromhéjjal, citromszeletekkel, citromfűvel, lekvárral stb. 






2012. március 10., szombat

Póréhagymás burgonyaleves és túrós-almás palacsinta citromos karamellszósszal


Egy egyszerű, de tartalmas, jó laktató és nagyon finom leves. Másodiknak pedig egy kényeztető édes, de mégsem émelyítő finomság. Most a fotók is egyszerűek lettek. Kicsit egyhangúak is talán, pedig nekem már vidám tavaszi hangulatom van ebben a szép napsütéses nappalokon.
Póréhagymás burgonyaleves
Hozzávalók (4-5 személyre):
  • kb. 2 szál póréhagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • kevés olívaolaj
  • kb. 2 evőkanál vaj
  • 600 g burgonya
  • 1,5 liter zöldségleves (pl. DM-s bio zöldségleves kockából)
  • só, frissen őrölt bors
A póréhagymát megtisztítom, felkarikázom, majd a vaj és kevés olívaolaj keverékén megpárolom, közben kicsit sózom, borsozom és hozzáadom a megtisztított, összezúzott fokhagymát is. A burgonyát közben szintén megtisztítom, felkockázom, majd a hagymához adom. Átpirítom egy kicsit, majd felengedem a levessel. Lefedem, felforralom, majd puhára főzöm a burgonyát. Én leturmixoltam botmixerrel, de hagyhatjuk egészben is, ha rusztikusabban szeretjük. Ha elkészült, kóstoljuk meg és ha szükséges, még ízesítsük.
Tálaláshoz félretehetünk kevés párolt póráhagyma karikát és kevés olívaolajjal is meglocsolhatjuk.

Túrós-almás palacsinta
Hozzávalók (kb. 18-20 db lesz belőle):
  • 2 nagy tojás (L)
  • 4-5 dkg xilit (legalább itt spóroljunk a cukorral, ha már karamellához nem lehet használni)
  • 200 g sovány túró
  • 2 nagy evőkanál joghurt (vagy tejföl)
  • 6 dkg kukoricaliszt
  • 6 dkg rizsliszt
  • 1 mokkáskanál szódabikarbóna
  • 2 kisebb alma (tisztán mérve kb. 20 dkg)
  • 1 citrom reszelt héja
  • kevés vaj a sütéshez vagy napraforgó olaj
A tojásokat jó habosra keverem a cukorral. Hozzáadom a túrót, a joghurtot (tejfölt) és a reszelt citromhéjat is, csipet sót, majd ezekkel is habosra keverem. Végül beleszitálom a kétféle lisztet és a szódabikarbónát, elkeverem, majd belereszelem nagylyukú reszelőn a megtisztított almát és újra átkeverem. Enyhén kivajazott (vagy kiolajozott) palacsintasütőbe süssük meg, közepes lángnál. Minden újabb adagnál vajazzuk vagy olajozzuk ki ki megint és ne süssük túl soká mert hamar megsül. Óvatosan forgassuk meg mindig.

Citromos karamellszósz
Hozzávalók:
  • 12 dkg nádcukor
  • kb. fél citrom leve
  • 1 evőkanál vaj
  • 2 dl tejszín
A cukrot karamellizáljuk. Ne kevergessük, csak döntögessük meg időnként a lehetőleg vastag aljú edény, amiben készítjük. Ha sötétebb cukorból készítjük, mint én is pl., a karamell is sötétebb lesz, de ez nem jelenti azt, hogy megégett a cukor. Ha megolvadt az összes cukor, adjuk hozzá a citrom levét és újra hagyjuk felolvadni a cukrot. Végül adjuk hozzá a tejszínt és a vajat is, és alaposan forraljuk össze.
Ennyi citromtól nem lesz nagyon citromos, csak épp egy kicsit frissebb a karamell.

És így a végére egy érdekesség. Már akinek. Nekem pl. az volt. A lent látható spenótot én nemrég kint vettem nálunk a piacon (nem fogjátok elhinni 550,-Ft-ért kilóját). Először gyanús volt. Azt gondoltam, mi van, ha ez inkább zsenge mángold... De kedves és segítő bloggertársak és barátok (főként Noémi a Sarokról. :) ) segítségével a Facebook-on hamar meg lettem győzve arról, hogy ez bizony tényleg spenót. Csak azért írtam le, hogy Ti se bizonytalanodjatok el, ha ilyet láttok a piacon esetleg. Inkább vegyétek meg, mert remek finomság. A zöldre ilyenkor már amúgy is nagyon vágyik testünk-lelkünk-szemünk egyaránt.


A tudatlanságom vége az lett egyébként, hogy egy mustáros krémleves lett végül ebből a szép spenótból. Csak azért az, mert azért tényleg szebb ételek készíthetőek belőle, ha egészben hagyva egyszerűen megsütjük pl. Erre is vannak remek ötletek Chili & Vanilia Facebook-os oldalán. A spenótról pedig általánosan itt olvashattok bővebben: http://www.terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/spenot.html

És a mustáros krémleves, ami készült belőle. Készítettem bele egyébként egy érdekes, de nagyon gyors kis levesbetétet, hogy mégse simán tálaljam csak. Ehhez 7 dkg levesgyöngyöt késes aprítóban finomra dolgoztam, majd hozzáadtam 1 tömlős (100 g) füstölt sajtkrémet és az így készített krémből kis gombócokat formáztam, majd így adtam a leveshez tálaláskor. Szerintem gyors és jópofa ötlet, és még finom is.

