2011. július 30., szombat

Ribizlis-fahéjas-túrókrémes poharas desszert

Egy gyors desszert, kevés hozzávalóval, a végeredmény pedig isteni. Akik régebb óta járnak nálam, biztosan tudják, hogy mennyire szeretem ezeket a kis poharas desszerteket. Ez továbbra is tart. Igazi kattanás tavaly és tavaly előtt volt, amikor felfedeztem 1 doboz használatlanul álló Ikeás mécsestartó poharkát. És nem csak a gyors elkészíthetőségük miatt szeretem őket, hanem azért is, mert szinte végtelenül variálhatóak, és még szépek is.  

Hozzávalók (4-5 kis pohárhoz):
  • kb. 6-7 db teljes kiőrlésű kekszből készített morzsa
  • kb. 5-6 púpos teáskanál ribizlizselé, vagy dzsem
  • 1 csapott teáskanál őrölt fahéj + egy kevés a díszítéshez
  • 250 g túró
  • 4-5 evőkanál tejföl
  • kevés gyümölcscukor (vagy porcukor)
  • kevés kikapart vaníliamag, vagy igazi/házi vaníliás cukor
  • fél citrom reszelt héja
  • 2 nagy marék megmosott, leszárazott ribizli + a díszítéshez
A kekszmorzsát elosztom a poharak aljába. A ribizlizselét felmelegítem kissé, és elkeverem benne a fahéjat, majd ezt is elegyengetem a kekszmorzsás poharakban. A túrót, a tejfölt, a cukrot, a vaníliát egy botmixerrel krémesre turmixolom, majd hozzáadom a citrom héját, kevés fahéjat és a leszárazott ribizlit. Keverés közben néhány bogyót ki is "pukkaszthatunk", hogy a leve kissé márványosra színezze a túrókrémet, majd ez is mehet a ribizlizselére rétegezve. Tetejét őrölt fahéjjal megszórva, ribizliszemekkel kirakva díszítjük, behűtve tálaljuk.

Tipp:
Ha gyerekek nem esznek belőle, a kekszmorzsát meglocsolhatjuk egy kis Créme de Cassis likőrrel (feketeribizli likőr).

2011. július 29., péntek

Madárlátta paprika hasznosítása

Hogy miért madárlátta? Mert a benne lévő paprikát megutaztattuk kicsit. Elvittünk magunkkal a nyaralásra vagy két kilót (kaptunk is, meg vettünk is, azért ilyen sokat), és valahogy nem fogyott most, így egy csomó hazakerült, ami már ráadásul kicsit fonnyadozott is. Paradicsom nem volt itthon hozzá, hogy egy jó kis lecsót készíthessek. Ráadásul akkor még alig volt valami a hűtőnkben is, ezért ezt találtam ki belőle. Van már egy paprika-krémleves itt a blogon, de az piros színű paprikából, egész pontosan kápia paprikából készült, és azt ráadásul meg is sütöttem előtte. Ez most egy egyszerűsített változat, a paprika elősütése nélkül, és ebben a héja is benne van, de ez egyáltalán nem zavaró. Kicsit csaltam viszont, és tettem bele egy füstölt leveskockát is... :S Nah, ezt az egyet még nem sikerült egészségesebb, vagyis na-glutamát nélküli változatban felfedeznem, füst ízű sót meg alig látok néhány helyen. Egyszerű kis leves, de szerintem nagyon finom lett! És nyári hozzávalóval készült ugyan, mégis jó kis melengető étel lett a hűvösebb időben is.

