2011. április 16., szombat

Expressz aszalt paradicsomos-rozmaringos grissini

Ez tényleg a leggyorsabb! Én még régebben bukkantam rá Duendénél, aki pedig Maxnál lelte fel a receptet, és tényleg nagyon jó. Azon kívül, hogy nagyon gyorsan elkészül (mert sütőporos a tésztája, és nem kell keleszteni, mint az eredeti kenyérrudacskát), még az is jó benne, hogy tényleg tovább ropogós marad. Én háromszoros adagot készítettem, mert vendégségbe vittem, de itthon is maradt még belőle, amit még 2 napig eszegettünk és tényleg nagyon jó kis ropogós volt még akkor is, tehát nem keményedett meg elrághatatlanra, és ez roppant pozitív. Mint ahogy az is, hogy az ízesítés lehetősége szinte határtalan. Nálam most épp rozmaring és olajban eltett aszalt paradicsom került bele. Én ezt a tésztát remekül el tudom képzelni édes változatban is úgy, hogy picike cukrot vagy mézet tennék a tésztába (persze kevesebb sót is), még vékonyabb rudakat készítenék belőle, majd a végeit csokiba mártanám (ízlés szerint, fehér,  ét vagy tejcsokiba). Én most az eredeti recept háromszorosát adom meg, amiből kb. 3 tepsire való adag lesz. Ez jó sok, de még kisebb vendégségnél is gyorsan fogy, különösen borozgatás közben, ill. nagyon jól tárolható szerintem akár több napig is. De az adag nyugodtan felezhető, sőt harmadolható is akár.

Hozzávalók:
  • 480 g liszt
  • 6 evőkanál olívaolaj (nálam az aszalt paradicsom olajából is került bele egy kevés)
  • kb. 1 bő teáskanányi só (ha durva szemű sóval is megszórjuk sütés előtt, akkor ebből kevesebb is bőven elég, de jobb, ha belekerül a só a tésztájába)
  • nálam kb. 240-250 ml víz
  • 3 mokkáskanál sütőpor
  • kb. 5-6 szem aszalt paradicsom, felaprítva
  • kb. 2 csapott teáskanál morzsolt rozmaring (vagy friss, felaprítva)
  • + liszt az összegyúráshoz és esetleg durva szemű só, amivel megszórhatjuk sütés előtt (ill. ebben meg kell hengergetni kicsit benne, hogy ráragadjon) 
A sütőt előmelegítem légkeverésen kb. 180 fokra (vagy sima sütésen kb. 190-200 fokra). A lisztet átszitálom a sütőporral, hozzákeverem a sót, a rozmaringot, majd belekeverem az aszalt paradicsomot is. A vízben elkeverem az olajat, majd egy villával szép fokozatosan adagolva, hozzákeverem a lisztes keverékhez. Ha már nem tudom keverni villával, kézzel átgyúrom, majd lisztezett deszkán (több részre osztva, ha több adagos a tészta) jó vékonyra nyújtom és egy éles késsel jó vékonyra (mondanám hogy kisujnyi, de az mindenkinek más, nekem nagyon pici :)), majd kis hengereket sodrok belőle. A hosszát rátok bízom. Hosszan az eredetibb, de röviden sem lesz rossz élményben részünk. Sütőpapírral bélelt tepsire pakolom, majd megsütöm őket. Sütőfüggő!!! Figyeljük! Szép aranysárgára kell sütni és ne legyen túl puha, mert akkor nem lesz ropogós. Én biztos, hogy 20 percnél picivel tovább sütöttem, de nekem jó sok volt egy-egy tepsin.

4 megjegyzés:

Nelli írta...

Finomak lehetnek nagyon!:-)

duende írta...

Örülök hogy ízlett Ildinyó! :)
Nekem mióta így készítem, mindig van itthon. Hetekig eláll és ropogós, és olyan jó rájárni és rágcsálni. Krémsajtokkal, kencékkel is szuper. :)

Bianka írta...

Fantasztikus kép

Ildinyó írta...

Nelli
Tényleg nagyon jó kis rágcsa! :))

Duende
Köszönöm szépen az ötletet! :) Tényleg nagyon jó! :) Most pénteken is megsütöm majd egy bulira (megint más ízesítéssel)! :)

Bianka
Köszönöm szépen! :)