2008. december 30., kedd

Pain de Campagne

 

 
Ez egy rusztikus francia kenyér, amely előtésztával, vagy más néven poolish-sal készül. És mivel ennek az előtésztának viszonylag rövid az erjedési ideje, végül a kenyér nem lesz annyira savanykás ízű, mint más kovászos kenyerek.
Hozzávalók:
A poolish-hoz:
200 ml langyos víz
175 g kenyérliszt (én tettem bele 1 evőkanál sikért is) 50 g teljes kiőrlésű kenyérliszt
1,5 g szárított élesztő
A hozzávalókat a kenyérsütőgép alap (tehát nem a gyors) tészta programjára teszem és így hagyom egy pár órát. Nekem ez konkrétan 1 óra 50 percet (ennyi nálam az alap program) és még kb. 2 órát jelentett. Eredetileg a recept 2-8 órát ír az poolish elkészítésére, de ennek ugye az a lényege, hogy gyorsabb, mint egy hagyományos kovász.
A kenyérhez:
az elkészült poolish (az edényben hagyva és ehhez adva a többi hozzávalót)
120 ml langyos víz
225 g kenyérliszt
50 g teljes kiőrlésű liszt
25 g rozsliszt
1/2 teáskanál só
1/2 teáskanál cukor
1/2 teáskanál szárított élesztő
kevés liszt a szóráshoz
A fent elsoroltakat szintén a gépbe teszem, a poolish-ra. De természetesen figyeljünk arra, hogy gépünk milyen sorrendben ajánlja ezt. Bár szerintem a legtöbb kenyérsütő gépnél a vizet kell előszőr a gépbe tenni. Jelen esetben ugye nekünk már benne van a poolish, erre jön a víz, majd a lisztek, amiknek be kell fedniük a vizet. Végül pedig külön kis mélyedésekbe a só, a cukor, és az élesztő. Majd újra elindíthatjuk a gépet az alap tészta programon. Ha kész vegyük ki a tésztát a gépből, dögönyözzük meg egy kicsit, és formázzunk belőle egy csini kiscipót. Meleg helyen hagyjuk kelni, amíg egy kissé meg nem nő (ez kb. 30-40 perc), mielőtt berakjuk a sütőbe szórjuk meg a tetejét kevés liszttel, majd rácsozzuk be egy éles késsel. Végül előmelegített sütőben, 210-220 fokon süssük kb. 35-45 percig. Azt hogy elkészült úgy ellenőrizhetjük a legkönnyebben, hogy megkopogtatjuk az alját, és ha kongó hangot ad, és a teteje is szép barnára sült, készen is vagyunk.
Forrás: Szakácskönyv kenyérsütő gépekhez

2008. december 22., hétfő

Karácsony

 

  Mindenkinek nagyon boldog, békés karácsonyt kívánok! 
Sok-sok gondtalan, örömteli perccel, és hát mi mással, mint jobbnál jobb kulináris élvezetekkel.

2008. december 17., szerda

Italok karácsonyra

Dream of Cream koktél (digestiv)
Hozzávalók 1 italhoz:
  • 2 cl mandulalikőr (Amaretto)
  • 2,5 cl 100 %-os almalé
  • 1 cl tejszín
  • 0,5 cl vaníliaszirup (vagy egy kevéske vanília aroma, vagy kivonat)
  • Ezenkívül: negyed citrom, darált mandula, jégkocka
A díszítéshez a koktélospohár (talpas, 12 cl-es) szélét bedörzsöljük citrommal, majd a darált mandulába mártjuk. A többi hozzávalót kb. 4 jégkockával együtt, shakerben fél percig rázzuk, majd a pohárba töltjük a jégkocka nélkül.

Forralt bor egy kicsit másként
Hozzávalók (Több embernek. Hogy mennyinek? Az attól függ, mekkora poharakba mérjük, ill. hogy ki mennyire iszákos... Hi-hi-hi)
  • 1 üveg vörösbor (érdemes olyat választani, amire rá van írva, ill. tudjuk róla, hogy erdei gyümölcsös illatokkal, aromákkal rendelkezik)
  • 5-6 dl feketeribizli lé
  • vagy 2 tasak forralt bor fűszerkeverék, vagy saját magunk is összeállíthatunk (pl. egész fahéj, csillagánizs, bors vagy szegfűbors, szegfűszeg, narancs és citromhéj, Bourbon vaníliás cukor, vagy kivonat stb.)
  • ízlés szerint cukor
A hozzávalókat összemelegítjük, addig, amíg átveszik a fűszerek ízét. Bögrékben, jó melegen tálaljuk.

Tojáslikőr melegen (Bombardino egyszerűen)
Hozzávalók (1 személynek):
  • 1 kisebb capuccino-s csészényi tojáslikőr
  • tejszínhab
  • kakaópor (nem cukrozott)
A tojáslikőrt jól felmelegítem, tejszínhabot nyomok a tetejére, és megszóróm egy kevés kakaóporral. Kis füles üvegpohárban vagy csészében, kiskanállal tálalom.

Ez tényleg egy nagyon egyszerű verzió, de ezt lehet extrázni még az alábbiakkal:
rum
kávé (espresso) és brandy
whisky


2008. december 15., hétfő

Karácsonyi vacsoraötletek II. rész: Csirkemájas finomságok

Ezúttal két recepttel is készültem, amiből az egyiket biztosan el is fogom készíteni az idei vacsorán.  Méghozzá nagy valószínűséggel az első verziót, amit anyukám is szokott készíteni, és már jó pár éve beválik. A második receptet egy régi Fitness újság kitépett lapján találtam és nagyon finomnak tűnik, ezért teszem közzé, nehogy megfeledkezzek róla. Sajnos egyelőre képek nélkül hoztam, de majd pótolom idővel ezt is.

Bacon-be göngyölt csirkemáj
Hozzávalók
  • csirkemáj
  • szeletelt bacon
  • bors, majoranna, olaj
A csirkemájakat fűszerezem borssal, majorannával, esetleg nagyon kevés sóval, majd baconbe göngyölöm. Tűzálló tálba fektetem, nagyon pici vizet és olajat öntök alá és megsütöm, de vigyázzunk, hogy ne süssük túl. Érdemes előszőr fólia alatt puhítani egy kicsit, majd levenni róla és rápirítani a tetejére. Tudom-tudom, nem túl pontos recept, de ez inkább csak ötletadó volt.

Csirkemáj aszalt sárgabarackkal
Hozzávalók (4 személyre):
  • 60 dkg csirkemáj
  • 25 dkg szeletelt bacon
  • 0,5 dl (dió)olaj
  • só, bors
A sárgabarackokat fél órára vízbe áztatjuk. A májakat félbevágjuk, borssal ízesítjük, bacon-szeletekbe tekerjük és a barackokkal váltakozva, vízbe áztatott fanyársra húzzuk. Megkenjük kevés olajjal, majd megsütjük. Csak a sütés végén sózzuk (bár szerintem a bacon miatt ez nem is annyira szükséges).

Tipp:
Még finomabb, ha a víz helyett pl. egy kis tokaji szamorodniba vagy aszúba áztatjuk a gyümölcsöt. 

2008. december 14., vasárnap

Karácsonyi vacsoraötletek I. rész: Gesztenyével töltött pulykamell

Sajnos az idén mi valószínűleg nem eszünk ilyen ételt. Ennek az az oka, hogy egyszerűen nem jutok gesztenyéhez. Mindenhol csak az édesített változatot látom, natúr, hústöltéshez valót pedig sehol sem. Pedig tavaly még olyan is volt, ami már meg volt pucolva és főzve, és az egész szemeket fagyasztva árulták, 700 g-os kiszerelésben. Most már ilyet sem találok sehol. Hálósat pedig nem szeretnék venni, mert a múltkor hozott nekünk a párom Nagymamája és sajnos a felét ki kellett dobni, mert rossz volt (ezt persze kívülről nem lehetett látni, csak miután megfőzte az ember és elkezdte volna megpucolni, a semmit). Pedig kb. 1 órán keresztül pucolgattam, válogattam azt a pár maréknyit, és ebből 3 adagot tudtam kihozni az én Csöppségemnek úgy, hogy jól fel kellett tuningolnom még krumplival. Mindezek ellenére, mármint hogy én valószínűleg kihagyom a menünkből ezt a csodás ételt, közzéteszem a receptet. Hát ha más szerencsésebb gesztenye ügyileg, és tudja majd hasznosítani. Mert tavaly karácsonykor nálunk nagyon jól vizsgázott ez a recept. Tényleg könnyen elkészíthető, nem igényel sok időt. Sőt, akár előző este is előkészíthetjük és addig a hűtőben csücsülhet, amig meg nem sütjük. Vagy akár több nappal előtte is, ekkor a fagyasztóba tegyük, és előző este tegyük át a hűtőbe, hogy mire megsütjük, kiolvadjon. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az alapötletet a Francia konyha c. könyvemből vettem (már írtam róla korábban, nagyon jó kis könyv). Itt persze egy kicsit másképpen hangzik a recept, én ezt egyszerűsítettem le egy kicsit.