Egyszerű paprika-krémleves
Hozzávalók (kb. 4-6 személyre):
  • 100-150 g kockázott bacon vagy füstölt húsos szalonna
  • 1 nagyobb fej hagyma
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • kb. 1,5 kg lecsópaprika (vagy bármilyen vékonyabb héjú)
  • 1,2 liter zöldségleves (5 dl lehet belőle füstölt leveskockával ízesített)
  • 200 ml tejszín 
  • kevés bors és só
  • 1 mokkáskanál cukor
  • olívaolaj
A szalonna zsírját kevés olívaolaj hozzáadásával (csak nagyon kevés) kisütjük, majd kiszedjük és félretesszük a tálaláshoz. A megmaradó zsiradékon megdinszteljük az felaprított hagymát és fokhagymát. Hozzáadjuk a megtisztított, felkarikázott paprikát is, és fedő nélkül kb. 10-15 percig sütjük, majd felöntjük a levessel, hozzáadjuk a cukrot és felforraljuk. Pár percig főzzük, majd beleöntjük a tejszínt is, borsozzuk is kissé, és még egyet forralunk rajta. Végül egy botmixerrel alaposan elturmixoljuk, kóstoljuk, és szükség esetén még ízesítünk rajta. Kevés olívaolajjal meglocsolva, a kisült szalonnával, paprikakockákkal és ízlés szerinti zöldfűszerrel díszítve tálaljuk. Nekem most épp nem volt más kéznél, csak zsálya. Egyébként tuti, hogy friss petrezselyemmel tálaltam volna, ha van itthon.


És még egy leves (ill. turmix), még a nyaralás előtti kánikulában készült hűsítő, kapros-bazsalikomos uborkaleves. Joghurttal és kevés tejföllel, ill. kevés fokhagymával, olívaolajjal és borssal, friss kaporral turmixolva, jéghidegen, forró, pirított kenyérkockákkal tálalva. Nagyon finom volt és nagyon jól esett a nagy melegben!

2011. július 27., szerda

Visszatértem és már játszom is...

A közhelyesnek mondott fotótéma: naplemente az almádi kikötőből. De én akkor is szereteeeem! És akkor is fogok naplementéket fotózni, mert engem újra és újra lenyűgöz a lenyugvó nap... ;)

Kicsit eltűntem, ill. szüneteltem a blogírást (is), mert nyaralgattunk egy kicsit a Mamámnál Almádiban. Jó volt, csak fele időben pocsék időjárásunk volt, és mintha egy kicsit fáradtabbak is lennénk így nyaralás után, mint előtte voltunk... :o :D Háát igen, ha egy épp dac-, és hisztikorszakát élő gyereket kiszakítanak a megszokott környezetéből, megszokott kis napirendjéből, felborítják azt, és ráadásul még folyamatosan ki is teszik mindenféle kísértésnek, akkor annak az a vége, hogy a szülők (és jelen esetben a nővérem és kedves családja is) kapnak egy hihetetlen és mérhetetlen energiával tomboló, időnként örjöngő és hisztiző kisördögöt. Nem viccelek! Néha, Másik Felemmel ketten is kevesek vagyunk, hogy lefogjuk (cipőfelvétel, öltöztetés... stb. stb.)... Ilyenkor komolyan elgondolkodom egy elefántnak járó nyugtatólövedéken (időnként nekem is jöhet egy adag...). Na jó, ez csak rossz vicc! De komolyan nem értem, honnan lehet egy ilyen kicsi emberkének néha egy felnőttel is felérő energiája és ereje??? No mindegy! Most már itthon vagyunk és szép lassan kipihenjük a nyaralás fáradalmait is. :) Idegszálaink meg idővel majd szép kis hajókötél vastagságúak lesznek. Ez azért jó kis edzés!
Recepttel is jövök nemsokára! Már van kettő is, ami szép lassan fel is kerül majd a blogra. De előbb szeretnék eleget tenni egy játékmeghívásra. Raindrop érdeklődött gyermekkorom kedvenc ételeiről. Nincs könnyű dolgom, mert ha jól emlékszem nem voltam nagyon válogatós gyerek. Azt nem mondom, hogy bármit elém lehetett tolni, de Anyukám igen jól főz, így sok mindent szerettem.
Amik kapásból eszembe jutottak:

