2012. január 30., hétfő

Gyömbéres céklakrémleves pirított rozskenyérkockákkal



A színe alapján egy Valentin- vagyis Bálint-napra is beillő étel. De simán lélekmelengetőnek is nagyon jó mind a színe, mind az íze alapján. Erre mondják egyszerű, de nagyszerű. Most amúgy is jön a hideg állítólag, és a nagy hó. Jól fog esni a szánkózás és hóember készítés után egy tányér ilyen krémleves. Ez is egy olyan recept, ami tetszés szerint variálható. Én nagyon szeretem a gyömbért használni, de ha valaki nem barátkozik vele, nyugodtan el is hagyhatja. Bár tény, hogy nagyon feldobja anélkül, hogy nagyon tolakodó lenne az íze.
És eredetileg egyébként kis túrógombócokat szerettem volna bele készíteni, de most az elmaradt., majd legközelebb.

Gyömbéres céklakrémleves
Hozzávalók:
  • 2 nagy fej lila hagyma
  • 1 liter zöldségleves (nálam Dm-s bio leveskockából most)
  • kb. 800 g cékla
  • 1 közepes szem burgonya
  • 250 ml zsíros tejszín
  • 1 kicsi darabka friss gyömbér
  • 1-2 evőkanál narancsos balzsamecetkrém
  • só, bors
  • olívaolaj
  • a tálaláshoz: pár szelet rozskenyér
A hagymát megtisztítjuk, felkarikázzuk, kevés olajon elkezdjük dinsztelni. A céklát megmossuk, meghámozzuk, felkockázzuk a burgonyával együtt, és ezt is a hagymához adjuk. A gyömbért szintén meghámozzuk, és fokhagymanyomón átnyomjuk (vagy fel is darabolhatjuk, de akkor a turmixolásnál zavaró szálak maradhatnak benne), majd ezt is a zöldségekhez adjuk, sózzuk is kicsit és borsozzuk. Rövid ideig pirítjuk-pároljuk, majd felengedjük a zöldséglevessel és lefedjük. Ha puhára főtt minden, felöntjük a tejszínnel, és a balzsamecet krémmel, majd egy újjab forralás után alaposan összeturmixoljuk. Kóstoljuk és ha szükséges, még fűszerezzük. Tálaláskor kevés olívaolajjal megpirított rozskenyérkockákat adjunk mellé.

Ötlet:
Még finomabb lesz a levesünk, és még intenzívebb lesz az íze, ha a céklát előtte sütőben megsütjük, és úgy készítjük belőle a levest. Ez a fenti most egy gyorsított változat volt.
A narancsos balzsamecetkrém el is maradhat akár, de kicsit pikánsabbá teszi. Ilyen krémet, akár házilag is készíthetünk pl. Mammánál nagyon jó kis leírást találtok hozzá itt (ez ugyan ízesítés nélküli balzsamecetkrém, de az is nagyon jó).

És néhány érdekes kép a cékláról.

Céklaszív


Céklaszívboncolás.
Néha bizarr vagyok kicsit. :)





2012. január 26., csütörtök

Csicsókás fehérbab-krémleves zsályás pulykagombóccal


Itt az ideje frissíteni a blogot. Elég rég volt már amúgy is. Most úgy alakult, hogy itthon kényszerültem maradni, mert kicsi lovacskám báránypöttyös lett. Szegénykémnek még a szájában is voltak pöttyök, így ki kellett találnom valami olyan kaját, amit ő is könnyebben tud enni. Ezt kreáltam. Szerintem nagyon jól passzoltak egymáshoz az ízek. Szóval aki elsőre megijed ettől a kombinációtól, az ne tegye, mert finom lesz tényleg. Feltéve, ha szereti ugye a csicsókát. Ebben a hideg időben meg mindig jól esik egy tányér meleg leves. Ugye?

Csicsókás fehérbab-krémleves
Hozzávalók (kb. 4 személyre):
  • 1 nagy fej hagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • kb. 600-650 g csicsóka
  • 1 nagy konzerv fehérbab (800 g-os)
  • 1-2 dl tejszín (elég a 10 %-os)
  • olívaolaj
  • só, frissen őrölt bors
A hagymát és a fokhagymát megtisztítom, felaprítom, majd kb. 2 evőkanál olívaolajon megpirítom kissé, közben sózom is. A csicsókát megpucolom, felkockázom,  majd a hagymához adom és ezt is átpirítom kicsit. A babot a levével együtt hozzáaadom az alaphoz, majd felengedem kb. 1 liter vízzel (vagy zöldséglevessel, de igazából nem szükséges, mert sima vízzel is épp olyan finom lesz az egész), sózom, borsozom, majd kb. 15 perc alat puhára főzöm az egészet. Ekkor beleöntöm a tejszínt, újra felforralom, végül simára turmixolom az egészet. Másnapra besűrűsüdhet, akkor még ráfér egy kis higítás, de ha szeretjük jó sűrűn, nem is szükséges.