A töltelék hozzávalók:
  • 250 g édesítés nélküli gesztenyemassza (vagy főtt gesztenye leturmixolva egy kevés lazítóanyaggal, pl. víz, tejszín, húsleves)
  • 1 közepes fej hagyma nagyon finomra vágva
  • kolbászhús ízlés szerint (a disznótoros lakomákról való, sütni való kolbász tölteléke), én kb. 10-15 dkg-nyit tettem bele, tehát kb. a gesztenye mennyiségének a felét
  • 2 gerezd fokhagyma szintén apróra vágva
  • 1 csokornyi friss vagy fagyasztott (de nem szárított) petrezselyem apróra vágva
  • tengeri só
  • frissen őrölt fekete bors
  • 1 tojás
Ezenkívül:
  • pulykamell filé (egy kicsit lehet borsozni, mielőtt megtöltjük, sózni nem érdemes a bacon miatt)
  • szeletelt bacon
  • száraz fehér bor
A töltelék hozzávalóit alaposan összekeverem, majd betöltöm a húsba. Hogy mekkorába? Hát ki milyen vastagon szereti a tölteléket. Én tavaly kb. 70-80 dkg-nyi húsba töltöttem bele. Ráadásul nem is hagytam egészben a mellet, hanem én kisebb tekercseket készítettem. De ha marad felesleges töltelék, és a hús mellé téve sütjük meg, akkor se fogunk csalódást okozni senkinek, mert nagyon finom úgy is. 
Tehát a húst megtöltjük, feltekerjük, bacon-be belecsavarjuk, majd mehet a tepsibe, ahol már csak egy kevés fehérbor és víz kell alá, majd mehet is sütőbe, úgy kb. 180-200 fokra. Érdemes először alufólia alatt sütni, majd ha már megpárolódott egy kicsit, levehetjük róla és nélküle süthetjük készre a húst. De vigyázzunk, hogy ne szárítsuk ki nagyon! 
Köretnek én rösztit vagy a hercnőburgonyát ajánlok hozzá. És ha nem párolgott el az összes finom boros  szaft sütés közben, még egy kevés borral felöntve, az alkoholt egy forralással elpárologtatva, majd egy kis tejszínnel felöntve és besűrítve, utánaízesítve sóval, frissen őrölt borssal, még egy finom mártást is tálalhatunk mellé.


2008. december 11., csütörtök

Mézeskalács pacasüti


Mézeskalácsra vágytam, még mindig. És ma készítettem egy sajátos, nagyon gyors verziót, ami a legpuhább, amit valaha ettem. :) És olyan gyorsan készen volt, hogy csak na... Az ötletet a tegnap sütött Pacasüti tésztája adta, ezt variálgattam én át, hogy mézeskalács jellegű legyen.


Mézeskalács paca (kb. 35 darabhoz)
  • 20 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
  • 5 dkg sima liszt
  • 1/2 teáskanál szódabikarbóna
  • csipet só (meg szeretet)
  • 2 tojás kicsit felverve
  • 20 dkg nagyon puha vaj
  • 1 zacskó Bourbon vaníliáscukor
  • 2-3 teáskanál mézessütemény fűszerkeverék (vagy saját keverék: őrölt fahéj és szegfűszeg, gyömbér, szegfűbors, ánizs, kardamom szerecsendió) 
  • 5 dkg gyümölcscukor
  • 6,5 dkg barnacukor vagy nádcukor
  • 3 evőkanál intenzívebb ízű méz (pl. napraforgó, vegyes erdei)
  • 5 dkg darált dió
  • 2 teáskanálnyi reszelt citrom és narancshéj (nekem ez most házi gyártású, de ez el is hagyható)
A sütőt 180 fokra melegítem (légkeverésen 160 fok, gáznál 4-es fokozat). A vajat habosra keverem a cukrokkal, vaníliáscukorral, hozzákeverem a mézet, a tojásokat, és ezekkel is alaposan összekeverem. Hozzáadom a citrusok héját, majd a szódabikarbónával, sóval és a fűszerrel elvegyített liszteket, és a diót is, de ezzel már nem kavargatom túl sokáig, csak annyira hogy minden összevegyüljön. Itt egy kicsit pihentetem a tésztát, de csak addig, amíg kibélelek két tepsit sütőpapírral, és megnyugtatom a hisztiző Csemetémet. Ezek után egy kanál segítségével kerek kis kupacokat rakok a tepsire, jó távol egymástól, majd kb. 12 percig sütöm őket. Nem kell megijedni, kicsit lágynak tűnnek amikor kivesszük őket, de ez rendeződik ahogy hűlnek. DE, nem válik kekszessé, hanem finom, puha, piskótás jellegű marad. Ha kihűltek, vagy azon nyomban elkezdjük falni őket a délutáni teához. Vagy ha van egy kis türelmünk, egy részét ki is díszíthetjük olvasztott csokival, ill. díszítőcukorkát is szórhatunk rá. Vagy ami még nagyon finom, 1-1 nagyjából hasonló méretű korongocska közé narancslekvárt kenünk, majd összerakjuk, mint egy szendvicset. Tiszta karácsony! 

2008. december 10., szerda

Diós-kávés pacasüti


Mézeskalács jellegű sütire vágytam. De miután az összes recept (legalábbis amivel én rendelkezem) pihentetési időt írt elő, hát le kellett mondanom róla. Legalábbis, mint gyors süti. Viszont találtam egy számomra nagyon szimpatikus sütit. A receptet Nigella Hogyan váljunk házi istennőkké c. könyvében találtam. Ezt a könyvet karácsonyra kaptam. Idén karácsonyra. És hogy hogyan süthetek már most belőle. Hát úgy, hogy nekünk szokásunkká vált az elmúlt 1-2 évben, hogy ha könyvet vásárolunk, azt az interneten tesszük, merthogy úgy jóval olcsóbb, és még házhoz is szállítják. A lényeg, hogy tegnap rendeltem meg egy pár könyvet, és már ma reggel a kezembe is vehettem. Hát persze, hogy nem tudtam megállni, hogy bele ne nézzek az ajándékomba, persze engedéllyel. Gyors sütinek ezt találtam benne. A könyv egyébként nagyon vastag és még nem igazán volt időm jobban áttanulmányozni, de rendkívül sok sütirecept van benne, aminek nagyon örülök. Tudom sokan most azt gondolják, hogy így hol a meglepetés? Én így is nagyon de nagyon-nagyon-nagyon (nem győzöm eléggé hangúlyozni) örülök ennek az ajándéknak!!! És azt hiszem az, hogy több ezer forintot spóróltunk tényleg ér annyit, hogy előbb megtudtam mi az ajándékom. Ez a könyv pl. 7500,-Ft helyett 6000,-Ft volt így, ami azt gondolom, hogy a mai világban egyáltalán nem mindegy. Bár még mindig vannak olyan emberek (pl. az én környezetemben is) akik úgy gondolják, hogy 1-2 ezer forint nekik nem tétel. Mielőtt nagyon belelovalnám magam itt a pénzügyi dolgokba, jöjjön a süti receptje, amit sikerült annyi idő alatt összedobnom és posztolnom, amíg aludt az én Cseppem (és meg kell hogy mondjam nem több órát alszik így napközben).

Diós-kávés pacasüti
Hozzávalók (kb. 32  db-hoz):
  • 200 g lágy vaj
  • 75 g finom szemű kristálycukor (vagy helyette kb. 5 dkg gyümölcscukor)
  • 60 g barna nádcukor
  • 2 evőkanál instant kávépor
  • 2 tojás gyengén felverve
  • 250 g finomliszt (nekem ebből 5 dkg t.k. rozsliszt, ettől egészségesebbnek érzem az egészet)
  • 1/2 teáskanál só (na meg tudják, egy csipet szeretet)
  • 1 teáskanál sütőpor
  • 200 g aprított dióbél 
A sütőt melegítsük elő 180 fokra (én légkeverésen sütöttem 160 fokon). A lágy vajat alaposan keverjük ki a kétféle cukorral, keverjük hozzá az instant kávéport, majd a tojásokat is. Adjuk hozzá a sütőporral és a sóval elvegyített lisztet, majd keverjük bele a diót is. Evőkanál segítségével rakjunk kis kupacokat egy sütőpapírral bélelt tepsire. Én egy picit le is lapítgattam őket, biztos, ami biztos, és kb. 15 percig süssük őket, vagy amíg az alja kap egy halvány aranybarna színt. Rácsra téve hagyjuk kihűlni.

Tippek:
Én fagyasztva szárított típusú instant kávét használtam hozzá. Ez nem oldódik fel benne teljesen, tehát maradnak darabkák benne, de pont ettől lesz különleges. Ha finomabb szemcséjű instant kávét használunk, az lehet, hogy könyebben feloldódik majd,. De semmiképp ne oldjuk fel folyadékban, mert ez megváltoztatja a tészta állagát és már nem ropogósabb, omlósabb lesz, hanem piskótásabb jellegű.


Egy bögre kávéval, nagyon különleges finomság. De nagyszerű úgy is, ha fagylaltszendvicset készítünk belőle. Csak néhány ötlet a töltésre: sztracsatella-, karamella-, vagy banánfagyi stb.


Új fotók és kiegészítés 2011.09.05.

(Régi fotó: 2008.)

Tárkonyos zöldségragu leves és stircelt krumpli


(Új fotó: 2012. március 27.)