Húsleves - Ezt tuti, hogy nagyon-nagyon szerettem. Természetesen az Anyukám félét! Mai napig ő készíti nekem a legfinomabbat. Cérnametélttel vagy grízgaluskával? Mindegy! Jöhet mind! Húúú, de jól esne most is egy tányérral... Anyúúúúúúú!
Gulyásleves - ez nálam is nagyon nyerő volt (ma is). Ebből pedig Apukám változata az, ami nekem a legfinomabb! Zsámbékon, bográcsban készítve, jó sűrűre. :)
Anyu főzelékjeit is imádtam/imádom mai napig:
Spenót - Jó fokhagymásan, tejbe áztatott zsemlével gazdagítva. Nyammm!
Tökfőzelék - jó kaprosan, icipici pirospaprikával, hogy nagyon halovány rózsaszínes legyen.
Krumplifőzelék - Babérlevelesen. Anyukám mindig alápirított, apró kockára vágott füstölt szalonnát is, és ezzel együtt főzte a főzeléket finom krémesre, puhára. 
Sárgarépafőzelék - tőle tanultam :)
Paradicsomszósz húsgombóccal és főtt burgonyával - Nyamiiii! Ezt én is nagyon imádtam!
Krumplis tészta - Ahhh.. Nem épp a legdiétásabb sajnos, de nagyon szerettem/szeretem.
Az Anyukám féle töltött csirkecombnak nincsen párja. Gombával, petrezselyemmel, zsemlével készítve a tölteléket Nagyon finom!
Anyu féle rizottók - Nem kérem, nem az olasz, krémes változat, hanem a manapság abszolút méltatlan módon mellőzött egyszerű rizottók (ha már nem arborio rizs, és nem krémes, meg nincs benne parmezán, már nem is lehet az jó? ;)) ) és rizseshúsok: zöldséges sajttal megszórva, májas-zöldborsós, bácskai rizseshús stb. 
Zsírban sült hagymás-fokhagymás csirkemáj - Természetesen ebben is Anyu a nyerő! :)
Starking alma - Jó tudom, ez nem kifejezettem úgy étel, de azért még idevaló. És igen, kifejezetten ez az alma! Unokatesómmal rengeteg ilyet rágcsáltunk el a Mamámnál. Én nagyon szerettem ezt az fajtát!
Pattogatott kukorica - Bezony-bezony! Ezt is Mamám készítette. Na nem mikróban, hanem nagy-nagy lábasban rázogatta-pattogtatta (én is erre esküszöm, nem a mikrós, előre beízesített változatokra, amik néha mérhetetlenül el vannak sózva), majd nagy (azt hiszem piros) zománcozott vájlingba zúdította az egészet, olajjal meglocsolta, sózta, és már faltuk is be az egészet. És nem csak mi gyerekek, hanem a felnőttek is! :) Jó tudom, nem vagyok olyan öreg, de ez már akkor is vagy 20-25 évvel ezelőtt volt... Jesszus! Deee, mégis öreg vagyok! :S
Édesek közül nincs olyan sok, akárhogy agyalok. Pedig Anyukám, és a nagy családom sok nő tagja is, isteni finom sütiket készít/készített.
De A Sárgabaracklekváros Piskótatekercs ízélménye élénken él bennem mai napig. Így nagy betűvel!!! Ez volt A piskótatekercs. Most is érzem a számban az ízét és puha állagát, pedig már igen régen nem volt alkalmam enni sajnos. Füzesgyarmaton készítette Mamám testvérének a felesége, Joli néni. Friss, házi tojásból (hogy szerettem a szénakazalban kutatni utána és begyűjteni), magasra, sárgára sütve, házi sárgabaracklekvárral megkenve és olyan finomra készítve, hogy azóta sem ettem sehol máshol olyat.
Egyik unokatesómmal 1 év és pár nap van köztünk, így kicsi korunkban sokszor ünnepeltük együtt a szülinapunkat. Ezekre az alkalmakra rendszeresen készült Pali torta. Fogalmam nincs miért ez a neve, mert egy diótorta volt egyébként. A hagyományokkal ellentétben, nem kerek, hanem téglalap alakúra készítetették. Diós piskóta, diós krémmel töltve és fél diókkal kirakva a teteje. Legalábbis ha jól emlékszem, ez a mi szülinapunkra készült... :S De lehet, hogy Pali bácsinak (nagynénim férje) a szülinapjára, és azért volt Pali torta... :D Hűűűű tényleg öregszem már... Tök mindegy! Finom volt és kész!