Zsályás pulykagombóc
Hozzávalók:
  • 500 g darált pulykahús
  • 1 evőkanál libazsír (ettől a kissé szárazabb pulykahús ízletesebb és szaftosabb lesz, de el is maradhat)
  • 1 fej hagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • só, frissen őrölt bors
  • friss vagy szárított zsálya (legjobb, ha van friss, ezt vágjuk apróra)
  • kevés olívaolaj vagy libazsír a sütéshez
A hagymát, fokhagymát tisztítsuk meg, majd hanyagul vágjuk apróra. A hozzávalókat - a zsályán kívül - tegyük egy késes aprítóba (vagy használjunk botmixert, bár ezzel trükkösebb), majd dolgozzuk össze. A hús ugyan darált, így simán össze is keverhettük volna, de így sokkal simább lesz az állaga és nem is kell bele semmi, hogy összetartsa a masszát. A zsályát csak a legvégén keverjük bele. Formázzunk belőle kis golyókat, majd teflonos serpenyőben, olívaolajon vagy kevés libazsíron süssük meg pár perc alatt. Papírtörlőre szedjük ki, hogy felszívódjon a felesleges zsiradék, és nyársra húzva tálaljuk a leves mellé.


Nagyon szeretem ezt a fűszert
Amiatt, hogy most itthon vagyok a lurkóval, azt jelenti, hogy "kicsit" több időm van mindenfélével foglalkozni, ami már nagyon hiányzott. (Bár ilyen dolog miatt nem annyira jó itthon maradni, de szerencsére a báránypöttyök már egész szépen gyógyulnak.) És hogy mik hiányoztak? Pl. a fotózás, a fotók szekesztgetése, és természetesen a sok sütés-főzés, na és kreatívkodás. Tegnap este pl. a régebbi képeimmel bohóckodtam egy kicsit, és készítettem egy új logót a blog Facebook-os oldalára. Ha van kedvetek, ott is követhettek.


És kérem szépen, ilyen egy báránypöttyös gyerek, aki még ilyenkor sem veszíti el jókedvűségét és elevenségét. Szerencsére! :) Imádom!



2012. január 14., szombat

Rumos-kókuszos narancslekvár

Ez a dzsem még december utolsó napján készült, róla a fotó, pedig rögtön az új év első napján. Hogy ez miért lényeges? Mert ugye, amit csinál az ember ezen a napon, állítólag azt fogja csinálni egész évben (?)... Nos, az élet néha keresztül húzza az ember számításait vagy inkább vágyait, de ennek is nyilván oka van... :) Azért én bízom benne, hogy a jelenlegi életvitelem mellett, lesz időm és energiám a blogra, a fotózásra és főzésre, mert bizony hiányzik, de egyszerűen nem jut már rá erőm sokszor. Pedig nem szerettem volna így elhanyagolni, de visszatérek én még egyszer, ha törik...
A sima narancsdzsem elkészítésének az alapötlete Nigellától származik. Szerintem zseniális, még ha elsőre furcsának is tűnik ez az elkészítési mód. Én a sima dzsem egy részét feldobtam egy kis kókusszal és rummal is. Isteni és különleges lett!  Nigella friss gyömbért tesz hozzá, hát azzal se lehet semmi. Íme az én változatom:

Rumos-kókuszos narancslekvár
Hozzávalók (kb. 4-5 kisüveghez):
  • 8 közepes narancs (kb. 1,1 kg)
  • 1 citrom leve és kevés reszelt héja
  • 500 g befőzőcukor
  • 200-250 g barna nádcukor (vagy ízlés szerint)
  • 200 g kókuszreszelék
  • kb. 1-1,5 dl rum
A narancsokat alaposan megmossuk, majd egy nagy lábasba tesszük és annyi vizet öntünk rá, amennyi épp ellepi, majd felforraljukés puhára főzzük (kb. 30 perc elegendő ehhez). Amikor kissé kihűlt, óvatosan meghámozzuk, a narancs húsát feldaraboljuk kissé, a magját - ha van - kiszedjük. A narancs húsát és levét egy lábasba tesszük. A lehámozott narancshéjról éles késsel levágjuk a fehér részt, majd nagyon apróra vágjuk a sárga héjat és ezt is narancshúshoz tesszük. Hozzáadjuk a citrom levét és héját, majd belekeverjük a befőzőcukrot is és felforraljuk. Amikor felforrt, hozzáadjuk a maradék cukrot is és kb. 10 percig forraljuk. Ekkor belekeverjük a kókusreszeléket és a rumot is, majd még pár percig bugyogtatjuk. Forrón, alaposan kifertőtlenített üvegekbe töltjük, lezárjuk, majd pár percre fejjel lefelé fordítjuk és plédekbe csavarva hagyjuk kihűlni.

Megjegyzés, tipp:
A nádcukor mennyiségét a narancs édességétől ill. savasságától és ízlésünk szerint változtathatjuk. A kókuszreszelék és a rum mennyisége is ízlés szerint változtatható. A főzőlevet amiben a narancsok főttek - ne öntsük ki, egyrészt azért, mert ezt lehet a dzsem higítására használni, amennyiben túl sűrűnek találnánk. (Nigella eredeti receptjében is így tesz, csak ő sevillai narancsot használ és a főzőlevet a hámozás után a narancsok magjával feforralja, majd így használja fel.) Másrészt ebből a főzőléből pl. narancshéj és cukor hozzáadásával szirup is főzhető, ami aztán koktélok, teák, forró italok ízesítője lehet (azért kóstoljuk meg, mert esetleg keserű lehet). Vagy ha a szirupot jó töményre és sűrűre készítjük majd összekeverjük rummal, egy nagyon finom rumos-narancsos likőrt kapunk, ami alaposan lehűtve a legjobb.
A narancsdzsemet ha szeretnék, hogy ne legyen annyira darabos botmixerrel kicsit át is dolgozhatjuk.