Hogy is van ez zöldségragu leves, vagy zöldségragu-leves, vagy zöldség raguleves...Hány variáció van még? Na mindegy!
Nem vagyunk vegetáriánusok, de időnként jó egy kicsit pihentetni a húsevést. A párom különösen nagy húsevő...lenne, ha én mindig azt főznék. Ha tehetné Brassói apópecsenyét enne Brassói aprópecsenyével, és még deszertnek egy kis Brassóit is kérne (azt mondta a fia első szava az lesz, hogy brassói, ha-ha-ha) meg egy kis rántott húst is. De ma nem volt kedvem húsos ételt készíteni. Ennek ellenére szerintem roppant laktató ételeket sikerült készíteni. Egy természetgyógyásztól hallottam egyébként, hogy a hús kb. 3-4 napig nem ürül ki a bélrendszerből, és az addig ott rohad (bocsi a kifejezésért). Ennek ellenére azt gondolom, hogy a húsra szüksége van a szervezetünknek. Hetente kétszer-háromszor, legfeljebb négyszer. De ez most, mint mondtam pihi nap (legalábbis részemről), így hát ezek készültek.
Tárkonyos zöldségragu leves
Hozzávalók:
  • 1 nagyobb fej hagyma
  • 2 gerezd füstölt fokhagyma (Erről nem is írtam, anyukám hozta Hévízről. Egészben van megfüstölve a fokhagymafej. Nagyon jó illata és aromája van. Egyébként teljesen jó bele a sima fokhagyma is.)
  • kb. 3-4 közepes nagyságú sárgarépa
  • 1 nagyobb fehérrépa
  • kb. 1,5 - 2 maréknyi zöldborsó (fagyasztott)
  • kb. 1,5 - 2 maréknyi fagyasztott zöldbab (a tényleg zöld zöldbab, nem a sárgahüvelyű)
  • kb. 2 maréknyi fagyasztott erdei gomba keverék
  • 2 zöldségleves kocka (nekem bio, ízfokozó nélküli!!!) és egy kevés ételízesítő (ízfokozó és só nélküli)
  • kb. 1-2 evőkanál szárított tárkony
  • kevés frissen őrölt vegyes bors
  • 1 kicsi dobozos tejföl
  • 1 púpos evőkanálnyi étkezési keményítő
  • olaj
  • a tálaláshoz citrom
A hagymát apróra vágom, a zöldségeket megpucolom, feldarabolom. A gombakeverékre ráöntök kevés forró vizet és állni hagyom. A hagymát elkezdem pirítani, ráteszek egy kevés ételízesítőt, majd hozzáadom a répákat, belenyomom a fokhagymát, és kicsit később hozzáadom a zöldborsót és a zöldbabot is, és ezzel is párolom keveset. Legvégül a gombát adom hozzá, aminek a levét nem öntöm ki, hanem félreteszem (ez is belekerül majd a levesbe). Miután összepároltam a zöldségeket egy kevés borsot adok hozzá, és kb. 1,4 liternyi vízzel (ebben már benne van a gomba leve is). Ha felforrt, hozzáteszem a leveskockákat, majd ha szükséges ízesítem még egy kis sóval. A tejfölt csomómentesre keverem a keményítővel, majd ha a zöldségek megfőttek már folyamatos keverés mellett hozzákeverem a leveshez és beforralom egy kicsit. Tálaláskor egy kevés citrommal pikánssá teszem.  

Stircelt krumpli
A név Kapolcsról, azon belül is a Művészetek Völgyéből ered. Számomra legalábbis, merthogy én ott találkoztam először ilyen nevű étellel. De bizonyára nem ott találták ki, hiszen azóta már máshol is találkoztam vele. Főként, mint köret. De szerintem önmagában is megállja a helyét ez a hagymás-paprikás krumpli. Mi Kapolcson már kb. 3. éve esszük jóízűen ezt az ételt, ami szerintem roppant laktató, ízletes, és nem utolsó sorban olcsó is (idén nyáron egy jó nagy tányérral 350,-Ft-ért adtak).

(Új fotó és recept kiegészítés: 2011.08.30.)

Hozzávalók (ha önmagában esszük, nem pedig köretként, a lenti mennyiségekből kb. 3-4 személyre elegendő adag lesz):
  • 1 jó nagy fej hagyma
  • 2-3 gerezd fokhagyma (én itt ismét a füstöltet használtam)
  • 1,3 kg krumpli (héjastól mérve) megpucolva, kisebb kockákra vágva 
  • só, frissen őrölt bors, pirospaprika
  • kb. 2 evőkanál zsír (minél ízletesebb, annál jobb)
Az apróra vágott hagymát a megolvasztott zsiradékon megdinsztelem, hozzáadom az összezúzott fokhagymákat. Lehúzom a tűzről rászórok úgy 2-3 lapos teáskanálnyi pirospaprikát, visszateszem a tűzre, rádobom a krumplit, sózom, borsozom, majd pár percig fedő alatt pirítom (csak óvatosan, hogy a paprika meg ne égjen, mert akkor megkeseredik). Felengedem kb. 1-1,5 pohárnyi vízzel, majd először fedő alatt, végül anélkül addig főzöm, míg a krumpli egy része teljesen szét nem fő. Közben persze megkeverem, ill. pótolom időnként a vizet, mikor teljesen elfőtt róla, de egyébként különösebb felügyeletet nem igényel. Végül, ha jó puha a burgonya, fedő nélkül lepirítom kicsit, ill. teljesen elfőzöm róla a nedvességet.
Csemege uborkával, vagy nyáron akár kovászossal, csalamádéval, egyéb savanyúsággal, és a kapolcsi változatra (ill. az egyéb fesztiválokon találhatókra) emlékezvén mustárral tálalom. 
Majd elfelejtettem, bár számora ez húsmentes nap volt, a páromnak sült, füstölt virslivel tálaltam. De igazán finom még akár párolt, lila káposztával is, önmagában, vagy sült csirkecombhoz, sült kolbászhoz (szintén mustárral ugye) köretként.
Nyáron akár szabad tűzön is elkészíthető, a füstös iztől még finomabb lesz.

Fotók 2008-ból

2008. december 8., hétfő

Narancsos-diós keksz

(Fotó és kiegészítés: 2012.02.12.)
Egy (részben) saját gyártmányú adventi, karácsonyi (vagy csak úgy) süti, ami úgy gondolom finom lett, ezért hát közzé teszem. Volt egy alaprecept ahonnan az ihlet jött, de én azt átvariáltam.

Hozzávalók (kb. 75-80 kicsi kekszhez):
  • 30 dkg sima liszt (leginkább a 20 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt és 10 dkg sima liszt keverékével tetszik a legjobban, ekkor picivel több folyadékot kell hozzá adni)
  • 8 dkg rizsliszt
  • 6 dkg kukoricaliszt
  • 25 dkg vaj
  • 10 dkg gyümölcscukor
  • 5 dkg barnacukor
  • csipet só (na meg szeretet)
  • 1 tasak Bourbon vaníliás cukor
  • kb. 2 evőkanál tej (ezt helyettesíthetjük 2 evőkanál 100 %-os narancslével)
  • 10 dkg kandírozott narancshéj (1 doboz, már apróra van kockázva, a Lidl-ben, Tesco-ban kapható ilyen) vagy előre lereszelt, cukrozott narancshéj
  • 4-5 dkg apróra vágott dió
A sütőt előmelegítjük 180 fokra. Két tepsit kibélelünk sütőpapírral. Egy nagyobb tálban habosra keverjük a puha vajat a kétféle cukorral és a vaníliás cukorral. Hozzászitáljuk a liszteket, belekeverjük a narancshéjat és a diót, majd lazítjuk a tejjel. A tésztát összegyúrjuk, majd hengereket (kb. négyet) formázunk belőle. Külön-külön folpacka csomagoljuk, és legalább 1 órára hűtőbe tesszük. Majd kb. 1 cm vastag szeleteket vágunk a hengerekből (max. de lehet picit vékonyabb is), sütőlapra helyezzük őket, és az előmelegített sütőben kb. 12-15 percig sütjük (sütőfüggő!!!).

2008. december 5., péntek

Sport szelet (házilag)

Már több helyen olvastam ezt a receptet, és elnézést kérek, hogy nem teszek említést a forrásról, de annyi helyen megtalálható már, hogy számomra nem egyértelmű az eredeti forrása, így nem tudom kit is jelölhetnék meg. Egy biztos, hogy nagyon-nagyon finom és rettentő egyszerű! És tényleg olyan, mint az igazi Sport szelet. Mikor először csináltam és megkóstoltattam a családdal, emlékszem azt mondta a nővérem, hogy: "Mmm... ez annyira finom mmm, hogy még a... mmm.... a nyálam is... mmm... kicsordul...", és közben tömte magába, persze a család többi tagjával együtt. Kell ennél több? 

Sport szelet
Hozzávalók:
  • 2 dl tej
  • 20 dkg vaj
  • 20 dkg (por)cukor
  • 2 csomag Bourbon vaníliáscukor
  • 1/2 kg darált háztartási kekszet
  • 3 evőkanál kakaóport
  • 1-1,5 üveg rumaromát (vagy annyi igazi rumot (ha gyerekek nem esznek belőle), hogy ne túl lágy masszát kapjunk, de szerintem itt az aroma a megfelelőbb, még ha aroma is, az intenzívebb íze miatt)
A tetejére:
  • 10-20 dkg étcsokoládé (attól függően mennyire vastag csokiréteget szeretnénk a tetején)
  • 1-2 evőkanál semlegesebb ízű olaj, vagy ha nem annyira roppanós bevonatot szeretnénk kb. 1 evőkanál vaj
A tejet melegítsük össze a vajjal és a kétféle cukorral, majd hűtsük le. Keverjük hozzá a darált kekszet, a kakaóport és a rumaromát. Nyomkodjuk egy folpackkal vagy kettévágott zacskóval kibélelt tálcára ízlés szerinti vastagságban. A vastagsággal variálhatunk, de én a hagyományos, vékonyabb változatot kedvelem. Ha az egyengetéssel elkészültünk, olvasszunk meg az étcsokoládét, adjuk hozzá az olajat vagy a vajat, majd simítsuk el a kekszmassza tetején és tegyük kb. 1-1,5 órára hideg helyre, hogy megdermedjen az egész. Ízlés szerint kockára, vagy hosszabb hasábokra szeletelhetjük.