Köszönöm Rainy a játékot! Élmény volt! Most hirtelen ennyi jutott eszembe (bár így is hosszú a lista), pedig biztos volt egy pár még. Biztos minden évben más, ahogy az egy gyereknél lenni szokott.... :D
És akiket én játékra invitálok: Duende, Vera, Eszter, Beatbull és Reni. Remélem van kedvetek hozzá (és időtök is) és eláruljátok nekünk, Nektek mik voltak gyerekkorotokban a kedvenc ételeitek. Légyszi-légysziiii! :)

Ebédre meg is kívántam a jó kis krumplifőzeléket, ezért készítettem is gyorsan egy nagy fazékkal. (A hátteret most egy, a gyerekkoromból származó kis párnahuzat biztosította, és a kanál is az enyém volt még. :)) )
Mellé egy gyors készítési útmutató: lepirítottam jó húsos, kockázott bacont (nem volt más füstölt szalonna most itthon, de ez is tökéletes hozzá szerintem), hozáadtam felaprított hagymát (mehet hozzá pici fokhagyma is, az tuti nem árt), átpirítottam. Erre ráment a kockázott burgonya, majd felengedtem annyi vízzel, amennyi épp ellepi. Adtam hozzá sót, pár babérlevelet, majd felforraltam és kb. 20 perc alatt puhára főztem a krumplit. Közben tejfölt és lisztet kevertem össze, adtam még hozzá pici sót és frissen őrölt borsot, majd ezzel behabartam az egészet, és még 1-2 percig főztem, besűrítettem. Ennyi az egész! 

2011. július 14., csütörtök

Mákos-sárgabarackos kelt lepény

Ajjaaaaj, elég keveset járok mostanában a blog felé. Úgyhogy azért is elnézést kérek, ha kissé lassabban reagálom le a dolgokat. Bár azt is elmondhatom, hogy ezekben a jó meleg időkben, a konyhában is kicsit kevesebb időt töltök. De tegnap elvetemült voltam, gyümölcslevest is főztem. Klasszikus meggy, kis cseresznyével, sárgabarackkal, fahéjjal, szegfűszeggel, vaníliával és citrommal. Utána pedig még elvetemültebb voltam... Főztem ki gnocchit (bóóóóóti, igen az :) ), készítettem hozzá egy fokhagymával, szerecsendióval és borssal ízesített, tejszínnel és füstölt sajtkrémmel gazdagított spenótmártást. Ezzel nyakon öntöttem a kifőtt gnocchit, tűzálló tálba tettem, reszeltem jó sok mozarella sajtot a tetejére, meg némi parmezánt is, majd forrró sütőbe dugtam, és aranysárgára sütöttem. De amihez még nagyobb elvetemültség kellett, az az, hogy délután újra bekapcsolatam a sütőt. Ugyanis valamelyik nap, apukám a kezembe nyomott 2 zacskó mákot, hogy készíts belőle valamit te lányom, mert anyád most nem használja (f)el. Tegnap előtt pedig Keresztanyukámékhoz mentünk el, hogy megkopasszuk a barackfáját. Gondoltam egyet, és a mák-sárgabarack kettőséből megszületett ez a süti. És mert, hogy volt itthon egy nagy vödör, finom krémes tejfölöm is, az is került a tetejére, ilyen formában. Nagyon finom lett (most nem azééé mondom, hogy itt dicsérjem magam... :))! Még más gyümölccsel is ki fogom majd próbálni, pl. szilvával, vagy ringlóval. És ne legyünk restek, jó sokáig keleszteni a tésztát (az ilyen idő, amúgy is nagyon kedvező a kelt tésztáknak). Egyrészről, mert jó vajas (ne sajnáljuk a vajat!! se belőle), másrészt pedig azért, mert teljes kiőrlésű liszt is van benne, és ezeknek jóval több idő szükségeltetik, sokkal nehezebben, lassabban kelnek meg.

