2010. augusztus 8., vasárnap

Az emberi kapcsolatok és a szotyi...



Biztosan vannak mások is, akinek van olyan ember az életében, akiről a következő jut eszébe:
eszed a napraforgómagot… csak ropogtatod, ropogtatod… sok-sok munkával, kevés finom falathoz jutsz… és bár néha kicsit idegesít már, de nem bírod abbahagyni… aztán egyszer csak ráharapsz egy borzasztó ízű darabra… aztán azt sem tudod, hogyan mosd ki a szádból a rothadó ízt…
Ha elég kitartó és elszánt vagy, ezután is folytatod a szotyi evést, ha nem... jó időre elmegy a kedve tőle…

És hogy hogyan jön ez egy gasztrobloghoz? Háááát végül is a szotyi is étel... :)

De hogy ne csak szomorú dolog jusson eszembe róla, íme néhány hasznos infó róla, merthogy ez a magocska azért mégiscsak nagyszerű kis eleség. És nem csak a madaraknak. E vitamin tartalmának köszönhetően nagyszerű antioxidáns hatású étel és ennek a vitaminnak köszönhetően kiváló bőrszépítő is. Így azért, ha a szotyi evés közben arról is elmélkedünk, hogy az a bizonyos rossz száj ízt okozó darab kire is hasonlíthat leginkább, azért "szépülünk" is egy kicsit legalább...
Bővebben itt és itt olvashatunk róla. 

Száraz serpenyőben megpirítva, egyébként nagyszerűen feldob pl. egy egyszerű sajtkrémmel megkent kenyeret is.



És néhány fotó a közelünkben található napraforgómezőről (egész konkrétan rálátunk erre a mezőre a lakásunkból, mert kb. 400 méterre van tőlünk):


6 megjegyzés:

Padparadsa írta...

Imádom a napraforgót! Gyönyörű képek, gyönyörű kilátások... ;)

Vajda János írta...

Mi oroszlánok ne szeretnénk, hiszen az uralkodó égitestünkkel kapcsolatos. Én egyébként Napvirágnak szeretem hívni. A szotyinak azt a részét, amiről Ildinyó ír nem kedvelem, pont azért amiért leírja, de mióta lehet pucolva is kapni, az úgy más :) magában is, sajtkrémes kenyéren is, de durvára törve panírba is, szezámmag, vagy dió helyett.

Bianka írta...

Csodás képek

Ildinyó írta...

Padparadsa
Én is! :) Nagyon köszönöm! :)

János
Napvirág? Ez nagyon kedves név! :) Hááát igen... pucolva, válogatva... úgy mindjárt más... lehet nekem is úgy kellene ennem inkább, hogy ne emlékeztessen semmi csalódásra... :)

Bianka
Nagyon köszönöm! :)

Felhőlány írta...

Húúúú, tiszta Toszkána hangulatú ez a két napraforgós fotó! :))
Gyönyörű!!!

Ildinyó írta...

Na tessék! Itt van tőlünk egy köpésre és meg oda (is) vágyom... :) Nagyon köszönöm, kedves vagy!!! :))