Csicseriborsós fetás saláta, szalámival töltött csirkemellel

Lehet hogy a két dolog furán hangzik együtt egy kicsit, de ezek voltak itthon, ezt kreáltam belőle, és szerintem, és nem mellékesen a párom szerint is nagyon finom lett mindkettő. Akár külön-külön, de együtt is. A hozzávalók mennyisége nem szentírás (úgy értem pl. a csicseriborsó, feta, parika, fűszerek aránya), mindenki ízlése szerint alakítsa. A saláta egy kis nyár a télben, pedig igazából a paprikán kívül semmi olyan nincs benne, amit télen ne lehetne könnyedén beszerezni. Na jó talán a csicseriborsó konzerv, de nagyobb hipermarketekben szerintem azt is simán lehet kapni. Nekem még a Lidl-ből volt, abból az időből, amikor spanyol hetek voltak.

Csicseriborsós fetás saláta
Hozzávalók (kb. 4 személyre):
  • 400 g konzerv csicseriborsó
  • 2 zacskó feta sajt (kb. 300 g)
  • 1 piros és 1 sárga vagy zöld californiai paprika
  • 2-3 kicsi fej lilahagyma
  • extra szűz olívaolaj
  • kevés balzsamecet
  • frissen őrölt bors, bazsalikom, oregano
  • friss vagy fagyasztott petrezselyem apróra vágva (a szárított ide mos nem jó, nekem fagyasztott volt)
A csicseriborsóról leöntöm a levét és egy kissé át is mosom, majd szűrőbe téve lecsepegtetem. A fetasajtot kockákra vágom. A paprikákat kicsumázom, és vékonyabb szeletekre vágom. A lilahagymát megpucolom, félbevágom, majd vékonyra karikázom. Mindezt egy tálban összekeverem, majd az olajból, kevés balzsamecetből, a borsból, és a zöldfűszerekből (ezekből kb. 1-1 teáskanálnyi kell) öntetet készítek, ráöntöm a salátára és azzal is összeforgatom. Hűtőbe teszem, és hagyom hogy kissé összeérjenek az ízek. Ez készen is van!

Szalámival töltött csirkemell
Hozzávalók:
  • kb. 800-1000 g csirkemell filé
  • kb. 100 g csemege szalámi (a nem paprikás, most ehhez a salátához, de amúgy szerintem a magyaros változathoz azzal is jó)
  • só, őrölt bors
  • kevés víz, olaj
A csirkemellet vékonyabb szeletekre vágom, sózom (de csak egy kicsit, a szalámi már elég sós), borsozom. 1-1 szeletre ráfektetek 2-4 szelet szalámit (attól függően mekkorák a szeletek), feltekerem, majd egy tűzálló tálba sorakoztatom őket. Aláöntök nagyon pici vizet és olajat (én ezt a roppant praktikus spriccelőmmel spricceltem rá), letakarom alufóliával majd kb. 15-20 percig így sütöm. Majd leveszem az alufóliát és pirosra sütöm, de vigyázzunk, hogy ne szárítsuk ki. Felszeletelve tálalom a salátához, vagy burgonyapüréhez, vagy kinek mi ízlik hozzá.

A lenti fotón a 2011. januárjában készült változat látható. A saláta most kicsit lágyabb fetából, vagyis inkább krémfehér sajtból készítve (ezért lett ilyen "maszatos" az összekeverés után), és most kimaradt az oregánó és bazsalikom is belőle. A lilahagyma a felszeletelés után kissé be lett sózva, ill. frissen facsart citromlével lett meglocsolva, így a balzsamecet ki is maradt belőle, csak a végén locsoltam meg a salátát olívaolajjal, majd őröltem rá egy kis borsot is.
A töltött hús most pulykamellből készült, és a szalámi helyett, vékonyra szelt fekete erdei sonka került bele töltelékként. Egyébként a készítési eljárás ugyanaz volt.

Télapóra sok-sok szeretettel Mindenkinek

Télapóval és kis táncosaival kívánok mindenkinek boldog mikit. Katt ide: http://www.icq.com/img/friendship/static/card_7944_rs.swf A rénszarvasokra egyenként kattintsunk rá szép sorjában.

2008. december 4., csütörtök

Hát ez eszméletlen jó...

Találtam egy nagyon jópofa dolgot. Ételekből készített fantasztikus képek. Ezt látni kell!!! A blog címe, ahol találtam: http://freshpics.blogspot.com/2008/03/amazing-foodscapes-by-carl-warner.html. Tényleg érdemes megnézni!!!!

2008. december 3., szerda

Az én 5 dolláros turmixom: datolyás-csokis banánturmix


 
Ha valaki látta a Ponyvaregény c. filmet, abban volt "5 dolláros turmix". Amin a Travolta kiakadt, hogy mi a fene kerül rajta ennyibe. Hát én még nem ittam ilyen turmixot, de szerintem, ami az ízvilágot illeti, az én italom is van ilyan gazdag. Úgy emlékszem még régebben olvastam a neten valahol egy receptet, és onnan jött az ötlet. Az ugyan nem turmix volt, és banán sem volt benne, hanem valamilyen datolyás forró kakaóital volt.

Hozzávalók kb. 1 nagy pohárhoz :
  •  2-2,5 dl tej (vagy rizstej, kókusztej stb.)
  • kb. 4-5 szem kimagozott datolya
  • kb. 1-1,5 evőkanál kakaópor
  • 1 kisebb kanálka méz
  • 1 banán
A hozzávalókat addig turmixolom, amíg a datolyát egészen picikére aprítják a kések, és jó habos lesz az egész. Nagy pohárban, reszelt csokoládéval, szívószállal tálalom. Pici fahéjat is tehetünk bele, ha szeretjük. Nagyon finom úgy is.


Ínyencek parázsitala




Karácsonyig még bőven elkészül ajándékba ez a roppant különleges, kissé csípős kávés likőr.

Hozzávalók:
  • 700 ml rum (Bár az eredeti recept vodkát ír, szerintem sötét rummal a legfinomabb.)
  • 200 g porcukor (Eredetileg. Nálam ez: fele porcukor, fele nádcukor)
  • 2-4 evőkanál instant kávépor (eredetileg 2, de szerintem a 3-4 nem teszi rosszabbá, csak kávésabbá)
  • 1 evőkanál instant kakaópor
  • 2 tasak Bourbon vaníliás cukor
  • 1 fahéjrúd
  • 1 teáskanál őrölt csili (vagy Cayenne-i paprika (bors), mert ugye ez is a csilinek egy őrölt változata)
A rumot alaposan kimosott üvegbe töltöttem. A többi hozzávalót hozzáadtam, és alaposan összeráztam. Ezek után néhány napig, de talán az sem árt, ha 1-2 hétig érlelődni hagyjuk.
Az üveget tetszés szerint díszíthetjük, ha ajándéknak szánjuk.
Alaposan behűtve és jégkockával szervírozva a legjobb. Nagyon különleges és finom!

Recept forrása: Dr. Oetker




2008. december 2., kedd

Paradicsomos-babos tál

Íme egy nagyszerű étel a sietős hétköznapokra, ami nemcsak finom, de laktató is. Nem mellesleg, ez ismét egy saját kreálmány. És nagyon sajnálom, hogy nem tudok fényképpel szolgálni róla, de tényleg jól is néz ki.
Hozzávalók kb. 4 személyre:
  • 1 nagyobb fej hagyma apróra vágva
  • 3-4 gerezd fokhagyma
  • 500 g paradicsom püré
  • 2 doboz konzerv bab, egyenként 240 g-osak (nálam ez most 1 fehér, és 1 kidney-bab)
  • só, pici cukor
  • cayenne-bors, kakukkfű (ízlés szerint, de lévén, hogy karakteres fűszerek mindkettőből csak kevés)
  • 2 csapott evőkanál étkezési keményítő
  • tejföl
  • füstölt virsli (elhagyható)

A hagymát olajon megdinsztelem egy kissé, hozzáadom az összenyomott fokhagymát, majd ráöntöm a paradicsompürét és megfűszerezem, majd összerottyantom egy kissé. Beleteszem a babot, az egyiknek a levét félreteszem, amihez hozzákeverem, az étkezési keményítőt, a másikat ráönthetem. A babos keveréket kb. 15 percig, fedő alatt főzöm. Fűszerezem ízlés szerint, ezután hozzákeverem az étkezési keményítőt, és pár percig forralom még. A végén, hogy lágyítsak az összhatáson keverek hozzá pár kanál tejfölt, de ezzel már nem főzöm tovább. Feltétnek a virlsit bevagdosom és vagy kevés olajon, serpenyőben, vagy grillezőben megsütöm. Ez el is hagyható. Ropogós héjú kennyérrel tálalhatjuk.