Hozzávalók:
A kelt tésztához:
  • 250 g rétesliszt (pluszban még a dagasztáshoz)
  • 200 g teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt
  • 1,5 dl tej
  • 1,5 teáskanál szárított élesztő
  • csipet só
  • kevés kikapart vaníliamag
  • kb. 100 g nádcukor
  • 3 tojás sárgája
  • 100 g nagyon puha vaj
  • reszelt citromhéj
A tetejére:
  • 3 tojásfehérje
  • csipet só
  • 1-2 teáskanál frissen facsart citromlé
  • 3 tojás sárgája
  • 3 evőkanál nádcukor
  • 1 evőkanál vaníliás cukor
  • 8 evőkanál darált mák
  • 5 dl sűrű, zsírosabb tejföl (nálam vödrösből)
  • pár szem sárgabarack (kimagozva, gerezdekre vágva)
A kelt tészta elkészítése:
A tejet meglangyosítjuk, hozzáadunk 1 teáskanál cukrot, az élesztőt, pici lisztet, elkeverjük, majd felfuttatjuk. Közben a liszteket átszitáljuk (a teljes kiőrlésűt is, a fennmaradt korpát is tegyük a végén hozzá), elkeverjük a sóval, a cukorral, a citromhéjjal, majd a közepébe készítünk egy mélyedést, és elkezdjük belekeverni a felfuttatott élesztőt, utána pedig hozzáadjuk a tojássárgájákat, legvégén pedig a jó puha vajat is alaposan hozzádolgozzuk. Pár percig kézzel vagy géppel dagasztjuk. Letakarva legalább 2-3 órán át kelesztjük. Ha jól megkelt, kiütögetjük belőle a levegőt, majd egy kivajazott tepsibe  (35x28 cm-es, magasabb falú) nyomkodjuk kézzel, úgy hogy legyen egy kis pereme is, és letakarva újabb fél-1 órát kelesztjük (a peremet ezután is elkészíthetjük neki). Majd 180 fokra előmelegített sütőbe tolva kb. 10 percig elősütjük, és közben elkészítjük a mákos krémet a tetejére.
Ehhez a tojások fehérjét csipet sóval, kemény habbá verjük. A sárgáját is alaposan kikeverjük a cukorral és a citromlével, majd hozzákeverjük a darált mákot és a tejfölt is, végül beleforgatjuk a fehérjehabot, egyenletesen elsimítjuk az elősütött tésztán, kirakjuk a tetejét a barackgerezdekkel, visszatoljuk a sütőbe és újabb, kb. 35 perc alatt készre sütjük. Tálalás előtt hidegre hűtjük.

Megjegyzés (07.15.-én): a mákos részbe ízlés szerint mehet egy picivel több cukor (nekünk pont jó volt így, de apukám kicsit édesített volna még rajta), ill. fahéjas cukorral még megszórhatjuk sütés előtt a barackokat, hogy még ízesebb legyen.
 
  És persze a fotózgatást Keresztanyunál sem lehetett kihagyni... :))) Előszedtünk egy pár régiséget és nővéremmel kattintgattunk egy párat. Pl. ezt az üveget, mert gyönyörű kék színe van.
A kép címe pedig lehetne az, hogy: Anno a hőségben... :)

2011. július 9., szombat

Narancskrémes minitorták áfonyával és málnával


3.-án Dia barátnőmnek szülinapja volt (ő már 31, nem 30... :D, megkezdte ezt a sort is...), amit tegnap ünnepeltünk meg barátilag.  Ez alkalomból ismét szerveztünk így lányok egy kis összejövetelt. Én vittem megint a tortát, ill. minitortákat/cupcake-eket (ahogy jobban tetszik). Sokat gondolkodtam milyen is legyen. Végül bevillant a málna és az áfonya párosa, ahogy egy szép kis krémes, mini tortán csücsülnek. Ezt valósítottam hát meg. Egyszerű citrusos-vaníliás kevert tészta, narancsos-tejszínes krémmel, a tetején pedig a málnával, és a kicsi fiammal közös nagy kedvencünkkel, az áfonyával. Miután mostanában nem jutok el olyan helyekre, ahol szép kis mini tortapapírok, cupcake karimák vannak (bár hogy őszinte legyek, itthon nem is nagyon szoktam látni ilyeneket, inkább csak külföldi oldalakon, blogokon), ill. ahol szép muffinpapírokat lehet kapni, ezt a részét (is) itthoni dolgokból oldottam meg. Tudjátok, amolyan "segíts magadon" címszóval... Egy kicsit vastagabb, szinte tapétaszerű, dombormintás papírt választottam erre a célra. Ez praktikusabb is volt, merthogy hengerbe volt feltekerve, így könnyebb is volt a kis torták köré kanyarítani. Kétoldalas ragasztóval ragasztottam össze őket, utána pedig vékonyabb kenderzsínórral körbekötöttem, és masnit biggyesztettem rá még díszítésként. Akár még egy esküvőre is beillene szerintem. Nekem legalábbis tetszenek az eksüvőkön feltálalt ilyen kis aprócska sütik.
A karimák felhelyezése előtt.