  

2012. március 8., csütörtök

Sok szeretettel Nektek/Nekünk


Akár nőnap alkalmából, akár csak úgy, csak mert jön a tavasz, vagy egy szép nap alkalmából hoztam, Nektek, sok szeretettel!



2012. március 3., szombat

Kókuszos-barackos granola/ropogós müzli


Manapság mindig mindenki rohan. Bár azt senki nem tudja pontosan, hogy hova, senki nem tudja, hogy valójában miért is, de azért rohanunk. Mert az most kell. Nem tudjuk miért hajtunk, vagy miért hajtanak, de azért hajtunk. Ill. a legtöbb esetben nem tudjuk, és a rohanást magát is csak akkor vesszük észre sokszor, azt az őrületes hajtást, amikor megállunk, megállhatunk egy percre. Az már közhelynek számít, ha leírom, ebben a nagy rohanásban néha reggelizni sincs időnk, se kedvünk. De energia azért mégis kell. Ilyen helyzetekre jönnek jól a gyors, de tápláló, kellő energiát nyújtó reggelik, amik még azoknak is tetszenek, akik nem igazán szeretnek reggelizni, vagy épp nem nagyon fér ilyenkor beléjük  egy királyi adag reggeli. Én is ilyen vagyok. Nem tudok sokat enni reggelire, pedig elvileg ugye akkor kellene többet enni. Sőt közvetlen felkelés után is csak akkor eszem, ha hétvégén itthon vagyok. Akkor is egy kávé és pár keksz, pár falat étel, ami még jól esik ilyenkor. Ha munka van és rohanás, reggel örülök, ha felkelek és összekapom magam meg a gyerkőcöt, aztán irány az ovi meg a munka. Nekem ilyenkor se időm, de leginkább étvágyam nincs, így 9-ig nem is eszem semmit ilyenkor. Viszont egy jó kis joghurt, és kevés ilyen ropogós müzli vagy granola nagyon jól tud esni és kellő energiával is lát el. Ha még friss gyümölccsel is feltuningolom, még finomabb, még egészségesebb, és még laktatóbb. Sőt gyümölcs mellett még a joghurt és egyéb tejtermék is elhagyható nyugodtan, úgy is finom. És hogy ezt mivel gyorsabb enni? Nem gyorsabb, csak kényelmesebb, mint egy szendvics, és még a munka (gép) mellett is elfogyasztható, így már erre sem lehet fogni, hogy nem eszem. És nem csak reggelire lehet ám enni. Poharas desszertek alapanyagaként is nagyszerűen működik, mindenféle ízesítésben.
Még karácsony környékén készült egyébként (ill. egész pontosan két ünnep között) ez a finomság, leginkább ajándékba, ezért ez az igen nagynak tűnő mennyiség. És kérem, fel ne hördüljön senki azon, hogy te atyaég, mennyi méz. Ilyen adag elnyeli bizony. És különben is, nem kell egy kisebb vödörnyit a joghurtba pakolni belőle. :)



Hozzávalók:
  • 400 g zabpehely
  • 100 g kukoricapehely
  • 100 g szezámmag (opcionális)
  • 50 g búzacsíra
  • 100 g kókuszreszelék
  • 100-150 g aszalt sárgabarack
  • 250 g méz
  • 2 evőkanál golden syrup
  • 3 evőkanál napraforgó olaj
A sütőt felmelegítem 180-190 fokra (én légkeverésen szeretem sütni 160-170 fokon). Egy nagy tepsit kibélelek sütőpapírral (legjobb, ha ez szilikonos bevonatú). A száraz hozzávalókat összekeverem. A mézet a golden syruppal és a napraforgó olajjal felforralom, majd alaposan összekeverem a száraz hozzávalókkal. Egyenletesen elterítem a tepsiben, majd  a felmelegített sütőben kb. 25-30 (sütőfüggő!) percig sütöm, majd hagyom kihűlni és már ehetjük is.

Tipp:
Ezt a receptet igen sokféleképpen lehet variálni. Az elkészítésnek csak a fantázia szabhat határt, és persze az egyéni ízlésünk. Kerülhet bele még sokféle olajos mag, aszalt és friss gyümölcsök (utóbbi persze csak tálalásnál kerüljön bele), puffasztott rizs, egyéb pelyhesített gabonafélék stb. stb. Megbolondíthatjuk fűszerekkel is. Pl. a fahéj remekül passzol hozzá, de kevés őrölt gyömbérrel, vagy szegfűszeggel is jó lehet.
Néhány variáció, ami most hirtelen eszembe jutott:
Pisztáciás-málnás (friss vagy fagyasztott), édes, sűrű joghurttal (görög).
Mogyorós-aszalt őszibarackos, még egy kis őszibarack befőttel megbolondítva, szintén görög joghurtba.
Kókuszos-aszalt vegyes trópusi gyümölcsös (ananász, papaya stb.), kókuszpehellyel, banános joghurtba (banán összenyomkodva villával és összekever a joghurttal).
Fahéjas-mazsolás-almás. A fenti keverékhez aszalt barack helyett aszalt almakockákat és mazsolát adunk, kókuszt elhagyjuk és fahéjjal fűszerezzük. Friss almával feldobhatjuk még tálaláskor.