2008. december 1., hétfő

Adventi muffin


Íme az adventi sütögetés idejére egy saját összeállítású muffin recept, ami híven a muffinhoz, igen gyorsan elkészül. Reggelire, délutáni kávézáshoz, teázáshoz éppen ideális. Hogy mitől adventi? Nekem az elmaradhatatlan fahéjtól és szegfűszegtől. És, hogy mitől "egészségesebb" egy picit legalább? Hááát, a fehér liszt helyett belekerülő zabkorpa, müzli és tönkölybúza liszt miatt pl. ... :)

Hozzávalók:
  • 10 dkg zabkorpa
  • 15 dkg fehér tönkölybúza liszt (vagy teljes kiőrlésű tönköly, de ez több folyadékot vesz fel)
  • 2 teáskanál sütőpor
  • 1/2 teáskanál szódabikarbóna
  • kb. 17-18 dkg gyümölcsös müzli (vagy jobb minőségű müzliszelet (használhatunk hozzá ház készítésű ropogós müzlit, azaz granolát is, melynek a receptjét itt találjátok)
  • kb. 6 dkg aszalt gyümölcs (nálam ezt most cukrozott narancshéj és aszalt papaya volt)
  • 2 teáskanál fahéj 
  • 1/2 teáskanál szegfűszeg
  • 12 dkg olvasztott vaj
  • 6 dkg barna nádcukor
  • 5 dkg gyümölcscukor (a kétféle cukrot nyugodtan helyettesíthetjük mással, pl. xilittel vagy csak nádcukorral)
  • 2 evőkanál házi vaníliás porcukor (vagy Bourbon vaníliás cukor)
  • 1 nagy tojás
  • kb. 2,5 dl joghurt, tejföl vagy kefír
  • 1 csipet só
A lisztet egy nagyobb tálba szitálom a sütőporral és a szódabikarbónával együtt, hozzáadom a zabkorpát és a fűszereket. Hozzáadom a müzlit, vagy hozzámorzsolom a müzliszeleteket, majd belekeverem az aszalt gyümölcsöket is, és összekeverem. Egy másik tálba kézi habverővel összekeverem a tojás, a sót, a cukrot, a vaníliáscukrot, majd hozzáadom az olvasztott vajat és a joghurtot is. Ezt a keveréket hozzáöntöm a lisztes keverékhez és átkeverem, de csak annyira, hogy a száraz hozzávalók átvegyék a nedvességet. Nem szabad sokáig kevergetni, különben nem lesz jó állagú a tészta sütés után. Evőkanállal a formába adagolom a tésztát
Előmelegített sütőben, 180 fokon (én légkeverésen sütöttem 160 fokon), kb. 25 percig sütöm.

Tipp:
A fenti hozzávalókból 24 kicsi muffin lett. Normál sütőformában ez kb. 12 db-ot jelent (vajazni-lisztezni kell a formákat). De nem csak muffin formában készíthető el, hanem akár egyben is megsüthetjük, kihűlés után pedig akár olvasztott étcsokoládé és vaj keverékével is bevonhatjuk, hűtés után pedig kockára vágva tálalhatjuk. Vagy kicsi, pl. karácsonyi mintás formákban is meg lehet sütni.
Készíthetünk a muffinok tetejére egy krémet is, amit habzsákból nyomhatunk a tetejére. Én ehhez mascarponét, vaníliás porcukrot és fahéjat használnék, ezeket keverném ki könnyűre habverő segítségével. Ennek a tetejét pedig egy-egy pöttynyi reszelt citrushéjjal díszíteném. Ennek a "receptjét" itt találhatjátok meg (ezt használtam a tésztához is): http://ildinyo.blogspot.hu/2011/11/finomsagok-advent-idejere.html



2008. november 27., csütörtök

Fűszeres, krémes leves

Nagyon szeretem a forralt bort, legyen akár fehér-, vagy vörösborból. Szeretem a fűszerességét, a melegségét. Csodás téli hangulata van. Ennek jegyében alkottam meg ezt a levest, ami szerintem akár karácsonyra is remek. Nem bonyolult, és gyorsan elkészíthető. És ami fontos, nincs benne egy csepp alkohol sem, így akár gyerekeknek, és autózó felnőtteknek is adható.

Hozzávalók kb. 4 személyre:

  • 1 liter almalé, ha hígabbra szeretnénk mehet bele kicsivel több is (a Lidl-ben 169,-Ft-ért nagyon finom kapható és persze 100 %-os)
  • fűszerek ízlés szerint (Nálam: egész fahéj, szegfűszeg, citrom-, és narancshéj, kevés gyömbérpor. Ezek helyett használhatunk kész forralt bor, vagy puncs fűszerkeveréket is.)
  • ízlés szerint barna nádcukor (de lehet helyette gyümölcscukrot is használni)
  • 1 tasak Bourbon vaníliáscukor
  • egy kevéske rumaroma
  • 1 csomag főzős, Bourbon vaníliás vagy tejszínes pudingpor
  • kevés tej
  • a tálaláshoz sűrű tejszín

Az almalevet felforraljuk a fűszerekkel, és a kétféle cukorral. A fűszerekkel óvatosan bánjunk, mert ha túl sokat teszünk bele "fullasztóvá" válhat ez az egyébként simogatóan, selymes leves. Ezalatt a pudingport kikeverjük pár kanál tejjel, vagy használhatunk ehhez is almalevet. Ha az almalé kellőképpen átvette a fűszerek ízét, átszűrjük. Vagy ha volt annyi eszünk eleve teatojásban tettük bele a fűszereket. Én nem így tettem, tehát megszabadítottam ezt a csodás, sötét karamell színű levet a fűszerdarabkáktól, majd habverővel folyamatosan keverve hozzáadtam a kikevert pudingport és kissé besűrítettem. Ez pár perc alatt megvolt. A tálaláshoz tálkákba merem és a sűrű tejszínnel mintát rajzolok a tetejére.

2008. november 24., hétfő

Banános nutellatorta

Stahl Judit azt írta az egyik könyvében, hogy képes egy szuszra megenni fél üveg Nutellát, utána egy rövid pihi és jöhet a másik fele is. Háááát, valljuk be őszintén, sokan vagyunk így ezzel! Ha nem is az egészet, de jó pár kanállal. Finom kis csemege! Az egyik karácsonyi receptújságban volt egy krémes Nutella torta recept. Én egy kissé átalakítottam, na meg megtoldottam még egy kis banánnal is. A végeredmény ez lett:

Hozzávalók (ebből úgy kb. 16 szelet lesz):
A tésztához:


  • 6 tojás
  • 6 evőkanál cukor
  • 1 tasak vaníliáscukor
  • 2 evőkanálnyi olaj
  • 2 evőkanál Nutella (Vagy bármilyen kakaós mogyorókrém. A Lidl-ben pl. egész jót lehet kapni.)
  • 40 dkg liszt
  • 1 tasak sütőpor
  • kevéske tej

    • A töltelékhez:

    • jó pár evőkanál Nutella
    • kb. 2-3 banán

      • A bevonáshoz:


      • 4 dl tejszín
      • 2-3 evőkanál Nutella

        • A tojásokat egy nagyobb keverőtálban jó habosra keverjük a kétféle cukorral. Hozzáadjuk az olajat és a Nutellát, ezzel is jó alaposan kikeverjük. Beleszitáljuk a sütőporral elvegyített lisztet és tejjel szükségszerűen lazítjuk annyira, hogy egy jó sűrűn folyó masszát kapjunk. Előmelegített sütőben, légkeverésen, 160 fokon (simán sütés 180 fok), kb. 35 percig sütjük. Ha készen van, kivesszük a formából és hűlni hagyjuk. Ha kihűlt 3 felé vágjuk. Mikróban egy kissé megolvasztunk pár evőkanál (ránézésre és ízlésre megy) Nutellát, megkenjük vele a két alsó tortalap egy-egy oldalát. Kirakjuk vékony karikára vágott banánnal, majd ha készen vagyunk összerakjuk a tortát, és bevonjuk a habbá vert tejszínnel (nem kell bele cukor), amibe óvatosan beleforgatjuk a 2 evőkanálnyi puha Nutellát. Ízlés szerint díszítjük. De banánnal nem túl jó ötlet, mert ugye az gyorsan megbarnul. És ha még inkább fokozni akarjuk az élvezeteket, tálaláskor a szeletekre még tehetünk egy kevés natúr tejszínhabot is.
          Összességében szerintem jó lett. Sőt nagyon finom! De lehet, hogy a tésztáján még változtatni fogok egy kicsit. Esetleg piskótaszerűbb tésztát gyártok hozzá, mert ez ugye így inkább olyan muffintésztaszerű. Legalábbis a végeredményt illetően muffin szerű.


          Gubakenyér, avagy maradék kifli-, kenyérhasznosítás...

          Ma olvastam egy receptet Dolce Vitánál a Kenyér gnocchiról. Ezt a receptet lásd itt: http://fozzunkolaszul.blogspot.com/. Erről nekem egyből eszembe jutott az egyik maradék kenyér (kifli, zsemle) hasznosító receptem, amelynek az alapjait én még az Apukámtól tanultam (majd továbbfejlesztettem), Apukám pedig a Nagymamámtól leste el. Mennyiségeket megint csak nem írok. Nem lustaságból, vagy ilyesmi, de ez sem az a nagyon precíz, méricskélős recept, inkább csak egy ötlet, ihletadó...
          Hozzávalók:
          • maradék kenyér, kifli, zsemle (legideálisabb szerintem a kifli)
          • tojás
          • kevés tej
          • hagyma, fokhagyma
          • szalonna
          • ízlés szerint zöldfűszer (pl. ha olaszosabb ízvilágot szeretnénk oregáno, bazsalikom)
          • ízlés szerint só, bors
          • olívaolaj
          A felkockácott szalonnát egy kevés olajon elkezdem pirítani, rádobom a nagyobb darabokra vágott kiflit, vagy kenyeret, vagy egyebet. Hozzáadom a felaprított hagymát, kicsit később hozzányomom a fokhagymát is. A kenyeret egy kissé megpirítom. Közben a tojásokat felverem, adok hozzá egy kis tejet, fűszerezem sóval, borssal, és a zöldfűszerekkel, majd a megpirult kenyérhez öntöm, átkeverem, és addig sütöm, amíg a kenyér magába nem szívja a tojást, és meg nem pirul is egy kissé. Friss zöldségekkel: paradicsommal, uborkával, paprikával tálalom. Esetleg friss vagy szárított zöldfűszerrel is megszórhatjuk.