Hozzávalók:
A tésztához (24 db normál muffin formához):
  • 250 g liszt
  • 2 púpos teáskanál sütőpor
  • csipet só
  • 200 g nádcukor
  • 2 bő evőkanál vaníliáscukor (igazi vaníliával vagy fél rúd vanília kikapart magjai és akkor mehet még hozzá 2 evőkanál cukor)
  • 250 g puha vaj
  • 4 tojás
  • kb. fél citrom reszelt héja és kevés leve
  • kb. 1 narancs reszelt héja (a citrom helyett, lehet ennek a levéből is használni 1-2 evőkanállal)
  • kb. 3-5 evőkanál tej
A krémhez (ez valamivel több lesz, mint amennyire majd szükségünk lesz):
  • 1 adag narancs-citrom curd, receptet lásd itt (csak most kevesebb cukorral készítettem, úgy kb. 140-150 g-mal, hogy még savanykásabb legyen)
  • 400 ml tejszín
  • kb. 1 evőkanál porcukor
  • 1 zacskó hidegen keverhető zselatin (Zselatin Fix)
A díszítéshez: málna és áfonya

A tésztát legjobb, ha a díszítés előtti napon elkészítjük már.
A sütőt előmelegítem 180 fokra (én légkeverésen 160 fokon sütöttem). A muffinsütő mélyedéseit kibélelem muffinpapírrokkal. A tészta hozzávalóit, a tej kivételével, egy nagy tálba teszem, majd gépi habverő segítségével összekeverem. Ha már majdnem összeállt, lazítom egy kevés tejjel és szép simára keverem az egészet. Evőkanállal kb. 1,5-2 evőkanálnyi adagokat teszek a mélyedésekbe, majd kb. 20-25 perc alatt aranysárgára sütöm. Ha nincs két sütőformánk, akkor két részletben. A mélyedéseket semmiképp se töltsük tele a tésztával, csak kb. 3/4-ig, hogy ne emelkedjenek ki túlságosan a formából. Inkább laposabbak maradjanak, mert így könnyebb lesz tölteni és diszíteni is.
A teljesen kihűlt, kis sütemények közepét egy almamagozó és egy kiskanál segítségével kissé kivájom.
A krémhez a tejszínt kemény habbá verem a gyors zselatinnal, majd hozzáadom a porcukrot is. A narancs curd-öt szintén habverővel, kissé fellazítom, majd beleforgatom a habbá vert tejszínt. Rövid időre hűtőbe teszem, hogy dermedjen egy kicsit, majd habzsákba töltöm és megtöltöm vele a sütiket, ill. kidíszítem ízlés szerint. Én sima csillagcsőrrel kis pöttyöket nyomtam rá sűrűn. Végül kidíszítem a málnával és az áfonyával.

Tippek:
A sütiket meg is locsolhatjuk töltés előtt, kevés illatos likőrrel, pl. Cointreauvel vagy Limoncelloval (csak ha nem esznek belőle kicsi gyerekek).
A krémbe - amikor már állítjuk össze az egészet -, tehetünk még kevés frissen facsart narancs vagy citromlevet, hogy még intenzívebb ill. pikánsabb íze legyen. Legjobb, ha a citrusok levét a curd kikeverésekor adjuk hozzá, és nemigen kell hozzá több 1-2 evőkanálnál, nehogy felhígítsa nagyon a krémünket.
A tejszín helyett használhatunk mascarponét is vagy más natúr (nem sós!!), tejszínes krémsajt, ekkor el is maradhat persze a zselatin. Egy 250 g-os doboznyit keverjünk el kissé a narancsos krémmel, tegyük rövid időre hűtőbe és utána már használhatjuk is ugyanúgy, mint a fentit.

Süti: előtte és utána. :)

És a hozzá passzoló képeslap, ami szerintem egyszerű lett, de azért mégis elegáns.

