2010. május 6., csütörtök

Medvehagymás-túrós pogácsa


Pár napja, amikor Anyukáméknál voltunk, Csöppségem felmászott az étkezőasztalhoz az egyik székre, és pogácsát keresett. Egész pontosan ezt mondogatta: "Podácsa! Hó ban? Podácsa! Hó ban?" (Anyukáméknál sűrűn találhatóak ilyen-olyan finomságok). Mondtuk neki, hogy sajnos most nincsen, a Mama nem sütött most. De csak hajtogatta: "Podácsa, hó ban?". Akkor már gondoltam, hogy valamelyik nyugisabb nap, tuti sütök neki egy kis "gyógyító, sós csemegét", azaz pogácsát. Volt megbontva egy nagy doboz túróm, ezért abban biztos voltam, hogy túrós pogi lesz. Volt még medvehagymám is, ezért gondoltam azt is aprítok bele egy keveset, úgy még finomabb lesz. Aztán eszembe jutott, hogy a napokban mintha láttam volna én ezt valahol, valakinél. És beugrott Duende. Hát persze, nála láttam. Az én pogijaim ugyan nem lettek olyan szépek, mint az övéi, de azért leírom én is, hogyan készült ez a verzió (megint csak úgy hasraütésszerűen), mert nagyon finom lett . 
Ja, és addig készült, amíg a Csöppségem aludt. Az első tepsivel (kettő lesz belőle) sült éppen, amikor felkelt és egyfolytában mondogatta: "Kérek podácsát!". Ahogy kisült azon melegében fel kellett neki szabdalni egyet, hogy gyorsan tudjon enni belőle... egymás után vagy négyet-ötöt bevágott... azt hiszem, ízlett neki (vagy csak éhes volt)... :)
(Ma voltunk doktor bácsinál és azt mondta szépen javul nagyon a Csöppségem. Hurrá!!!)  

Hozzávalók:
  • 500 g búzacsírás finomliszt
  • 200 g rétesliszt
  • 250 g túró
  • 250 g puha vaj (vagy vaj és zsír fele-fele arányban)
  • 1 evőkanál tengeri só
  • 1 tojás + 1 a tetejét megkenni
  • 1 teáskanál cukor
  • 1 csomag szárított élesztő (7 g)
  • 250 ml langyos tej
  • 2 nagy maréknyi felaprított medvehagyma
A langyos, cukros tejben felfuttatom az élesztőt. Közben átszitálom a liszteket, hozzákeverem a sót, a túrót, majd elkezdem hozzádolgozni az élesztős tejet, a tojást, a medvehagymát és a puha vajat (egyéb zsiradékot) is. 5-10 perc alatt ruganyosra dolgozom a tésztát, majd kb. 1-1,5 órára (inkább 1,5, mert zsírosabb tésztának több kell) meleg helyre teszem kelni. A megkelt tésztából kidöngölöm a levegőt, átgyúrom újra egy kicsit, majd lisztezett deszkán kb. 1 centisre nyújtom. A tetejét kockásra vagdosom egy éles késsel, majd megkenem felvert tojással, és felvágom kockákra (persze szaggathatjuk is pogácsaszaggatóval, de én most lusta voltam :) ). Tepsibe pakolom, újra pihentetem kb. 20-30 percig, majd a kb. 190 fokra előmelegített sütőbe teszem és szép aranypirosra sütöm . Sütőfüggő, ez kb. 20 perc (de ne szárítsuk ki nagyon). 


5 megjegyzés:

lekvároskukta írta...

Ez nagyon jól hangzik!
Örülök, hogy jobban van a kisfiad :)

duende írta...

Ne izélj! :))) Szerintem gyönyörűek lettek!

Olyan jó mikor egy kisgyerek jóétvággyal eszik! :)

Vajda János írta...

Kockás, vagy podácsa alakú mindegy, csak sok legyen belőle. Én bizti kérnék a tetejére valami jó füstölt sajtot is reszelve. Győzzem sörrel :)

Orvos jókat mondott :)

Melinda írta...

Mikor megláttam a friss bejegyzésed, eszembe jutott a kisfiad, és éppen írod, hogy szépen javul, örülök!
Ez a pogi pedig nagyon tetszik, sokat adnék most egy darabért ...

Ildinyó írta...

Lekvároskukta
Nagyon köszönöm! :)))

Duende
De most komolyan! Te még hajtogattad is! Én még arra is lusta voltam most! Köszönöm azért! :))
Igen. Csöppségem szerencsére jó evő gyerek. Na jó nem mindig, de ált. igen. :))

János
Igen, én is így vagyok vele. Bizony, sajt is jó lett volna még hozzá, csak nem volt itthon annyi. :(
Én egy pohár borocskát (vagy inkább egy kis páleszt) innék hozzá, előtte, utána... :)))
Igen, bizony jókat. :)

Melinda
Kedves Tőled! Köszönjük szépen!
Küldöm a pogit, csak nyisd ki az ablakot. ;) :)))