          2008. november 21., péntek

          Narancsos csirkesaláta

          Hozzávalók:
          • 1 nagyobb főtt csirkemell (húslevesben főtt is nagyon jó, sőt a legjobb)
          • 1 kis pohár kefir vagy joghurt
          • ízlés szerint só
          • kevés currypor
          • 1 nagyobb narancs
          • 1/2 tubus majonéz
          • aprított petrezselyem
          A csirkemellet kicsontozzuk és kockára vágjuk. A narancsot megtisztítjuk, szintén kockára vágjuk, majd hozzákeverjük a csirkehúshoz. A mártáshoz összekeverjük a majonézt a kefirrel (vagy joghurttal), ízlés szerint fűszerezzük a sóval, curryporral, majd ráöntjük a csirkére és legalább 1 órára hűtőbe tesszük. Tálaláskor szórjuk meg a tetejét petrezselyemmel. A magyaros ízvilágot kedvelőknek ez talán egy kicsit fura ízvilágú étel lehet. De szerintem nagggyon-nagggyon finom!!!
          Fogalmam sincs, hogy ez a recept honnan származik. A családban kering már egy jó pár év óta. És szerintem karácsonyra ez egy nagyon alkalmas különleges finomság, pl. előételnek.

          2008. november 20., csütörtök

          Közeleg a karácsony! Ez nem fenyegetés...



          A fenti kép éveken át volt, télvíz idején a munkahelyemen, és az otthoni gépemen is a háttérképem. Van egyfajta szívet melengető bája ennek a képnek. Az igazi karácsony jut eszembe róla. És bár nálunk az időjárás még nem nagyon utal rá, de már nagyon közeleg a karácsony. Aminek én egyébként nagyon örülök, mert imádom. Imádom az ezzel együtt járó készülődést, sütést-főzést, ajándékok kitalálását és megvételét, a mézeskalács illatát, a forralt bor fűszeres ízét, a karácsonyfa díszítését és különösen idén leszek nagyon kíváncsi, hogy mit fog hozzá "szólni", a majd 11 hónapos fiam. És imádom a telet is. A havat, ami ha leesik, néma csendbe burkolózik a táj (mások egyből a szürke latyakot látják benne, amitől nem tudnak közlekedni normálisan), a vacogás utáni felengedést az otthon melegében (és örüljünk, hogy van hol felmelegednünk), a családdal sűrűbben együtt töltött időket, és egyáltalán, az egész telet és karácsonyi előkészület hangulatát. Nem az őrült rohanást, nem azt, hogy néhányan meglátják már októberben a feldíszített bevásárlóközpontokat és fájdalmasan felnyögnek, hogy: Oh, már megint itt van ez az elcsépelt karácsony! Mert kötelezőnek érzik, hogy a "kicsi gyereküknek, teszem azt asszonykának, vagy urának min. egy 20 ezer forintos (óóó, és akkor még keveset is írtam talán) ajándékot vegyenek, ami 2 nap múlva talán már a sarokba dobva hever, és rá se néz senki. Mert sem az ajándékozó, sem az ajándékozott lelke nincs benne, csak egy ajándék, amit levettünk a polcról, és talán végig sem gondoltuk, hogy szívvel, szívből adjuk-e. Hogyhogy nem jöttünk még rá, hogy ilyenkor annak kellene örülnünk, hogy együtt vagyunk és egymásra mosolygunk!? Nem vagyok naív. Tudom, hogy ezek nem a háború utáni idők, ahol egy szelet kenyeret is megbecsült az ember. Tudom, hogy túl sok mindenünk van már ahhoz, hogy holmi "apróságoknak" is örülni tudjunk. De a szeretet, a család, a barátok, a mosoly, az ölelés, a jókedv és mindezek nem holmi apróságok. Talán, csak ha nem lenne, akkor tudnánk igazán mi is hiányzik, mi is teszi igazán teljessé, és boldoggá az életünket. Én szívből remélem, hogy legyen akár férfi vagy nő, felnőtt vagy gyerek, örömmel készül a karácsonyra, és nem olyan gondolatokkal, hogy megint egy fránya ünnep, ahol csak a pénzt költi az ember és fárasztó vendégségbe járkál, hogy aztán ismét fárasztó vendégek jöjjenek hozzá...
          Tavaly az egyik unokatestvérem az alábbi videóüzenettel köszöntött minket karácsonykor. Lehet, hogy csak azért, mert én akkor terhes voltam, és ennek köszönhetően egy kissé érzékenyebb is, de én akkor nagyon sírtam rajta. Szerintem nagyon megható.



          Ezúton kívánok Mindenkinek vidám, stresszmentes és szeretetteljes készülődést az ünnepek előtti időkre!



          2008. november 19., szerda

          Couscous, avagy kuszkusz paradicsomos cukkiniraguval

          Nemrég vettem egy jó pár cukkinit, mert jó áron adták és szép is volt, és még zsenge is. Gondoltam jó lesz belőle egy pár adag főzelék az én Prüntyőmnek. Na de nem 1,5 kilóból. Így hát maradt egy pár, gondoltam ebédre kellene kezdeni valamit belőle. Volt néhány darab paradicsom is a hűtőben. Már jött is az ötlet: paradicsomos-cukkinis zöldségragu, csak úgy á la Ildinyó. De mit kellene hozzá csinálni köretként, ami gyorsan meg is van (lehetőleg, amíg még alszik a Cseppem)? A tésztát elvetettem, pedig az kézen fekvő lett volna, de előző nap azt ettünk. Hát így maradt a kuszkusz. Bár eredetileg a robosztusabb bulgurral szerettem volna, de mint kiderült nem az volt itthon. A lenti recept kb. 3-4 személyre szól.

          Hozzávalók a kuszkuszhoz:
          • 1 nagy bögre kuszkusz (kb. 2,5 dl-es bögre)
          • 1 nagy bögre víz
          • 1 evőkanál olívaolaj
          A vizet felforralom, hozzáadom a sót és az olajat, összekeverem a kuszkusszal és lefedem. Közben villával egyszer-egyszer átkeverhetem, hogy ne ragadjanak össze a szemek. Addig hagyom pihenni, amíg elkészítem a ragut hozzá.
          Hozzávalók a paradicsomos cukkiniraguhoz:
          • 1 fej hagyma (lehet lila is)
          • 3 gerezd fokhagyma
          • kb. 50 dkg cukkini
          • kb. 50 dkg paradicsom (lehet hámozott konzervparadicsomot is használni)
          • kb. 2 evőkanál sűrített paradicsom (tubusost használni a legegyszerűbb ilyen esetben)
          • só, frissen őrölt bors
          • kevés szárított bazsalikom (de lehet friss is, csak azzal kicsit másabb ízű lesz)
          • 1 nagy csokor friss petrezselyem
          • olívaolaj
          A  hagymát felkockázom, elkezdem pirítani az olajon, hozzáadom a kisebb kockákra vágott cukkinit, majd hozzányomom a fokhagymákat is. Pár perc alatt átpirítom kissé fedő nélkül. Hozzáaadom a felkockázott paradicsomot is (ha vastagabb héjú, előtte hámozzuk inkább meg), majd sózom, borsozom, beleteszem a szárított fűszert, sűrített paradicsomot, majd fedő alatt átpárolom az egészet. Közpen felaprítom a petrezselymet és a legvégén hozzáadom a raguhoz, majd újra lefedem egy kicsit, hogy a gőzben kissé összeessen, de ekkor már nem kell főzni. A villával átkevert, kissé fellazított kuszkusszal tálalom. Laktató, mégis könnyű étel, és egy kis nyár a télben.

          Tipp:
          Egyéb friss zöldfűszert is adhatunk hozzá (ill. szárítottat is), pl.: kakukkfű, oregánó stb.
          Ez a ragu hidegen is nagyon finom, egy kis fokhagymás-olívaolajos pirítósra/bruschettára halmozva.

          2008. november 18., kedd

          Hasraütöktorta

          Egyik hétvégén vendégségbe voltunk hivatalosak a nővéremékhez. Elmúlt és jövendőbeli születés-, és névnapok alkalmából ültünk össze. És miután idén nem sikerült megtartani sem a sógorom, sem az én születésnapomat úgy gondoltam utólagosan sütök egy tortát. Na de milyet? Piskóta alap. Az biztos. A krém pedig valamilyen pudingos, tejszínes. Hát ez kerekedett belőle a végén. Az egész családnak nagyon ízlett. Szerintem a krémjének olyan íze volt, mint a madártej krémjének és olyan volt egy kissé, mintha vajas krém lenne (pedig az egyáltalán nem volt benne), csak annál sokkal könnyedebb.

          A tészta
          Hozzávalók:
          • 8 tojás (külön a sárgája és a fehérje)
          • 5 evőkanál liszt
          • 2 evőkanál kakaópor
          • 1 evőkanál keményítő
          • 1 teáskanál sütőpor
          • kb. 10 dkg olvasztott vaj 
          • 1 tasak vaníliáscukor
          • 7-8 evőkanál porcukor
          A tojások fehérjét kemény habbá verem. Egy másik tálban fehéredésig keverem a sárgáját a kétféle cukorral, majd hozzáadom az olvasztott vajat. Innentől már fakanállal dolgozom: hozzáadom a sütőporral, és a kakaóporral átszitált, keményítős lisztet, majd előszőr határozott mozdulatokkal (hogy lágyítsak a tésztán) belekeverek pár kanállal a tojásfehérje habból, utána pedig óvatosan beleforgatom a maradékot is. Egy forma oldalát kivajazom, lisztezem, aljára sütőpapírt teszek, majd előmelegített sütőben 180 fokon (sima, nem légkeverés, hogy ne száradjon ki) kb. addig sütöm, míg a tészta kezd egy kissé elválni a formától. Ez sütőfüggő, nálam talán 30- 35 perc volt max.