2011. július 3., vasárnap

Cseresznyés-ricottás-csokoládés sütemény


Könnyed, kakaós kevert tészta, jó sok cseresznyével megpakolva, tetején sült habos ricottás-csokoládédarabkás krémmel. Ez a sütemény készült minap a konyhában. Nagy tepsinek tűnt, ám mire vittem belőle anyukáméknak, meg mind a két nővéremnek, már szinte alig maradt belőle. De nem baj, mert így az igazán diétás! :) Megint csak nem volt határozott elképzelés, csak úgy jöttek a dolgok. Azt viszont tudtam, hogy nem sima cseresznyés-piskótás sütit szeretnék sütni, mert volt itthon ricottám, amit bele szerettem volna mindenképp varázsolni valahogyan a sütibe. Hát végül így sikerült a varázslás! Azt mondják finom lett! :) Egyedül a szeletelésével akadt némi probléma, mert a cseresznye miatt egy kicsit hajlamos volt a szétesésre. Bár amikor alaposan lehűtöttem, egész jól megoldható volt ez is.

Hozzávalók (én egy 35x28 cm-es magasabb falú tepsiben sütöttem)
A tésztához:
  • 200 g graham liszt
  • 100 g rétesliszt (2 evőkanál búzacsírával keverve)
  • 2 púpos teáskanál sütőpor
  • fél teáskanál szódabikarbóna
  • 2-3 evőkanál (cukrozatlan) kakaópor
  • 100 g vaj
  • 150 g nádcukor
  • 1 evőkanál vaníliáscukor (házi)
  • 2 tojás (nagyobb tojás)
  • 150 ml joghurt és tejföl vegyesen
A tetejére:
  • 1 nagyobb tálkányi kifejtett cseresznye
  • 1-2 evőkanál nádcukor
A ricottás krémhez:
  • 3 tojás sárgája és fehérje külön
  • kb. 3-4 evőkanál gyümölcscukor
  • 1-2 evőkanál vaníliáscukor (vagy kevés igazi vaníla)
  • 100 g étcsokoládé felaprítva
  • 500 g krémesebb ricotta
  • csipet só
A tepsit előkészítem, oldalát kivajazom, aljára pedig sütőpapírt fektetek (ez a szeletelésnél is óvja majd a tepsinket). A sütőt előmelegítem 160 fokra légekeverésen (sima sütés 180 fok).
A tésztához való száraz alapanyagokat egy tálba szitálom. Egy másik tálban, habverővel alaposan kikeverem a puha vajat a cukrokkal, majd hozzáadom egyenként a tojásokat is, és azzal is alaposan elkeverem. Végül a lisztes keveréket - még mindig a habverővel keverve - beledolgozom a vajas-tojásos keverékbe, majd lazítom a joghurt és tejfölt keverékével, és alaposan elkeverem azzal is. A tésztát a tepsibe simítom, belerázogatom, majd beteszem a sütőbe és kb. 10 percig elősütöm. Közben a tetejére szánt tojások fehérjét csipetnyi sóval habbá verem, a sárgáját is 1-2 perc alatt alaposan kikeverem a cukrokkal, majd beledolgozom a ricottát is. Végül beleforgatom a darabokra vágott étcsokit is és a habbá vert tojásfehérjét is. Ha kész a tészta elősütése, a kevés cukorral összekevert cseresznyével kirakom a tészta tetejét úgy, hogy nagyjából ügyelek arra, hogy belső felükkel inkább lefelé nézzenek, és a kakaós tésztát színezzék meg a sütés során kifolyó levükkel, és ne a fehér ricottás krémet. Ha kiraktam bőven cseresznyével, tetejére simítom a ricottás habot, majd visszateszem a sütőbe és újabb kb. 25-30 percig sütöm (a széle kaphat egy kis aranysárga színt, akkor biztosan megsült már, de mindez sütőfüggő azért). Alaposan hűtsük le mielőtt szeletelünk belőle. És ha még nem elég a jóból, tetejére tehetünk még kevés csokoládét, tejszínhabot, vagy cseresznyét díszítésképpen.

Tippek:
Ha kisebb tepsiben sütjük, mindenképp csökkentsük arányosan a tészta mennyiségét, mert úgy túl vastag lesz már.
A tetejére készíthetünk vastagabb krémet is, kb. még 250 g ricottát hozzáadva. A tojás mennyiségét is növelhetjük, de igazából nem feltétlenül szükséges, mert a fenti tojásmennyiség is össze fogja szerintem tartani. Ekkor csak a cukor mennyiségét növeljük még esetleg egy kicsit, ill. tehetünk hozzá még reszelt citromhéjat is.
Használhatunk meggyet is, de azt mindenképpen kalkuláljuk bele, hogy az azért jóval savanyúbb.