2011. június 14., kedd

Epres-narancskrémes Saint-Honoré torta


Kalandos torta. Egyrészről, mert én megint nem bírtam magammal, és nem egy klasszikus változat készült belőle. Epreset készítettem, ehhez gondoltam jól jön egy narancsos krém (ebből szintén nem egy van itthon jelen pillanatban... pff.. még hogy téli gyümölcs... miért is??). Úgy gondoltam, ehhez még jól jól passzol majd, egy csokis-kakaós alap. Érdekes, de több változat létezik az alapnál. Olyan, amely morzsolt tésztával készül, ill. olyan is, amelynek leveles tészta az alapja. Nem tudom eldönteni végérvényesen melyik az eredeti, de úgy gondolom, talán inkább a morzsolt verzió lehet az. Nem baj. Nekem a leveles tészta ehhez finomabbnak tűnt, így azzal készült. Szóval ezt terveztem alapnak, kakaósan-csokisan megtöltve, de végül ez annyira összement a sütés alatt, hogy inkább készítettem egy sima égetett tésztás alapot is a kis fánkocskák mellé. Ez lett végül az alap, erre jött majd rá a szintén nem szokványos narancsos krém, majd a kakaós krémmel rétegezett leveles tészta, ismét a krém, és az égetett tésztás, narancskrémmel megtöltött fánkok, majd az eper és némi narancs is díszítésnek. Terveztem még rá karamellt is, vagy csokoládét, de arra már nem jutott idő. Merthogy csütörtök este elkészítettem ezt a tortát (ill. a kakaós-leveles tésztás alapot), de miután rájöttem, az baromi kicsi lesz, rögtön dupla adag égetett tésztát készítettem el. Ez ugyan kicsit többnek bizonyult, mint kellett volna, de a krémből is maradt egy kevés, így a maradék tésztából készítettem kis töltött fánkokat. 1 kicsi tálca lett, de pikk-pakk el is tűnt az asztalról a banzájon. Mindez még nem elég, mert ugye péntekre kellett a torta, ill. akkor ünnepeltük (volna) a szülinapokat is. Köztük Másik Felemét is, bár neki ma van hivatalosan. Boldog szülinapoooot Másik Felem! :) De az ünnepeltnek se híre, se hamva nem volt az ünnepségen. Szegénynek dolgoznia kellett, és bár úgy volt, hogy csatlakozik majd hozzánk, mégsem tudott, mert az élet közbeszólt, így csak este későn ért oda. Addig természetesen senkinek nem volt szíve felvágni a tortát, de mire Ő megjött, már nem is volt kedve enni senkinek. Így másnapra halasztottuk inkább az egészet. Pláne, hogy nővérem családi méretű Pavlovája is várakozott még a csatasorban. Hűűű, gyerekek, az brutál nagy volt. Kb. 35-40 cm átmérőjű. Na szóval másnapra maradt a torta elfogyasztása, de ekkor már ugye 1,5 napja állt szegény. Igaz, direkt nem díszítettem ki előre, csak az alapok voltak összerakva. De akkor is.! :S Nem épp azok az alapok, melyeknek jót tesz, ha állnak. No mindegy, hát ez volt! Ettől függetlenül nagyon finom lett mindenki szerint. És abszolút megéri a kis időráfodítást ezt a torta, mert nagyon könnyű, krémes, és még ha a klasszikus változat vaníliakrémmel is készül, ill. karamellel van díszítve, nagyon sok más variációban is el lehet készíteni szerintem. Szombaton még gyorsan kidíszítettem (neeeem, olvasztott csokira, meg karamellre már ekkor sem jutott idő). Komolyan, kb. 10 perc se volt. Szóval ezt is nézzétek el nekem. Na meg a fotók.... No comment. Ki be rohangáltam a nővéremék házából, hogy normálisabb fényviszonyok között lekattintsam kb. 1 másodperc alatt... :)
Sütés előtt néhány kattintás az alapról és a leeső részekből készített kis kakaós csigákból. Ez utóbbiból tök jó kis reggeli lett!

Kakaós-csokis leveles tészta
Hozzávalók:
  • 1 csomag fagyasztott leveles tészta, nálam 500 g-os (felengedve)
  • 80 g nagyon puha (de nem folyós) vaj
  • 3 evőkanál kakaópor
  • 2 evőkanál porcukor
  • 1 evőkanál vaníliás cukor (igazi)
  • pár evőkanál reszelt étcsokoládé
Egy kézi habverővel alaposan kikeverem a vajat a kétféle cukorral és a kakaóporral. A leveles tésztát, lisztezett deszkán vékony, téglalap formára nyújtom. Egyik felét megkenem a kakaós vajjal, megszórom kis csokival, majd ráhajtom a másik felét, és kinyújtom megint téglalap formára. Ezt addig ismétlem, én kb. háromszor, amíg el nem fogy a kakaós vaj. A végén 1-1,5 centi vastag legyen. Ebből egy tányér segítségével kivágok egy kört, majd egy sütőpapírral bélelt tepsire helyezem. A leeső maradékokból csigákat csavarok, ezt is a tepsire helyezem, végül 200 fokra előmelegített sütőben megsütöm az egészet. Sütőfüggő, de legalább 20-25 perc kell neki szerintem.