          A krém
          Hozzávalók:
          • 1 tasak Bourbon vaníliás pudingpor (főzős)
          • 1/2 l zsírosabb tej
          • kb. 6 evőkanálnyi cukor (ki-ki ízlése szerint adagolja)
          • 5 dl tejszín
          • 2 tasak Bourbon vaníliáscukor
          • 2 tasak instant Zselatin fix
          A pudingot, a fele adag cukorral elkészítem, félreteszem hűlni. Időnként megkeverem, hogy ne bőrösödjön be annyira. Ezek után a tejszínt elkezdem habbá verni, ha már sűrűsödik egy kicsit hozzáadom a két tasak Zselatin fixet, majd utána a maradék cukrot, és a vaníliáscukrot is. Ha kemény már a hab, óvatosan beledolgozom (még mindig a habverővel, de már alacsonyabb fokozaton) a kihűlt pudingot, csak annyira, hogy éppen egyneművé váljanak. Ezzel a krémmel töltöm meg a kettévágott tortalapot. Egy keveset pedig a díszítéshez is meghagytam a krémből.

          Én azon szerencsések közé tartozom, akinek az anyukája remekebbnél remekebb lekvárokat, dzsemeket gyárt. Volt is nekem egy üveg sűrű, darabos, meggy-cseresznye dzsemem. Ebből tettem még egy pár evőkanállal a krém alá, de ez akár el is hagyható. És miután volt itthon egy kis rumos meggyem is, annak a levéből locsoltam egy keveset (tényleg csak keveset, mert gyerekek is ettek belőle) a tésztára.
          A tetejére 10 dkg étcsokoládét olvasztottam fel, amihez 1 evőkanál olajat si kevertem, majd ezzel vontam be. Mielőtt a máz megszilárdult volna, szórtam még rá fehér és arany színű Dr. Oetker mini dekor gyöngyöt, majd kidíszítettem a maradék krémmel.

          Pizza, pizza, és megint csak pizza

          Bár néhányan ragaszkodnak a "natúr" pizzához, azért valljuk be őszintén, ezt az ételt pont azért találták ki az olaszok, hogy hasznosítsák a rávaló maradékokat. Az is igaz, hogy ha jó a tészta, a paradicsomszósz, és a sajt, az már önmagában is azt eredményezi, hogy nem kívánunk mást tenni rá. A lényeg szerintem, hogy ne essünk túlzásba a rávalók tekintetében. Összességében pedig tényleg a minőségen van a legnagyobb hangsúly. A ketchup, na hát az is ízlés dolga, de egy jó pizzára tényleg nem kívánkozik az sem. Velencében ettem olyan pizzát, ami olyan könnyed volt, hogy simán, gond nélkül meg tudott enni belőle az ember egy 28 cm-est, és fért még mellé desszert is. Nem úgy, mint nálunk Mo.-on, ahol az ember (nem a férfiember) már egy nagyobb szelet után felborul. Ami a vastagságot illeti: az első tésztarecept olyan, hogy is mondjam magyarosabb, vastagabb fajta. A második, ami persze Jamie-től származik, egy könnyedebb, vékonyabb változatot eredményez, és egy kissé át van alakítva a magyar viszonyokra (hozzávalók tekintetében). Tésztarecept I. Hozzávalók 2db kb. 30 cm-es pizzához:
          • 280 ml víz
          • 2 evőkanál extra szűz olívaolaj
          • 450 g sima liszt (vagy kenyérliszt, de mindenképp jó, ha teszünk bele 1-2 evőkanál sikért)
          • 1 és 1/2 teáskanál só
          • 1/2 teáskanál cukor
          • 1 teáskanál szárított élesztő

          Én ezt a változatot a kenyérsütő gépem gyorsdagasztó programjára szoktam betenni, ami nálam 45 perces. Szerintem ez bőven elég idő egy pizza tésztájának.

          Tésztarecept II. (az utóbbbi időben ezt a vékonyabb eredményű változatot részesítem előnyben) Hozzávalók kb. 6-8 közepes méretű, vékony alaphoz:

          • 800 g kenyérliszt vagy sima fehér liszt 2-3 evőkanálnyi sikérrel
          • 200 g rétesliszt
          • 1 csapott evőkanál finom tengeri só
          • 2 x 7 g-os tasak szárított élesztő
          • 1 evőkanál barnacukor
          • kb. 650 ml langyos víz

          Ezt kézzel szoktam csinálni, mert nem túl hosszadalmas, és az ember még a dühét is kiadhatja (ha esetleg van) a tészta megdolgozása közben. Egy kevés langyos, cukros vízben felfuttatom az élesztőt. Addig a lisztet átszitálom (jó, ha az sem hideg, esetleg langyos is lehet egy kissé) egy tálba, hozzáadom a sót, a kupac közepébe csinálok egy mélyedést, és beleöntöm az olajat, a felfuttatott élesztőt, meg a maradék vízet. Villával, körkörös mozdulatokkal összekeverem a lisztet a vízzel. Amikor már villával nem lehet tovább keverni, neki esek kézzel, és kb. 10 percig dagasztom, amíg sima és ruganyos tésztát nem kapok. Belisztezem a tetejét és kb. 15 percig kelesztem meleg helyen.

          Amíg kel a tészta el lehet készíteni a pizzaszószt, amibe nálam az alábbiak kerülnek bele. Szándékosan nem írok mennyiségeket, mert én ezt "érzésre" szoktam elkészíteni, nem pedig pontosan kimért hozzávalók alapján.

          Pizzaszósz Hozzávalók:

          • konzerv (vagy friss) hámozott paradicsom
          • egy kevés sűrített paradicsom vagy olajban eltett, aszalt paradicsom
          • só, frissen őrölt bors
          • oregáno, bazsalikom (szárított vagy friss, mikor mi van itthon)
          • kevés hagyma és fokhagyma
          • extra szűz olívaolaj

          Én mindent a kis aprítómba teszek (lehet turmixba is) és egy perc alatt összedolgoztatom vele. Nálam ennyi és nem több!!!

          A továbbiakban mind a tésztával, mind a többi hozzávalóval a szokásos módon járok el. Készítettem már úgy is, hogy reggel megcsináltam a tésztát, és estig, amíg meg nem sütöttem, a hűtőben pihent. Abszolút jó volt így is.

          Kép a pizzáról egy későbbi bejegyzésben található itt.

          Utólagos megjegyzés: kipróbáltam úgy is a pizzaszószt, ahogy sokan készítik, főzve. Nekem úgy nem nagyon ízlett, mert a paradicsom édeskéssé vált a főzés által, vagyis pont a frissességét (még ha konzerv is) veszítette el ezáltal.

          2008. november 15., szombat

          Mogyorós karamellgolyók

          Sok éve gyűjtöm már a Dr. Oetker karácsony előtt megjelenő kis receptesfüzetkéjét (általában receptesújságokhoz adják ajándékba, most a Nők Lapjában volt), mert szerintem jó kis különleges, vagy épp inspiráló süteményreceptek vannak benne. És miután nagyon szeretem a földimogyorós sütiket, most is egyből kinéztem belőle ezt a receptet. Volt is itthon egy jó pár vajkaramellám, na meg földimogyoróm is, így ez kerekedett belőle. Szó szerint. :)

          Hozzávalók:
          • 100 g mézes földimogyoró
          • 10 db tejkaramella
          • 250 g búzaliszt
          • 1/2 csapott teáskanál sütőpor
          • 100 g porcukor
          • 1 tasak vaníliás cukor
          • 1 közepes méretű tojás
          • 100 g lágy vaj
          • 3 evőkanál tej
          Előkészítés: A mogyorót apróra törjük. A karamellát egyenként 6 apró darabra vágjuk. A tepsit (kb. 30x25 cm) kibéleljük sütőpapírral. A sütőt előmelegítjük. Elkészítés: A lisztet a sütőporral elkeverjük és egy keverőedénybe szitáljuk. Hozzáadjuk a porcukrot és a vaníliás cukrot, a tojást, a vajat, és konyhai robotgéppel először alacsony, majd a legmagasabb fokozaton sima tésztává keverjük. A tésztát enyhén lisztezett munkalapon 24x40 cm-es lappá nyújtjuk, kb. 4x4 cm-es kockákra osztjuk, és minden lapocskába 1-1 karamellát teszünk. A tésztalap széleit a karamellára hajtjuk és golyóvá formázzuk. A golyókat kis tejbe mártjuk, majd megforgatjuk a mogyoróban. Végül az előkészített tepsire helyezzük és a sütő középső részén 180 fokon (légkeverés 160 fok) megsütjük. Sütési idő: 18 perc Bár a recept azt írja, hogy kb. 60 db lesz belőle, nekem csak kb. 47 db sikeredett, pedig nem csináltam nagy golyókat. Miután mézes mogyoróm nem volt, csak sima, karamellizáltam egy kis cukrot és abban forgattam meg a mogyorókat, maj miután kihűlt az aprítógépbe tettem és kisebb darabokra daráltam. A tejkaramella helyett pedig én vajkaramellát használtam, de szerintem az omlósabb tej jobb lett volna. Egyébként egy nagyon ízletes kis aprósütemény. Vendégségbe vittem és ahogy kibontottam a dobozt kb. 3 perc leforgása alatt elfogyott (pedig már senki nem volt éhes). Pedig én még egy kicsit túl is sütöttem. Kicsi fiamnak köszönhetően szegény süti 18 perc helyett kb. 25 percet töltött a sütőben. Úgyhogy az aranysárga helyett kissé barnácskákra sikeredtek, de a család szerint így is nagyon finom volt. A tészta egyébként nagyon jó, és könnyű dolgozni vele. El tudom képzelni, hogy mással is megtöltsem.

          Tipp: A füzetecske pl. sütésálló lekvárt javasol még, de szerintem jó lehet még akár marcipánnal, vagy darált mogyoróból (vagy dióból), cukorból, és tojásfehérjéből egy szilárdabb masszát készíteni, azzal megtölteni, majd nagyobb darabokra vágott cukrozott mogyoróba (dióba, mandulába) hempergetni. Vagy pl. darabolt, aszalt sárgabarackkal, vagy szilvával, vagy datolyával megtölteni... Na majd kis is próbálom valamelyiket és beszámolok róla.