Égetett tészta
Hozzávalók (Az alap és a fánkocskák. Ez több lesz, mint amennyire a tortához szükség lesz majd.):
  • 300 ml víz
  • 110 g vaj
  • 160 g finomliszt, átszitálva
  • 1/2 tesákanál só
  • 4 db tojás
A sütőt melegítsük elő 220 fokra. Egy lábasban olvasszuk fel a vajat a vízzel. Határozott és erőteljes mozdulatokkal keverjük hozzá egyszerre a lisztet és a sót, majd kevergessük addig, míg össze nem áll egy gombócba, jó sűrű lesz és már nem tapad az edény falához, ill könnyen elválik a fakanáltól is. Vegyül le a tűzről. Várjunk, amíg kihűl kissé, majd apránként adagolva keverjük hozzá a tojásokat, míg a tésztánk teljesen sima és fényes nem lesz. Egy sütőpapírral bélelt tepsire nyomjunk belőle egy sima végű nyomózsák segítségével egy nagy kört csigavonalban. Akkorát, amekkorát szeretnénk, hogy legyen a tortánk alapja, de kalkuláljuk bele, hogy meg is főg még nőni a sütés közben. Az előmelegített sütőben süssük kb. 25 percig, ekkor vegyük le a sütő hőmérsékletét 180 fokra (egy fakanállal ki is támaszthatjuk, hogy a gőz távozni tudjon), és inkább csak szárítsunk újabb 5 percig. A maradék tésztából csillagcsörös végű nyomózsákkal nyomjunk kis gombócokat, majd az előzőek szerint ezt is süssük meg. Néhány még az alap mellé is fér, de ne sokat nyomjunk mellé, különben összesül az egész. Sütés után rácsra téve hagyjuk kihűlni mind!

Én a kétféle tésztát este sütöttem meg, majd másnap, "tálalás" (történetet lásd fent :D) előtt töltöttem csak meg a frissen elkészített krémmel. A kisült leveles tészta alapot még formázhatjuk a sütés után, ill. szabhatunk le belőle ízlés szerint (szintén tányért és jó éles kést használva segítségül), hogy igazodjon az alaphoz. 

Narancsos-mascarponés-tejszínes krém
Hozzávalók (valamivel több, mint a tortához szükséges, de a maradékkal a maradék fánkok megtölthetőek):
  • 2,5 dl Orange curd
  • 250 g mascarpone
  • 200 ml tejszín
  • 1 zacskó hidegen keverhető zselatin (főzés nélkül, keveréssel készíthető)
  • ízlés szerint házi vaníliás cukor (én csak pár kanállal tettem bele, hiszen maga az narancs curd is édes már)
A tejszínt elkezdem habbá verni, majd folyamatos keverés mellett hozzáadagolom a zselatinport és teljesen kemény habbá verem. A mascarponét - szintén habverővel - alaposan kikeverem pár kanál vaníliás cukorral, majd hozzákeverem a narancs-citrom curd-öt is és jól összedolgozom. Végül óvatosan beleforgatom a habbá vert tejszínt is, hogy minél kevésbé essen össze.

A torta összeállítása:
A fánkokat - alulról egy kis lyukat készítve - megtöltöm a fenti krémmel. Nekem van speckó fánktöltő végem. Ez egy hosszúkás, sima vég; talán ezzel a legegyszerűbb. Az égetett tésztás alapot megkenem nem túl vastagon a krémmel, közepére teszem a kakaós leveles tésztás kört, ennek a tetejét is megkenem vékonyan krémmel. Kevés krémet hagyjunk a díszítéshez. Főleg, ha nincs kedvünk egy újabb adag tejszínt habbá verni. Körberakom a megtöltött fánkokkal a torta legszélét. 16 db fánkocska fért az enyémre és még a közepére is tettem hármat. Közepét megmosott, lecsöpögtetett, leszárazott, félbevágott eprekkel, összecsavart narancs szeletekkel és a maradék krémmel díszítettem.
És egy viharvert utolsó előtti szelet, csak hogy belülről is látszódjék miről is beszéltem, ill. írtam eddig.

És nővérkém szülinapi, brutál méretű, brutál finom tejszínes-mascarponés, eperszószos Pavlovája.


8 megjegyzés:

Kriszta írta...

Ez meseszép!Ügyes vagy!

Moha írta...

Gyönyörű lett, remélem az ünnepelt is megbékélt vele? Boldog szülinapot neki!

duende írta...

Ez valami brutálgyönyörűűűű! :) (Megcsináltam az egyszerűsített réteslapodat és isteni lett, nagyon köszönöm a receptet.)

"saját levében" írta...

Jesszusom! Időt és energiát nem kíméltél, de megérte!

Erika írta...

Fantasztikus, biztos nagyon finom is volt!:)

Bianka írta...

Hű ez igen gyönyörű, nem találok szavakat. Utólag is boldogat az ünnepeltnek :)p

Eszter írta...

Fantasztikusan jól néz ki. Tetszik nagyon!

Ildinyó írta...

Kriszta
Nagyon köszönöm! :)

Moha
Nagyon köszönöm! Átadom neki! :) Igen, nemhogy megbékélt, de rájött, jobb, mint a dobostorta... :)))

Duende
Nagyon szépen köszönöm! :D De jóóó, igen, azt a rétest én is nagyon szeretem! Én köszönöm! Megyek és meg is nézem! :)

"Saját levélben"
Hát igen, néha elvetemült tudok lenni... :D De inkább csak az írást bonyolítottam túl, mert az elkészítése nem annyira vészes. :) Köszönöm! :)

Erika
Köszönöm szépen! Tényleg jól sikerült! :)

Bianka
Nagyon szépen köszönöm! :)) Az ünnepelt nevében is! :)

Eszter
Nagyon köszönöm! Örülök, hogy tetszik! :))