          2008. november 13., csütörtök

          Narancsos kalács

          Isteni finom ez a kalács. Engem egy kicsit a Panettonéra emlékeztet. Persze azt nehéz lenne akár megközelíteni, hát még felülmúlni. Cseppet sem mellesleg a Panettonét, az olaszok gazdag, karácsonyi kalácsát én nagggyon-nagggyon imádom, és egyszer talán majd meg is próbálkozom vele. De egyelőre jöjjön ez a számomra könnyebb változat, aminek a receptje a Nagy süteménykönyvből való.

          Hozzávalók:
          • 2 dl kefír (szerintem joghurttal is jó)
          • 1 narancs leve és lereszelt sárga héja (én ezt narancslével és házi gyártású, cukorral eltett, reszelt narancshéjjal helyettesítem)
          • 3 evőkanál méz
          • 2 dkg élesztő
          • csipetnyi só
          • 45 dkg finomliszt
          A hozzávalókat dagasztógépbe tesszük és 15-20 perc alatt megdagasztjuk. Letakarva megkelesztjük. Én a kenyérsütőgép gyorsdagasztó programjára tettem, ami nálam 45 perc, így az első két lépést elvégezte helyettem a gép. A gépből kivéve átgyúrjuk és egy sütőpapírrral bélelt (szerencsésebb, akinek szilikonformája van) hosszúkás formába tesszük. A tetejét tejjel megkenjük, majd előmelegített sütőben 180 fokon 40-45 percig sütjük. A formából kiborítva hagyjuk kihűlni. Én még tettem bele kandírozott narancshéjkockákat is (Tesco-ból való, és szerintem teljesen rendben van). Aki szereti mazsolával is dúsíthatja (az én párom nem igazán rajong érte, így kihagytam).
          Most hogy nézem a receptet beugrott, hogy mintha egy kevés (talán 5-6 dkg) olvasztott vajat is tettem volna bele annak idején. Így viszont mehet bele egy kicsivel több liszt.

          Kókusztorta


          Ezt a tortát is elkészítettem már egy párszor és nagyon-nagyon finom. Senki ne ijedjen meg a hozzávalók mennyiségétől, mert a végeredmény nem lesz túl tömény. De ha mégis elrettentő lenne a cukor mennyisége, a tésztába való mennyiséget csökkenthetjük, szerintem kb. 25 dkg-ra. A recept forrása egyébként egy ősrégi Fakanál receptújság.

          Hozzávalók:
          • 25 dkg cukor (eredetileg 30 dkg)
          • 1 tasak vaníliás cukor
          • 3 tojás
          • 25 dkg liszt
          • 25 dkg barna cukor
          • 3 evőkanál sütőpor
          • 2,5 dl tej
          • 18 dkg vaj
          • 10 dkg kókuszreszelék
          A cukrot a vaníliás cukorral és a tojásokkal 10 percig keverjük, majd hozzáadjuk a sütőporral átszitált lisztet, 2dl tejet és 5 dkg vajat. Egy kb. 20 cm-es kapcsos tortaformába öntjük és forró sütőben kb. 20 percig sütjük. A maradék felolvasztott vajat és tejet, a kókuszreszeléket meg a barna cukrot jól kikeverjük, hogy kenhető legyen. A masszát a torta tetejére simítjuk, és forró sütőben 5 percig sütjük. Rácsra téve hűlni hagyjuk, majd a formából kipattintjuk és tálaljuk. A recept szerint porcukorral megszórva, na de ez azért már tényleg túlzás lenne, úgyhogy én csak úgy magában.

          Kelkáposzta másképpen

          (Fotók és kiegészítés: 2012.02.12.)

          Hogy őszinte legyek nem vagyok nagyon oda a hagyományosan elkészített rakott kelért. Pár éve viszont felfedeztem az egyik könyvemben ezt a receptet, és azóta többször is megcsináltam már. Én a másoknál jól bevált rakott kel helyett ezt a változatot részesítem előnyben. A könyv, amiből a recept származik, Joanne Harris (tudják a híres Csokoládé c. könyv neki köszönhető) és Fran Warde közös, A francia konyha c. könyve. Ez egy nagyon jó kis könyv, telis-tele jobbnál jobb receptekkel. A recept egyébként Auvergne vidékéről származó hagyományos, francia falusi étel és arrafelé galette au chou néven ismeretes. A könyv ajánlása szerint hidegen és melegen is egyaránt tálalható, de ahogy ők is, én is melegen (vagyis langyosan) szeretem leginkább. 

          Kelkáposztás lepény
          Hozzávalók:
          • 1/2 fej kelkáposzta durvára gyalulva, vagy vágva
          • 2 evőkanál olívaolaj
          • 200 g kockázott bacon
          • 2 tojás
          • 1 közepes vöröshagyma, apróra vágva
          • 3 összenyomott fokhagymagerezd
          • 1 csokor friss petrezselyem apróra vágva (vagy snidling, a fotón is ez látható most)
          • tengeri só, frissen őrölt fekete bors
          • 200 g liszt (ennek egy része lehet teljes kiőrlésű (tönkölybúza), ill. kukoricaliszt is, de akkor lehet, hogy több folyadékot igényel majd)
          • 250 ml tej
          Melegítsük a sütőt 180 fokra. A szalonnát pirítsuk meg egy nagyobb serpenyőben, majd szedjük ki a kiolvadt zsírjából, és tegyük félre. A visszamaradt zsiradékban (ha kevés, tegyünk hozzá pici olívaolajat) pároljuk-pirítsuk át a káposztát kb. 2-3 perc alatt. Kenjünk ki egy nagyobb felfújtas kerámia edényt olívaolajjal és melegítsük meg a sütőben. Egy tálban keverjük össze a tojást, a hagymát, a fokhagymát, a petrezselymet és a fűszereket.  Adjuk hozzá a lisztet és a tejet, és keverjük puha tésztává. A szalonna egy kis részét is keverjük hozzá, a többit keverjük a káposztához. Vegyük ki a meleg sütőformát a sütőből. A tészta egyik felét tegyük az aljára, rakjuk rá a káposztát, és a kezünkkel nyomkodjuk le kissé. Majd osszuk el rajta a maradék tésztát és süssük kb. 35 percig (sütőfüggő!!), amíg aranysárga nem lesz (a fotón látható egy picivel tovább sült most).
          Elkészülte után én egy kis petrezselymes tejföllel szoktam tálalni.
          (A szalonnát kihagyva, természetesen a húsmentesen táplálkozóknak is jó lehet (persze, ha esznek-isznak tojást és tejet.))

          Ötlet:
          A szalonnás kelkáposztát köretként is el tudom képzelni, vagy önmagában egy kis tejföllel meglocsolva egy.


          2008. november 12., szerda

          Szezámmagos-kókuszos sütik

          Ezt a kis receptet én találtam ki. Valami biztosan megadta az alaplöketet, de hogy őszinte legyek fogalmam sincs, hogy mi. Az is lehet hogy csak úgy jött "hasraütésszerűen", meg hajtott előre az, hogy reggelire legyen valami finom rágcsálnivaló a kávém mellé. Omlós kis szezámmagos-kókuszos sütik, pikánsá téve egy kis zöldcitrom héjával és levével.

          Hozzávalók (kb. 35 db süti lesz belőle):
          • 150 g vaj
          • 80 g nádcukor
          • 2 evőkanál méz
          • csipet só
          • 1 lime/zöldcitrom reszelt héja és kevés leve
          • 2 tojás
          • 120-150 g teljes kiőrlésű liszt
          • 1 mokkáskanál sütőpor
          • 1 mokkáskanál szódabikarbóna
          • 150 g szezámmag
          • 100 g kókuszreszelék
          • opcionális: kandírozott vagy aszalt gyümölcsök: pl. kandírozott citrom-, lime héj, aszalt meggy, kandírozott sárgadinnye, aranymazsola stb.
          A sütőt előmelegítjük 180-190 fokra (nálam légkeverésen 160 fokra). A vajat kikeverjük a cukorral, a mézzel és a tojásokkal, hozzáadjuk a reszelt lime héjat, végül pedig beledolgozzuk az előzőleg összekevert száraz hozzávalókat is. A lisztes keverékhez adjuk az aszalt ill. kandírozott gyümölcsöket, ha teszünk bele, de nélküle is nagyon finom. Ha nagyon lágy lenne a tészta, tegyük rövid időre a hűtőbe, vagy a mélyhűtőbe. Sütőpapírral bélelt tepsire (2 tepsi lesz belőle) tegyünk diónyi gombócokat, majd a tenyerünkkel, vagy egy lisztezett pohár  aljával lapítsuk el kissé. Tegyük az előmelegített sütőbe, majd süssük 10-15 percig, és rácsra téve hagyjuk kihűlni. A sütőből kivéve még egy kissé puha lehet, de ahogy hűl, úgy kapja meg a tartását, de kekszes állagú nem lesz, inkább puha, omlós marad.

          Megjegyzés, tippek:
          A teljes kiőrlésű liszt mennyisége nagyban függ attól, milyen jellegű lisztet használunk, ill. a tojások nagyságától is. Nálam már készült teljesen egyszerű teljes kiőrlésű búzaliszttel - ekkor kevesebb is elég volt, de használtam már hozzá őrölt zabpehely, korpa, búzacsíra és teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt keverékét is - ebből a keverékből valamivel többre volt szükség. A szezámmag egy része lehet őrölt is, és hogy intenzívebb legyen az íze, száraz serpenyőben meg is piríthatjuk kissé.